Budapesti Hírlap, 1937. december (57. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-07 / 278. szám

1937 DECEMBER 7, KEDD B. H. A kormányzó névünnepe az állami színházakban • Ellák A Nemzeti Színház ünnepi előadása. A kormányzó névünnepe alkalmából a Nemzeti Színház, Harsányi Kálmán Ellák­­ját újította fel, a magyar irodalomnak tíz esztendő óta pihentetett gyöngyszemét. Az ünnepi estén ünnepi érzés volt ta­lálkozni a kiváló költő szellemével, törté­nelmi fényű, történelmi kort sugárzó al­kotásával. Élvezet volt gyönyörködni színpompás magyar stílusában s a gördülő verssorok mögé rejtett szerkező szilárd­ságában, az izzó dialógusok és egymásba torlódó események feszültségében. Költő­­architektus építette fel nemes anyagból ezt a darabot az emberi lélek mélységeibe pillantó szemmel, de egyszersmind igazi történelem szemlélettel is. Élmény volt Ellák küzdelmét látni a lelkét szinte pergőtűz alá fogó események alatt, megrázó harcát az egyéni sorsot és a birodalom sorsát eldöntő két irány­zatnak s érezni a mély tragikumot; ami­kor az egyéni boldogság diadalt ül a biro­dalmat irányító hatalom felett, elvész a birodalom és csillagos ködbe hull az egyén boldogsága is. Attila és fia Ellák, két hun-kovakő szikrázik, füstölög, ég és lo­bog az öt felvonás során, a nemzet sor­sát évezredek befolyásoló küzdelemben. Tíz esztendő, a tragédia bemutatója óta, a darab nemhogy leheletnyit is vesztett volna színéből és erejéből, sőt színesebb és gazdagabb lett, bizonyítva, hogy tíz esz­tendő előtt a magyar történelmi dráma irodalma valóban monumentális művel gazdagodott. A színház teljes felkészültséggel állott az elhunyt szerző szellemének szolgála­tba, kitűnő szereposztással és masszív rendezéssel méltó keretbe foglalta a tra­gédia értékeit. Attilát Kürti József ábrázolta acélos keménységgel, in­entinen­tális­­ drámai erő­vel és fénnyel. Ellák, Tímár József sister­gően forró játékában kapott művészi megszemélyesítést: fiatal párduc volt, ug­rásra kész és végzetesen rövidlátó. Hilde­gund szőke szépségét, a galambmezt öltő szerelmes vércselelkiségét Tőkés Anna vetítette magával ragadó művészettel, míg Ellák anyját, Rékát T. Mátrai­ Erzsi alakította intellektusának klasszikusan szárnyaló erejével, fojtott keserűségtől pattanásig feszülő indulattal. Igen jó és közvetlen volt Csaba szerepében Ungváry László. A kisebb szerepeket Kovács Ká­roly, Forgách Antal, Hosszú Zoltán, Ru­­binyi Tibor, Pataky József, Bodnár Jenő, Bartos Gyula, Ónody Ákos, Matány An­tal, Nagy Teréz, Gobby Hilda, Pásztor János és Szabó Sándor játszották kitű­nően. A szereplők hosszú sora végén kü­lön emeljük ki Lukács Margit poétikus, rajongó Mikolt­ját. A stílusos, egészben és részl­eiben egyaránt egységes művészi rendezés ér­deme Barsy Ödöné, aki mint vendég volt a tragédia kitűnő játékmestere. A szép és hatásos díszleteket vitéz Zsombory Jó­zsef, a jelmezeket teljes korhűséggel, nyil­­vánvalóan mély és gondos tanulmány alap­­ján a szerző árvája, Harsányi Klára ter­vezte feltűnést keltő művészi érzékkel. A tragédia előtt a vitéz Somogyváry Gyula remekbe írt köszöntőjét Uray Ti­vadar mondta el nemes egyszerűséggel, a közvetlenség és hódolat mélyről fakadó hangján. A rendkívül díszes nézőtér fel­­vonásközönként és a darab végén sokszor hívta lámpák elé a szereplőket. MÁRIÁSS IMRE * A színház nézőterét zsúfolásig megtöl­tötte