Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-21 / 265. szám

!­15 London-Fokváros oda-vissza 5 nap 17 óra Clouston és Green angol repülők rekord­repülése. LONDON, nov. 20. Clouston és Kirby Green angol repülők a Fokföldről jövet délután 3 óra 22 perkor­­(greenwichi idő) megérkeztek a croydoni re­pülőtérre és ezzel befejezték London és Fok­város közötti rekordrepülésüket. A két angol repülő a londoni fokvárosi utat egy nap 21 óra és 3 perc alatt tette meg, míg Amy Mollison angol repülőnő re­kordja ugyanezen az úton három nap hat óra és huszonnyolc perc volt. Visszafelé az utat Fokvárosból Londonba két nap, kilenc óra és huszonkét perc alatt tették meg, míg Broks eddigi rekordja ezen az útvonalon négy nap két óra és húsz perc volt. Clouston és Kirby Greep angol repülők az utat London és Fokváros, valamint Fokváros és London között összesen öt nap tizenhét óra és huszonnyolc perc alatt tették. Brooks re­pülő ugyanezt az utat tíz nap kilenc óra és huszonhárom perc alatt tette meg. ■ . ..—a --------Eli. A MANSz a faluért Kérelem a falvak és tanyák vezető asszonyaihoz­ ­ A falvak és tanyák milliónyi­ népe ma is emberfeletti hősiességgel vívja örök har­cát a nemzet jobb holnapjaiért. Ez a küz­delem egyet jelent a magyarság történeti küldetésével, amely vezető szerepet jelölt ki nemzetünknek a Duna-medencében. Ép­pen ezért senki sem nézheti tétlenül azt a csodálatos erőfeszítést és áldozatvállalást, amellyel a föld népe, a nemzet törzsét al­kotó parasztság szembeszáll az országrom­­­lás sötét kísérteteivel. A búzatermő rónák, a sírfeliratok, a pecsétes okmányok és királyi levelek ezer és ezer dalt, legendát, történetet őriznek, a hajdani magyar nők égbe ragyogó tet­teiről, amelyekkel a nagy megpróbáltatá­sok századaiban szívükhöz ölelték a sa­nyargatott ország sorsüldözött, elárvult fiait. A mai válságos idők kötelességünkké teszik, hogy követve a régi, dicsőséges nevű asszonyok s elsősorban Tormay Ce­cilé példamutatását, mi is teljesítsük tör­téneti hivatásunkat. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége arra kéri a falvak és tanyák vezető asszo­nyait, nyújtsák ki testvéri kezüket a ma­gyar föld tengernyi gonddal küzdő népe felé. Ne engedjék, hogy az életküzdelmek reménytelensége a meghasonlás mélysége felé sodorja testvéreink millióit. Mint a nép hivatott vezetői és nevelői­, gyűjtsék ma­guk köré a falvak és tanyák asszonyait és leányait. Legyenek segítségükre az egyre súlyosodó életkérdések megoldásában és a világnézeti tájékozódásban. Vigyék el hoz­zájuk a szabadító igét és a megváltó cse­lekedeteket. Kérjük Asszonyt­estvéreinket, teremtsék m­eg minden községben a vezető asszonyok áldozatos összefogását s építő hazaszerete­tük tisztánlátásával felismerve a falu, tanya jellegzetes hiányait, fogjanak hozzá azok tapintatos és fokozatos gyógyításához. Tevékenységük minél nagyobb sikere érde­kében nyerjék meg az egyházak, a közigaz­gatás, a kultúrintézmények, a nemzeti ala­pon álló egyesületek jóindulatát s velük összhangban, tetteken nyilvánuló szolgála­tokkal igyekezzenek a falu népét átsegí­teni az élet naposabb oldalaira. Kérjük Asszonytestvéreinket, hogy a helyi viszonyokat figyelembe véve, minde­nütt a legfájóbb bajok gyógyítására össz­pontosítsák erejüket. Küzdjenek a családi élet bomlása és az egyke, a vallási és politikai tévtanok, a pusztító népbetegségek, a nyomor és a munkátlanság ellen. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövet­sége tudatában van, hogy a tanyák és fal­vak népét sorvasztó hiányok és betegségek nem orvosolhatók máról-holnapra. A fel­adatok, amelyek elénk tornyosulnak, sok­szorosan meghaladják a hazaszerető ma­gyar asszonyok erejét és képességeit. Mind­amellett, ha a legszerényebb eszközökkel is, kezdjék meg a mentő és építő tevé­kenységet, hogy a jobb jövő felé egyen­getve mindnyájunk útját, a magyar nép valamennyi rétege egymásra találhasson a keresztény és nemzeti gondolat testvéri közönségében. S bizonyos, hogy a falvak, tanyák ajkán és emlékezetében örökké fog­nak élni mindazok, akik osztoznak velük az áldozatvállalásban. A világhelyzet bizonytalansága és a rom­boló eszmeáramlatok járványa nem ismer B.­H 1937 NOVEMBER 21. VASÁRNAP országhatárokat. Egy pillanatra sem hagy­hatjuk el őrhelyeinket, mert nem tudni, hogy a tragikus feszültségű napok és a tör­téneti események kiszámíthatatlan fordula­tai mit tartogatnak az ország számára. Ezért ismételten kérjük, vigyék teljesedésbe a község vezető asszonyainak összefogását, tegyenek hitvallást a hazaszeretet csoda­tévő erejéről, s öleljék magukhoz a magyar föld asszonyait és leányait. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége országos elnöksége nevében: Ráday Gedeonna grófné s. k. Szent-Györgyi professzor a tudós, a pedagógus, az ember 10 ~­,3 — Beszélgetés az első Nobel-díjas magyar professzorral Egy esztendővel ezelőtt napvilágot lá­tott tg A Nobel-díjas orvosok élete és mun­kásságát-­ról írott könyvem, utolsó bekez­dését a következő mondattal fejeztem be: „A magyar orvosi kar sok eredménnyel veszi ki részét a kutatás munkájából és nem irreális az a kívánság, hogy a könyv egy■ jövőbeli kiadása már magyar Nobel­­díjas orvos életrajzáról és munkásságáról számolhasson be’’. Az idén a Nobe-bizottság a szokottnál valamivel korábban döntött az orvosi Nobel-díj odaítéléséről és így egészen meg­lepetésszerűen ért okt. 28-án este a B. H. szerkesztőségének a telefonértesítése, hogy írjak cikket a lap számára Szent-Györgyi Albertról, mert ő nyerte el az idei orvosi Nobel-díjat. Könyvem új kiadását valóban kiegészíthettem tehát egy illusztris ma­gyar Nobel-díjas orvos életrajzával. Még aznap este levélben fordultam Szent-Györgyi professzorhoz és adatokat kértem életrajza megírásához. E kezde­ményezés későbbi következménye volt az­tán, hogy az elmúlt vasárnap este meg­szólalt lakásomon a telefon és Szent- Györgyi professzor tudatta velem, hogy a róla írt fejezetet átolvasva, személyesen óhajtja arra észrevételeit megtenni és ke­ressem fel apósának, Demény Károly ny. államtitkárnak Napos-úti villájában. Szent-Györgyi professzor, feleségének, legmeghittebb tudományos munkatársának a társaságában fogadott. Az első percek­ben arra­ gondoltam, hogy mennyivel köny­­nyebb dolog volt tavaly Dale és Loev­y pofesszorokkal levélváltással megbeszélni pályafutásuk kérdéseit, mint így szemben ülve az első magyar Nobel-díj­assal, élő­szóban várni véleményét és megjegyzéseit az ő munkásságáról írt ismertetésről, a róla írt jellemzésről.... Ez a pillanatnyi szorongás azonban nyomban eltűnt, amint Szent-Györgyi professzor beszélni kezdett. Meleg, megnyerő egyénisége percek alatt kibontakozott és arra gondoltam: ilyen professzornál még szigorlatozni is öröm lehet. Eleinte, amikor megemlítettem,a szegedi származásomat, Szegedről esett néhány s­zó, majd Szent-Györgyi professzor fel­fedezéseiről írt ismertetésemre tette meg megjegyzéseit. Részletesen, minden pontra kiterjesz­kedve, plasztikusan és világosan beszélt és én boldognak éreztem magam, hogy Szent-Györgyi professzortól ilyen közvet­len módon tudhatom meg mindazt, amit tett és alkotott. A percek repültek és talán egy óra múlva kéziratomnak ahhoz a passzusához jutottunk el, ahol azt a kérdést vetem fel, hogy kii volt Szent-Györgyi professzor sikerének