Budapesti Hírlap, 1937. július (57. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-18 / 161. szám

14 Fürdőélet Hollywoodban HOLLYWOOD, július elsején. A kaliforniai nap irgalmatlan forrósággal tűz le arra a néhány emberre, akik a film­­metropolis utcáin láthatók és akik behúzód­nak a házak árnyékába, hogy a tűrhetetlen forróságtól meneküljenek. Hollywood és Ka­lifornia klímája ugyan az év legnagyobb ré­szében ideális, mert itt nincs soha túl hideg tél és havat is csak a legöregebb emberek elbeszéléséből ismerik Hollywood lakói, vi­szont június végétől augusztusig olyan for­róság uralkodik Hollywoodban, hogy aki csak­ teheti, a tenger partján keres menedéket, pihenést, hűsölési lehetőséget. A filmműtermekben természetesen nem le­het ennek ellenére sem megszakítani a mun­kát, mert a nagy filmgyárak gyártási tervét hosszú időre előre megállapítják. Miután pe­dig a műtermek mindegyikét felszerelték úgynevezett air conditioning berendezéssel, nem nagyon sajnálatra méltók azok sem, akik Hollywoodban maradnak ezekben a hó­napokban és a műtermekben dolgoznak, mert a mesterséges klíma tűrhetővé teszi az éle­tüket. A strand könnyen elérhető közelségben van különben Hollywoodhoz. Santa Monica, a világhírű fürdőhely, Beverly Hyllsből, ahol Joan Crawford, Greta Garbó, Wallace Beery és még igen sok sztár villája áll, egy negyed­óra alatt elérhető villamoson, úgyhogy még a napi munka befejezése után is enyhülést találhat a tenger hullámaiban az, aki meg­izzadt és elfáradt. Santa Monica mellett egész sor fashionable fürdőhely sorakozik a tengerparton. Itt van Venice, Long Beach és Coronado Beach. Mostanában különösen ez az utóbbi fürdő­hely vált igen kedveltté, aminek magyará­zata bizonyára az, hogy itt van a leghosz­­szabb és legtisztább homokkal borított strand és hogy itt fejlődött ki legteljesebben a vizi­­sportélet. Joan Crawford második férje, Franchat Tone társaságában Colorado Beachben vásárolt most villát és majdnem mindennap látni őket, amint piros motor­csónakjukon suhannak a hullámok fölött szé­dületes tempóban. A part közelében fekszenek a gyönyörű Catalina szigetek, amelyek Wrigley rágó­­gumigyáros tulajdonában vannak, aki az eddigi hajó­járat mellett idén nyáron repülő­gépjáratokat is rendszeresített és így a Ca­talina szigetek, amelyek tropikus flórájuk­ról és különleges, exotikus madaraikról hí­resek, igen könnyen elérhetők. A Catalina szigeteket különben a magyar moziközönség is kitűnően ismeri, mert a filmgyárak igen sokszor felhasználják őket filmfelvételekhez. A Lázadók című filmnek azok a jelenetei, amelyek technikai okokból nem voltak fel­vehetők a déltengeri szigeteken, itt készül­tek. A fürdővendégek akkor saját szemükkel győződtek meg arról, hogy Clark Gabié he­lyett nem dublőr úszik a viharos tengeren. A Catalina szigetek fővárosa Avalon, ame­lyet utóbbi időben mind több és több turista keres fel. Az idegenek számára a legna­gyobb érdekesség egy kis kirándulás úgy­nevezett glass bottom boat-okon. Ezek a csónakok üvegfenekűek és miközben a matróz evez, a csónak fenekén jól meg lehet figyelni a tarka halakat és a tengerfenék csodálatos növényzetét, amely bátran felveszi a ver­senyt a legszebb díszkerttel. Az Avalon­­kagylók, amelyeket a sziget bennszülöttei hoznak fel a tenger fenekéről, kedvelt em­léktárgyai a turistáknak. A sziget nevezetességei közé tartozik Ben is. Ben egy hatalmas oroszlánfóka, amely évek óta visszatér