Budapesti Hírlap, 1937. december (57. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-07 / 278. szám

1937 DECEMBER 7, KEDD B* H« * A BBTE keddi dísztornája. Az Attila­utcai tornacsarnok ünnepi díszben várja a BBTE keddi dísztornáját. A hagyomá­nyoknak megfelelően, a budai dísztorná­­zás ezúttal is kiemelkedő eseménye lesz a magyar tornasportnak. Megjelennek a közönség előtt a budai gárda kiválóságai, az idei ternászbajnokságok túlnyomóan nagy részének győztesei, köztük a ma­gyar-német mérkőzés két budai részt­vevője, Börcsök és Gaál, valamint leg­­írtbb hölgytornászaink: Gamaufné Tóth Judit és Mészáros Gabriella. Külön érde­kessége a budai dísztornának a gyermek­sereg bemutatója. A dísztorna este 7 óra­kor kezdődik a Rekordjavítás az idei első gyorskor­csolyázó versenyen. A városligeti műjégen vasárnap rendezték az idei első gyors­korcsolyázóversenyt s mindjárt megdőlt a 3000 méteres verseny országos rekordja. Ladányi Gedeon ugyanis 5 p. 05.4 mp.-es idővel győzött Hídvégi (5 p. 09.6 mp.), Ladányi Ernő (5 p. 11.1 mp.) és Wintner (5 p. 18.3 mp.) előtt. Az eddigi rekord Hídvégi 5 p. 11.1 mp.-es teljesítménye volt. A II. osztálynak 8000 méteres ver­senyében: 1. Masáncky 5 p. 30.8 mp., 2. Somlai 5 p. 31.7 mp., 3. Bródski 5 p. 33.4 mp. Ügetőverseny Megafont és villanyfényt a hatvan filléres helynek. Vasárnap több mint tízezer látogatója volt az ügetőversenynek és ennek a hatalmas tö­megnek mintegy hetven százaléka a hatvan­filléres helyen táborozott. Általában az ügető­sport közönsége többnyire a kispénzű hívők­ből rekrutálódi­k, ha tehát létfenntartó elem­ről van szó, úgy ez a meghatározás elsősor­ban a legolcsóbb hely sokaságára vonatko­zik. Ha pedig ez a helyzet, úgy valóban meg­érdemelné a közönségnek ez a része is, hogy megfelelőbb elbánásban részesüljön. Nem szólunk most a vasárnapi forgatag elviselhetetlen zsúfoltságáról, a totalizatőr­­pénztárak körül uralkodó tülekedésről, még kevésbé az esőtől, havazástól, hidegtől védett helyek elégtelenségéről, nem hagyható, ellen­ben óvás nélkül az a tény, hogy a hatvan­­fillérek helyén gomoly­gó tömegekhez a mega­fonos bejelentéseknek csak a hang­foszlányai jutnak el. A létfenntartó elemek ezrei úgy­szólván azt sem tudják, mi történik a pá­lyán: nem hallanak semmit, az est leszálltá­val pedig nem is látnak semmit, mert az ív­lámpák fénye nem is terjed el a pálya északi részéig. Az ügetősport élére új férfiak kerültek. Új programmal, mindenekelőtt a közönség ki­elégítését célzó programmal. Ez a kérdés is a megoldást váró feladatoknak a sorába tar­tozik, mi tehát, mint a közérdek képviselői egyelőre nem kívánunk mást, csak annyit, hogy az üget­ősport vezetői már a legköze­lebbi vasárnapon személyesen győződjenek meg a legolcsóbb helyen a helyzet tarthatat­­lanságáról. Bizonyosságnak tartjuk ugyanis, hogy a személyes tapasztalásokat gyors in­tézkedések követik és a kellő intézkedések balkáni állapotok helyett egyszeriben nyugat­­európai