Budapesti Hírlap, 1937. április (57. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-22 / 90. szám

B. ff. 1937 ÁPRILIS 22, CSÜTÖRTÖK 6 miniszteri osztályfőnök teát adott. Madarász István ez év januárjában á marillái kongresszuson ismerkedett meg Heylen püspökkel még a hajóúton. A kongresszus befejeztekor szóbakeríilt kö­zöttük a jövő évi budapesti eucharisztikus kongresszus. Heyíen püspök akkoriban megjegyezte, hogy szívesen látogatná meg Madarász prelátust otthonában, ha Buda­pestre jön. A teán a manillai kongresszus emlékeit elevenítették fel. Vacsora a belga követségen Lalaing gróf budapesti belga követ szer­dán este a követségen estebédet adott, amelyen résztvett vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és fe­lesége. Az estebédre többek között hivata­los volt Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás, Heylen Tamás namuri püspök, d’Yanville gróf, Kánya Kálmán külügymi­niszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminisz­ter, Knox budapesti angol követ, da Vinci gróf budapesti olasz követ, Montenuovo Nándor herceg és felesége, Bethlen Ist­vánná grófné, Terlinden gróf és felesége, Zichy Mária Eugénia grófnő, Haggenma- cher Henrik belga konzul és felesége. Az estebédet fogadás követte. A munka ünnepe Rómában Kiosztották az 50.000 lírás tudományos, művészeti és irodalmi dijakat RÓMA, ápr. 21. Szerdán ülték meg díszes külsőségek . között Olaszország valamennyi városában a munka ünnepét. Az ünnepségek köz­művek felavatásából, a munkában elöre­gedett munkaképtelenek nyugdíjokmányai­nak átadásából, kitüntetéseknek, továbbá az ifjú házasok és az anyák jutalmainak kiosztásából állottak. Különösen fényes volt az ünnepség Rómában, ahol az a ki­rály és császár, a Duce és a fasiszta szer­vezet előkelőségei jelenlétében folyt le. Délelőtt Mussolini miniszterelnök a Palazzo Veneziában mintegy 1300 mun­kásnak különböző kitüntetéseket adomá­nyozott, így a „munka lovagja" kitünte­tést és a földmíves- és iparosmunka jutal­mazására alapított érmeket. Ezenkívül ugyancsak sajátkezűleg nyújtotta át a munkásoknak az öregségi és rokkantsági járulékra jogosító kötvényeket. Az ünnep a Capitoliumon folytatódott, ahol Vittorio Emanuele király és császár jelenlétében kiosztották Mussolini tudo­mányos, művészeti és irodalmi díjait. A díjkiosztás előtt Marconi, az Akadémia elnöke méltatta a fasiszta kormányrend- szer kulturális tevékenységét, majd ő maga osztotta ki az egyenkén ötvenezer Másnap aztán mégis sok mindent meg­tudott a rejtélyes lovagról. Megszólította őt a legellenszenvesebb nőszemély. Egész egyszerűen odament hozzá és azt mondta, hogy Kovács Mancinak hívják és Dombó­várról jött. Hallotta, hogy Lilian is ma­gyar. Lilian az unalomtól legyengülve nem tudott tiltakozni a közeledés ellen. Otthon úgy keresztül nézett volna Kovács Mancin, ahogyan itt rajta néztek keresztül az an­golok. Manci azonban most jobb volt a semmi­nél és mint kiderült, mulatságos is tudott lenni. Délután együtt sétáltak, s mikor a rejtélyes fiúval találkoztak, az udvariasan köszöntötte Mancit. — Ki ez? Maga ismeri? — tört ki Lilianból, bár nagyon restellte az érdek­lődését. Manci aztán elmesélte, hogy az ismeretlent Boronkay Bálintnak hívják. Földbirtokos. Nagyon gazdag és nagyon boldogtalan. Rajongásig szeretett egy lányt, aki az esküvőjük előtt hirtelenül meghalt. Ennek már három éve. A fiú azóta sem tudja