Budapesti Hírlap, 1937. július (57. évfolyam, 146-172. szám)
1937-07-07 / 151. szám
1937 JÚLIUS 7, SZERDA Válogatás a céllövővlágbajnokságra Az Országos Magyar Lövészszövetség nemzetközi sportbizottsága kedden délután Schreiner János ny. tábornok, országos főlövészmester elnöklésével ülést tartott, amelyen a július 16-tól augusztus 9-ig a finn fővárosban, Helsinkiben tartandó lövészvilágbajnoki versenyre tekintetbe jövő magyar csapat tagjainak kijelölésével foglalkozott. A nemzetközi sportbizottság nem tudott megállapodni a kisöblű puska csapatösszeállításában. Az öttagú csapat és egy tartalék helyére eddig három versenyző helye biztos: Tarics Tibor (PLE), Berzsenyi Ralf dr. (Budai PLE), Martini Antal (BULCSÚ PLE). Valószínű Simonfay Antal százados helye, aki a hadipuska csapat első helyen kijelölt tagja. A céllövő pisztoly-csapat tagjai: Balogh Ambrus (Műegyetemi LE), Tölgyessy Sándor (Esztergomi MOVE), Zsótér Bertalan főhadnagy (Budai HOTIS), Soós-Hradetzky Zoltán százados (Soproni HOTIS) és Takács Sándor őrmester (Gyulai HOTIS). Tartalék: Vadnay László százados (Budapesti HOTIS). A hadipuska-csapat tagjai: Simonfay Antal százados (Budai HOTIS), Bényi Elemér főhadnagy (Budai HOTIS), Zsótér Bertalan főhadnagy (Budai HOTIS), Tarics Tibor (PLE) és Jármay János (Budai PLE). Tartalék: Lányi József őrmester (Budai HOTIS). Gondoljon öreg napjaira és " mert takarékoskodni nem egyéb, mint józanul költeni és az összegyűjtött tőke nem más, mint felhalmozott munka, egyszóval a múlt munkájának átmentése a jövőre! Budapesti Hírlap biztosítási osztálya készséggel ad díjtalan felvilágosítást és díjszámítást: VIII., József körút 5. Telefon: 1-464-20, 1-464-28, 1-464-29 és 1-444-00 Tartaléknak számít még a hadipuska-csapatban Soos-Hradetzky Zoltán százados is. A kispuska-csapat további három helyéért szombaton és vasárnap újabb válogatóverseny lesz. A magyar versenyzők július 7-én utaznak Helsinkibe. * A margitszigeti lovaspólómérkőzések. A Fugger herceg emlékére alapított serleg ma délután lejátszott döntőmérkőzésében a vörös csapat 4:3 arányban győzött a ké csapattal szemben. A serleggyőztes csapat tagjai: Mecklenburgi herceg, Hávor főhadnagy, ifj. Bethlen István gróf és Tóthvárady-Asbóth százados. A díjakat a mecklenburgi hercegné osztotta ki. Az év utolsó mérkőzéseit csütörtökön játsszák a margitszigeti pólópályán. RÁDIÓMŰSOR 1937 júlus 7, szerda BUDAPEST I. 6.45: Téma. — Hanglemezek. 7.20: Étrend, közlemények. 10.00: Hírek. 10.20: „Nagy királynők.” Irta: Szirmay-Kalos Margit. (Felolvasás.) 10.45: „Bleriot első repülése és a magyar repülés úttörői.” Irta: vitéz Szentnémedy Ferenc. (Felolvasás.) 11.10: Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 12 00: Déli harangszó. 12.05: A Mária Terézia 1. honvédgyalogezred zenekara. 12.30: Hírek. 13.20: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 13.30: Tutsak Piroska és Závodszky Zoltán, az Operaház tagjai énekelnek .Zongorán kísér: Pongrácz László. 14.40: Hírek. 15.00: Árfolyamhírek, piaci árak, élelmiszerárak. 16.15: „A fizika humora.” Írta: Csűrös Zoltán. (Felolvasás.) 16.45: Pontos időjelzés, időjárásjelentés, hírek. 17.00: Rács Aladár cimbalmozik, zongorán kíséri Rácz Aladárné. 17.30: „Móra Ferenc virágos költészete.” Moesz Gusztáv előadása. 18.00: Olaf Roots észt zongoraművész műsora. 