Budapesti Hírlap, 1937. december (57. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-07 / 278. szám
1937 DECEMBER 7, KEDD B. H. A kormányzó névünnepe az állami színházakban • Ellák A Nemzeti Színház ünnepi előadása. A kormányzó névünnepe alkalmából a Nemzeti Színház, Harsányi Kálmán Ellákját újította fel, a magyar irodalomnak tíz esztendő óta pihentetett gyöngyszemét. Az ünnepi estén ünnepi érzés volt találkozni a kiváló költő szellemével, történelmi fényű, történelmi kort sugárzó alkotásával. Élvezet volt gyönyörködni színpompás magyar stílusában s a gördülő verssorok mögé rejtett szerkező szilárdságában, az izzó dialógusok és egymásba torlódó események feszültségében. Költőarchitektus építette fel nemes anyagból ezt a darabot az emberi lélek mélységeibe pillantó szemmel, de egyszersmind igazi történelem szemlélettel is. Élmény volt Ellák küzdelmét látni a lelkét szinte pergőtűz alá fogó események alatt, megrázó harcát az egyéni sorsot és a birodalom sorsát eldöntő két irányzatnak s érezni a mély tragikumot; amikor az egyéni boldogság diadalt ül a birodalmat irányító hatalom felett, elvész a birodalom és csillagos ködbe hull az egyén boldogsága is. Attila és fia Ellák, két hun-kovakő szikrázik, füstölög, ég és lobog az öt felvonás során, a nemzet sorsát évezredek befolyásoló küzdelemben. Tíz esztendő, a tragédia bemutatója óta, a darab nemhogy leheletnyit is vesztett volna színéből és erejéből, sőt színesebb és gazdagabb lett, bizonyítva, hogy tíz esztendő előtt a magyar történelmi dráma irodalma valóban monumentális művel gazdagodott. A színház teljes felkészültséggel állott az elhunyt szerző szellemének szolgálatba, kitűnő szereposztással és masszív rendezéssel méltó keretbe foglalta a tragédia értékeit. Attilát Kürti József ábrázolta acélos keménységgel, inentinentális drámai erővel és fénnyel. Ellák, Tímár József sistergően forró játékában kapott művészi megszemélyesítést: fiatal párduc volt, ugrásra kész és végzetesen rövidlátó. Hildegund szőke szépségét, a galambmezt öltő szerelmes vércselelkiségét Tőkés Anna vetítette magával ragadó művészettel, míg Ellák anyját, Rékát T. Mátrai Erzsi alakította intellektusának klasszikusan szárnyaló erejével, fojtott keserűségtől pattanásig feszülő indulattal. Igen jó és közvetlen volt Csaba szerepében Ungváry László. A kisebb szerepeket Kovács Károly, Forgách Antal, Hosszú Zoltán, Rubinyi Tibor, Pataky József, Bodnár Jenő, Bartos Gyula, Ónody Ákos, Matány Antal, Nagy Teréz, Gobby Hilda, Pásztor János és Szabó Sándor játszották kitűnően. A szereplők hosszú sora végén külön emeljük ki Lukács Margit poétikus, rajongó Mikoltját. A stílusos, egészben és részleiben egyaránt egységes művészi rendezés érdeme Barsy Ödöné, aki mint vendég volt a tragédia kitűnő játékmestere. A szép és hatásos díszleteket vitéz Zsombory József, a jelmezeket teljes korhűséggel, nyilvánvalóan mély és gondos tanulmány alapján a szerző árvája, Harsányi Klára tervezte feltűnést keltő művészi érzékkel. A tragédia előtt a vitéz Somogyváry Gyula remekbe írt köszöntőjét Uray Tivadar mondta el nemes egyszerűséggel, a közvetlenség és hódolat mélyről fakadó hangján. A rendkívül díszes nézőtér felvonásközönként és a darab végén sokszor hívta lámpák elé a szereplőket. MÁRIÁSS IMRE * A színház nézőterét zsúfolásig megtöltötte a közönség az ünnepi előadáson, amelyen megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója is feleségével és István fiával, vitéz Koós Miklós ezredes, első szárnysegéd kíséretében. Jelen volt Darányi Kálmán miniszterelnök, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és felesége, Széll József belügyminiszter és felesége, Puky Endre a közigazgatási bíróság elnöke, Tahy László belügyi államtitkár, Tasnádi Nagy András és Stalon József vallás- és közok- tatásügyi minisztériumi államtitkárok, Bessenyey Zénó, a Közmunkatanács elnöke, Éliássy Sándor főkapitány és még sokan a magyar társadalmi és közélet kiválóságai közül. Mikor a kormányzó családjával megjelent a díszpáholyban, a közönség helyéről felemelkedve percekig tartó igen meleg és lelkes ünneplésben részesítette. n. Béla futása Az Operaház díszbemutatója. Nemzeti zenetörténetünkkel és zenekultúránkkal kapcsolatos hivatását teljesítette az Operaház az első ismert magyar dalműnek, Ruzitska József „Béla futása” című operájánk