elfelejteni. Az egész vilá­got bejárta már a bánatával, de sehol meg nem vigasztalódott. Nagyon szép férfi, ugye? Magyar ember. A nők bolondulnak utána, de ő senkit sem lát meg közülök. Éjjel Lilian arról álmodott, hogy őt meglátta Boronkay Bálint. Másnap pedig, mikor a folyosón találkoztak, a férfi rá sem nézett. Lilian úgy érezte, hogy ezt nem birja tovább. Egy halottal nem ve­heti fel a versenyt. A portáshoz sietett és megkérte, állítsa össze a számláját és mondja meg, mikor indul a legközelebbi vonat Budapest felé. A vonatban, amint a hordártól megsza­badult és számtalan bőröndjét biztonság­ban tudta, azonnal sírva fakadt. Érezte, hogy szerelmes Boronkayba, aki egy ha­lott menyasszony emlékével utazza körül a világot, s akit sohasem fog viszontlátni ebben az életben. Viszont elfelejteni sem lirás díjakat. Az erkölcsi tudományok díját Carlo Conti Rossiní, ismert Kelet- Afrika-kutató kapta, a fizikai tudományok díját Giambattista Bonino ismert tudós­nak, az irodalmi díjat Antonio Baldini hírneves olasz írónak és a művészeti dí­jat Gino Chierici ismert építésznek nyúj­totta át. Szent István-váro a Lipótvárosból A főváros közgyűlése A főváros törvényhatósági bizottsága szer­dán délután közgyűlést tartott Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével. A főpolgár­mester közölte, hogy az újonnan kinevezett belügyminiszter, Széli József leiratot inté­zett a fővároshoz, amelyet dorogi Farkas Ákos tanácsnok olvasott fel. A meleghangú belügyminiszteri leirat értesíti a főváros ve­zetőségét, hogy a kormányzó Széli Józsefet belügyminiszterré nevezte ki, s a belügymi­niszter munkájához a főváros, támogatását kéri. (Lelkes éljenzés és taps.) A főpolgár­mester bejelentette a közgyűlésnek, hogy a belügyminiszternek meleghangú leiratáért sze­mélyesen mondott köszönetét és Szendy Ká­roly polgármester is személyesen tolmácsolta a főváros őszinte szerencsekívánatait Széli József belügyminiszternek. Napirend előtt Zsitvay Tibor ny. miniszter emelkedett szólásra, aki üdvözölte a főpol­gármestert, abból az alkalomból, hogy az uj belügyminiszter is megerősítette őt magas pozíciójában. Felszólalása során Zsitvay Ti­bor megemlítette, hogy a jövő hónapban nyí­lik meg a Szent István-év, s az egész világ figyelme a magyar nemzet felé fordul. A nagy magyar király örök forrása a nemzet­nek, hitet, bizalmat, erőt és reményt merít­hetünk belőle. Kérte a polgármestert, a Szent István-v megkezdésekor találjon módot arra, hogy miként annakidején a Bazilikát nevez­ték el Szent István hevéről, úgy most a Bazilika körül elterülő Lipótváros Szent Ist­ván-város nevet kapjon. Az indítványt a közgyűlés nagy lelkesedés­sel fogadta. Elfogadta a közgyűlés a hatósági eljárásokkal kápcsolatban fizetendő eljárási dijakról szóló szabályrendeletet és a Hermina- mezői róm. katolikus plébániának felépítésé­ről szóló előterjesztést. Kertészeti kiállítási csarnok A közgjrúlés ezután a székesfővárosi köz- igazgatási alkalmazottak létszámában uj állá­sok szervezésére vonatkozó előterjesztést tár­gyalta le. A Városligetben létesítendő kertészeti ki­állítási csarnok tárgyában készített _ polgár- mesteri előterjesztésnél Kabakovits József ag­godalmát fejezte ki, hogy' a Városliget ker­tészeti szépségét el fogja rontani a kiállítási épület. Rassay Károly hangsúlyozta, hogy nemcsak fogja, amíg él... Mikor felemelte könny­től ázott szemeit, a szemben levő