állapotokat teremtenek a pesti ügető­pályán. Ami pedig a vasárnapi versenyeiket in kortkreta illeti, a favoritoknak csa­k mérsé­kelten kedvezett a szerencse. A suskus gya­núját csak a második futam keltette, de ez azután jogosan. A versenyt ugyanis Peter Pitot nyerte meg Pipacs előtt. Peter Pitot a legutóbb kihajtott az istállóba, most meg végig vezetve nyert. Csak mint érdekes ku­lisszatitkot említjük meg, hogy Massár Fe­rencnek egyik bizalmas nagy fogadója ha­talmas összeggel fogadta a könyveseknél Ri­­pacsot. Ripacs a start után hibába esett, mintegy 80 métert vesztett ezáltal, de még így is csak kevéssel kapott ki. A nap hőse ismét Feiser volt, három győzelmet aratott, de nyerni szeretett volna Junakkal is. Miután pedig a győzelem érdekében erőszakoskodott versenyközben, az igazgatóság 200 pengő bír­ságot sózott ki a jeles haj­tóra. A részletes eredmény: I. 1. Dánosi (1A) Feiser, 2. Csalárd (154) Wiesner, 3 Dáridó II. (6) Kovács J. I. m.: Napsugár. Bes­y L., I.Lelőtte, Nestor. Könny Tót: 10:24, 13, 14, 20. Olasz: 31. Bef.: 1—2:50, 1—3:147. — II. 1. Peter Polt (2A) Maszár F. 2, Ripacs (5:10) Kovács II., 3. Hekos (10) Fityó, I. m.: Jósnő. Biz. Tót.: 10:39. OLasz: 49. Bef.: 65. — III. 1. Toti (7:10) Túl., 2. Bohém (6) So­dós, 3. Bicskás (2A) Varsányi. I. m.: Echo fia, Borka. Könny. Tót.: 10:21, 14: 27. Olasz: 54. Bef.: 157. — IV. 1. Palóc (8) Kovács II., 2. Margit (3) Feiser, 3. Bokros (1*4) Wiesner. I. m.: Ónéra, Timidé II., Bajadére, Vakarcs, Rej­tély. Marlene B., Ursula, Öculi. Küzd. Tót.: 10:78. 19, 16. 13. Olasz: 49 Bef.: 1—2:413, 1—3:239. — V. 1. Tanoda (2) Dózsa, 2. Ju­rák (3) Feiser, 8. Törzsfőnök (2A) Fityó. I. m.: Marina, Snilka, Gyarmati, Botond. Küzd. Tót.: 10:39, 12, 11, 11. Olasz: 36. Bef.: 82. — VI. 1 Minor (12) Simkó, 2. Je­les D. S. (1K)) Földi, 3. Elvira (2) Feiser. 1. m.: Leopárd, Győző, Ragyogó, Estike, Tilly, Varázsló, Csákány, Erőz küzd. Tót.: 10:196, 29, 14,15. Olasz: 38. Bef.: 1—2:363, 1—3:1034. — VII.­­ Benedek (6:10) Feiser, 2. Bakafántas (5) Raymer, 3. Danilo (3) Maszár F. I. m.: Epilog. Könny. Tót: 10:19. Olasz: 21. Befutó: 32. — VIII. Elmaradt. —­ IX. 1. Zivatar (2/4) Maszár F., 2. Gladiátor (5) Worst, 9. Ágnes (1A) Kallinka. I. m.: Prímás, Hanna the Gret, Varázs, Liberty Hanover, Happy End, Szoknyahős. K. L., Hamumpe­, Daisy, Első fia. Küzd. Töt.: 10:49, 17, 21. Ifj. Olasz: 90. Bef.: 1—2:253, 1—3,72. — X. 1. Lali (1*4) Feiser, 2. Főúr (4) Simkó, 3. Sterling (6) Jónás. Ind. m.: Bandika, Orgona, Elsőm, Pari. Könnyen. Tot.: 10:26, 13, 16, 21. Olasz: 45. Bef.: 153. — XI. 1. Orpheus (8,10) Zwillinger, 2. Kati (3) Tomani, 3. Lutri (3) Marschall R. L­­.: B­abi, Kamat, Azdaja, Szendrő, Capua. Erős küzd. Tót: 10:14, 10, 11, 12. Olasz: 32. Bef.: 1—2:16, 1—3:20. December 8 ál és Mi délutáni k órai kezdettel ügetőversenyek FOGOLYTÁBOR BÉKÉBEN Regény »Irta: Szűcsné Lengyel Margit Mióta ilyen édes-langyos az idő, kint ülünk dél­utánonként és kézimunkázunk. Kiki