a sziget déli csúcsára, ahol Róbert Montgomery villája áll. Róbert Montgomery nagyszerű tengeri halakkal látja el Bent, aki (?) hálából minden nyá­ron visszatér szeretett barátjához. A Catalina szigeteken most is folynak fel­vételek, még­pedig Rudyard Kipling Tengeri titánok című regényének filmváltozatából, Spencer Tracy, Lionel Barrymore, Freddie Bartholomew és Mickey Rooney részvételé­vel. ■■ ’ 'Ví-: A hollywoodi sztárok legnagyobb része a kaliforniai partokon üdül, de vannak olya­nok is, akik a keleti partokra, Newyork környékére, vagy Miami és Palm Beach vidékére utaznak. Annyi bizonyos, hogy ha a nagy gázsiért meg is dolgoznak az év fo­lyamán a filmsztárok, a pihenésük és üdü­lésük épp olyan nagyszerű, elegáns, fény­űző, mint amilyen az életük a téli Holly­woodban, Kalifornia kék ege alatt.... * * (Dr. Csahcs — Kabos Gyula.) Néhány nap óta folynak már a felvételei az első ma­gyar Zilahy Irén-filmnek, az Urilány szobát keres című új zenés vígjátéknak, amelynek egyik fontos főszerepét Kabos Gyula játssza. Egy ,„minden lében kanál”, hebehurgya ügyvéd bojtárt játszik Kabos Gyula, ő az a dr. Glahos, aki mindent összekuszál azzal, hogy principálisa távollétében annak lakását néhány, hétre­­ bérbeadja egy jogászkisasz­­szonynak. De persze ő az, aki végül is min­dent megold és rendbehoz. Dr. Csahos fő­nökét, a híres válóperes ügyvédet Somló István játssza, a jogászkisasszonyt Zilahy Irén, az ügyvéd felesége pedig Lengyel Gizi. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal most adta ki az 1935. évi mezőgazdasági üzemi statisztika harmadik kötetét, amely az ország állatállományáról, gazdasági gépfelszereléséről és gyümölcsfagazdagsá­gáról ad számot. Konkoly-Thege Gyula dr., a Központi Statisztikai Hivatal el­nöke, aki a mezőgazdasági üzemi statisz­tikát megtervezte, annak végrehajtását vezette , most a feldolgozás munkálatait is irányítja, a kötet előszavában megírja, hogy az itt közölt adatoknak sok szem­pontból igen nagy jelentőségük van, rész­ben azért, mert az üzemstatisztika az eddigieknél hitelesebb adatok birtokába juttatott bennünket, részben pedig, mert egyes vonatkozásokban egyáltalában nem is rendelkeztünk adatokkal az ország új, csonka területét illetően, így az állat­­állomány létszámát minden tavasszal meg­állapítják és közzé is teszik már 1894 óta. Azonban ezek a tavaszi összeírások rész­ben becslésen alapulnak és ellenőrzésük is fogyatékos, annyira, hogy szakköreink ezeket az adatokat eddig is kénytelenek voltak igen nagy óvatosággal használni. A mostani kötet az állatállomány tekinte­tében korrigált adatokat tartalmaz s az eltérés elég nagy, mégpedig a nemzetgaz­daság szempontjából igen előnyös érte­lemben. A végleges és teljes statisztika szerint ugyanis állatállományunk jóval nagyobb, mint amilyennek azt a tavaszi összeírások alapján véltük. A baromfilétszámot 1928-ban írták össze legutoljára. Az 1935. évi adatok tükrében baromfiállományunk kisebbnek látszik, mint amilyen az 1928-ban volt. Az eltérést azonban főként az magyarázza, hogy az 1928. évi statisztikát májusban készítet­ték, vagyis a tavaszi keltetések után, a mostanit pedig február végén, a keltetések előtt. A gyümölcsfaállomány nagyságát 1929- ből ismerjük, de az akkori egybeírás csak azokat a gazdaságokat ölelte fel, amelyek szántófölddel is rendelkeznek. Ennélfogva akkor igen tekintélyes gyümölcsösök ma­radtak számbavétlenül, amellett pedig azóta