18.25: ,,A tűzoltók otthonában”. Közvetítés a fővárosi tűzoltók központi őrségéről. Beszélő: Németh Károly. 19.00: Karácsonyi Margit magyar nótákat énekel, kíséri: Vidék József és cigányzenekara. 20.00: Kínai versek ifj. Gaál Mózes fordításában. Előadja: Timár József. (Eredeti kínai hanglemezekkel.) 20.40: Hírek. 21.00: Közvetítés a Császár-fürdőből. Székely Dezső jazzénekara játszik, SzalayLászló énekel. 22.00: Időjárásjelentés. 22.05: Waldbauervonósnégyes. Tagjai: Waldbauer Imre, Országh Tivadar, Temesváry János és Hütter Pál. 23.00: Hírek francia és olasz nyelven. 23.10: Hanglemezek. 00.05: Hírek külföldi magyarok számára. . BUDAPEST II. 19.00: Munkás félóra. (Felolvasás.) 19.30: „Védekezés a gépi balesetek ellen.” Szathmáry Sándor előadása, 20.00: Hanglemezek. 21.15: Hírek. A magyar szövetkezeti mozgalom fejlődése Antal István előadása Nancy-ban NANCY, júl. 6. A Szövetkezeteik Nemzetközi Szövetsége londoni központjának meghívására Antal István dr. v. államtitkár előadást tartott a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődéséről és jelenlegi államáról a nancy-i egyetemen szervezett nemzetközi szövetkezeti iskola tanfolyamán. Henry May, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége főtitkárának üdvözlő szavai után Antal István ismertette a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését a nyolcvanas-kilencvenes évek első kísérleteitől kezdve a mai napig. Rámutatva a magyar hitel- és fogyasztási szövetkezeteknek az agrárnépesség szociális védelme körül kifejtett munkásságára, részletesen foglalkozott azzal a termelői és értékesítő tevékenységgel, amelyet a magyar agrárszövetkezetek a kistermelők gazdálkodásának megszervezése körül napjainkban végeznek. Ezután rátért az OKH keretében működő bérlőszövetkezetek és földmunkásszövetkezetek szervezetének és működésének, valamint a tejszövetkezetek és ez ipari szövetkezetek eredményeinek ismertetésére. Ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar agrárszövetkezeti mozgalom legfontosabb jövő feladata a termelői és értékesítő szövetkezeti tevékenység kifejlesztése, valamint a kis mezőgazdasági termelői üzemek számának növelésére irányuló földbirtokpolitikai tevékenység támogatása lesz. A magyar szövetkezeti jog főbb elveinek vázolása után ismertette végül azokat a reformtörekvéseket is, amelyek a hatályban lévő szövetkezeti jogszabályok modernizálását akarják keresztülvinni s amelyeknek célja: a központosítás jól bevált rendszerének intézményes továbbépítése mellett az autonóm szövetkezeti igazgatás gondolatának érvényre juttatása. A nagy tetszéssel fogadott előadás után a hallgatóság részéről kérdéseket tettek fel az előadónak, amelyekre Antal István kimerítő választ adott, akinek Henry May köszönte meg az ismertetését. — Jugoszlávia gépvásárlásai a magyar gépgyáraknál. A jugoszláv államvasutak — mint jelentik — közel 19 millió dinár értékben rendeltek kocsikat a magyar gépgyáraknál, így egy üzemnél 40 ciszternakocsit, 15 tehervagont és 2 darab felszerelt motorkocsit, 10 millió dinár értékben. A másik vagongyárnál 4,4 millió dinár értékben gyümölcsszállító kocsikat rendeltek. Ezenkívül nagyobb mennyiségű mozdonyalkatrészt is rendeltek. Itt említjük meg, hogy a jugoszláv államvasutak igazgatósága augusztus 2-ára árlejtést írt ki vasúti sínek és hozzávaló alkatrészek szállítására. Az árlejtésen belföldi és külföldi cégek egyaránt résztvehetnek. Az árlejtésen 150 millió dinár értékű anyagot szereznek be. Az államvasutaknak 17.110 tonna sínre, 110 tonna szögre, 506 tonna csavarra és 300 váltóra, jelzőkészülékre van szüksége. — A csodálatos S2?