Budapesti Hírlap, 1937. augusztus (57. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-17 / 186. szám
1937 AUGUSZTUS 17, KEDD B. H. Eí Í31 A fővárosi takarékbetétek júliusban 5,3 millióval növekedtek A nagykereskedelmi index változatlan maradt • A tőzsdeindex 16 ponttal emelkedett A Központi Statisztikai Hivatal a következő július havi gazdaságstatisztikai adatokat közli: A nagykereskedelmi árak indexszáma július végén változatlanul 94 volt. A mezőgazdasági cikkek ára némileg emelkedett, míg az ipari cikkek ára kissé csökkent. A létfenntartási költségek indexe, lakbérral együtt számítva, 102.1, a lakbér nélkül számított index pedig 107.1 volt, vagyis az előző hóhoz képest alig változott. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexe, az 1926. évi árfolyamokat 100-zal véve egyenlőnek, a június hó végi 159,8-ról július végére 175,9-re emelkedett. A Postatakarékpénztár központja és közvetítői július hó folyamán 5,2 millió pengő új zálogkölcsönt folyósítottak, a kiváltások összege pedig 5 millió pengő volt. Ezzel az összes zálogálladék július hó végén 28,5 millió pengőre emelkedett. Az új fizetésképtelenségek száma július hóban 41 volt az előző havi 54-gyel szemben, a passzívak, összege pedig 0.8 millió pengőről 1.1 millió pengőre emelkedett. A járásbíróságoknál és a közjegyzőknél július folyamán összesen 2923 darab váltó került óvatolásra, 1.7 millió pengő értékben. Júniushoz képest az óvatott váltók darabszáma 21-gyel, értékük pedig 0.4 millió pengővel emelkedett. A Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél és a Postatakarékpénztárnál elhelyezett öszszes betétek álladéka július végén 1430.4 millió pengőt tett, amelyből a takarékbetétekre 742.9 millió pengő, a folyószámlabetétekre pedig 687.5 millió pengő esett. Az előző hóhoz képest a takarékbetétek álladéka 5.8 millió pengővel emelkedett, míg a folyószámlabetétek álladéka 1.8 millió pengővel csökkent. — Csehszlovákia sertésvásárlása Magyarországon. Belgrádból jelentik. Itteni lapjelentések szerint Csehszlovákia fixáron 30.000 darab sertést vásárolt Magyarországon. A belgrádi sajtó utal arra, hogy a csehszlovák kormánynak ez az elhatározása szenzáció erejével hatott jugoszláv és román gazdasági körökben, mert ez az első eset, hogy Csehszlovákia fix áron vásárolt sertést. A belgrádi sajtó azt hiszi, hogy a magyar exportőrök jó üzletet csináltak, mert az ősszel és a jövő évben a sertésárak alacsonyabbak lesznek az olcsó tengeri következtében. A belgrádi sajtó szerint a csehszlovák kormány ezzel a vásárlással szívességet tett Magyarországnak, mert a román és jugoszláv exportőrök eddig kedvezőbb helyzetben voltak Csehszlovákiában, mint a magyar exportőrök, míg most a magyar kivitel biztosítva van Csehszlovákiába a román és jugoszláv konkurrenciával szemben. A kiskorú védett földbirtokosok. Pest vármegye árvaszékének elnöke körrendeletet küldött valamennyi községi elöljárósághoz, amelyben utasítást ad arra, hogy a védett kiskorú birtokosoknak a gazdavédelmi rendeletben biztosított jogait és előnyeit a törvényes képviselők milyen módon kötelesek érvényesíteni. Az elöljáróságoknak személyesen kell felhívni az érdekelt törvényes képviselőket a gazdavédelmi rendeletek pontos betartására és útmutatást ad a rendelet arra is, hogy a mulasztások folytán törölt védettség visszaállítása iránt milyen kérelmeket kell előterjeszteni. — Kilencszáz mázsás gyümölcsfelhozatal egy napon. Jánoshalmárál jelentik: Vasárnap rekordfelhozatal volt