Budapesti Hírlap, 1937. november (57. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

1937 NOVEMBER 3. SZERDA B. H Kemál pasa távirata a kormányzóhoz Az október 29-i török nemzeti ünnep alkalmából a nagybányai Horthy Miklós,, Magyarország kormányzója által a török köztársaság elnökéhez intézett üdvözlő táviratra Kemál Atatürk köztársasági elnök a következő szövegű távirattal válaszolt: „Mélyen meghatva attól a szívélyes távirattól, amelyet Főméltóságod hozzám intézni méltóztatott, kérem Főméltóságodat, fogadja hálás köszönetemet és meleg jókívánataimat Magyarország boldogulására.” Darányi Kálmánt és Kelemen Kornélt Kunszentmiklós díszpolgárává választotta KUNSZENTMIKLÓS, nov. 2. Kunszentmiklós község képviselőtestülete Mészáros Imre gazdaköri elnök és gazdatársai indítványára Darányi Kálmán miniszterelnököt és Kelemen Kontól képviselőt egyhangú lelkesedésed a község díszpolgárává választotta. A község két díszpolgárának későbbi időpontban ünnepélyes keretek között adják át a díszpolgári oklevelet. A fővárosi NÉP VI. kerületi szervezetének vacsorája A NÉP terézvárosi szervezete jól sikerült évadnyitó vacsorát tartott a MOVE székházának nagytermében. A vacsorán megjelentek Bessenyey Zénó dr., a Közmunkák Tanácsának elnöke, Szurday Róbert és Németh Imre országgyűlési képviselők, Veress Gábor, Sárkány Ferenc, Hegedűs Bertalan törvényhatósági bizottsági tagok, vitéz Bartha tábornok, a budapesti Vitézi Szék székkapitánya és még sokan mások a főváros, illetve a Terézváros társadalmi és politikai életének kitűnőségei közül. Schöpflin Lajos kerületi elnök nyitotta meg a vacsorát, üdvözölte a megjelent vendégeket és párttagokat. Részletesen ismertette a Terézváros kívánságait. Az elnöki bevezető után a kerület közszeretetben álló, népszerű képviselője, Bessenyey Zénó szólalt fel és tolmácsolta a székesfővárosi NÉP szervezet elnökének, Zsitvay Tibor dr.-nak üdvözletét és elismerését azért az eredményes munkáért, amelyet a kerület megszervezésére a vezetőség kifejtett. Ennek a szervező munkának sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a vacsorán megjelentek nagy száma. Megállapításával kapcsolatban kitért az egyik ellenzéki időszaki lap támadására, amely éppen ezt a vezetőséget érte. Élesen elítélte a párt belső életébe való beavatkozást, különösen akkor, amikor a megtámadottak a legharmonikusabban dolgoztak a párt szolgálatában. Figyelmezteti beavatkozó képviselőtársát, hogy nem olyan időket élünk, amikor egymás frontját megbonthatjuk. Ma minden magyar képviselőnek kötelessége a többi párt pozícióját is tiszteletben tartani, hogy egységesen vehessük fel a harcot a felforgató elemekkel szemben. Hangsúlyozta, hogy egyedül a NÉP erőssége és egysége tartja vissza azokat a törekvéseket, amelyek az ő létüket fenyegetik. Ezután a Darányi kormány munkásságát vázolta Bessenyey Zénó, s kijelentette, hogy megnyugtatóig hatottaka kormány szociális, gazdasági kulturális, bel- és külügyi intézkedései, valamint a köztisztviselő társadalom megsegítését célzó tervei. Szurday Róbert, Veress Gábor és Sárkány Ferenc felszólalása után Németh Imre országgy. képviselő, mint a kerület egyik választópolgára meleg szavakkal üdvözölte a magyar vérségű képviselők egyik legkiválóbbikát, Bessenyey Zénót, akinek típusa, sajnos, lassan kiveszik a magyar közéletből. A közönség lelkes tetszésnyilvánításától kísérve ecsetelte Németh Imre a keresztény magyar nemzeti gondolat egyik alapkövének, a városi polgárságnak, a falusi parasztsággal és