az előadásával. A bemutatóest jelentőségét fokozta, hogy a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó névnapjának megünneplésére rendezett díszelőadás keretébe illesztették. A „Béla futása” első bemutatóját a kolozsvári Nemzeti Színházban tartották 1822 decemberében. I. Ferenc abszolutisztikus uralkodása idején, amikor Metternich rendszere az egyéniséginek és a nemzetnek minden szabad megnyilvánulását kemény zsarnoksággal fojtotta el, a magyar lestek, a magyar öntudat újjáéledésének igéreit jelentette Ruzitska magyar tárgyú, magyar érzésű és rogyáros muzsikája vitézi játéka. A „Béla futása” szövegét Kotzebue drámája nyomán Kotsi Patkó János írta. Márkus László korhű stílusban költőien dolgozta át a mai igények számán, IV. Béla király a tatárjárás idején Dalmáciába bujdosott Kálmánnak, a magyar nemesnek a várkastélyában talál menedéket. A vár ura, aki úgy véte, hogy fiát a király végeztette ki, bosszúállásra készül De mikor a király favilágosija arról, hogy a fiú önkezével vetett véget életének, mielőtt perét letárgyalták volna, megvédi IV. Bélát a kiadását követelő tatárok ellen, sőt a királynét és gyermekeit is — akiket színén ő mentett meg — a bujdosó fejedelemhez vezeti. A zeneszerző, Ruzitsica József a múlt század elejének egyik legnagyobb" tehetsége volt. Bámulatraméltó a korhoz képest széleskörű zenei tudási és színpadi érzéke Az előbbi sokféle forrásból táplálkozo,t: egyrészt az akkor már Magyarországon is ismert német és olasz dalművekből, a többi közt Mozart, Weber, Rossini és Címerosa operáiból, másrészt a magyar Bihari,,Csermák, Savolta és Rózsavölgyi kesergő hallgató nótáiból és pattogó verbunkosaiból A „Béla furca” sok tekintetben kengyelfutója .A XIX. század később kifejlődött Erkel-féle magyar dalmüst iht sárnak. Ruzsitska zenéje dallamosság és harmóniaszövés tekintetében egyaránt tehetséges munka Jellemző vonás)' a hangulatfestésre való törekvés. (Például a vadászatot jelző kürtmotívumok.) A zártszámok közül a maga idejében óriási népszerűségre tet szert a „Hunnia nyögte tiporva” kezdetű románc. Meglepően jól felépített mind a két felvonás fináléja.. Az első tiszta és nemes hangzású nppella kórusával, a második a mai ízlés számára bájosan naiv elgondolással: a nagy kibékülés és viszontlátás örömére énekelt vidám verbunkossal. A partitúrát Siklós Albert írta át A nagytudású zeneszerző-professzor munkájának köszönhető, hogy a száztizenöt esztendős opera nem mint porlepte zenetörténeti akta, hanem az eleven muzsika színes köntösében került a közönség elé. A helyenkint vázlatosan odavetett részeket Siklós stílusosan és tetszetősen egészítette ki, rz érnek,szólamokat pedig Ruzitska más cíművéből vett zenei anyaggal bővítette. A zenekari hangzást új hangszereléssel tette tömörebbé, fényesebbé és hajlékonyabbá, a zárt számok közötti prózát pedig kifejező és drámiian plasztikus énekbeszéddé alakította. Cierg Ottó nagy gonddal és szeretettel tanította be és vezényelte a dalművet A főszerepekben Palló Imre dr., Halmos János, Bodó Erzsi, Rösler Endre, Hámory Imre, Maleczky Oszkár vitte sikerre a régi magyar operát. Egy-egy áriában ezúttal is feltűnt tehetséges fiatal szopránénekesnő, Tamás Ilona és Gyurkovics Mária. Az első felvonás díszletének kevéssé szerencsés elgondolásáért kárpótolt a felvonások előtt a függönyön megjelenő ,útik pergament iniciálés képének dklusos és finom ötlete. A rendezés Nádasdy Kálmán gondos munkája. Az est gazdag műsorának utolsó száma a „Festi Kamerái” című táncjáték volt. Rubányi Vilmos vezényelte elegáns ritmusban. Erre az alkalomra a I.isz.-zenéből összeállított partitúra három számát újrahangszerelte. A színpadi képbe néhány új alakot és a díszletben és kosztümökben új színeket állítottak be. Op.