az ajtaja előtt... Ez a kint való tartózkodás sokszor bonyolult hely­zetekre ad alkalmat... Ha valamerről idegen ven­dég érkezik, mindig érdekes rejtély, várjon látoga­tásával melyikünket tisztel meg?... Azért nem kell aggódni, a titok végre is kiderül, mivel a titkok alaptermészetéhez tartozik, hogy egyszer mégis csak napfényre kerülnek ... Málika most is állandó kapcsolatot tart fenn a teleppel. De szegényke nem mehet látogatóba anél­kül, hogy minden lakás előtt előzőleg el ne halad­jon ... Egyetlen út van csak és egy bejárat, s ez így lehetetlenség lenne... Málika tapintatlanságnak tartja, hogy egyenesen végcélja felé közeledjék. Itt is, ott is megáll néhány percre enyhíteni a feszült helyzetet. A megszólított nem meri hellyel kínálni, míg nem tudja, hogy Málika ezúttal hozzá készült-e? S mikor végre már belefáradtak az álldogálásba, hát mégis csak megtudakolja. Most viszont Málika pirul el, mert ő Annushoz jött, holott Annust már a múlt héten is meglátogatta, Lujzinál pedig már két hó­napja nem mutatkozott. Lujzi csalódottan nyer. Málika egy házzal odébb lép Pepi mama felé, aki örömsivítva rakja le a horgolást. Ott az eljárás ismétlődik, mert Pepi mama nem hallotta Lujzi el­­fogadott kérdését és így szintén puhatolódzik Máli­­kánál jövetelének célját illetőleg. Sok viszontagság után végre Málika Annushoz érkezik... Annus diadalának tudatában gőgösen néz végig a többiek fölött és zsákmányával a szobába vonul. A többiek sértetten és mellőzötten folytatják a horgolást... Ez az Annus olyan, mint a polip, mint a ragadozó, — minden vendéget lefoglal... Néha a helyzet még erősebben bonyolódik. Málika Annushoz készül, de Lujzi ajtaja előtt értesül róla, hogy Annus kivételesen nincsen idehaza. Erre bölcsen úgy tesz, mintha egyenesen Lujzihoz jött volna. Lujzi boldogan vezeti be. Akárminő szép az idő, sose ülünk le kint az udvaron a vendéggel, mert akkor a vendég közpréda! De ha bevezetjük: magán­­tulajdon ! ... Szóval Lujzi előveszi az átlátszó kolibri kekszeket, a cikória-likőrt... Igen ám, de alig ülnek öt percet, s hazaérkezik Annus, aki értesül róla, hogy Málika bent ül Lujzinál. Erre egyszerűen be­üzen Lujzihoz, hogy most már jöhet Málika, mivel ő már hazaérkezett... Lujzi elvörösödik haragjában. Mi az ő hajléka, útszéli csárda, vágy­ átjáróház, ahová csak végszükségből térnek be? ... Ha már így a do­log, legalább ne mutassák ki ilyen átlátszóan!... Most ismét Málika van pácban. Szeretné tapin­tatosan elintézni. Átüzen Annushoz, hogy majd ki­csit később. Annus nem enged jogaiból... Újabb hírnök jó pihegve ... Most Málika a belpolitika te­rére lép. Jöjjön át ide Annus ia és akkor mégis együtt lesznek ... Annus most már nem bír kibújni alóla... Duzzogva közelít, látszik rajta, hogy jogai­ban kijátszottak, megraboltnak érzi magát. Lujzi izzó haraggal tekint rá, de mézédesen szól és őt is megkínálja cikória-likőrrel... És mekkora bajok keletkeznek, ha kofaasszony bukkan fel a