a zsellérséggel való összefogásának fontosságát. Hegedűs Bertalan és Demján ezredesné felszólalása után még vitéz Papp Gyula beszélt, hangsúlyozva, hogy a szervezet hűséggel kitart a Nemzeti Egység gondolata mellett. Tolmácsolta a kerület polgárainak bizalmát az őket képviselő országgyűlési képviselőkkel és bizottsági tagokkal szemben. Indítványára táviratban üdvözölték Darányi Kálmán miniszterelnököt és Zsitvay Tibort. Eckhardt Tibor Kálkápolnán A Független Kisgazdapárt heves megyei szervezetei Eckhardt Tibor részvételével vasárnap Kálkápolnán nagygyűlést tartottak, amelyen többi közt felavatták a párt zászlaját is. A nagygyűlésen felszólalt Eckhardt Tibor, aki az egészséges politikai helyzet kialakulását sürgette és ennek feltételeként a becsületes titkos választójogot jelölte meg. Kijelentette, hogy előreláthatóan még a parlament nyári szabadsága előtt tető alá lehet ezt hozni, végül pedig visszautasította azokat a törekvéseket, amelyek állítólagos célja az, hogy külföldi eszmeáramlatok honosodjanak meg az országban. Nagy Ferenc s végül Vargha Béla balatonboglári plébános, a párt elnöke, szólalt fel, hangoztatva, hogy nem jelszó-kereszténységre, hanem felebaráti szeretetre van szükség. A japánok körülzárják Sangháj nemzetközi negyedét Nagy vérveszteség árán keltek át a Szucsan folyón — A mikádó császári főhadiszállása LONDON, nov. 2. A japánok Sanghájnál több helyen átkeltek a Szucsan folyón, mialatt nehéz és középnehéz ütegeik zárótüze és száznál több bombavető repülőgép vas- és tűzfüggönyt vont csapataik körül és különítményeik mozdulatait sűrű füstfelhőbe burkolták. Az átkelés még ez óriási felkészültség ellenére is nagy vérveszteséggel járt. A japán műszaki csapatok hídverés közben elvesztették legénységü kilencven százalékát. A hídon átkelő első gyalogsági hullámok közt széles rendeket kaszáltak a kínai gépfegyverek. A japánok emberfeletti erőfeszítéssel igyekeznek a nemzetközi negyedet teljesen körülzárni, hogy befejezett tény elé állítsák a brüsszeli értekezletet. Jellemző a japán légihaderő tevékenységének méreteire, hogy a tengerészeti minisztérium jelentése szerint a japán bombavetőgépek október 25—27-ig 850 bombarakományt, összesen 2526 bombát dobtak le Sanghajra. A bombák összes súlya meghaladta a 164 tonnát. Északkínában ötvenezer főnyi nankingi haderő új Hindenburg-vonal mögé sáncolta el magát, hogy feltartóztassa a japánok előnyomulását Sanzi tartományban. A Daily Mail tokiói értesülése szerint a japán császár kiáltványban fogja tudtul adni, hogy császári főhadiszállást létesített saját személyes főparancsnoksága alatt a hadsereg és a haditengerészet munkájánakösszhangbahozására, amint az az utolsó orosz-japán háború alkalmával történt, de azzal a különbséggel, hogy ezúttal a császár hatalma kiterjed majd a polgári közigazgatásra is, mivel az ország összes gazdasági erőforrásait a hadviselés szolgálatába kell állítani. Ennélfogva a főhadiszállás a nemzet minden tevékenységét irányítani fogja, vagyis voltaképpen császári parancsuralom lesz. A mozgalom értelmi szerzői azt állítják, hogy céljuk az, hogy megszabaduljanak az angolbarát szabadelvű politikusoktól, akiknek helyébe elszánt katonákat akarnak ültetni; ezek erélyes politikát követnek majd Ázsiában. A reformáció emlékünnepe Vasárnap az egész protestáns világ megünnepelte Luther Márton reformátori fellépésének négyszázhuszadik évfordulóját. Délelőtt minden templomban hálaadó istentisztelet volt. A budapesti központi templomok közül a kálvin téri