a titka?” Ekkor lépett be ismét a szobába a méltóságos asszony és meg­kérdezte, hogy hol tartunk? — Már a vége felé járunk — felelte a professzor —, már a filozófiánál tartunk. Pedig még csak ezután következett em­lékezetes beszélgetésünknek az a része, amely arra indított, hogy e nem interjú­nak indult beszélgetést könyvemen kívül a B. H. olvasói számára is megírjam, mert oly hű tükrét adja egy magyar zseni pályafutásának, hogy veszteséget jelent mindenki számára, aki nem vesz róla tu­domást. Ahol családi hagyomány a kutatás . Hogy mi a siker titka? Túlságosan komplex kérdés. Először is nálunk három generáción keresztül szinte családi hagyo­mány a tudományos kutatás. Apámat csak a föld érdekelte és ha anyánk is ilyen lett volna, akkor én is biztosan gazdálkodó lettem volna. Az anyám azonban Lenhossék leány volt, aki magával hozta az intellek­­tuális tradíciót. Együtt kiírtunk anyai nagyanyámmal, Lenhossék József profesz­­szor özvegyével és nagyatyám, Lenhossék Mihály professzor mindennapos vendég volt nálunk. És nyaranta a nógrádi bir­tokon, amíg a vendé­gek kártyáztak vagy a gazdaságról beszélgettek, addig „Misi bácsi” naphosszat Ramon Y Cajal vaskos monográfiáját böngészte. A fejlődő fiatal gyermekre az ilyesmi végtelenül mély be­­nyomást gyakorol, amelynek hatása egy életre szól. Ezek után szinte természetes, hogy már medikus korában Lenhossék professzor anatómiai intézeteiben forgolódik és har­madéves medikus korában már meg is je­lenik első tudományos dolgozata és szép visszhangra i­s talál. Trópusi tervek De az anatómia nem elégítette ki, a po­zsonyi egyetemen tanársegéd lesz Mans­feld professzor mellett, majd az egyetem kiűzetése után külföldre megy és végül is Hamburgban állapodik meg azzal a céllel, hogy kitanulja a trópusi betegségeket.. Az volt a szándéka, hogy valamelyik gyarmat­országban fog letelepedni. Már megvásá­rolta trópusi ruháját és sisakját is, ami­kor egy tudományos előadáson megismer­kedik egy holland egyetemi tanárral és a holland tudós az első benyomás hatása alatt meghívta Szent-Györgyit intézetébe. Két év múlva újra felmerül a trópusi terv és Szent-Györgyi, hogy az előírt vizsgákat letegye, Grooningenbe megy. Az ottani élettani intézetben azonban bizonyos ér­dekes állatkísérletek voltak éppen folya­matban, amelyeknek egyik fő érdekessége volt, hogy a szükséges műtétet senki sem tudta elvégezni. Szent-Györgyi megpró­bálta és a műtét sikerült. Ezzel aztán végleg kútba esik a trópusi terv, mert Szent-Györgyit tanársegédnek nevezik ki és rövidesen elnyeri a­­magán­­tanárságot. A kutatás szerelmesei A kutató nem tudja biztosan, hogy hova igyekszik. A kutatónak a probléma a fontos, ami lezárt és kész, az már nem ér­dekli. A sejtek égésére vonatkozó vizs­gálatait értékesebbeknek tartja, mint a C vitamint, mert oxidációs munkája foly­ton új problémákat vet fel. A kutatót szinte nem az eredmény izgatja, hanem maga a kutatás, az örök keresés, egy olt­­hatatlan belső szomjúság, amely elfeled­­teti még a reális élet iránti kötelességeket is. Belső konstitúció kérdése a kutatás, aki arra született, annak kutatnia, keres­nie kell, így és még sok mást mond lendületes stílusában. Aztán könyvem új kiadásáról beszélünk, az előkészületben levő olasz ki­adásról és kiválaszt egy fényképet köny­vem számára. Elköszönök és megköszönöm, hogy es­téjét áldozta fel számomra. Közel két óráig tartott a beszélgetés, amelyről azzal az érzéssel távoztam, egy igazán nagy ember nyilatkozott meg előt­tem, akiben oly végtelen sok a gondolat és lelki tartalom, hogy még eddigi felfede­zéseinél is többet várhatunk tőle a jövő­ben. Kikísér az ajtóig és amint