sokmilliónyi csemetét ültettek el. Érdekes és fontos része az új kötetnek az, amely a gazdaságok gépi berendezésé­ről szól. Különös értéke ennek az, hogy ilyen természetű adatokat legutóbb csak az 1895. évi mezőgazdasági üzemi statiszti­kával kapcsolatban kaptunk. Most képet alkothatunk mezőgazdaságunk felszerelt­ségének fokáról, már amennyiben az a gépek és a legfontosabb eszközök szám­adataiban visszatükröződik. Az új kötet anyagának megjelenését na­gyon gondos ellenőrző munkálatok előz­ték meg. Az állatállománynak fajta sze­rint való megoszlását, illetőleg az erre vo­natkozó adatokat szakértőkkel való tanács­kozások bírálták végig. Mindezeket a részletmunkálatokat Sajó­helyi István miniszteri tanácsos vezette nagy szakavatottsággal, Szőllősy Zoltán dr. miniszteri titkár közreműködésével. A négyszáz oldalra terjedő kötet a bősé­ges és sokoldalú anyagot községenként, jár­ásonként és törvényhatóságonként közli. A kötet bevezető részéül néhány össze­foglaló tábla szolgál, amelyek törvény­hatóságonként köztik a kötetben foglalt adatok eredményeit. ÁLLATÁLLOMÁNYUNK Az 1935. évi február végén az országban az állatállomány fontosabb fajainak lét­száma így alakult: 1,920.000 szarvas­marha, 886.000 ló, 4,677.000 sertés, 1,456.000 juh. Ezeken kívül még 40.000 kecske, nem egészen négyezer szamár, ezer­nél több öszvér és 230.000 házinyúl. A baromfiak száma meghaladta a 22,9 mil­liót, a méhcsaládoké pedig 417.000 volt. A számok azt jelentik, hogy nálunk 1935 tavaszán ezer kát. holdnyi területre átlag 118 darab szarvasmarha, 54 ló, 288 sertés, 90 juh és 1410 baromfi evett. Országré­szek szerint vizsgálva a helyzetet, az tű­nik ki, hogy a Dunántúlnak az ország többi részeivel szemben az állattenyésztés tekin­­tetében való fölénye viszonylagos, mert csak a szarvasmarhára és a sertésre terjed ki a sertés tekintetében már nem is olyan döntő, mint a szarvasmarhatenyésztés te­rén. Amíg ugyanis a Dunántúl ezer kat. holdnyi területre 149 szarvasmarha esik, holott az Alföldéin csak 96, az északi me­gyékben pedig 107 az átlag, a sertésállo­mányból már a Dunántúl átlaga 314, amit azonban nyomon követ az Alföld 303 da­­rabnyi átlaggal. Az északi megyék e tekin­tetben lényeges mértékben hátrányban vannak, mert itt csak 181 az átlag. A Ló tekintetében azonban a Dunántúl ezzel a mértékkel mérve, már az Alföld mögött van, mert a Dunántúl átlaga 50, az Al­földé 63, az északi megyéké ellenben csak 45, vagyis a Dunántúlénál is gyengébb. A juhállomány tekintetében viszont érthetően az északi vármegyék járnak elől 115 da­rabbal ezer holdamkint; az Alföld átlaga 90, a Dunántúlé 80.­­ A baromfiak te­nyésztése tekintetében az Alföld vezet. Itt ugyanis az átlag ezer holdamkint 1580, a Dunántúl 1340, északon pedig 1140 darab. A szarvasmarhaálállo­­ány megoszlása te­kintetében nem találunk túl nagy és jelleg­zetes eltéréseket az egyes országrészek között, így feltűnően egyenletes az állo­mánynak nemek szerint való tagolódása. A Dunántúl az állománynak 71.5 százaléka, az Alföldön 75.9 százaléka, északon annak 72.5 százaléka tehén, beleértve ebbe a szo­pós borjútól a hízókig minden kort és al­csoportot, ugyanebben a sorrendben 22.2, 17.8 és 21.5 százaléka tinó, vagy ökör. Miután ezek szerint az adatok szerint az ökörállomány a Dunántúl a legnagyobb, — itt ezer holdnyi szántóterületre 18 ökör esik, az Alföldön ellenben csak 13,3, — értehetően, aránylag itt a legkevesebb a tehén; száz