a közönség az ünnepi előadáson, ame­lyen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is feleségével és István fiával, vitéz Koós Miklós ezredes, első szárnysegéd kíséreté­ben. Jelen volt Darányi Kálmán miniszter­­elnök, Hóman Bálint vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter és felesége, Széll József belügyminiszter és felesége, Puky Endre a közigazgatási bíróság elnöke, Tahy László belügyi államtitkár, Tasnádi Nagy András és Stalon József vallás- és közok-­­ tatásügyi minisztériumi államtitkárok, Bessenyey Zénó, a Közmunkatanács el­nöke, Éliássy Sándor főkapitány és még sokan a magyar társadalmi és közélet ki­válóságai közül. Mikor a kormányzó családjával megje­lent a díszpáholyban, a közönség helyéről felemelkedve percekig tartó igen meleg és lelkes ünneplésben részesítette. n. Béla futása Az Operaház díszbemutatója. Nemzeti zenetörténetünkkel és zenekul­túránkkal kapcsolatos hivatását teljesítette az Operaház az első ism­­ert magyar dal­műnek, Ruzitska József „Béla futása” című operáján­k az előadásával. A bemu­tatóest jelentőségét fokozta, hogy a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó névnapjának megünneplésére rendezett díszelőadás keretébe illesztették. A „Béla futása” első bemutatóját a ko­lozsvári Nemzeti Színházban tartották 1822 decemberében. I. Ferenc abszolutisz­tikus uralkodása idején, amikor Metter­nich rendszere az egyén­iséginek és a nem­zetnek minden szabad megnyilvánulását kemény zsarnoksággal fojtotta el, a ma­gyar lestek, a magyar öntudat újjáéledé­sének igére­it jelentette Ruzitska magyar tárgyú, magyar érzésű és ro­gyáros muzsi­kája vitézi játéka. A „Béla futása” szövegét Kotzebue drá­mája nyomán Kotsi Patkó János írta. Márkus László korhű stílusban költőien dolgoz­ta át a mai igények számán, IV. Béla király a tatárjárás idején Dalmáciába bujdosott Kálmánnak, a magyar nemes­nek a várkastélyában talál menedéket. A vár ura, aki úgy véte, hogy fiát a király végeztette ki, bosszúállásra készül De mi­kor a király fa­világosi­ja arról, hogy a fiú önkezével vetett véget életének, mi­előtt perét letárgyalták volna, megvédi IV. Bélát a kiad­ását követelő tatárok el­len, sőt a királynét és gyermekeit is — akiket szín­én ő mentett meg —­ a bujdosó fejedelemhez vezeti.­­ A zeneszerző, Ruzitsica József a múlt század elejének egyik legnagyobb"­ tehet­sége volt. Bámulatraméltó a korhoz képest széleskörű zenei tudási és színpadi érzéke Az előbbi sokféle forrásból táplálkozo,­t: egyrészt az akkor már Magyarországon is ismert német és olasz dalművekből, a többi közt Mozart, Weber, Rossini és Címerosa operáiból, másrészt a magyar Bihari,,Cser­mák, Savolta és Rózsavölgyi kesergő hall­gató­ nótáiból és pattogó verbunkosaiból A „Béla fu­rca” sok tekintetben kengyel­futója .A XIX. század később kifejlődött Erkel-féle magyar dalm­üst iht sárnak. Ruzsitska zenéje dallamosság és harmó­­niaszövés tekintetében egyaránt tehetséges munka Jellemző vonás)' a hangulatfes­tésre való törekvés. (Például a vadászatot jelző kürtmotívumok.) A zártszámok kö­zül a maga idejében óriási népszerűségre tet­ szert a „Hunnia nyög­te tiporva” kez­detű románc. Meglepően jól felépített mind a két felvonás fináléja.. Az első tiszta és nemes han­gzású np­pella kórusá­val, a második a mai ízlés számára bájosan naiv elgondolással: a nagy kibékülés és vi­szontlátás örömére