Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-21 / 265. szám
!15 London-Fokváros oda-vissza 5 nap 17 óra Clouston és Green angol repülők rekordrepülése. LONDON, nov. 20. Clouston és Kirby Green angol repülők a Fokföldről jövet délután 3 óra 22 perkor(greenwichi idő) megérkeztek a croydoni repülőtérre és ezzel befejezték London és Fokváros közötti rekordrepülésüket. A két angol repülő a londoni fokvárosi utat egy nap 21 óra és 3 perc alatt tette meg, míg Amy Mollison angol repülőnő rekordja ugyanezen az úton három nap hat óra és huszonnyolc perc volt. Visszafelé az utat Fokvárosból Londonba két nap, kilenc óra és huszonkét perc alatt tették meg, míg Broks eddigi rekordja ezen az útvonalon négy nap két óra és húsz perc volt. Clouston és Kirby Greep angol repülők az utat London és Fokváros, valamint Fokváros és London között összesen öt nap tizenhét óra és huszonnyolc perc alatt tették. Brooks repülő ugyanezt az utat tíz nap kilenc óra és huszonhárom perc alatt tette meg. ■ . ..—a --------Eli. A MANSz a faluért Kérelem a falvak és tanyák vezető asszonyaihoz A falvak és tanyák milliónyi népe ma is emberfeletti hősiességgel vívja örök harcát a nemzet jobb holnapjaiért. Ez a küzdelem egyet jelent a magyarság történeti küldetésével, amely vezető szerepet jelölt ki nemzetünknek a Duna-medencében. Éppen ezért senki sem nézheti tétlenül azt a csodálatos erőfeszítést és áldozatvállalást, amellyel a föld népe, a nemzet törzsét alkotó parasztság szembeszáll az országromlás sötét kísérteteivel. A búzatermő rónák, a sírfeliratok, a pecsétes okmányok és királyi levelek ezer és ezer dalt, legendát, történetet őriznek, a hajdani magyar nők égbe ragyogó tetteiről, amelyekkel a nagy megpróbáltatások századaiban szívükhöz ölelték a sanyargatott ország sorsüldözött, elárvult fiait. A mai válságos idők kötelességünkké teszik, hogy követve a régi, dicsőséges nevű asszonyok s elsősorban Tormay Cecilé példamutatását, mi is teljesítsük történeti hivatásunkat. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége arra kéri a falvak és tanyák vezető asszonyait, nyújtsák ki testvéri kezüket a magyar föld tengernyi gonddal küzdő népe felé. Ne engedjék, hogy az életküzdelmek reménytelensége a meghasonlás mélysége felé sodorja testvéreink millióit. Mint a nép hivatott vezetői és nevelői, gyűjtsék maguk köré a falvak és tanyák asszonyait és leányait. Legyenek segítségükre az egyre súlyosodó életkérdések megoldásában és a világnézeti tájékozódásban. Vigyék el hozzájuk a szabadító igét és a megváltó cselekedeteket. Kérjük Asszonytestvéreinket, teremtsék meg minden községben a vezető asszonyok áldozatos összefogását s építő hazaszeretetük tisztánlátásával felismerve a falu, tanya jellegzetes hiányait, fogjanak hozzá azok tapintatos és fokozatos gyógyításához. Tevékenységük minél nagyobb sikere érdekében nyerjék meg az egyházak, a közigazgatás, a kultúrintézmények, a nemzeti alapon álló egyesületek jóindulatát s velük összhangban, tetteken nyilvánuló szolgálatokkal igyekezzenek a falu népét átsegíteni az élet naposabb oldalaira. Kérjük Asszonytestvéreinket, hogy a helyi viszonyokat figyelembe véve, mindenütt a legfájóbb bajok gyógyítására összpontosítsák erejüket. Küzdjenek a családi élet bomlása és az egyke, a vallási és politikai tévtanok, a pusztító népbetegségek, a nyomor és a munkátlanság ellen. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége tudatában van, hogy a tanyák és falvak népét sorvasztó hiányok és betegségek nem orvosolhatók máról-holnapra. A feladatok, amelyek elénk tornyosulnak, sokszorosan meghaladják a hazaszerető magyar asszonyok erejét és képességeit. Mindamellett, ha a legszerényebb eszközökkel is, kezdjék meg a mentő és építő tevékenységet, hogy a jobb jövő felé egyengetve mindnyájunk útját, a magyar nép valamennyi rétege egymásra találhasson a keresztény és nemzeti gondolat testvéri közönségében. S bizonyos, hogy a falvak, tanyák ajkán és emlékezetében örökké fognak élni mindazok, akik osztoznak velük az áldozatvállalásban. A világhelyzet bizonytalansága és a romboló eszmeáramlatok járványa nem ismer B.H 1937 NOVEMBER 21. VASÁRNAP országhatárokat. Egy pillanatra sem hagyhatjuk el őrhelyeinket, mert nem tudni, hogy a tragikus feszültségű napok és a történeti események kiszámíthatatlan fordulatai mit tartogatnak az ország számára. Ezért ismételten kérjük, vigyék teljesedésbe a község vezető asszonyainak összefogását, tegyenek hitvallást a hazaszeretet csodatévő erejéről, s öleljék magukhoz a magyar föld asszonyait és leányait. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége országos elnöksége nevében: Ráday Gedeonna grófné s. k. Szent-Györgyi professzor a tudós, a pedagógus, az ember 10 ~,3 — Beszélgetés az első Nobel-díjas magyar professzorral Egy esztendővel ezelőtt napvilágot látott tg A Nobel-díjas orvosok élete és munkásságát-ról írott könyvem, utolsó bekezdését a következő mondattal fejeztem be: „A magyar orvosi kar sok eredménnyel veszi ki részét a kutatás munkájából és nem irreális az a kívánság, hogy a könyv egy■ jövőbeli kiadása már magyar Nobeldíjas orvos életrajzáról és munkásságáról számolhasson be’’. Az idén a Nobe-bizottság a szokottnál valamivel korábban döntött az orvosi Nobel-díj odaítéléséről és így egészen meglepetésszerűen ért okt. 28-án este a B. H. szerkesztőségének a telefonértesítése, hogy írjak cikket a lap számára Szent-Györgyi Albertról, mert ő nyerte el az idei orvosi Nobel-díjat. Könyvem új kiadását valóban kiegészíthettem tehát egy illusztris magyar Nobel-díjas orvos életrajzával. Még aznap este levélben fordultam Szent-Györgyi professzorhoz és adatokat kértem életrajza megírásához. E kezdeményezés későbbi következménye volt aztán, hogy az elmúlt vasárnap este megszólalt lakásomon a telefon és Szent- Györgyi professzor tudatta velem, hogy a róla írt fejezetet átolvasva, személyesen óhajtja arra észrevételeit megtenni és keressem fel apósának, Demény Károly ny. államtitkárnak Napos-úti villájában. Szent-Györgyi professzor, feleségének, legmeghittebb tudományos munkatársának a társaságában fogadott. Az első percekben arra gondoltam, hogy mennyivel könynyebb dolog volt tavaly Dale és Loevy pofesszorokkal levélváltással megbeszélni pályafutásuk kérdéseit, mint így szemben ülve az első magyar Nobel-díjassal, élőszóban várni véleményét és megjegyzéseit az ő munkásságáról írt ismertetésről, a róla írt jellemzésről.... Ez a pillanatnyi szorongás azonban nyomban eltűnt, amint Szent-Györgyi professzor beszélni kezdett. Meleg, megnyerő egyénisége percek alatt kibontakozott és arra gondoltam: ilyen professzornál még szigorlatozni is öröm lehet. Eleinte, amikor megemlítettem,a szegedi származásomat, Szegedről esett néhány szó, majd Szent-Györgyi professzor felfedezéseiről írt ismertetésemre tette meg megjegyzéseit. Részletesen, minden pontra kiterjeszkedve, plasztikusan és világosan beszélt és én boldognak éreztem magam, hogy Szent-Györgyi professzortól ilyen közvetlen módon tudhatom meg mindazt, amit tett és alkotott. A percek repültek és talán egy óra múlva kéziratomnak ahhoz a passzusához jutottunk el, ahol azt a kérdést vetem fel, hogy kii volt Szent-Györgyi professzor sikerének a titka?” Ekkor