darab szarvasmarha közül a Dunántúl 47,2 százalék a tenyész- és fejős­tehén, az Alföldön 53,2, az Északon 52 százalék. A Dunántúl intenzív szarvas­marhatenyésztésének jele, hogy itt a borjú- és üszőállomány aránylag jóval nagyobb, mint az ország többi részeiben. GAZDASÁGI GÉPEK ÉS ESZKÖZÖK Az ország mezőgazdaságában 24.114 mo­toros erőgép működik, az erőműves trak­torok száma 7013, a motorekéké 318, a traktorekéké és billenő ekéké 7242, a cséplőgépeké 16.663. Érdekes, hogy mind­össze 664.000 eke van az ország gazdasá­gaiban, tehát alig valamivel több, mint a földtulajdonnal rendelkező elemnek a fele. Országos átlagban nem egészen 15 hold­nyi szántóterület esik egy-egy ekére. A gépek iránylagos ritkaságát mutatja az, hogy minden harmincezer holdnyi szántóra esik egy motoreke, minden 1350 holdra egy traktoreke, minden 580 holdra egy cséplőgép. A gépek és eszközök statisztikája hatá­rozottan a Dunántúl mezőgazdasági fölé­nyéről beszél. Amíg ugyanis a hazai szántóterületnek 37 százaléka a Dunán­túlé, a különböző gazdasági gépeknek 40—43 százalékát találta itt a statisztika s jellemző, hogy még az ekéknek is 45 szá­zaléka volt a Dunántúl gazdaságaiban. GYÜMÖLCSFA Az országban harmincöt millió gyü­mölcsfa van. Feltehető, hogy ezek között aránylag sok a fiatal fa, miután az utóbbi években az ültetés szakadatlanul folyt. Gyü­mölcsösökben már az Alföld a gazdagabb. Gyümölcsöseinknek átlagban 36%-a a Du­nántúlé, az Alföldé annak 51%-a, az északi megyékre pedig azoknak csak 13%-a esik. A lakosság számához viszonyítva átlagban majdnem négy gyümölcsfa esik egy-egy lé­lekre, de hogy ez mégis milyen kevés, azt az mutatja legjobban, hogy eszerint az or­szágban egy két, holdnyi területre átlagba csak 2,1 gyümölcsfa esik. A Dunántúl egyes gyümölcsfajtákban aránylag gazdag, így a körtefákból 43% a Dunántúl része­sedése, az őszibarackból 46%, diófából 51%. Mindez csak néhány kiragadott adat a vaskos kötetből, amely a magyar gazda­ságpolitika számára ismét igen értékes anyagot szolgáltat és amely módot ad arra, hogy a benne tárgyalt szempontokból a meglevő helyzetet világosan látva, azt meg­bírálhassuk és a fejlesztés terveit így konkrét alapon dolgozhassuk ki. Külön érdekessége a kötetnek az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadvá­nyainak úgynevezett „új” sorozatában ez a századik kötet. Ez a sorozat az 1900. évi népszámlálás első kötetével indult meg s amint az első kötet Magyarországon az első modern értelemben vett népszámlálás anya­gának közlését kezdte meg, ugyanúgy ho­zott a száz kötetes sorozatnak minden újabb darabja ismét új és új értékeket a magyar közélet számára. Ennek a könyvtár­számba menő száz kötetnek anyaga szinte áttekinthetetlenül gazdag. Abban pedig van valami szimbolikus jelentőség, hogy a századik kötet a magyar őstermeléssel fog­lalkozik, a nemzet gazdasági erőinek ezzel a csakugyan ős és kiapadhatatlan forrásá­val. A kötet ízlésen és gondos kivitele a Stephaneum nyomdát dicséri. — A TÉBE vidéki osztálya az új gazda­rendeletről. A TÉBE vidéki osztálya szom­baton ülést tartott, mely a gazdaadósságok ügyét tárgyalta. Hegedűs Lóránt dr. elnöki megnyitójában azt vitatta, hogy a TÉBE júniusi tatai gyűlésén a mezőgazdasági hi­tel ügyében elhangzott kívánalmak a 33-as bizottság által most elfogadott végrehajtási rendeletben nem találtak megvalósításra. A rendelet nem ejtette el az adóstársi vi­szonynak a felbontását. Attól