ülésen ott látta Boronkayt, rejtelmesebben és romanbikusabban, mint valaha. A vonat éppen indult velük, s úgy látszott, hogy egyedül maradnak a fülkében. Liliannak sejtelme sem volt róla, hogy úgy mejed a fiúra, mintha kísértetet látna ... Otthon a szülőknek bejelentette az el­jegyzését. Szegények maguk sem tudták, örüljenek vagy tiltakozzanak. Lilian nem is engedte őket szóhoz jutni. — Holnap délben eljön — mondta — és akkor meglátjátok majd, hogy méltó arra a szerelemre, amit iránta érzek. Tudjátok, az elsői pillanattól kezdve szerettük egy­mást. Sok akadály volt köztünk, de a sors keze minduntalan összehozott bennünket. Most biztosan ő is rám gondol éppen. Még a távolból is megérzem. Ez ellen a szere­lem ellen nem lehet küzdeni, maga a sors négyszer avatkozott bele, a mi javunkra. Boronkay Bálint ezalatt éppen mérleget készített kiadásairól és bevételeiről. Ren­des ember volt és minden utazása után megtette ezt. A kiadási rovatban ezúttal a hotelszámlán kívül szerepelt a szálloda szobalánya is, aki megrögzött feledékeny- ségből kulccsal zárta be egy bizonyos szo­bának a terraszra nyíló ajtaját. Szerepelt a sofőr, aki kirándulásról hazafelé jövet defektet kapott. Szerepelt az az összeg, amit Kovács Mancinak fizetett ki, amiért megfelelő tudósítást helyezett el róla egyik ismerősénél. S végül ott szerényke­dett az a pár frank is, amit a kalauz ka­pott a vonaton, amiért távol tartotta a fülkétől a zavaró idegeneket. — Mi volt még? — tűnődött, most a vőlegény. Nem jutott eszébe más, s ezért vonalat húzott a számok alá és összeadta őket a kiadások rovatában. A másik rovattal még hamarabb elké­szült. A bevételek oldalán csak egyetlen tétel szereptelt; Lilian hozománya. a főváros közönsége, hanem az idegenforga­lom szempontjából is ügyelni kell arra, hogy a Városliget szépségét, hangulatát egy hom- bárszerü épülettel el ne rontsák. Kérte a ter­vek részletes ismertetését és azt indítványozta, hogy ezt az egész ügyet vegyék le a napirend­ről, mert nem szabad elhamarkodott döntést hozni. A főpolgármester névszerinti szavazást ren­déit el, majd a szavazás után közölte, hogy a polgármesteri előterjesztést fogadták el, hu­szonötén szavaztak ellene. A Községi Takarék elnökei Szendy Károly A közgyűlés ezután a Községi Taka­rékpénztár, a Parkváros, valamint az Állat vásár Pénzforgalmi Rt. 1936. évi zárszámadá­sát tárgyalta. Zsitvay Tibor elfogadva az előterjesztést, köszönetét mondott a takarékpénztár vezető­ségének körültekintő és eredményes üzletpoli­tikájáért, majd határozati javaslatot olvasott fel, mely szerint indítványozza, hogy az el­hunyt Buzáth János alpolgármester utódjául a Községi Takarékpénztár elnöki tisztségére válasszák meg Szendy Károly polgármestert. (Nagy taps és helyeslés.) Párkány Frigyes azt javasolta, hogy a fő­város hasson oda a kormánynál, hogy a kor­mány helyezze hatályon kívül azt a rendeletét, amely szerint nem szabad tantiemet fizetni a nyilvános elszámolásra kötelezett részvény- társaságnak, ha osztalékot nem fizet. Bódy László dr. elsősorban köszönetét mond Zsitvay Tibor elismerő szavaiért, s egyúttal bejelenti, hogy a Községi Takarékpénztár el­nöki tisztét Szendy Károly polgármester fogja betölteni. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Községi Takarék nem azért nem fizet osztalékot, mintha tiszta nyeresége erre nem adna módot, hanem elsősorban, mert a taka­rékpénztár tízmillió pengős alaptőkéje mellett az ötszázezer pengőre rugó tartalék túlságos alacsony. A főváros lakáspolitikája Horony-Pálfi Aurél dr. tanácsnoknak, a fő­város lakáspolitikai programjáról szóló elő­terjesztésének vitájában Gál Benő (szoc. dem.) azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Buda­pest az albérlők, az ágyrajárók és a zsúfolt lakások városa. Budapesten lakásdrágaság van, ennek következménye az, hogy a lakások túl vannak zsúfolva. Helytelen lakáspolitika a szükséglakások forszírozása, ezt az intéz­ményt nem szabad községi programmá tenni. Olcsó kislakások építkezésére kell a fősúlyt helyezni. A közgyűlés alatt Szendy Károly polgár- mester módot talált arra és megfelelő intéz­kedéseket tett, hogy Zsitvay Tibornak a Szent István-város elnevezésére vonatkozó indít­ványa minélelőbb megvalósuljon. Katona János azt hangsúlyozza, hogy kis­lakások építése sem fővárosi, sem állam fel­adatot nem képezhet. Az előterjesztést egyéb­ként elfogadja. A közgyűlés további vita nél­kül a polgármester előterjesztését szintén egyhangúlag elfogadja. A következő pont a székesfőváros idegen­forgalmának és fürdőinek fejlesztéséről, vala­mint a tabáni gyógyszálló építési ügyében tett polgármesteri előterjesztés volt, amelyet a közgyűlés vita nélkül szintén egyhangúlag elfogadott. Lebontják a Budai Színkört A közgyűlés Némethy Károly dr. tanácsnok előterjesztése alapján ezután a régi Budai Színkör lebontására és az uj budai színház felépítésének ügyét tárgyalta a polgármesteri előterjesztés alapján, melyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Ripka Ferenc felszólalásában kérte a pol­gármestert, hogy intézkedjen: a színkör bon­tási munkálatainál legyenek figyelemmel arra, hogy a bontáskor ne zavarják meg en­nek a városrésznek nyugalmát és tisztaságát. Végül a közgyűlés Némethy Károly dr. ta­nácsnok ismertetése után póthitelt engedé­lyezett a magyar tüzér-emlékmű alapozási költségeihez. A napirenden szereplő pontok letárgyalása után a sürgősnek nyilvánított két indítvány tárgyalására tértek át. Kertész Elemér azt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé, hogy a főváros feliratban kérje a kormányt a frontharcos törvénynek még a képviselőház nyári szünete előtti letárgyalására. Farkas Ákos tanácsnok felszólalása után a közgyűlés az indítványt elfogadta. A közgyűlés alatt szavaztak a bizottsági tagok a kegyúri bizottságban Verebély Jenő dr. bizottsági tagságának megszűnése követ­keztében megüresedett egy tagsági hely be­töltésére. Verebély Jenő utódjává a kegyúri bizottságba Ernszt Sándor ny. minisztert vá­lasztották meg. A tabáni gyógyszálló szak­bizottságának tagjai a következők lettek: — Nó'i betegségek gyógyításánál a ter­mészetes „Ferenc József" keserűvizet gyakran alkalmazzák, mert reggel éhgyo­morra egy pohárral könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. Orvosok ajánlják. Becsey Antal, Boros László dr., K. Császár Ferenc, Cselényi Pál dr., vitéz Egerváry Ti­bor dr., Halász Alfréd, Harrer Ferenc dr., Katona János, Pakányi Ferenc, Petrovácz Gyula, Peyer Károly, Rassay Károly dr., Ripka Ferenc dr., Szabó Géza dr. és Vályi Lajos dr. A közgyűlés végül a XI. kerületi adófelszó- lamlási bizottságban Károlyi Rezső lemon­dása következtében megüresedett rendes tag­sági helyre Diószeghy Ottó báró kamarai fő­titkárt, a VlII/a. kerületi adófelszólamlási bizottságba Gruner Leopold elhunyta