lépett be ismét a szobába a méltóságos asszony és megkérdezte, hogy hol tartunk? — Már a vége felé járunk — felelte a professzor —, már a filozófiánál tartunk. Pedig még csak ezután következett emlékezetes beszélgetésünknek az a része, amely arra indított, hogy e nem interjúnak indult beszélgetést könyvemen kívül a B. H. olvasói számára is megírjam, mert oly hű tükrét adja egy magyar zseni pályafutásának, hogy veszteséget jelent mindenki számára, aki nem vesz róla tudomást. Ahol családi hagyomány a kutatás . Hogy mi a siker titka? Túlságosan komplex kérdés. Először is nálunk három generáción keresztül szinte családi hagyomány a tudományos kutatás. Apámat csak a föld érdekelte és ha anyánk is ilyen lett volna, akkor én is biztosan gazdálkodó lettem volna. Az anyám azonban Lenhossék leány volt, aki magával hozta az intellektuális tradíciót. Együtt kiírtunk anyai nagyanyámmal, Lenhossék József profeszszor özvegyével és nagyatyám, Lenhossék Mihály professzor mindennapos vendég volt nálunk. És nyaranta a nógrádi birtokon, amíg a vendégek kártyáztak vagy a gazdaságról beszélgettek, addig „Misi bácsi” naphosszat Ramon Y Cajal vaskos monográfiáját böngészte. A fejlődő fiatal gyermekre az ilyesmi végtelenül mély benyomást gyakorol, amelynek hatása egy életre szól. Ezek után szinte természetes, hogy már medikus korában Lenhossék professzor anatómiai intézeteiben forgolódik és harmadéves medikus korában már meg is jelenik első tudományos dolgozata és szép visszhangra is talál. Trópusi tervek De az anatómia nem elégítette ki, a pozsonyi egyetemen tanársegéd lesz Mansfeld professzor mellett, majd az egyetem kiűzetése után külföldre megy és végül is Hamburgban állapodik meg azzal a céllel, hogy kitanulja a trópusi betegségeket.. Az volt a szándéka, hogy valamelyik gyarmatországban fog letelepedni. Már megvásárolta trópusi ruháját és sisakját is, amikor egy tudományos előadáson megismerkedik egy holland egyetemi tanárral és a holland tudós az első benyomás hatása alatt meghívta Szent-Györgyit intézetébe. Két év múlva újra felmerül a trópusi terv és Szent-Györgyi, hogy az előírt vizsgákat letegye, Grooningenbe megy. Az ottani élettani intézetben azonban bizonyos érdekes állatkísérletek voltak éppen folyamatban, amelyeknek egyik fő érdekessége volt, hogy a szükséges műtétet senki sem tudta elvégezni. Szent-Györgyi megpróbálta és a műtét sikerült. Ezzel aztán végleg kútba esik a trópusi terv, mert Szent-Györgyit tanársegédnek nevezik ki és rövidesen elnyeri amagántanárságot. A kutatás szerelmesei A kutató nem tudja biztosan, hogy hova igyekszik. A kutatónak a probléma a fontos, ami lezárt és kész, az már nem érdekli. A sejtek égésére vonatkozó vizsgálatait értékesebbeknek tartja, mint a C vitamint, mert oxidációs munkája folyton új problémákat vet fel. A kutatót szinte nem az eredmény izgatja, hanem maga a kutatás, az örök keresés, egy olthatatlan belső szomjúság, amely elfeledteti még a reális élet iránti kötelességeket is. Belső konstitúció kérdése a kutatás, aki arra született, annak kutatnia, keresnie kell, így és még sok mást mond lendületes stílusában. Aztán könyvem új kiadásáról beszélünk, az előkészületben levő olasz kiadásról és kiválaszt egy fényképet könyvem számára. Elköszönök és megköszönöm, hogy estéjét áldozta fel számomra. Közel két óráig tartott a beszélgetés, amelyről azzal az érzéssel távoztam, egy igazán nagy ember nyilatkozott meg előttem, akiben oly végtelen sok a gondolat és lelki tartalom, hogy még eddigi felfedezéseinél is többet várhatunk tőle a jövőben. Kikísér az ajtóig és amint a fagyott úton