tart, hogy a 10—1000 holdas gazdák tartozásainak vég­­leges rendezését az adóstársi viszony fel­­bontása megnehezíti. Reméli, hogy a végre­hajtás során a pénzügyi kormánynak al­kalma lesz a sérelmeket orvosolni. Indítvá­nyozta, hogy a vidéki intézetek a rendeletet áttanulmányozván, legközelebb újra jöjjenek össze, hogy tapasztalataikat és észrevételei­ket a pénzügyminiszterrel közöljék. Javasla­tát elfogadták, majd Visnya Ernő felsőházi tag (Pécs), Felbermann Sándor (Debre­cen), Óvári László dr. (Makó), Csizmadia Sándor (Nagykőrös), Neubauer Ferenc dr. (Kaposvár), Nyulászi János dr. és Nyári Pál dr. foglalkoztak a rendelet egyes kér­déseivel.­­ Csökkent a héten a tőzsdei papírok árfolyamértéke. Az elmúlt tőzsdei héten a budapesti értéktőzsdén forgalomban lévő és jegyzett összes értékek kiszámított ár­folyamértéke az előző heti 963.2 millió pengőről 959.5 millió pengőre csökkent, ami a kiszámított névértéknek a STUD árfolyam jelszáma szerint 189.0%-a. Az előző heti jelszám 189.7% volt. Végered­ményben az összes részvények kiszámí­tott árfolyamértéke a tőzsdei hét zárlata szerint 3.7 millió pengővel csökkent, ami­ből a nosztrifikált értékekre 2.9 millió pengő , csökkenés esik.­­ Az év végéig 100 vagon sózott sza­lonnát szállítunk Olaszországba. A ferenc­városi élősertésvásárra a felhajtás a múlt hetihez képest kisebb volt, mert mindössze 10.500 darabot küldtek a ter­melők és a hizlalók­ a vásárra. Ez a csök­kenés az árakban is kifejezést nyert, mert a héten egy-két fillérrel jobb árakon le­hetett az élőállatokon túladni. — Első­rendű uradalmi sertésért 97—102 fillért, elsőrendű szedett sertésért 93—98, angol tőkesertésért 102—110, angol sonkaserté­sért 112—118 fillért fizettek kilónként. A jóminőségű félsertésért szalonnával 122— 134, a jóminőségű lehúzott félsertésért 108—122 fillért lehetett kilónként elérni. A németországi zsírexport terén normáli­san folyik az e hónapra lekötött 100 vá­gon sertészsír szállítása. Az elmúlt héten újabb 30 vagont szállítottunk le. A hónap végéig még 30 vágon leszállítása marad fenn. A Külkereskedelmi Hivatal közben­­jöttével most tárgyalások folynak 25 vágon sózott szalonnának Németországba való leszállítása ügyében. Csehszlovákia a héten 10 vágón nehéz szalonnát és 10 vágón márkázott sertészsírt vett át tő­lünk.­­ Olaszországgal a kereskedelmi tárgyalások e héten befejezést nyernek. Hírek szerint az év végéig Olaszországnak szállított hasított sertés és a 100 vágón sózott szalonna ügyében a megegyezés, megvan. Angliába 20 vágón sertészsírt szállítunk, amelyet a jövő héten el is küldenek.­­ A Magyar Általános Hitelbank közli, hogy eddig lipótvárosi fiók néven működő fiókja, a kerület nevének Szent István­­városra történt változtatása következté­ben, működését ezentúl Berlini-téri fiók név alatt fogja eddigi helyén (V., Berlini­tér 9) folytatni. Magyarország állatállománya, gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfa vagyona 1935-ben b. «, 1937 JÚLIUS 18. VASÁRNAP Megállapították a tű­zifaárakat A hivatalos lap vasárnapi száma közli a kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­ter rendeletét a tűzifaárak megállapításá­ról. A rendelet megszabja az ország egész területén — fafajok és választékok szerint részletezve — úgy az aprítatlan, mint az aprított tűzifának legmagasabb árát. A megállapított árak túllépői az árdrágító visszaélésekről szóló törvény büntetőren­delkezése alá esnek.

Next