a gyümölcspiacon. Közel kilencszáz mázsa gyümölcs került eladásra, amiből 450 mázsa alma, 360 mázsa pedig szőlő volt. LÉLEK | | regény A MÁGLYÁN ÍRTA: DABASI GYÖRGY XIV. A megyeszékhely alig húszezer lakost számlált. Csöndes kis fészek volt. Tisztviselőváros. Aki szerette az eseménytelenséget, hangtalanságot és nyugalmat, az szívesen húzódott meg benne. Alacsony, szelíd tekintetű házak mosolyogtak az utcák szélein, csak ritkán ugrott a magasba egy-egy emelet. Megyeház, pénzügyigazgatóság, a szélre épült kaszárnya, elemi iskola s talán még egy-kettő. De az ablakok egyformák voltak. Egyiken is, másikon is. Az apró, nádfedelesek ugyanúgy tekintettek az emberekre, a nyári porra, az őszi esőre, szegényre, hóra, hazatérő gulyára, gazdagra, mint a postaépület, vagy a fakereskedő és pálinkafőző zsidó villájának ablakai, unatkozva. Nap és nap után szótlan, békés emberek jöttek-mentek előttük, reggel háromnegyed nyolckor, délben fél kettőkor. Egy utat tapostak egyugyanaz emberek, egy életen keresztül. Mindegyik maga megadottan, szótlankodva, elégedetten, vagy fáradtan. Századok óta aludt a város, a házak, ablakok, emberek. Álomba ringatta őket a piciny folyócska, mely örvendezve hengergődzött szomorúfűzfáktól szegélyezett medrében, csacsogva. Ebbe a városba vetődött két esztendő előtt Szeben Gusztáv, tanfelügyelőnek. Eleivel bosszantotta az áthelyezés. Budapest után egy ilyen kis városka ! Valósággal falu. De egy-két hónap elteltével beletörődött. Na, mindegy. Felásta a kis kertet, füvet vetett, bokrokat ültetett, virágokat dugdosott mindenhová. Erőt kapott, egészség fogta. A mozgás gyógyította. Hatvan esztendejét könnyebben hordozta, vállai egyenesedtek. Az első tavasz és nyár után már azt érezte, hogy néhány lépésnyi kertjét nem adná oda egész Budapestért. Meg volt elégedve mindennel és mindenkivel. Elfeledte a világváros embermillióinak zsivaját, mely esténként tücsökcirpeléssé zsugorodott, az autók, villamosok zakatolása helyett pedig egy-egy szekér zörgött csak végig a nagy kövekkel kirakott úton. Érezte az idő múlását, látta a hajnalokat, a napnyugtákat, észrevette hatvan esztendejét, melyet azelőtt tudattalanul vonszolt maga után. De a tükör se mondott mást és az egyedül töltött órák se beszéltek másról. Visszahozták egy-egy percre, fél órára fiatalságát, a képzőt, tanítóságát, küzdést, otthont, testvéreket. Tizenhét esztendős korában állt a saját lábára Kész tanító lett. Mekkora örömmel állt az apja elé: — Vidékre megyek, faluba. — Minek, he. Miért? — Ott jók az emberek. Elhagyottak. Körém gyűjtöm őket, nevelem, tanítom, még a felnőtteket is. Hálásak lesznek, szeretni fognak és én boldog leszek ... — Leszel fenét! Hátra szegett nyakkal. — Itt maradsz a fővárosban. — De apám ... — Van barátom, aki egy-kettő megcsinálja. Elvégre fontosabb a te boldogulásod, mint a boldogságod, melyben oktalanul hiszel. — így maradt Budapesten. Ott morzsolódtak az esztendők eseménytelenül, hidegen, boldogtalanul. Nem harcolhatott az élettel, nem segíthetett senkin, nem szoríthatott meg biztatólag becsületes, kérges tenyereket, meghalt az apja, a pártfogója is, új emberek jöttek a régiek nyomán, kellett a hely, az ő székére is szükség volt. Vidékre küldték. Abba a kis városkába, faluba, községbe, ahová negyven év előtt vágyott. Itt van... Erőtlenül, fáradtan, öregen, a játékos sorstól megcsúfoltan. Szeben Gusztáv ősz tanfelügyelő kicsiny kertjének árnyékos oldalán ült, nyugszékben. Tekintetével az eget és földet