Budapesti Hírlap, 1937. augusztus (57. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-17 / 186. szám

1937 AUGUSZTUS 17, KEDD B. H. Eí Í31 A fővárosi takarékbetétek júliusban 5,3 millióval növekedtek A nagykereskedelmi index változatlan maradt • A tőzsdeindex 16 ponttal emelkedett A Központi Statisztikai Hivatal a kö­vetkező július havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma július végén változatlanul 94 volt. A mezőgazdasági cikkek ára némileg emel­kedett, míg az ipari cikkek ára kissé csökkent. A létfenntartási költségek in­dexe, lakbérral együtt számítva, 102.1, a lakbér nélkül számított index pedig 107.1 volt, vagyis az előző hóhoz képest alig változott. A budapesti tőzsdén jegyzett részvé­nyek árfolyamindexe, az 1926. évi árfolya­mokat 100-zal véve egyenlőnek, a június hó végi 159,8-ról július végére 175,9-re emelkedett. A Postatakarékpénztár központja és közvetítői július hó folyamán 5,2 millió pengő új zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege pedig 5 millió pengő volt. Ezzel az összes zálogálladék július­­ hó végén 28,5 millió pengőre emelkedett. Az új fizetésképtelenségek száma július hóban 41 volt az előző havi 54-gyel szem­ben, a passzívak, összege pedig 0.8 millió pengőről 1.1 millió pengőre emelkedett. A járásbíróságoknál és a közjegyzőknél július folyamán összesen 2923 darab váltó került óvatolásra, 1.7 millió pengő érték­ben. Júniushoz képest az óvatott váltók darabszáma 21-gyel, értékük pedig 0.4 millió pengővel emelkedett. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tar­tozó budapesti pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett ösz­­szes betétek álladéka július végén 1430.4 millió pengőt tett, amelyből a takarék­­betétekre 742.9 millió pengő, a folyó­számlabetétekre pedig 687.5 millió pengő esett. Az előző hóhoz képest a takarék­­betétek álladéka 5.8 millió pengővel emel­kedett, míg a folyószámlabetétek álladéka 1.8 millió pengővel csökkent. — Csehszlovákia sertésvásárlása Ma­gyarországon. Belgrádból jelentik. Itteni lapjelentések szerint Csehszlovákia fix­­áron 30.000 darab sertést vásárolt Ma­gyarországon. A belgrádi sajtó utal arra, hogy a csehszlovák kormánynak ez az el­határozása szenzáció erejével hatott jugo­szláv és román gazdasági körökben, mert ez az első eset, hogy Csehszlovákia fix áron vásárolt sertést. A belgrádi sajtó azt hiszi, hogy a magyar exportőrök jó üzle­tet csináltak, mert az ősszel és a jövő év­ben a sertésárak alacsonyabbak lesznek az olcsó tengeri következtében. A belgrádi sajtó szerint a csehszlovák korm­ány ezzel a vásárlással szívességet tett Magyar­­országnak, mert a román és jugoszláv ex­portőrök eddig kedvezőbb helyzetben vol­tak Csehszlovákiában, mint a magyar ex­portőrök, míg most a magyar kivitel biz­tosítva van Csehszlovákiába a román és jugoszláv konkurrenciával szemben.­­­ A kiskorú védett földbirtokosok. Pest vármegye árvaszékének elnöke kör­rendeletet küldött valamennyi községi elöljárósághoz, amelyben utasítást ad arra, hogy a védett kiskorú bir­tokosoknak a gazdavédelmi rendeletben biztosított jo­gait és előnyeit a törvényes képviselők milyen módon kötelesek érvényesíteni. Az elöljáróságoknak személyesen kell felhívni az érdekelt törvényes képviselőket a gaz­davédelmi rendeletek pontos betartására és útmutatást ad a rendelet arra is, hogy a mulasztások folytán törölt védettség visszaállítása iránt milyen kérelmeket kell előterjeszteni. — Kilencszáz mázsás gyümölcsfelhoza­tal egy napon. Jánoshalmárál jelentik: Vasárnap