látóhatáron... Lakásom eme szem­pontból kedvezőbb elhelyezésű, az első sarokajtót bir­tokolom ... Aki baromfit, vagy gyümölcsöt hoz, itt tartja az első pihenőt... Annus, meg Klementin lá­­zonganak is, hogy mindent elzsákmányolok orruk elől. Nekik csak a selejt jut, ha én a javát kiböngé­szem. Ezt ellensúlyozandó, őrszemeket küldenek az utcára. Ha puttonyos menyecske közelít, a kis cse­léd elébe fut és karonfogva vezeti be a konyhába. Ki-ki a magáéba. Ott megitatják jókora bögre kávé­val, vagy megetetik zsiroskenyérrel, hogy az ilyen szíves népekhez máskor is ellátogasson! Egyszer csak arra eszmélek, hogy az összes árusok elkerülik a lakásomat... De még az ilyen ügyek is bonyolódhatnak. Csi­nos menyecske vajat árusít, tétován áll meg a kü­szöbömön. Sejtelmem sincs arról a körülményről, hogy ezt a vajat Annus rendelte meg tegnapelőtt... A ravasz asszony nekem drágábban adja el a vajat és markába nevetve távozik. Másnap Annus csípősen rámkiált: — Jó volt-e a vaj, amit magunknak rendeltem meg? Majd máskor is szerzek, hogy neked legyen vajad!... Tátva marad a szám! Jóhiszeműen jártam el, sírok ártatlanságom tudatában, esküdözöm, mind hasztalan ... Semmi a világon le nem mossa rólam, a gyanút,­­ a kapzsiság látszatát. Délutánra már Málika is tudja a faluban, hogy nem tartom tiszte­letben az elővételi jog szabályait... Piac messzi földön sincs, nehéz a beszerzés. A nép zöldségtermeléssel egyáltalán nem foglalkozik. A miénket kerítés hiányában kikaparják a csirke­­falkák. Az asszonyok tojást is csak akkor adnak el, ha sürgős pénzre van szükségük és csak annyi érté­kűt, amennyire éppen jelenleg áhítoznak. Rohannak és azonnal sót, gyufát, dohányt vásárolnak érte. (Folyt. köv.) 11 A széntermelés és fogyasztás további nagy emelkedése A széntermelés és szénszállítás huzamo­sabb idő óta tudvalevőikig meredek vonal­ban emelkedik Ez az emelkedés október hóban is tovább tartott, amennyiben eb­ben a hóban 9.49 millió q-ra rúgott a széntermelés az előző év október havi 8.84 millió­s termeléssel szemben. Az emel­kedés az egy év előír­ttára képesít tehát 7,4 százalék volt az 1934. évi októberi terme­léshez viszonyítva pedig 23,5 százalék. A folyó év első tíz hónapjában hazai szénbá­nyáink összes termelése 7138 millió­­volt, ami az 1934. év azonos időszakának terme­léséhez viszonyítva 27,1 százalékos, az 1935. évihez képes­t 20 százalékos, az 1936. évi termeléshez­ viszonyítva pedig 17,1 szá­zalékos emelkedést jelent. Az egyre növekvő termelés kifejezésre jut a foglalkoztatott bányamunkások lét­számainak növekedésében is, amely ez év október végén 38.289 főre rúgott az előző évi 35.420~szal szemben 1933. évi október hóban még Csak 32 944 munkás volt fog­lalkoztatva szénbányáinkban Még a termelésnél is nagyobb emelke­dést mutat a szénfogyasztás, amely ez év október havában 9­65 millió q-t ért el a három év előtti 7.77 mili­ó q-val szemben. A folyó év január—októberi szénszáll­ás pedig a múlt évi 58.84 