Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-17 / 261. szám

1937 NOVEMBER 17. SZERDA )( A keddi ü­gető­verseny. Esőből, hóból, lábból, nyirkos hidegből és mindennek tete­jébe még vaskos meglepetésekből is kijutott az ügetőverseny közönségének. A határozott favoritok közül csak Zúzmara és Orpheus győzött, de a fogadóknak itt is nehéz perce­ket kellett átélni, amíg „odáig ejutottak”. Zúzmarát Pique Dame szorongatta sokáig, Orpheus győzelmét pedig Csicsóné tette két­ségessé mindaddig, amíg ez nem hibázott. Fűsser Zarándokkal ezrded századik győzel­mét aratta, majd Johny J. F.-e­l átlépett a második százas sorozatba. Ha a sampion nem tette volna magát az idők során oly népsze­rűtlenné, a közönség bizonyára ünnepelte volna szép sikeréért, ám így csak néhány te­nyér verődött tapsra. A keddi versenyek rea­litása ellen nem lehet sok kifogást tenni, vi­szont nem lehet szó nélkül hagyni Raymer vakmerőségét. Kedden „eleresztette” Dénest, természetesen azért, mert nem volt favorit és természetesen nyert tetszés szerint, holott a legrosszabb startot vette a saját tulajdoná­ban lévő kétévessel. Bámulatos türelemmel viseltetünk ezzel az idegenből ideszakadt vén hajtóval szemben, akinek „működése” már százezrekkel károsította meg a közönséget. Ebben a versenyben egyébként Mangánt és Divatot fogadták és négyes mezőnyben ez a kettő volt az utolsó előtti és az utolsó. A Nemzetközi versenyben hamis favoritnak tet­ték meg Los­tát- Elmés már az első félkör után az élen volt és sétálva győzött 1 p. 27.8 mp.-es idővel Uzsorás előtt. A részletes ered­mény: 1. 1. Zarándok (8) Feiser, 2. Nestor (p) Maszár F., 3. Utána (4) Marschall. I.m.: Napsugár, Bessy L., Liselotte, Utóda, Biztos, Maedy lánya. Könny. Tót.: 10,75, 17, 14, 20. Olasz: 31. Bef.: 1—2,119­­—3:207. — II. 1. Dénes (2) Raymer, 2. Maedy fia (6) Ma­szár F., 3. Mangán (p) Steinite. I. m.: Divat. Bizt. Tót.: 10:29. Olasz: 39. Bef.: 214. — Hl. 1. Johny J. F. (4) Feiser, 2. Alkotás (p) Wiesner, 3. B­eskás (10) Tomann. I. m.: Caesar, Félix, Törzsfőnök. Könny. Tót.: 10:68, 20, 13. Olasz: 29. Bef.: 162. — IV. 1. Zúzmara (6,10) Kovács II., 2. Pique Dame (3) Zwillinger, 3. Oculi (10) Maszár I. I. m.: Gyalla, Echo fia. Küzd. Tót.: 10:14, 11, 14. Olasz: 27. Bef.: 83. — V. 1. Tanoda (4) Dózsa, 2. Egaria (4) Raymer, 3. Qnd (4) Baik. I. m.: Kundry, Leó, Liberty Hanover, Gyarmati, Bakafántos, Big Bill, Gina, Va­rázsló, Oda,...Efee fia, London, András. Bizt. Tet.: 10:154, 34, 22, 25. Olasz: 49. Bef.: 1—2:1­99, 1—3,729. — VI. 1. Elmés (UIA) Kovács NI., 2. Uzsorás (3) Feiser, 3. Lasta (114) Fityá. I. m.: Epilog, Tilly, Orsolya, Könny. Tót.: 10:23, 12, 12. Olasz: 30. Bef.: 48. — VII. 1. Csákány (3) Túl., 2. Sa­mers (8) Zwillinger, 3. Jeles D. S. (2) Földi. I. m.: Győző, Éber B., Magvas, Elvira, Hona. Könny Tót.: 10:110, 13, 20, 12. Olasz: 84. Bef.: 1—2:381, 1—3,119. — VIII. 1. Elsőm (3) Fityó, 2. Paris (14) Marschall R„ 3. Revisio (5) Székely. I. m.: Opera, Árva­legény, Ádám, Főúr, Imréd II., Orgona, Gla­diátor, Tallér, Hamupipő, Árvalegény. Bizt. Tót.: 10,85, 26, 108, 28. Olasz: 631. Bef.: 1—2:2746, 10­3,2429. — IX. 1. Orpheus (6) Zwillinger, 2. Pasa (4) Wiesner, 3. Nikla (8) Benkő. I. m.: Csicsóné, Csurgó, Csatafia. Küzd. Tót.: 10,19, 10, 13. Olasz: 30. Bef.: 67. Tengerentúli külkereskedelmünk fejlesztése A Kereskedelmi Kamara akciója A Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara abból a célból, hogy a tengerentúli forgalom lebonyolításának megkönnyíté­sére és fejlesztésére a kormánynak meg­felelő javaslatokat tehessen, összegyűj­teni kívánja azokat a tapasztalatokat, amelyeket magyar cégek az európánkívüli országokkal folytatott kereskedelem te­rén szereztek. E kérdés fontosságát mu­tatja az a körülmény, hogy az európán­kívüli világrészek részesedése a nemzet­közi kereskedelemben állandóan növeke­dőben van, amire az is rávilágít, hogy ez a hányad — az Egyesült Államoktól el­tekintve — az 1929. évi 29,9%-ról 1936-ban 33,2 %-ra emelkedett. A magyar külkereskedelemben a tengerentúli orszá­gok hányada ezalatt az idő alatt 2­8%-ról 6%-ra nőtt. Magyarország legfontosabb piacai ter­mészetesen mindig az európai, elsősorban a szomszédos országok lesznek, de körül­ményeinkhez mérten nekünk is ki kell venni részünket a távoli világrészek kül­kereskedelmi forgalmának emelkedéséből. Az egzotikus piacok felkutatása elsősor­ban a magángazdaság feladata. E feladat teljesítése azonban sokszor jelentős ne­hézségekkel jár, mivel a távoli országok gazdasági viszonyai gyakran ismeretlenek, az üzletkötés sokszor kockázatot jelent és az illető államok külkereskedelmi rendsza­bályai — amely államokkal rendszerint kereskedelmi szerződéseink vagy egyezmé­nyeink nincsenek — sok esetben megne­hezítik a Magyarországgal való forgal­mat. Eltekintve a kormányok által megkötött államközi kereskedelempolitikai, árucsere­forgalmi és fizetési megállapodásoktól, a hatóságok és érdekképviseletek többféle módon könnyíthetik­ meg a magángazda­ság munkáját: információs szolgálattal, megfelelő ismertetések közzétételével, az áruforgalommal kapcsolatos formalitások megkönnyítésével, azonkívül pedig a ma­gyar követségek és konzulátusok, vala­mint a Külkereskedelmi Hivatal és a ka­mara levelezői útján. A kamara fölkérte egyrészt levelezőit­, másrészt pedig az érdekelt cégeket, hogy a tengerentúllal folytatott külkereskedel­­m­ünk terén szerzett tapasztalatokat és javaslataikat vele mielőbb közöljék. Azo­kat a cégeket, amelyek a tengerentúllal kapcsolatot tartanak fenn, de felszól­ítást még nem kaptak, kéri a kamara, hogy kérdőív megküldése céljából mielőbb for­duljanak exportirodájához. A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJÁNAK KIS­IPARI BIZOTTSÁGA kedden délután tartotta ülését a parlament értekezleti termében vitéz Pintér József elnökletével. Az ülésen megjelent Bornemisza Géza miniszter is Kruhina Károly báró mint osztályfőnök és Fluck István titkár kíséretében. Az ülésre meghívót kapott az IPOK elnöksége, Papp József elnök és Dobsa László dr. igazgató, akik ismertették a bizott­sággal a kisiparosság nehéz helyzetét, sérel­meit és kéréseit. A miniszter részletesen vála­szolt a felsorolt kérésekre: kisiparosság felső­házi képviselete — kisipari export, ipartestü­leti székházának adósságának törlesztése, OTI ügyek, munkavállalók fizetéses szabadsága, építőipari törvény benyújtása, inségmunka, in­­ségadó eltörlése, iparosok adósságának elenge­dése ügyében. A megindult vitában felszólal­tak Görgey István, vitéz Somogyváry Gyula, Boczonádi Szabó Imre, Czermann Antal, Haám Arthur, Temesváry Imre és Schmidt Lajos képviselők. — Kereskedők gyűlése Szombathelyen. Az OMKE november 21-én Szombathelyen kerü­leti nagygyűlést tart, amelyen Halla Aurél államtitkár és Huszár Mihály országgyűlési képviselő is részt vesz. — A vetőmagbehozatali engedélyek. A földmívelésügyi minisztérium 89766/1937. számú rendelete értelmében a szerződéses magtermelés céljaira behozandó vetőmag­féleségek behozatali engedély iránti kérvé­nyei a Külkereskedelmi Hivatal Gabona- és Magcsoportjánál nyújtandók be, mely azokat felülvizsgálva, sürgősen átteszi a földmívelésügyi minisztériumhoz. Ezen intézkedés célja a behozatali engedélyek kiadásának meggyorsítása. — Délvidéki gazdasági értekezlet. A TÉBE délkeleti körzete Szegeden novem­ber 28-án tartja teljes ülését. Ezzel kap­csolatban a délvidék gazdasági életének fellendítése érdekében délvidéki gazda­sági értekezletet rendeznek, amelyre meg­jelenésüket bejelentették Keresztes-Fi­­scher Ferenc, a P. K. elnöke és Baranyai Lipót dr„ a Magyar Nemzeti Bank vezér­­igazgatója. Az értekezleten a pénzügyi és gazdasági élet számos kiválósága tart elő­adást. FOGOLYTÁBOR BÉKÉBEN Regény »Irta: Szűcsné Lengyel Margit És Marianne a zongoránál ül és művészi futa­mok csendülnek fel karcsú ujjai nyomán! Az egész asszony csupa szépség és tehetség. Imádja a művé­szetet, meg a szépet! Úgy felékíti virággal, meg kézi­munkával rozoga kis lakását, hogy tündértanyává változik. És ezer dallam csendül a fülében és tárul ki a szépség felé. Mégis eltemetkezett ide ezzel a csúnya emberkével, aki olyan mellette, mint szatír a hableány mellett, mint vigyorgó faun az erdőben... Ha mérges, hát ordítozik, aztán körülöleli pókkar­jaival és megcsókolja nyálas hüllőszájával. Minde­nütt ottmaradnak a nyirkos érintés nyomai,­­ hogy a gyönyörű forró vállak megborzonganak belé ... Tudom, hogy mit szenved szegény Marianna, aki így beleesett ebbe a házasságba. Hogy miként vergődik benne, de nem szabadulhat, mert kisgyermekei van­nak és a férje imádja... Bori is, Marianna is külön rabsorsban sínylődik... Bori a ragaszkodás és eltartás rabja, — Ma­rianna a jóságé ... Nemcsak ehhez a fogolytáborhoz tartoznak, de még külön belső életük keretében is súlyos fogságban sínylődnek ... S ebből a fogság­ból talán soha sincsen szabadulás ... „Milyen jó férje van, hogy imádja magát, igazán ritkaság!...” sut­togják a be nem avatottak. De arra senki sem gon­dol, hogy mennyi öröme van a­ csúnya kis erdei manónak ebből a pompás teremtésből és mit szenved ez a szegény asszony a vastag hüllőajkak csókjai alatt... „A férfi egy fokkal legyen szebb az ördög­nél!.. .” tartja a közmondás. .. Fogadni mernék, hogy férfiak találták ki ezt a bölcseséget! ... Csakis ők, mert ez előnyös nekik. A csúnya nő eleget szen­ved a csúnyasága miatt, — a csúnya férfi még ebből a nem éppen kellemes helyzetből kifolyólag sem szenved hátrányokat. Kéznél a példabeszéd és min­den rendbejön... Elhihetik, nem sok öröme lehet az asszonynak olyan férfiből, aki csupán egy fokkal csi­nosabb az ördögnél! Hiszen nem arról beszélek, hogy a Belvederi Apolló legyen az a férj! Csak annyira elfogadható, hogy a szegény vele kénytelenül együtt­élő asszonyt a bizalmas együttlét perceiben ki ne lelje a hideg! Ennyit csak megkövetelhet a nő az élettől! Ha a férfinek nagyon rút a felesége, nem nagyon igyekszik körülötte és amúgy is bőven lel kárpótlást... A nőtől ugyanazt a hűséges ragasz­kodást és odaadást követelik, — még ha irtózik a férjétől akkor is! Mi már nagyszerűen összehangolódtunk Misu­­val... Misu nem regényalak, hanem született férj, aki Arábiában is, meg Eszkimódonban is haladék­talanul megnősülne! Még a Szahara homoksivatag­ján is családot alapítana-----Arra született, hogy adófizető polgár legyen, betegpénztári tag... Rész­letre vásároljon télikabátot és negyedsorsjeggyel nyisson utat a szerencsének az osztálysorsjátékon!... Ha szépen ível a pályája, még tűzoltó-főparancsnok is lehet belőle ... Ilyen az igazi férjanyag! ... Ha elgondolom, azért ábrándozik a leány husz­­huszonöt éves koráig a mesebeli királyról, aki érte jön,­­ hogy olyan hüllőajkú váltsa az álmait valóra, mint Baranyi... Vagy olyan rideg, komor bölény, mint Hámos doktor... Az, hogy valaki megkeresi a kenyerét, — még nem minden. És hogy valaki alapjában jó, —­ még az sem minden! Még mindez nem boldogít a szerelemben... A kedves, rokon­szenves ember is jó lehet és az is megkeresheti a kenyerét! Ezek a háború előtti nők még az első csókot is jövendő élettársuk számára tartogatták. Akkor még nem volt szabadság és páros kirándulás... A ho­mályban szunnyadt a nők önállósági törekvése, semmi komolyat nem tanultak, csak a boldog csa­ládi élet a jelszó. Vatta között tartogatták és ügyel­tek reájuk. Alig ismertek valakit. És már akkor is azt hajtogatták a férfiak, ismét és mindig csak a férfiak,­­ hogy nem a férfi választ, hanem a nő!... És ha félig rendes ember jött, azt a lányok nem mer­ték kikosarazni. Hátha örökre elfújják­ a szerencsé­jüket, mert nem érkezik másik! ... így választhat­tak akkor is a leányok! A legtöbbje így választha­tott : Egyből — egyet!... * Marianna elsírja a bánatát... — Tudja, megcsalni nem tudom... Sokkal be­csületesebb vagyok ... Meg aztán nem bírnám el­viselni a tudatot, hogy valaki, mikor elhalad mellet­tem, ezt gondolja: „Ez az asszony egyszer az enyém volt!” Talán, ha biztosan tudnám, hogy aztán nem, látom soha többé ... Vagy, hogy nem kaland lesz, hanem életre szóló szenvedély... De ki tudhat előre ilyesmit? ... És akkor is ...­ Itt semmiesetre ... Ilyen kis helyen. A megaláztatásokba belepusztul­nék ... Bori? ... Az más! Neki még gyermeke sincs és a férje öreg... És Bori csak a szívével gondol­kodik. Olyan, mint a fénytől szédült bogárka, meg­fontolás nélkül hull a tűzbe... Azonkívül is? Ki lenne itt olyan ? Péteri,­­ az már az övé!... Mélyen elgondolkodunk. Marianna folytatja a gyónást. (Folyt. köv.) 35 f* A nikotin forgalombahozatalának megkönnyebbítése Az Országos Mezőgazdasági Kamara az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel a növényi betegségek elleni védekezés kérdéseit tárgyalta. Megállapították, hogy a nyers nikotin forgalomba hozatala kö­rül bizonyos nehézségek mutatkoznak. A nyers nikotin ugyanis egyes rovarkár­te­vők ellen pótolhatatlan szere a gyümölcs­­termelőknek, akik mégis aránylag nehe­zen jutnak a nyers nikotinhoz, mert az méreg lévén, csak gyógyszertárakban és drogériákban kaphatók. A vidéki gyógy­szertárak és drogériák azonban nem tar­tanak kellő mennyiségű nikotint raktáron. A Kamara és az OMGE azzal a kérés­sel fordult a földmívelésügyi miniszter­hez, kötelezze a gyógyszertárakat megfe­lelő mennyiségű nyers nikotin tartására, vegye továbbá fontolóra azt is, nem vol­na-e lehetséges a nyers nikotin használa­tának elterjedéséhez fűződő érdekekre való tekintettel, a nikotint a méregvásár­lási engedély alól mentesíteni. Ez esetben ugyanis a nikotint a kereskedők és a szö­vetkezetek is árusíthatnák, a termelők pedig mentesülnének a méregengedély beszerzésével kapcsolatos utánjárásoktól, — Kivitel Holandiába. Az 1937 novem­ber 1-én életbeléptetett új ,magyar—hol­land szerződés értelmében a Hollandia által Magyarországnak engedélyezett kon­tingensek kihasználása negyedévenként történik. Ez alól a szezoncikkek sem ké­peznek kivételt, úgyhogy az évi keretben való kihasználás egyetlen cikknél sem lehetséges. Teljesen ki van zárva, hogy a negyedévi kontingens kihasználása esetén egy későbbi évnegyedi kontingens előre­­hozásához a holland hatóságok hozzá­járuljanak. Elvileg lehetséges azonban, hogy az egyik évnegyedben ki nem hasz­nált mennyiség a következőre átvihető legyen, külön kérelem alapján. A kon­tingensek kihasználása a holland hatósá­gok által az importőröknek kiadott be­hozatali engedélyek alapján történik, fontos tehát, hogy a magyar exportőrök idejében gondoskodjanak arról, hogy hol­land vevőik a szükséges behozatali enge­délyeket beszerezzék. — Az osztrák pénzügyminiszter londoni uta­zása. Bécsből jelentik: Neumayer dr. pénzügy­­miniszter, mint a Neue Freie Presse jelenti, a közeljövőben rövid látogatásra Londonba uta­zik. Kienböck­er. az Osztrák Nemzeti Bank elnöke, rövidesen ugyancsak ellátogat Lon­donba, hogy angol pénzügyi körök meghívá­sára előadást tartson.­­­ Az Ulstein vállalat cégváltozása­ Ber­linből jelentik. Az Ullstein részvénytársaság november 15-én tartott közgyűlése elhatá­rozta, hogy a részvénytársaság nevét megvál­toztatja. A cég új neve „Deutscher Verlag” lesz. A cégváltozás azonnal életbe lép. — Visszatér az arany Franciaországba, Lehavreból jelentik. A Normandie óceán­járó fedélzetén 102 aranyrúd és 12 láda arany ér­kezett az Egyesült Államokból a Francia Bank számára. Az aranyszállítmány teljes értéke mintegy 300 millió frank.

Next