rekordfelhozatal volt a gyü­mölcspiacon. Közel kilencszáz mázsa gyü­mölcs került eladásra, amiből 450 mázsa alma, 360 mázsa pedig szőlő volt. LÉLEK | | regény A MÁGLYÁN ÍRTA: DABASI GYÖRGY XIV. A megyeszékhely alig húszezer lakost számlált. Csöndes kis fészek volt. Tisztviselőváros. Aki sze­rette az eseménytelenséget, hangtalanságot és nyu­galmat, az szívesen húzódott meg benne. Alacsony, szelíd tekintetű házak mosolyogtak az utcák szélein, csak ritkán ugrott a magasba egy-egy­ emelet. Megyeház, pénzügyigazgatóság, a szélre épült ka­szárnya, elemi iskola s talán még egy-kettő­. De az ablakok egyformák voltak. Egyiken is, másikon is. Az apró, nádfedelesek ugyanúgy tekintettek az em­berekre, a nyári porra, az őszi esőre, szegényre, hóra, hazatérő gulyára, gazdagra, mint a posta­épület, vagy a fakereskedő és pálinkafőző zsidó vil­lájának ablakai, unatkozva. Nap és nap után szót­­lan, békés emberek jöttek-mentek előttük, reggel háromnegyed nyolckor, délben fél kettőkor. Egy utat tapostak egyugyanaz emberek, egy életen ke­resztül. Mindegyik maga megadottan, szótlankodva, elégedetten, vagy fáradtan. Századok óta aludt a vá­ros, a házak, ablakok, emberek. Álomba ringatta őket a piciny folyócska, mely örvendezve henger­­gődzött szomorúfűzfáktól szegélyezett medrében, csacsogva. Ebbe a városba vetődött két esztendő előtt Szeben Gusztáv, tanfelügyelőnek. Eleivel bosszan­totta az áthelyezés. Budapest után egy ilyen kis vá­roska ! Valósággal falu. De egy-két hónap elteltével beletörődött. Na, mindegy. Felásta a kis kertet, füvet vetett, bokrokat ültetett, virágokat dugdosott mindenhová. Erőt kapott, egészség fogta. A mozgás gyógyította. Hatvan esztendejét könnyebben hor­dozta, vállai egyenesedtek. Az első tavasz és nyár után már azt érezte, hogy néhány lépésnyi kertjét nem adná oda egész Budapestért. Meg volt elégedve mindennel és mindenkivel. Elfeledte a világváros embermillióinak zsivaját, mely esténként tücsök­­cirpeléssé zsugorodott, az autók, villamosok zakato­lása helyett pedig egy-egy szekér zörgött csak végig a nagy­ kövekkel kirakott úton. Érezte az idő múlá­sát, látta a hajnalokat, a napnyugtákat, észrevette hatvan esztendejét, melyet azelőtt tudattalanul von­szolt maga után. De a tükör se mondott mást és az egyedül töltött órák se beszéltek másról. Visszahoz­ták egy-egy percre, fél órára fiatalságát, a képzőt, tanítóságát, küzdést, otthont, testvéreket. Tizenhét esztendős korában állt a saját lábára Kész tanító lett. Mekkora örömmel állt az apja elé: — Vidékre megyek, faluba. — Minek, he. Miért? — Ott jók az emberek. Elhagyottak. Körém gyűjtöm őket, nevelem, tanítom, még a felnőtteket is. Hálá­sak lesznek, szeretni fognak és én boldog leszek ... — Leszel fenét! Hátra szegett nyakkal. — Itt ma­radsz a fővárosban. — De apám ... — Van barátom, aki egy-kettő megcsinálja. Elvégre fontosabb a te boldogulásod, mint a boldogságod, melyben oktalanul hiszel. — így maradt Budapesten. Ott morzsolódtak az esztendők eseménytelenül, hidegen, boldogtalanul. Nem harcolhatott az élettel, nem segíthetett senkin, nem szoríthatott meg biztatólag becsületes, kér­ges tenyereket, meghalt az apja, a pártfogója is, új em­berek jöttek a régiek nyomán, kellett a hely, az ő székére is szükség volt. Vidékre küldték. Abba a kis városkába, faluba, községbe, ahová negyven év előtt vágyott. Itt van... Erőtlenül, fáradtan, öregen, a játékos sorstól megcsúfoltan. Szeben Gusztáv ősz tanfelügyelő kicsiny kertjé­nek árnyékos oldalán ült, nyugszékben. Tekintetével az eget és földet