református templomban Ravasz László dr. püspök prédikált. — A keresztyénség—úgymond — juttat el minket az új istenismeretre, ez az igazság új eget és új földet jelent, új életet és új embert, az újjászületett és megváltott embert. A reformáció az igazi élet, és az igazi élet szakadatlan reformáció. Krisztus nélkül — így végezte Ravasz László — nincs reformáció, Krisztussal az élet örök reformáció. A deák téri evangélikus templomban Raffay Sándor dr. püspök mondott beszédet. — A reformáció egyenlítette ki — úgymond Raffay püspök — a szabadság és felelősség ellentétét, a szolgálat gondolatával A földi életet jósággal, kímélettel, önzetlenséggel kell végigélni, hirdeti a reformáció. Nem más ez, mint az ősi, evangéliumi, jézusi keresztyénség újraélesztése. — Evangéliumi egyházunk úgy értelmezi a Miatyánkot, hogy amikor Jézus, a mindennapi kenyérért tanított imádkozni, ebben megjelölte a megelégedés alapját. A felesleg pedig sohasem volt más, mint a visszavonás és gyűlölködés melegágya. Nem vagyunk, gazdagok hatalomban sem, mert hiszen autonómia és kényuralom sohasem férhet össze. Az evangéliumi apjaszentegyház nem uralkodni akar, hanem szolgálni. A katonák protestáns istentiszteletén Soltész Elemér dr. tábori püspök, az unitáriusoknál Barabás István lelkipásztor hirdette az Igét. Révész Imre beszéde a vigadói emlékünnepen Az istentiszteletek után mindenütt egyháztársadalmi ünnepen is felújították a reformáció tanulságait. Budapest protestánsai este a Pesti Vigadó termeiben gyűltek össze, az Országos Bethlen Gábor Szövetség, Kálvin Szövetség, Luther-Szövetség, Dávid Ferenc-Egylet által rendezett főünnepre. Az első széksorokban ott volt: Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége, Sztrartyavszky Sándor, a Képviselőház elnöke, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Lázár Andor igazságügyminiszter és felesége, Szendy Károly polgármester, Puky Endre közigazgatási bírósági elnök, mint a Felsőház képviselője, Ravasz László püspök és Balogh Jenő főgondnok, a Református Egyetemes Konvent elnökei; Raffay Sándor evangélikus püspök; Józan Miklós unitárius püspöki helynök; Teleki József gróf és Vay László báró államtitkár, református egyházker. főgondnokok, Tahy László titkos tanácsos, Tomcsányi Kálmán, Pataky Tibor, Dálnoki Kováts Gyula államtitkárok, Finkey Ferenc titkos tanácsos, koronaügyész, Bessenyey Zénó közmunkatanácsi elnök, Bernát István, a Nemzeti Bank alelnöke, Szász Károly volt képviselőházi elnök, Samarjay Lajos ny. MÁV-elnök, Petri Pál ny. államtitkár, Láng Boldizsár báró ny. altábornagy, Dabasi Halász Lajos, v. koronaügyész, titkos tanácsosok, Lamotte Károly alpolgármester képviseletében Némethy Károly tanácsnok, Hohenlohe Károly Egon herceg és felesége, Csilléry András, Lázár Ferenc, Szent-látvány Béla, Reményi-Schneller Lajos, Tors Tibor és sok más kiválóság. Az ünnep a Bethlen Gábor Szövetség országos elnökének, Tasnády Nagy András dr. vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak megnyitóbeszédével kezdődött. Tasnádi Nagy András kifejtette, hogy milyen óriási szolgálatokat tett az emberiségnek a reformáció. Felelősebbé hangolta a keresztyén embert, a keresztyénséget az egy öröktekintély, a Szentírás előtt meghódoltatta, elindította a vallási türelmesség gyakorlatát, kivívta a lelkiismereti szabadságot, a nemzeti szabadság útjára irányította a nemzeteket. Az elnöki megnyitó után Révész Imre dr. egyetemi tanár, hittudománykari dékán tartotta meg ünnepi beszédét. — Minek kell