millióról 68.09 mil­lióra szökött fel, azaz 15.7 százalékkal emel­kedett ; az 1934 év szállításához viszo­nyítva 33.3 százalék, az 1935. évihez viszo­nyítva pedig 22 5 százalék ez emelkedés. Az egyes fogyasztó csoportok közül ál­talános emelkedést mutat a vasutak októ­ber havi szénbeszerzése. Az ipari csoportok közül pedig a vasip­rnál, a cukorgyárak­nál és a cement-, mész-, téglaiparnál je­lentkezik igen tekintélyes emelkedés, míg a textilipar beszerzése kisebb visszaesést mutat Ugyancsak általános növekedés ész­lelhető a mezőgazdaság október havi szén­­beszerzésénél is, valamint emelkedett a vil­­lanytelepek és gázgyárak szénátvétele. A háztartási fűtésnél az 1934. és 35 évekkel szemben tekintélyes emelkedés jelentkezik, az 1936. évvel szemben kisebb visszaesés látható, ami az enyhébb időjárása k­i tu­­lajdonítandó. Jelentős emelkedést tüntet fel a kivitel is. A nagyobb termelés­ ellenére a belföldi szénbányák szénkészlete évről-évre cseké­lyebb, így ez idén november 1-én az összes szénkészlet 3,33 millió q volt, az 1935. évi 4­48 millió q-val szemben, ami a fogyasz­tásnak a termelését meghaladó növekedésé­ben leli magyarázatát. ­ A magyar bánya- és kohótermelés az év első­ tíz hónapjában. Az ipar­ügyi minisztérium bányászati közigazgatási szakosztályának kimutatása szerint a fo­lyó év január—októberi időszakában a vasércbányák termelése az előző év első tíz hónapjának eredményéhez képest 12.620 g-val, eladása pedig 37.387 q-val volt kevesebb. A vaskohó nyersvasterm­e­­lése ellenben 391.823 ff-val,­eladása Tecs’gt 539.387 q-val volt nagyobb a folyó év első tíz hónapjában, min­t a múlt­­évben. Ugyancsak emelkedett a bauxit-bányák termelése az év első tíz hónapjában a múlt évhez képest 864.602 q-val és el­adása 1.023.324 q-val. A földgáztermelés és felhasználás 578.536 q-val volt több, mint az előző évben. Valamivel csökkent a magán-ércbányák termelése és pedig 30.921 q-val eladása pedig 35.561 q-val. A vasércbehozatal 1.12 millió q-val volt több az idén, a kivitel pedig 121.766 q-val, míg a nyersvas behozatala 657.455 q-val csökkent az előző évi január—októberi időszakhoz képest. — Ipartestületi székházavatás. Vasár­nap ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a Pestszenterzsébeti Ipartestület 200.000 pengős költséggel épült székházát. Kruchina Károly báró iparügyi minisztériumi osztályfőnök mon­dott avatóbeszédet, Preszly Elemér titkos tanácsos, főispán,­ Ne­v Géza, Pest megye főjegyzője. Chikán Béla polgármester és a vidéki ipartestületek kiküldöttei mon­dottak beszédeket, Princz Lajos ipartestü­leti elnök vette át az ország egyik leg­szebb és legmodernebb ipartestületi szék­házát.­­ Az Építőmesterek Országos Egyesü­lete, Lovas Sándor elnöklete mellett, rendkívüli közgyűlést tartott, amely egy­hangúlag Papp Józsefet, az IPOK elnö­két elnökké választotta meg. Papp József megköszönte a bizalmat és kifejtette, hogy békét kíván teremteni a testvér­­szakmákkal.

Next