söpörte. Virágokat simogatott, a magas­ levegőben cikkázó madarakat hintáztatta s az apró bogarakat el-elkísérte lassú útjukon. A kapu nyílt és csukódott. A sarkon feketearcú fiatalember fordult a kis kertbe. Pillanatig megállt, aztán feléje indult. Ajkán erőtlen mosoly ugrált, mikor megállt mellette. — Tanfelügyelő úr? — Az vagyok. Bemutatkozott: — Sánc János, erdész. — Örülök kedves fiam, üljön mellém... Ott, ott egy szék. Fáradjon érte., s Míg az erdész pár lépésnyi útját sürgette a szé­kig meg vissza, addig Szeben Gusztáv gondolata ezer kilométert futott be. Talán segíthet valakin? Ugyan, milyen formában? Az ő keze is elég valakinek? Ez az öreg, reszketős kéz? Egy szó? Vagy levél? Vala­melyik fiatal tanító? Sánc János barátja? El akar­ják marni? Na, nem engedi... Lehet, hogy ép azok a vágyak és gondolatok égnek abban is, mint ennek­­előtte sok-sok esztendővel őbenne. Talán az a sors szemelte ki magának azt is, amelyik őt tartotta fogva ... A tehetetlenség... Az erdész kerülve, meg-megbújva, lépésről­­lépésre közeledett célja felé. — Szokatlan dologról van szó, tanfelügyelő úr. — Csak bátran, fiam, — biztatta jóindulatúlag. — Sasvár község érdekében járok ... Közsé­günk kívánta, hogy fölkeressem a tanfelügyelő urat. Hisz ösmeri, ugye? — Nem fiam, még nem jártam ott. — Nohát annál inkább megfestem ... Jámbor emberek lakják. Elégedettek. Ott még egyetlen szó nem hangzott el, mely követelődző lett volna. Min­denki önmagával volt elfoglalva. Nyugodtak voltak a lakók és békések. — Csak voltak? — Igen, mert újabban általános ellenségeske­dés tört ki. Ember-ember ellen ágál, egyik a mási­kat szidja. Ur az urat, paraszt a parasztot és össze­vissza, szegény, gazdag egyaránt torzsalkodik... — Na és én meg tudnám ezt a borzalmat szün­tetni? Gondolja, fiam? — hitetlenkedett Szeben Gusztáv tanfelügyelő. Bár tudna valamit tenni az érdekükben ... Csak volna hozzá ereje ... Ez volt szíve kívánsága. — Biztosan tudom, — mohóskodott az erdész. — Kivele, fiam. Mit tegye? Sánc János még mindig tapogatta a célját. Jó fo­gást keresett rajta, ahol biztosan, véglegesen meg­foghatja — Csorba Pétert. — Az őszön egy ember vetődött közénk.. . A szegény és nyomorult embereket tanítja, beszél nekik lehetetlen dolgokat. Hisz azoknak a lelkük a legtermékenyebb talaj az izgatás számára... Az ék, amelyet ez az ember ütött közénk, egyre nö­vekszik. —' Lázit? (Folyt. köv.)­ } Ifi Életb­e lép az új fémjelzési törvény A platina, az arany és az ezüsttárgyak ötvözési szabályai és finomsági foka A fémjelzésről szóló 1936 :IV. t.-c. szeptember 1-én életbelép. Az új fémjel­zési törvény a platina finomsági fokát 950 ezredrészben állapítja meg és kimondja, hogy a platinát bármely pótfémmel lehet ötvözni. Tilos a platinatárgyra ezüstből, vagy ezüstötvözetből készült díszítést al­­kalm­­azni, ellenben megengedi a törvény az aranyból vagy aranyötvözetből való dí­szítést. A raktáron levő platinatárgyakat szeptember 30-ig kell fémjelzésre bemu­tatni. A platina fémjele a bagolyfej. Az új fémjelzési törvény az aranyötvö­zetre úgy, mint eddig 4 finomsági fokoza­tot állapít meg. A negyedik finomsági fok azonban (14 karát) nem 580 ezredrész, hanem 585, úgy, ahogy az a környező ál­lamokban már régebben érvé­nyben van. Az új törvény szerint az arany nemcsak rézzel és ezüsttel, hanem nikellel és hor­gannyal is ötvözhető (fehérarany), egyéb fémmel azonban csak akkor, ha erre kü­lön előterjesztésére a pénzügyminisztérium engedélyt ad. Az aranytárgyra szabad platina vagy ezüstdíszítést alkalmazni. A