látnunk — mondotta Révész professzor — a reformációt, az embereket, akik véghezvitték, a magatartást, amely minden cselekvésükre rányomta bélyegét, a célt, amelyért harcoltak és az eredményt,amelyet harcuk létrehozott ? — Mi a reformáció öröksége? Négyszáz esztendőn át a lelkiismereti szabadsággal kapcsolatos gondolatmenetekre volt leginkább beidegződve a protestáns lelkiség. A protestáns ember konzervativizmusában még mindig annyi lelki függetlenség volt, hogy egy nemprotestáns lelkű ember előtt ez a konzervativizmus már megbízhatatlan, felforgató szellemnek tűnt, többek között ezért nem bízott Bécs soha egészen a Ráday Pólókban és a Tisza Istvánokban. 3 ■ ma már Radionnal mosunk! Régente rumplival és kefével gyötörték a fehérneműt — ma kíméletesen és fáradság nélkül a Rádión mossa tisztára. — Ámde a reformátorok a szabadságot sohasem mint öncélt, hanem csak mint utat és lehetőséget akarták s a lelkiismereti szabadságot mint a keresztyén ember lelkiismeretének a bűntől, a világtól, haláltól és ördögtől való istengyermeki szabadságát. Ennek a valódi reformátori szabadságnak az emberiség minden más szabadságtörekvésére is serkentő hatása volt. A reformátorok célja nem a római egyház, általában az egyház egységének megbontása volt. Ez az egység különben akkor már legalább félezer esztendeje nem is létezett. A tényleges egység megvalósítása volt legfőbb vágya a reformátoroknak, a Krisztus testévé visszaformált, megújult egyetlen egyetemes keresztyén egyházat akarták. Révész Imre professzor így végezte nagy figyelemmel hallgatott beszédét: — A római egyház tiszteletreméltó feje tizenkét évvel ezelőtt október utolsó vasárnapját Krisztus király ünnepévé avatta. Az a különös naptári véletlen, hogy a mai vasárnapon a protestáns és a katolikus ünnep egybeesik: eszméltessen bennünket arra, hogy a refomáció védelme és továbbfejlesztése nem jelenti teljesen kizárt voltát a Rómával való bármely találkozásnak. Nagyon jó emlékeztető ez arra, hogy valamikor, az ismeretlen jövendőben még lehetséges lesz egy valódi találkozás is: ha mind a kettő egyformán komolyan veszi azt, hogy Krisztus király, hogy csak ő a király, s hogy ő egészen és mindörökre király. (Ezeknél a szavaknál hossszú tapsban tört ki az ünnep közönsége). — A mi Királyunknak — mondotta később Révész Imre — egy talpalattnyi föld elég, hogy a maga rendelt idejében oda kergesse majd vissza az Antikrisztus egész hadseregét, ahová való és ahonnan jött. Ahol pedig ezt teljes hittel, teljes reménynyel, a félelmet kiűző teljes szeretettel el tudják mondani és csak egyedül a Krisztusról mondják el és csak egyedül Őreá értik: ott nincsen többé, ott már ma sincs többé különbség katolikus és protestáns között és még kevésbé lesz ezután, ha majd még a mostaninál is jóval nagyobb és keservesebb, szorongatóbb és égetőbb szükség lesz a Krisztus királyról való együttes hitvallásra!... Révész professzor nagyhatású szónoklata után Kulifay Gyula református segédlelkész az ifjúság nevében beszélt. Az ifjúságnak kell legerősebben kiáltania az Evangélium szociális igazságait. Ez az ifjúság sem panaszkodni, sem kétségbeesni, sem irigykedni nem ér rá, amikor határtalan lelkű, csak előre néző ifjúságot követel az idő. öregek és fiatalok kéz a kézben, biztatjuk egymást nem egymás ellen, hanem együtt küzdünk a jobb jövőért. Most jelent meg! Sásdi Sándor Ősz felé A szív, a mosoly, a szerelem regénye. Ára: 2 pengő 40 fillér. Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER ÉS WOLFNER KIADÁSA.