énekelt vidám verbun­kossal. A partitúrát Siklós Albert írta át A nagytudású zeneszerző-professzor munká­jának köszönhető, hogy a száztizenöt esz­tendős opera nem mint porlepte zenetörté­neti akta, hanem a­z eleven muzsika színes köntösében került a közönség elé. A he­­lyenkint vázlatosan odavetett részeket Sik­lós stílusosan és tetszetősen egészítette ki, r­z érnek,szólamokat pedig Ruzitska más cí­­művéből vett zenei anyaggal bőví­tette. A zenekari hangzást új hangszereléssel tette tömörebbé, fényesebbé és hajlékonyabbá, a zárt számok közötti prózát pedig kife­jező és drámi­­ian plasztikus énekbeszéddé alakította. Cierg Ottó nagy gonddal és szeretettel tanítot­ta be és vezényelte a dalművet A főszerepekben Palló Imre dr., Halmos Já­nos, Bodó Erzsi, Rösler Endre, Hámory Imre, Maleczky Oszkár vitte sikerre a régi magyar operát. Egy-egy áriában ezúttal is feltűnt tehetséges fiatal szopránénekesnő, Tamás Ilona és Gyurkovics Mária. Az első felvonás díszletének kevéssé sze­rencsés elgondolásáért kárpótolt a felvo­nások előtt a függönyön megjelenő ,útik pergament iniciálés képének dklusos és finom ötlete. A rendezés Nádasdy Kálmán gondos munkája. Az est gazdag műsorának utolsó száma a „Festi Kamerái” című táncjáték volt. Rubányi Vilmos vezényelte elegáns ritmus­ban. Erre az alkalomra a I.isz.-zenéből összeállított partitúra három számát újra­hangszerelte. A színpadi képbe néhány új alakot és a díszletben és kosztümökben új színeket állítottak be. Op.* Az ünnepi előadáson díszes közönséggel telt meg az Operaház fényárban úszó nézőtere. Ott volt­ Auguszta királyi hercegnő a miniszter­­elnöki páholyban foglalt helyet Darányi Kálmán miniszterelnök, feleségével és Kánya Kálmán külügyminiszterrel. A szomszédos kultuszminiszteri páholyban ült Hóman Bálint vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter és felesége, valamint Ke­lemen Krizosztom pannonhalmi főapát. A többi első emeleti páholyban foglalt he­lyet a kormány többi tagja: Rőder Vil­mos honvédelmi miniszter és felesége, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és fe­lesége, Lázár Andor igazságügyminiszter és felesége, Széll József belügyminiszter és felesége, Bornemisza Géza, a kereske­delem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter, valamint Széchenyi Bertalan gróf, a felső­ház elnöke és Sztranyavszky Sán­dor, a képviselőház elnöke. Ott volt még a díszelőadáson Lanyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és felesége, vitéz Rátz Jenő altábornagy, a honvéd-vezérkar főnöke és felesége, Ra­­paich Richárd lovassági tábornok, a hon­védség főparancsnokának helyettese és fe­lesége, Vértesy Sándor, a kabinetiroda fő­nöke és felesége, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, a katonai iroda vezetője és felesége, Vargha Imre, a legfőbb állami számvevőszék elnöke, Imrédy Béla, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöke, Radvánszky Albert báró, a­­felsőház alelnöke, Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke, Apor Gá­bor báró rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter, a külügyminisz­ter állandó helyettese, Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumi államtitkár és Halla Aurél kereskedelmi és közlekedésügyi miniszté­riumi államtitkár, Éliássy Sándor főkapi­tány, Kelemen Kornél, az OTT elnöke, Ke­néz Béla rektor és r. Pázmány Péter­ tudo­­mányegyetem dékánjai, Teleki Pál gróf, a József nádor-egyetem rektora az egyetem dé­kánjaival, Szendy Károly polgármester és felesége, Rákóczy Imre miniszteri ta­ná­­csos, a miniszterelnökségi sajtóosztály ve­zetője, Szent-Istvány Béla minisz­teri taná­csos, a külügyminiszt­ériumi sajtóosztály vezetője, Wünscher Frigyes, a Hangya ve­­zérigazgatója, továbbá a felsőház és a kép­­viselőház sok tagja, valamint a kaonai, politikai, művészeti és társadalmi élet sok más előkelősége. Amikor a kormányzó, feleségével és két fiával megjelent páholyában, a közönség feladott és bensőséges meleg ünneplésben részesítette. * A estét a Himnusz fenséges akkordjai vezették be. Sepsiszentgyörgyi Kósa Ist­ván, a Protestáns Diákszövetség országos elnöke mondott ezután melegen átérzett, lelkes és költői szárnyalású üdvözlőbeszé­­det a főiskolai ifjúság nevében. Hódolat­tal köszöntötte Horthy Miklós kormányzót, akit a közönség tüntető lelkesedéssel ün­nepelt, majd így folytatta: — Amikor az ifjúság részt kér magá­nak a nemzet ünnepéből, ünnepli a hőst és benne a páratlan erkölcsi bátorságot, amely előtt­­pirul az érdek, a megalkuvás és a szolgalelkűség, ünnepli a Vezért, aki egyéni képességein kívül az igazságosságban, a méltányosságban s a mély emér­ző szociális gondolkozásban is példaképünk. Tiszteli az államférfit, akinél a politikai erkölcs és az erköl­­­ös politika egy és ugyanaz, meg­hajol a hívő ember előtt, aki midőn a ke­reszténység gazdasági filozófiáját hirdeti, saját magán kezdte meg gyakorolni annak könyörtelenül következetes etikáját. Nem­zetet vezetni, jövőt építeni valóban csak az tud, aki hinni is tud. Hódol a bölcs kor­mányzó előtt, aki, midőn a jövendőről be­szél, nem feledkezik meg a jövendő letéte­ményeseiről. Az ifjúság súlyos feladatáról beszélt ezután Kósa István és hangoztatta, hogy a történelmi távlat fényénél ma már vilá­gosan látjuk, hogy 1919 novemberében nemcsak a felszabadító hadsereg jött át a Dunahídon, hanem egy új kor, egy új Ma­gyarország, a maga népi és szociális igé­­nyeivel. Az ország talpraállítása nemcsak az európai külpolitika alakulásától függ. Nemzeti újjászületésünk záloga elsősorban bennünk rejlik, mindnyájunk nemzeti meg­újhodásában, elszánt munkájában. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az Egyetemi Énekkar Vaszy Viktor lendü­letes vezetésével Liszt és Bárdos egy-egy kórusát énekelte el a­ harmonikusan fegyel­mezett fiatal hangok tiszta diadalmas csengésével, majd megkezdődött a Béla­­futása ünnepi bemutató előadása. * (Herczeg Ferenc új darabja a Nemzeti Kamaraszínházban.) Herczeg Ferenc, a ki­váló író új darabot írt, amelyre három szín­ház is igényt tartott. Az illusztris szerző vasárnap megállapodott Németh Antallal, a Nemzeti Színház igazgatójával, hogy új darabja a Nemzeti Színház Kamaraszínhá­zában kerül bemutatóra. A Herczeg-drá­ma alkalmasint harmadik darabja lesz a Nem­zeti Kamaraszínháznak és fő női szerepét Bajor Gizi alakítja. * (Bálla Frigyes festőművész meghalt.) Aradiról jelentik: Bálla Frigyes festőművész 68 éves korában Aradon elhunyt. Különösen portréival és mel­egtónusú interieurjeivel ért el sikereket Aradi festőiskolájából számos, azóta már hírnévre emelkedett festőnövendék került­ ki. Bálla Frigyes festőiskolájában ta­nult annak idején vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hitvese is. Szerepet ját­szott Bálla Frigyes Arad társadalmi életében is. Temetésén Arad egész magyar társadalma részt vett. Bálla Frigyes fivére volt Bálla Ig­­nácnak, a neves írónak.