nagyobb aranytárgyak fémjele a napsuga­ras Apollo-fej, mindegyiken arab szám­jegy jelzi a finomság fokát. A kisebb aranytárgyak fémjele az első három fi­nomságnál zergefej, a négyes finomságá­nál farkasfej. A magyar fémjellel ellá­tott tárgyakat nem kell újra fémjelez­­tetni. Az ezüstre az új fémjelzési törvény három finomsági fokot állapít meg. A harmadik, legalacsonyabb finomsági fok 800 ezredrész, tehát az eddigi 750-es ezüst szeptember 1-től nem fémjelezhető. Ezüsttárgyat platinázni, aranyozni, pla­tina- vagy aranylemezzel fedni csak oly mértékben szabad, hogy a tárgy ezüst volta bárki által felismerhető legyen. Ezek a tárgyak azonban csakis ezüstnek fémjelezhetők. A nagyobb ezüsttárgyak fémjele a holdsarlós Dianafej, a kiseb­bekké az 1. és 3. finomságé az agárfej, a 2. finomságé a csókafej. A külföldi ezüst­tárgyak magyar fémjele a szárnyas föld­gömb. A törvény végrehajtási utasításai­­szerint szeptember 1-től elkobzandók azok az ezüsttárgyak, amelyek nincsenek fém­jelezve, feltéve, ha finomságuk nem éri el a 800 ezredrészt. Természetesen a régi céh vagy mesterjellel ellátott ezüsttár­gyakat továbbra sem kell fémjeleztetni. Az új fémjelzési törvény az eddig sza­bad prédaként kezelt úgynevezett 6 kará­­rátos aranyárut is beiktatta az ellenőrzött cikkek sorába. A törvény szerint 6 kará­tos áruként kezelendők azok az aranyöt­vözetek, amelyek finomsága 250 ezred­rész. A végrehajtási utasítás azonban ki­hangsúlyozza, hogy az ilyen tárgyak aranyáruként el nem adhatók és az arany­nyal semmi vonatkozásban sem jelölhetők meg, egyben elrendelik, hogy ezekbe az árukba is névjelet és finomsági jelet kell ütni. Úgy a név, mint a finomsági jelet maga a készítő üti be a pénzverde által készítendő bélyegzővel. A 6 karátos árú finomsági jele: 6. K. Ezek az áruk a ne­mes fémtárgyaktól elkülönítve tartandók és külön felirattal látandók el. 1. Azok a 6 karátos áruk, amelyekben nincs név jel és finomsági jel, akkor is elkobzandók a vizsgálat során, ha finomságuk megüti a 250 ezredrészt. A 6 karátos tárgyak ötvö­zetében csak ezüst vagy réz lehet az ide­gen fém. A jelenleg raktáron levő 6 kará­tos tárgyakat november 30-ig kell név­es fémjellel ellátni. Az új fémjelzési törvény szigorúan megtiltja, hogy nem nemesfémből készült tárgyat, akár nemesfémmel galvanizálva, vagy lemezelve, nemesfémtárgy gyanánt forgalomba hozzanak. Tilos a „kinaezüst” vagy az „új ezüst” használata. — A Mezőgazdasági Múzeum főbejárata hosszabb idő óta az átalakítási munkálatok folytán zárva volt. Most befejeződtek ezek a munkálatok és a múzeum, főbejárata újból megnyílt és mától kezdve ezen át juthat az érdeklődő közönség a múzeum belsejébe. — Mennyi aranyat rejtegetnek. New­­yorkból jelentik. A „Federal Reserve Board” számítása szerint a magánosok kezében Londonban felhalmozott arany­mennyiséget alig 500 millió dollárra be­csülik, úgyhogy az a vélemény, hogy a magánosok által rejtegetett arany most már nem veszélyezteti az aranyár állan­dóságát. Az egész világon a magánosok által gyűjtött aranymennyiséget egymil­­liárd dollárra becsülik, ugyancsak egy­­milliárdra tehető annak az ar­anynak az értéke is, amelyet a magánosok n múlt év szeptember óta beszolgáltattak. — Burgonyakivitel Délamerikába, A dél­­amerikai burgonyaszállításokkal kapcsolatban megállapított feltételek a mai napon újabb feltételekkel bővültek. A feltételekre vonatko­zólag az exportőrök felvilágosítást kaphatnak a Külkereskedelmi Hivatal növényi kistermé­­kek csoportjánál vagy a vidéki kirendeltsé­geknél. I

Next