ív BBWWMBBBBBMPBiBBBBMMWBBBMWWB— Regény Írta : Máriáss Imre 58 Nem is tudom, hogy fért el azon a hat darab kis papiroson a hatalmas légvárnak az az épülete, amelyet anyámmal együtt építettünk. ■— Most már gondtalan a jövőnk — jelentettem ki, szántszándékkal elfeledkezve, hogy a jövő hónapban bizonyára nem kapok egy krajcárt sem, mert nem fogok sikeresen kolokrálni. Most már addig, amíg elvégzem a technikát, elég lesz havonta száz korona, azután meg ellentétben a többi kollégával, nyomban lesz állásom. Vége a nélkülözéseknek. Nem is tudom, ki volt kettőnk közül a nagyobb gyerek. Anyám, vagy én? A légvár körvonalait én rajzoltam meg, anyám pedig színesítette, de ugyanakkor helyenként halványabbá igyekezett tenni. Ezt viszont olyan félénken tette, mint a gyermek. A józan ész szavára hallgatott ugyan csendes ellenvetéseivel, de nem akarta kedvemet rontani. Nem is kellett, mert a kedvem hamar lelohadt. Mikor ceruzát fogtam a kezembe és számolni kezdtünk, hogy hát mennyi is az adósságunk, mennyit tesz ki, amit okvetlenül meg kell vennünk, mert hiányzik a háztartásunkban, akkorra kiderült, hogy alig marad belőle. Most hát nem marad más hátra, minthogy a hosszú lajstromból kihúzogatni az egyes tételeket. —Mama, hogy lehet az, hogy nekünk ilyen sok adósságunk van?— kérdeztem. — Hogyan hitelezhettek az emberek nekünk ennyit? Mindketten csodálkoztunk. Úgy határoztunk, hogy azoknak adjuk meg tartozásunkat, akik szintén szegény emberek, akik nem várhatnak. Azután a vásárlandó dolgokból húzogattunk ki sokat. Minthogy nem akartunk pénz nélkül maradni, orvosságra, pihenésre nem maradt fedezet. — Nem is kell, — nyugtatott meg anyám. — Az orvosság úgy sem segít rajtam, csak az operáció. Bibéim, én már majd a sírban fogok. De ugyanakkor nevetett. Büszke volt rám. Lám, neki olyan fia van, aki hatszáz koronát hozott haza. Méghozzá érintetlenül. Más talán lumpolt volna előbb egyet belőle, de lám, az ő fia, még csak villamosra sem akart költeni, csakhogy egyben maradjon a pénz. Ezt mama a szomszédoknak mondta és hagytam, hogy dicsérjen, mert jól esett jó fiúnak lennem. Eszembe sem jutott, hogy a múltkori lumpolásomat viszont nem mondta el senkinek. Ezt bizonyára természetesnek találtam. — Gratulálok, — szorított kezet velem Géza bácsi. — Mihez? — kérdeztem, csodálkozva. — Az ösztöndíjhoz. — Hiszen éppen azt jöttem megköszönni. — Erre semmi szükség. Remélem, most otthon minden rendbe jött (Igen!) és most nyugodtan tanulhatsz tovább. Mikor kolokrálsz? — Két hét múlva — feleltem szemrebbenés nélkül. Különben is kezdtem megszokni, hogy ne feleljek minden kérdésre őszintén. Bármennyire is szerettem őt, tudtam, hogy annyira másképpen gondolkozik sok mindenről. Igyekeztem tehát jelenlétében úgy gondolkozni, mint ő. Két hét múlva mégis kolokráltam, de csak kémiából. A többinek nem mertem nekimenni. Most azután megint elkövetkezett az erőlködések ideje. Amilyen mértékben fogyott otthon a pénzünk, annál lázasabban tanultam, annál gyorsabban akartam letenni a vizsgákat. Most