­­ (Denys Amiel-bemutató a Magyar Szín­házban.) A Magyar Színház legközelebb be­mutatja Denys Amiét, a kitűnő francia író új darabját, amelynek Budapesten lesz az első előadása. A darab francia címe „Mon ami” magyarra Bálint György fordított „Élettár­­sak” címmel. Az újdonság próbái hétfőn kez­dődtek meg. Az „Élettársak” főszerepeit Makay Margit, Törzs Jenő, Sennyei Vera, Bi­­licsi Tivadar és Boross Géza játsszák. * (Gách István kiállítása.) Vasárnap nyílt meg a Pátria Klub Erzsébet­ körút 43. számú helyiségeiben Gách István szobrász- és festő­művész gyűjteményes kiállítása. A klub elnök­ségét a megnyitáson Márton Ferenc alelnök, festőművész és Gáll Aladár dr. igazgató kép­viselte. A művész termése legjavát, több mint kétszáz tárgyat állított ki a klub három nagy termében. Meglepetése a kiállításnak, hogy nemcsak szoborműveket állított ki Gách Ist­ván, h hanem mint festő is bemutatkozott, pom­pás szifférzékkel. A kiállítás, amely délelőtt 10-től délután 6-ig van naponta nyitva, január 2-án záródik. * (Az erdélyi fiatal írók teája a Fészekben.) Az erdélyi második generáció fiatal írói, akik magyarországi felolvasó körútra érkeztek, va­sárnap délután a Fészek Klubban teát­ adtak a sajtó képviselői részére. A megjelentek kö­zött ott voltak Durágy Ferenc dr. miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályá­nak helyettes vezetője, Ybl Ervin dr. minisz­teri tanácsos, a kultuszminisztérium képvise­letében, és még sokan mások. A megjelentek előtt Csuka Zoltán, a „Láthatár” szerkesz­tője méltatta az erdélyi második nemzedék irodalmi elindulásának fontosságát. Ez az el­indulás a brassói unitárius templomban meg­tartott irodalmi bemutatkozással kezdődött, s most folytatódik a magyarországi előadókörút­­tal, s a Kolozsváron készült új erdélyi antoló­giával, amelynek első példányait az írók ma­gukkal hozták. Erdély magyarságának szel­lemi erejét bizonyítja ez a megmozdulás, amely nemcsak ennek a néhány írónak, de az egész erdélyi magyar fiatalságnak is ügye, s így nagy jelentősége van az összmagyarság számára is. Az erdélyi írók előadókörútjuk során hétfőn Nyíregyházán, kedden Debrecen­ben, szerdán este fél kilenc órakor pedig Bu­dapesten szerepelnek, a Zeneakadémián. * (Vidám művészest a Pátria Klubban.) A Pátria Klub szombaton klubhelyiségében vi­dám művészestet rendezett. Szabó Ilonka, az Operaház tagja, Laurisin Miklós kíséretével operaáriákat és dalokat adott elő igen nagy sikerrel. M. Ignácz Rózsa, a Nemzeti Színház művésznője a székely népköltészet kincseiből szavalt nagy hatással, majd Köpeczi-Boócz Lajossal egy székely lakodalmast adott elő Laurisin Miklós zongorakíséretével. A közön­ség lelkesen megtapsolta a székely számokat. Pethes Sándor és Dénes György humoros ket­tőse ezúttal is megnevettette a közönséget. Az egyes számok között Köpeczi Boócz Lajos konferált, állandóan derültségben tartva a kö­zönséget. ti Bérleti előadásunk Nemzeti Kamara Színházban Kék rák december 8-án, szerdán december 14-én, kedden Kedvezményes jegyek rendkívül mérsékelt áron kaphatók kizárólag jegyirodánkban. VIII., JÓZSEf­ körút 5. SE­­elefonon rendelt jegyeket kívánatra díjtalanul házhoz küldjük Telefon: 140-000 és 144-401.

Next