elindulok, utánam szól: — Aztán vigyázzon hogy el ne csúszszék, mert akkor ki írja meg a könyvet... Kellner Dániel dr. A C vitamin Groonitogenben találta meg Szent- Györgyi Albert azt az anyagot, amely egész további sorsát irányította, és amelyről csak évek múlva derült ki, hogy tulajdonképpen a C-vitamin volt Közben megint válságos hónapok következtek, grooningeni professzora meghal, tanársegédi kinevezése tejár és teljes bizonytalanságban él, hogy mi lesz vele, feleségével és kislányával újév után. Ekkor kapja az értesítést, hogy elnyerte a Rockefeller ösztöndíjat, amelynek segítségével Angliába kerül és Cambridgeben igyekszik megfejteni a rejtélyes anyagot. Nem sikerül teljesen, mert csak igen keveset képes belőle előállítani. Amerikába megy, ahol már 25 gramm anyag lesz fáradozása jutalma. Viszi vissza „zsákmányát” Angliába és most már az angol vegyészek látnak neki a kemény dió feltörésének. Haworth birminghami vegyész, az idei chemiai Nobel-díj nyertese dolgozott a problémán legtöbbet és többek között éppen ezért is részesült a Nobel-díjban. Nem kell kérdeznem semmit, Szent- Györgyi professzort szinte megrohanják az emlékek, egyet-egyet szippant kis angol pipájából és beszél, gátlás nélkül élete folyásáról. Magasztalja az angolokat, komoly tudományos módszereiket és alapos felkészültségüket. Aztán Klebelsberg Kunó grófról beszél. Ő hívta haza és pedig úgy, hogy még feltételeket is szabhatott: intézetének oly felszerelést kért, hogy megkezdett vizsgálatait akadálytalanul folytathassa. Mindent megkapott, amit kívánt és boldogan jött haza, pedig már külföldön is nyílt számára elhelyezkedési és munkaalkalom. Sok kutatónak megártott már, hogy pozícióhoz jutott. Felfedezik, állást kap, aztán nem dolgozik. Tanít, mint tanár. Számlákat ír alá és adminisztrál. A tanárnak, egy intézet vezetőjének értenie kell ahhoz, hogy le tudja kötni az embereit. Ha nem érzik jól magukat mellette, nem vállalják azt a sok lemondást, sőt nyomorúságot, amit a tudományos munka jelent. Nem szabad, hogy kihasználtnak érezzék magukat, míg ha a szellemi kapcsolat teljes, úgy az együttműködés önálló gondolkodásra késztet. Egyedül képtelen lett — Az agy és a gerincvelő megbetegedéseinek kezelésénél a rég bevált természetes „Ferenc József” keserűvíz — korán reggel egy pohárral bevéve — a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a további bélműködést elősegíti, a gyomoremésztést megjavítja és fokozott anyagcserét eredményez. Kérdezze meg orvosát. volna a sok részletmunkát elvégezni, azt a rengeteg aprólakos analízist, hiszen csak hány borostyánkősav-mérést kellett elvégezni! Intézetében családias a hang, és asszisztenseinek nemcsak szabad, de be is kel számolnniok ellenvetéseikről, kételyeikről. Angliában ő ezt így látta, ott tanult meg dolgozni — mint mondja — „Anglia volt a szerencséje”. Április 28-18. május 9-ig tartják az 1938. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt 1938. nagyszabású idegenforgalmi eseménysorozata mellett Magyarország legjelentősebb gazdasági, propaganda és idegenforgalmi eseménye a Budapesti Nemzetközi Vásár lesz, amelynek időpontját a rendezőség a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium jóváhagyásával április 29—-május 9. között állapította meg. A vásár ez évi plakátját itt mutatjuk be. Túri Polgár István munkája. Az új HorthyMiklós-híd világítótornyát, budai hídfőjét mutatja be, mint a magyar főváros legújabb és jellegzetes látványosságát. Elkészültek már a vásár területének tervrajzai is. Eddig már több külföldi állam és nagy belföldi vállalat jelentette be részvételét a vásárra.