már nem mentem kávéházba, se uszodába. Sehová. Ha anyám felnyitotta az asztal lapját, első, második képsík! — gondoltam. Annyira benne voltam a tanulásban. De hiába. Most már egészen bizonyosan tudtam, hogy hiába, mert hiába kérdeztem, hiába magyarázott egyik-másik barátom végtelen türelemmel és alapossággal, nem tudtam követni előadásukat. A tanárokét meg éppenséggel nem. — Pedig meg kell lenni — szorítottam össze a fogamat. . Tavaszra elfogyott a pénzünk. Én Györgynél tanultam. Györgynek lakótársa is otthon volt, akit ki nem álltam. Valami rajzon dolgoztam és kértem Györgyöt, hogy nézze meg, mi baja a rajznak, mert azt hiszem az elgondolás jó, de az eredmény mégis rossz. — Mindjárt megnézem, — mondta György. Közben lakótársa hajolt a rajztáblám fölé és magyarázni kezdett, ő maga sem tudott sokkal többet, mint én s mélyen megalázott a tudat, hogy még egy ilyen kiálhatatlan ember is ide állhat mellém és magyarázhat. Annyira az utolsók között vagyok! Hallgattam a magyarázatát, de nem figyeltem oda. Egyre hevesebben kezdett verni a szívem, egyre nehezebben vettem lélekzetet. Végre forogni kezdett velem a szoba. Felálltam. — Mi bajod? — tekintett rám György. — Adjatok egy pohár vizet. A pohár kihullott kezemből. Megtántorodtam. Lefektettek a díványra és én zokogni kezdtem. Dobtam magam, alig tudtak lefogni, de szólni nem tudtam egy szót sem. Talán tíz percig tartott az egész, de utána két fekete karika árnyékolta be szememet és halottsápadt maradtam egész nap. Dermedten értem haza. Mintha a vérem megfagyott volna. Anyám szörnyen megijedt, mikor elmondtam, mi történt velem. Megfogadtatta, hogy mindazt megcsinálom, amit az orvosok az ő számára előírtak. Nyilvánvaló, hogy ugyanolyan idegbajom van, mint neki. Én tiltakoztam az orvosságok ellen és nem hittem, hogy valóban beteg lennék, de egy hét múlva valami csekélység miatt, annyira felindultam, hogy újból rohamot kaptam. Ekkor már majd egy fél óráig tartott s aznap fel sem tudtam kelni. Emlékszem, másnap Géza bácsihoz kellett volna mennem, de nem éreztem annyi lelkierőt magamban, hogy az ő gondolkodásmódjába beleéljem magam. Telefonáltam. — Gyengélkedem — mondtam a telefonba. — Férfi ember vagy egészséges, vagy beteg. Csak a nők gyengélkednek — nevelt még telefonon is keresztül és elszégyeltem magamat. .(Folyt köv.) 11 A késedelmes adófizetés nem megbzhatlanság Bornemisza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter érdekes elvi jelentőségű döntést hozott, amennyiben megállapította, hogy a késedelmes adófizetés az ipartörvény szempontjából nem tekinthető megbízhatatlanságnak és nem lehet alapja az iparigazolvány elvonásának. A miniszternek intézkedése konkrét esetek kapcsán vált szükségessé. Előfordult ugyanis, hogy az adóhátralékos kereskedőkkel és iparosokkal szemben felmerült a kérdés, hogy amennyiben záros határidőn belül nem fizetik ki adóhátralékukat, megbízhatatlanság címén az iparigazolvány elvonása iránt megtehető ellenük a szükséges intézkedés. Megindult a makói hagymakivitel. A makói vöröshagymakivitel megindult. A szállítók ötven vagon vöröshagymát vásároltak és kedden indították el az első szállítmányt Ausztriába és az északi államokba. Az értékesítés a külföldi piacokon a spanyol vöröshagymakivitel szünetelése és a holland kiviteli késése miatt kedvezően alakul.