söpörte. Virágokat simogatott, a magas levegőben cikkázó madarakat hintáztatta s az apró bogarakat el-elkísérte lassú útjukon. A kapu nyílt és csukódott. A sarkon feketearcú fiatalember fordult a kis kertbe. Pillanatig megállt, aztán feléje indult. Ajkán erőtlen mosoly ugrált, mikor megállt mellette. — Tanfelügyelő úr? — Az vagyok. Bemutatkozott: — Sánc János, erdész. — Örülök kedves fiam, üljön mellém... Ott, ott egy szék. Fáradjon érte., s Míg az erdész pár lépésnyi útját sürgette a székig meg vissza, addig Szeben Gusztáv gondolata ezer kilométert futott be. Talán segíthet valakin? Ugyan, milyen formában? Az ő keze is elég valakinek? Ez az öreg, reszketős kéz? Egy szó? Vagy levél? Valamelyik fiatal tanító? Sánc János barátja? El akarják marni? Na, nem engedi... Lehet, hogy ép azok a vágyak és gondolatok égnek abban is, mint ennekelőtte sok-sok esztendővel őbenne. Talán az a sors szemelte ki magának azt is, amelyik őt tartotta fogva ... A tehetetlenség... Az erdész kerülve, meg-megbújva, lépésrőllépésre közeledett célja felé. — Szokatlan dologról van szó, tanfelügyelő úr. — Csak bátran, fiam, — biztatta jóindulatúlag. — Sasvár község érdekében járok ... Községünk kívánta, hogy fölkeressem a tanfelügyelő urat. Hisz ösmeri, ugye? — Nem fiam, még nem jártam ott. — Nohát annál inkább megfestem ... Jámbor emberek lakják. Elégedettek. Ott még egyetlen szó nem hangzott el, mely követelődző lett volna. Mindenki önmagával volt elfoglalva. Nyugodtak voltak a lakók és békések. — Csak voltak? — Igen, mert újabban általános ellenségeskedés tört ki. Ember-ember ellen ágál, egyik a másikat szidja. Ur az urat, paraszt a parasztot és összevissza, szegény, gazdag egyaránt torzsalkodik... — Na és én meg tudnám ezt a borzalmat szüntetni? Gondolja, fiam? — hitetlenkedett Szeben Gusztáv tanfelügyelő. Bár tudna valamit tenni az érdekükben ... Csak volna hozzá ereje ... Ez volt szíve kívánsága. — Biztosan tudom, — mohóskodott az erdész. — Kivele, fiam. Mit tegye? Sánc János még mindig tapogatta a célját. Jó fogást keresett rajta, ahol biztosan, véglegesen megfoghatja — Csorba Pétert. — Az őszön egy ember vetődött közénk.. . A szegény és nyomorult embereket tanítja, beszél nekik lehetetlen dolgokat. Hisz azoknak a lelkük a legtermékenyebb talaj az izgatás számára... Az ék, amelyet ez az ember ütött közénk, egyre növekszik. —' Lázit? (Folyt. köv.) } Ifi Életbe lép az új fémjelzési törvény A platina, az arany és az ezüsttárgyak ötvözési szabályai és finomsági foka A fémjelzésről szóló 1936 :IV. t.-c. szeptember 1-én életbelép. Az új fémjelzési törvény a platina finomsági fokát 950 ezredrészben állapítja meg és kimondja, hogy a platinát bármely pótfémmel lehet ötvözni. Tilos a platinatárgyra ezüstből, vagy ezüstötvözetből készült díszítést alkalmazni, ellenben megengedi a törvény az aranyból vagy aranyötvözetből való díszítést. A raktáron levő platinatárgyakat szeptember 30-ig kell fémjelzésre bemutatni. A platina fémjele a bagolyfej. Az új fémjelzési törvény az aranyötvözetre úgy, mint eddig 4 finomsági fokozatot állapít meg. A negyedik finomsági fok azonban (14 karát) nem 580 ezredrész, hanem 585, úgy, ahogy az a környező államokban már régebben érvényben van. Az új törvény szerint az arany nemcsak rézzel és ezüsttel, hanem nikellel és horgannyal is ötvözhető (fehérarany), egyéb fémmel azonban csak akkor, ha erre külön előterjesztésére a pénzügyminisztérium engedélyt ad. Az aranytárgyra szabad platina vagy ezüstdíszítést alkalmazni. A nagyobb aranytárgyak fémjele a napsugaras Apollo-fej, mindegyiken arab számjegy jelzi a finomság fokát. A kisebb aranytárgyak fémjele az első három finomságnál zergefej, a négyes finomságánál farkasfej. A magyar fémjellel ellátott tárgyakat nem kell újra fémjeleztetni. Az ezüstre az új fémjelzési törvény három finomsági fokot állapít meg. A harmadik, legalacsonyabb finomsági fok 800 ezredrész, tehát az eddigi 750-es ezüst szeptember 1-től nem fémjelezhető. Ezüsttárgyat platinázni, aranyozni, platina- vagy aranylemezzel fedni csak oly mértékben szabad, hogy a tárgy ezüst volta bárki által felismerhető legyen. Ezek a tárgyak azonban csakis ezüstnek fémjelezhetők. A nagyobb ezüsttárgyak fémjele a holdsarlós Dianafej, a kisebbekké az 1. és 3. finomságé az agárfej, a 2. finomságé a csókafej. A külföldi ezüsttárgyak magyar fémjele a szárnyas földgömb. A törvény végrehajtási utasításaiszerint szeptember 1-től elkobzandók azok az ezüsttárgyak, amelyek nincsenek fémjelezve, feltéve, ha finomságuk nem éri el a 800 ezredrészt. Természetesen a régi céh vagy mesterjellel ellátott ezüsttárgyakat továbbra sem kell fémjeleztetni. Az új fémjelzési törvény az eddig szabad prédaként kezelt úgynevezett 6 karárátos aranyárut is beiktatta az ellenőrzött cikkek sorába. A törvény szerint 6 karátos áruként kezelendők azok az aranyötvözetek, amelyek finomsága 250 ezredrész. A végrehajtási utasítás azonban kihangsúlyozza, hogy az ilyen tárgyak aranyáruként el nem adhatók és az aranynyal semmi vonatkozásban sem jelölhetők meg, egyben elrendelik, hogy ezekbe az árukba is névjelet és finomsági jelet kell ütni. Úgy a név, mint a finomsági jelet maga a készítő üti be a pénzverde által készítendő bélyegzővel. A 6 karátos árú finomsági jele: 6. K. Ezek az áruk a nemes fémtárgyaktól elkülönítve tartandók és külön felirattal látandók el. 1. Azok a 6 karátos áruk, amelyekben nincs név jel és finomsági jel, akkor is elkobzandók a vizsgálat során, ha finomságuk megüti a 250 ezredrészt. A 6 karátos tárgyak ötvözetében csak ezüst vagy réz lehet az idegen fém. A jelenleg raktáron levő 6 karátos tárgyakat november 30-ig kell néves fémjellel ellátni. Az új fémjelzési törvény szigorúan megtiltja, hogy nem nemesfémből készült tárgyat, akár nemesfémmel galvanizálva, vagy lemezelve, nemesfémtárgy gyanánt forgalomba hozzanak. Tilos a „kinaezüst” vagy az „új ezüst” használata. — A Mezőgazdasági Múzeum főbejárata hosszabb idő óta az átalakítási munkálatok folytán zárva volt. Most befejeződtek ezek a munkálatok és a múzeum, főbejárata újból megnyílt és mától kezdve ezen át juthat az érdeklődő közönség a múzeum belsejébe. — Mennyi aranyat rejtegetnek. Newyorkból jelentik. A „Federal Reserve Board” számítása szerint a magánosok kezében Londonban felhalmozott aranymennyiséget alig 500 millió dollárra becsülik, úgyhogy az a vélemény, hogy a magánosok által rejtegetett arany most már nem veszélyezteti az aranyár állandóságát. Az egész világon a magánosok által gyűjtött aranymennyiséget egymilliárd dollárra becsülik, ugyancsak egymilliárdra tehető annak az aranynak az értéke is, amelyet a magánosok n múlt év szeptember óta beszolgáltattak. — Burgonyakivitel Délamerikába, A délamerikai burgonyaszállításokkal kapcsolatban megállapított feltételek a mai napon újabb feltételekkel bővültek. A feltételekre vonatkozólag az exportőrök felvilágosítást kaphatnak a Külkereskedelmi Hivatal növényi kistermékek csoportjánál vagy a vidéki kirendeltségeknél. I