követ­keztében megüresedett póttagsági helyre Czeider István dr. műegyetemi tanársegédet választotta meg. A párizsi masyar követ és Tormay Géza államtitkár a francia kereskedelemügyi miniszter estebédjén PÁRIZS, ápr. 21. Bűstül kereskedelemügyi miniszter és Labbé, a kiállítás főkormánybiztosa est- ebéden látta vendégül a kereskedelemügyi minisztériumban Khuen-Hcderváry Sán­dor párisi magyar követet, Tormay Géza államtitkár, magyar kiállítási főkormány- biztost és Teleki András gróf helyette« magyar kiállítási főkormánybiztost. A vacsorán a magyar követség tagjain kívül mint a kiállítás vezetőségének képviselői a francia külügyminisztérium és kereske­delemügyi minisztérium főtisztviselői, Liautey földmívelésügyi államtitkár, vala­mint a kiállítás vezetőségének képviselői voltak jelen. Vita a részvényjog reformjáról A Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosz­tályában Nissalgvszhy Endre dr. egyetemi tanár Negatív részvényjogi reform címmel tartott előadást, amelyben foglalkozott a ma­gyar részvényjogi kodifikáció akadályaival és azt hangoztatta, hogy ha a részvénytársasági reformjának szükségességét nem is ismerik el, akkor is maguknak a gazdasági köröknek kel­lene sürgetniök a részvényjog kodifikálását, a fennálló jog tételeinek új törvénybe, egysé­ges és világos rendszerbe való összefoglalását. Foglalkozott a részvénytársaság alaptőkemini- mumának a megállapításával. Szerinte 150.000 pengős általános alaptőkeminimum megha­gyása mellett azt kellene kimondani, hogy a bejegyzés előtt legalább 120.000 pengőnek tényleg be kell fizetve lennie. Végül az igaz­gatóság képviseleti hatalmának korlátozásá­val foglalkozott. Az előadás után érdekes vita fejlődött ki. Keszthelyi Sándor dr. a részvényjogi reform szükségességét hangoztatta. Leopold Elemér hangsúlyozta, hogy a rész­vényjog reformjával kapcsolatban a részvény- társasági magánalkalmazottak jogviszonyait is reformálni kellene. Patakfalvi László dr. alaptőkeminimum túlalacsonyan megállapítása ellen szállt síkra. Proswimmer Béla dr. utalt arra, hogy a mai viszonyok nem alkalmasak reformra, mert tőkeszegény ország vagyunk és külföldi tőke nem jön be. Sövényházi Fe­renc hangoztatta, hogy a részvénytársaságok­nak a nagyvállalatok vállalkozási formájának kell lenni. A reform mellett van. Tihanyi La­jos szerint az igazgatósági és felügyelőbizott- sági tagok polgári és büntetőjogi felelősségét kellene fokozni. Sándorffy Kamill rámutatott, hogy a rész­vénytársaságok bukását legtöbbször a veze­tőik felelőtlensége okozta. A hites könyvvizs­gálói intézmény kifejlesztését tartja szüksé­gesnek. Végül Nizsalovszky Endre és az el­nöklő Kuncz Ödön dr. válaszoltak az elhang­zott felszólalásokra. A Ház pénzügyi bizottságá­nak ütése A képviselőház pénzügyi bizottsága április 22-én, csütörtökön délelőtt 10 óra­kor ülést tart. Az ülés tárgysorozata: 1. Egyes közmunkák költségeinek fede­zéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A többgyermekes alkalmazottak csa­ládi pótlékának felemeléséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. 3. Az ezüstből verhető pénzérmék meny- nyiségének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. 4. A pénzügyminiszter jelentése a rend­kívüli ideiglenes házadómentességekről szóló törvény alapján engedélyezett rend­kívüli ideiglenes házadómentességek tár­gyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék