Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-21 / 265. szám

1937 NOVEMBER 21. VASÁRNAP B. H. Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter hivatalos látogatásra Berlinbe utaztak A látogatás a két nép barátságát fogja megszilárdítani a két ország és az európai béke javára . A magyar nemzetnek az őt megillető hely újból való kivívására irányuló törekvéseit a német nép a baráti Olaszországgal együtt legmelegebb együttérzéssel kíséri Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata a berlini útról Darányi Kámán miniszterelnök feleségével, valamint Kánya Kálmán külügyminiszterrel, Csáky István gróf követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke, Bakach-Bessenyey György báró követségi tanácsos a külügyminisztérium politikai osztályának főnöke, Szent-Istvány Béla miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Szép László miniszteri tanácsos, a földművelésügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, Szentiványi Domokos követségi titkár, a miniszterelnök személyi titkára és Zilahi Sebess Jenő külügyminisztériumi fogalmazó kíséretében szombaton 13 óra 15 perckor a merker rendszerű bécsi gyorsvonattal a Keleti pályaudvarról Berlinbe utazott. A miniszterelnök és a külügyminiszter elutazása alkalmából a magyar közélet sok kiválósága jelent meg a Keleti pályaudvaron. Az érkező előkelőségeket a pályaudvar előcsarnokának bejáratánál Senn Ottó dr. államtitkár, a MÁV elnöke, Bogyós Ottó dr. üzletigazgató és Éliássy Sándor főkapitány fogadta. A búcsúztatásra érkező előkelőségek az udvari váróteremben gyülekeztek. A diplomáciai kar tagjai közül jelen volt Werkmeister követségi tanácsos, német ügyvivő feleségével Ostmann báró követségi attasé kísérőében és Barn-Baarenfeis báró osztrák követ feleségével, Wildner követségi tanácsos kíséretében Erdmannsdorff budapesti német követ már két nappal ezelőtt Berlinbe utazott. Egy óra előtt néhány perccel egymásután érkeztek a kormány tagjai: Röder Vilmos honvédelmi miniszter, aki a miniszterelnököt távollétében helyettesíti, Háméri Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széll József belügyminiszter, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Lázár Andor igazságügy miniszter. Jelen volt bárcziházi Bárcsy István miniszterelnökségi államtitkár, Apor Gábor báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Ivády Béla, a Nemzeti Egység Pártjának elnöke, Tahy László belügyi, Marsehall Ferenc földművelésügyi, Mikecz Ödön igazságügyi, Vay László báró földművelésügyi, Halla Aurél kereskedelemügyi, Álgyay-Hubert Pál kereskedelemügyi államtitkár, a Nemzeti Egység Pártjának tagjai közül Mayer János, Zsitvay Tibor, Putnoky Móric, Szinyei Merse Jenő, Kelemen Kornél, vitéz Ujfakissy Gábor, Láng Boldizsár báró, Antal István, Bárczay Ferenc, Marton Béla, Mecsér András, Mocsáry Dániel Jurcsek Béla, Görgey István, Ember Sándor, Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter csaknem egyidőben érkeztek néhány perccel egy óra után, ekkor érkezett Rákóczy Imre dr. min. tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője is. Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter igen szívélyesen üdvözölte a búcsúztatásukra megjelent előkelőségeket. Werkmeister német ügyvivő, Baar-Baarenfels osztrák követ, bárcsházi Bárcsi István, államtitikár és Ivády Béla virágcsokorral kedveskedtek a miniszterelnök feleségének. A miniszterelnök néhány perccel az indulás előtt fogadta a sajtó képviselőit s előttük következő nyilatkozatot tette: — Azt hiszem, rendkívül érdekes lesz berlini utam, annál is inkább, mert már régen jártam kint s a Harmadik Birodalom megalakulása óta még nem láttam Németországot. A hivatalos program befejeztével még két napig kint maradok, mert néhány intézményt kívánok megtekinteni. A miniszterelnök feleségével, Kánya Kálmán külügyminiszterrel és kíséretével ezután szalonkocsijába szállt és annak nyitott ablakából várta az indulás idejét, addig a kormány tagjaival s a diplomatákkal beszélgetett. A bécsi gyorsvonat az egybegyűltek lelkes éljenzése közben hagyta el a pályaudvart. A miniszterelnök nyilatkozata BERLIN, nov. 20. A „Berliner Börsenzeitung” vezető helyen közli Darányi Kálmán miniszterelnöknek a lap részére tett nyilatkozatát. A nyilatkozat így szól:. — Őszinte örömömre szolgál, hogy mint Magyarország miniszterelnöke, Göring miniszterelnök úrnak Neurath báró birodalmi külügyminiszter úr által is közölt meghívására Németországba hivatalos látogatást tehetek. Ugyanakkor viszonozza Kánya Kálmán külügyminiszter úr Neurath báró birodalmi külügyminiszter úr budapesti látogatását. Bizton remélem, hogy ez a látogatásunk és a Német Birodalom vezérével és vezető államférfiaival leendő személyes érintkezésünk a magyar és német nemzetek között fennálló régi baráti kapcsolatok kimélyítésére és megerősítésére fog szolgálni. A két nép között kialakult baráti érzület és kölcsönös megbecsülés az utóbbi évek folyamán mind bensőbbé vált és a politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok ápolása a magyar politikának ma már egyik szilárd pillére. Az igazságra való törekvés, a hazafiságról és a nemzeti becsületről vallott felfogás azonossága természetes erkölcsi és szellemi kötelékeket teremt a magyarság és a németség között. Meg vagyok róla győződve, hogy a két nemzet barátságos együttműködésének örvendetes fejlődése javára szolgál az európai békének és a dunavölgyi helyzet igazságos rendezésének. Hiszen Magyarország számos bizonyságát szolgáltatta annak, hogy mindig a békés és természetes fejlődés híve volt és ma is az. Ugyanily konstruktív békepolitikát folytat a Német Birodalom, amely számos tanújelét adta annak, hogy méltóságának csorbítatlan megóvásával mindig kész olyan rendezésre, amely az általános igazság elvén nyugszik és ezen épül fel. Ebben a békés és konstruktív munkában tehetségünkhöz képest törekszünk együttműködni a Német Birodalommal. E törekvésünk sikerét igazolja Göring porosz miniszterelnök, Neurath báró birodalmi külügyminiszter és Blomberg hadügyminiszter uraknak budapesti látogatása is, amelyeknek folyamán megnyilvánult a két ország kormányának az a kívánsága, hogy egymás között fennálló barátságos kapcsolataikat békés céljaik érdekében továbbfejlesszék, ami őszinte örömet és megelégedést keltett a magyar közvéleményben. Ez egyúttal kifejezésre juttatta azt is, hogy a két ország teljes egyetértésben, továbbmélyítve baráti kapcsolatát, változatlanul kívánja szolgálni az igazságos béke ügyét. — Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy németországi utazásunk folyamán ezeknek a baráti érzéseknek Kánya külügyminiszter úrral egyetemben személyesen is kifejezést adhassak. És bennem a remény, hogy németországi tartózkodásunk a két nép között szerencsésen kialakult barátságot meg fogja szilárdítani, mindkét ország és az európai béke javára. Német félhivatalos vélemény a magyar államférfiak látogatásáról BERLIN, nov. 20. A félhivatalos „Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondenz” a magyar államférfiak berlini látogatásáról a következőket írja: — A birodalmi fővárost az a nagy öröm érte, hogy vasárnap falai között üdvözölheti Darányi Kálmán m. kir. miniszterelnököt és Kánya Kálmán külügyminisztert. A magyar vendégeket szívélyes fogadtatás várja Németországban, hisz bennük itt annak a nemzetnek a képviselőit látják, amelyet barátságos viszony fűz a birodalomhoz. Ez a viszony, amely ment minden opportunizmustól, régóta úgyszólván kiindulópontja a két ország kölcsönös politikájának. Egyik országot sem kímélte meg a sors súlyos csapásoktól. A német nép mély rokonszenvvel viseltetett Magyarország iránt, amikor a világháború után oly súlyos helyzetbe került. Ha Magyarország mégis a Dunamedence becsült és szilárd tényezőjévé fejlődött, ezt egyrészt törhetetlen élni és fennmaradni akarásának, másrészt messzetekintő államférfiúi bölcsességgel vezetett külpolitikájának köszönheti és ebben lényeges része van a két magyar vendégnek. Nem volt könnyű az az út, amelyet Magyarország Trianon és a bolsevista uralom leküzdése óta máig megtett. A valóságban sok akadályba ütközött Magyarországnak az a kívánsága, hogy történelmi jelentőségének megfelelően mint egyenrangú tényező működhessék közre újból az európai béke családjában és ne kelljen idegen érdekek tehetetlen játékszere, vagy uszályhordozójaként tengődnie. Magyarországon bizonyára mindig tudatában voltak annak, hogy a magyar nemzetnek az őt megillető hely újból való kivívására irányuló törekvéseit a német nép éppúgy, mint a baráti Olaszország a legmelegebb együttérzéssel kísérte. Bizonyára különös megelégedést keltett mindkét országban, hogy a kezdettől fogva barátságos kapcsolatokat sikerült a gazdasági együttműködés és kiegészítés terén is mindjobban elmélyíteni. A kulturális kapcsolatok Szálait újból megerősítette a múlt évben kötött kultúregyezmény. Azonkívül Németország, ahol meleg együttérzéssel figyelik a világ minden részén élő németség sorsát, megfelelő érdeklődéssel és rokonszenvvel méltányolta azt a tényt, hogy a magyar miniszterelnök néhány nappal ezelőtt fogadta a német kisebbség képviselőit és kifejezésre juttatta előttük, hogy érdeklődik jólétük iránt. — A magyar—német kapcsolatok oly világosak és szilárdak, hogy a két ország között, szerencsére, nincsenek problémák, vagy éppen bonyodalmak. Mindamellett tekintettel arra, hogy a mai világpolitika az egymás után következő események során új meg új képet mutat, csak természetes, ha a két állam vezető államférfiai őszinte eszmecserére ülnek össze és minden tőlük telhetőt 3 külföldön is a legkeresettebb típus. A nap minden szakában teljes értékű vételt nyújt. Minden ORION rádiókereskedőnél kapható megtesznek, hogy a két nép óhajának megfelelően továbbra is gyümölcsözővé és életteljessé tegyék a német—magyar viszonyt. A külföldi sajtó a berlini alól A német sajtó hosszú cikkekben üdvözli Darányi Kálmán miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter küszöbön álló látogatását. Berlin A „Deutsche Allgemeine Zeitung” cikke többi között a következőket mondja: A német—magyar barátság szilárd alapokon nyugszik és szorosan együttműködik egyrészt a római jegyzőkönyvekkel, másrészt pedig a berlin—római tengellyel. Darányi miniszterelnök 1936 október közepén, első miniszterelnöki nyilatkozatában a magyar országgyűlésben rámutatott a Német Birodalommal fennálló jóviszony hagyományos jellegére és későbbi nyilatkozataiban újból meg újból hangsúlyozta ugyanezt a felfogását. Kánya külügyminiszter november 9-én mondott beszédében ugyancsak szóvá tette a magyar külpolitika leglényegesebb irányelveit és hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika továbbra is a római jegyzőkönyveken s a Németországgal való őszinte barátságon nyugszik. A „Germania” a magyar külpolitikával foglalkozva, így ír: A magyar külpolitikát a dunavölgyi helyzet feszültségének csökkentésére irányuló mértéktartó munkálkodás jellemzi. Ma Magyarország dunavölgyi helyzetének lépésről-lépésre történő megjavítása áll az előtérben. Ehhez tartozik mindenekelőtt a magyar fegyverkezési egyenjogúság elismerése. Lényegesen nehezebbnek mutatkozik a kisebbségi kérdés megoldása. Külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy Kánya külügyminiszter a német—lengyel kisebbségi egyezményt az elérendő megoldás mintájaként jellemezte. A „Schlesische Tageszeitung” ezeket mondja: Irányadó magyar személyiségek ismételt nyilatkozataiból kitűnik, hogy a magyar külpolitika alapja: szabadság és egyenjogúság, katonai fenségjog és a magyarság védelme, végül pedig mindazoknak a népeknek az összefogása, amelyek jóindulatot tanúsítanak. Ezek az elvek a jövőben is megnyitják a kapukat a tv-