a fagyott úton elindulok, utánam szól: — Aztán vigyázzon hogy el ne csúsz­­szék, mert akkor ki írja meg a könyvet... Kellner Dániel dr. A C vitamin Groonitogenben találta meg Szent- Györgyi Albert azt az anyagot, amely egész további sorsát irányította, és amely­ről csak évek múlva derült ki, hogy tulaj­donképpen a C-vitamin volt Közben megint válságos hónapok követ­keztek, grooningeni professzora meghal, tanársegédi kinevezése tejár és teljes bi­zonyt­alanságban él, hogy mi lesz vele, fe­leségével és kislányával újév után. Ekkor kapja az értesítést, hogy elnyerte a Rocke­feller ösztöndíjat, amelynek segítségével Angliába kerül és Cambridgeben igyek­szik megfejteni a rejtélyes anyagot. Nem sikerül teljesen, mert csak igen keveset képes belőle előállítani. Amerikába megy, ahol már 25 gramm anyag lesz fáradozása jutalma. Viszi vissza „zsákmányát” An­gliába és most már az angol vegyészek látnak neki a kemény dió feltörésének. Haworth birminghami vegyész, az idei chemiai Nobel-díj nyertese dolgozott a problémán legtöbbet és többek között ép­pen ezért is részesült a Nobel-díjban. Nem kell kérdeznem semmit, Szent- Györgyi professzort szinte megrohanják az emlékek, egyet-egyet szippant kis an­gol pipájából és beszél, gátlás nélkül élete folyásáról. Magasztalja az angolokat, ko­moly tudományos módszereiket és alapos felkészültségüket. Aztán Klebelsberg Kunó grófról beszél. Ő hívta haza és pedig úgy, hogy még fel­tételeket is szabhatott: intézetének oly fel­szerelést kért, hogy megkezdett vizsgála­tait akadálytalanul folytathassa. Mindent megkapott, amit kívánt és­­ boldogan jött haza, pedig már külföldön is nyílt szá­mára elhelyezkedési és munkaalkalom. Sok kutatónak megártott már, hogy po­zícióhoz jutott. Felfedezik, állást kap,­­ aztán nem dolgozik. Tanít, mint tanár. Számlákat ír alá és adminisztrál. A tanár­nak, egy intézet vezetőjének értenie kell ahhoz, hogy le tudja kötni az embereit. Ha nem érzik jól magukat mellette, nem vállalják azt a sok lemondást, sőt nyomo­rúságot, amit a tudományos munka jelent. Nem szabad, hogy kihasználtnak érezzék magukat, míg ha a szellemi kapcsolat tel­jes­, úgy az együttműködés önálló gondol­kodásra késztet. Egyedül képtelen lett — Az agy és a gerincvelő megbetegedé­seinek kezelésénél a rég bevált természetes „Ferenc József” keserűvíz — korán reggel egy pohárral bevéve — a tápcsatornát ala­posan kitisztítja, a további bélműködést elő­segíti, a gyomoremésztést megjavítja és fo­kozott anyagcserét eredményez. Kérdezze meg orvosát. volna a sok részletmunkát elvégezni, azt a rengeteg aprólakos analízist, hiszen csak hány borostyánkősav-mérést kellett elvé­gezni! Intézetében családias a hang, és asszisztenseinek nemcsak szabad, de be is kel számolnniok ellenvetéseikről, kételyeik­ről. Angliában ő ezt így látta, ott tanult meg dolgozni — mint mondja —­ „Anglia volt a szerencséje”. Április 28-18. május 9-ig tartják az 1938. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt 1938. nagyszabású idegenforgalmi ese­ménysorozata mellett Magyarország legje­lentősebb gazdasági, propaganda és ide­genforgalmi eseménye a Budapesti Nem­zetközi Vásár lesz, amelynek időpontját a rendezőség a kereskedelmi és közlekedés­ügyi minisztérium jóváhagyásával április 29—-május 9. között állapította meg. A vásár ez évi plakátját itt mutatjuk be. Túri Polgár István munkája. Az új Horthy­­Miklós-híd világítótornyát, budai hídfőjét mutatja be, mint a magyar fővá­ros legújabb és jellegzetes látványosságát. Elkészültek már a vásár területének tervrajzai is. Eddig már több külföldi ál­lam és nagy belföldi vállalat jelentette be részvételét a vásárra.

Next