* Az ünnepi előadáson díszes közönséggel telt meg az Operaház fényárban úszó nézőtere. Ott volt Auguszta királyi hercegnő a miniszterelnöki páholyban foglalt helyet Darányi Kálmán miniszterelnök, feleségével és Kánya Kálmán külügyminiszterrel. A szomszédos kultuszminiszteri páholyban ült Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter és felesége, valamint Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát. A többi első emeleti páholyban foglalt helyet a kormány többi tagja: Rőder Vilmos honvédelmi miniszter és felesége, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter és felesége, Lázár Andor igazságügyminiszter és felesége, Széll József belügyminiszter és felesége, Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter, valamint Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház elnöke és Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke. Ott volt még a díszelőadáson Lanyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és felesége, vitéz Rátz Jenő altábornagy, a honvéd-vezérkar főnöke és felesége, Rapaich Richárd lovassági tábornok, a honvédség főparancsnokának helyettese és felesége, Vértesy Sándor, a kabinetiroda főnöke és felesége, Keresztes-Fischer Lajos altábornagy, a katonai iroda vezetője és felesége, Vargha Imre, a legfőbb állami számvevőszék elnöke, Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Radvánszky Albert báró, afelsőház alelnöke, Kornis Gyula, a képviselőház alelnöke, Apor Gábor báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese, Tasnádi Nagy András vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár és Halla Aurél kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumi államtitkár, Éliássy Sándor főkapitány, Kelemen Kornél, az OTT elnöke, Kenéz Béla rektor és r. Pázmány Péter tudományegyetem dékánjai, Teleki Pál gróf, a József nádor-egyetem rektora az egyetem dékánjaival, Szendy Károly polgármester és felesége, Rákóczy Imre miniszteri tanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, Szent-Istvány Béla miniszteri tanácsos, a külügyminisztériumi sajtóosztály vezetője, Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója, továbbá a felsőház és a képviselőház sok tagja, valamint a kaonai, politikai, művészeti és társadalmi élet sok más előkelősége. Amikor a kormányzó, feleségével és két fiával megjelent páholyában, a közönség feladott és bensőséges meleg ünneplésben részesítette. * A estét a Himnusz fenséges akkordjai vezették be. Sepsiszentgyörgyi Kósa István, a Protestáns Diákszövetség országos elnöke mondott ezután melegen átérzett, lelkes és költői szárnyalású üdvözlőbeszédet a főiskolai ifjúság nevében. Hódolattal köszöntötte Horthy Miklós kormányzót, akit a közönség tüntető lelkesedéssel ünnepelt, majd így folytatta: — Amikor az ifjúság részt kér magának a nemzet ünnepéből, ünnepli a hőst és benne a páratlan erkölcsi bátorságot, amely előttpirul az érdek, a megalkuvás és a szolgalelkűség, ünnepli a Vezért, aki egyéni képességein kívül az igazságosságban, a méltányosságban s a mély emérző szociális gondolkozásban is példaképünk. Tiszteli az államférfit, akinél a politikai erkölcs és az erkölös politika egy és ugyanaz, meghajol a hívő ember előtt, aki midőn a kereszténység gazdasági filozófiáját hirdeti, saját magán kezdte meg gyakorolni annak könyörtelenül következetes etikáját. Nemzetet vezetni, jövőt építeni valóban csak az tud, aki hinni is tud. Hódol a bölcs kormányzó előtt, aki, midőn a jövendőről beszél, nem feledkezik meg a jövendő letéteményeseiről. Az ifjúság súlyos feladatáról beszélt ezután Kósa István és hangoztatta, hogy a történelmi távlat fényénél ma már világosan látjuk, hogy 1919 novemberében nemcsak a felszabadító hadsereg jött át a Dunahídon, hanem egy új kor, egy új Magyarország, a maga népi és szociális igényeivel. Az ország talpraállítása nemcsak az európai külpolitika alakulásától függ. Nemzeti újjászületésünk záloga elsősorban bennünk rejlik, mindnyájunk nemzeti megújhodásában, elszánt munkájában. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az Egyetemi Énekkar Vaszy Viktor lendületes vezetésével Liszt és Bárdos egy-egy kórusát énekelte el a harmonikusan fegyelmezett fiatal hangok tiszta diadalmas csengésével, majd megkezdődött a Bélafutása ünnepi bemutató előadása. * (Herczeg Ferenc új darabja a Nemzeti Kamaraszínházban.) Herczeg Ferenc, a kiváló író új darabot írt, amelyre három színház is igényt tartott. Az illusztris szerző vasárnap megállapodott Németh Antallal, a Nemzeti Színház igazgatójával, hogy új darabja a Nemzeti Színház Kamaraszínházában kerül bemutatóra. A Herczeg-dráma alkalmasint harmadik darabja lesz a Nemzeti Kamaraszínháznak és fő női szerepét Bajor Gizi alakítja. * (Bálla Frigyes festőművész meghalt.) Aradiról jelentik: Bálla Frigyes festőművész 68 éves korában Aradon elhunyt. Különösen portréival és melegtónusú interieurjeivel ért el sikereket Aradi festőiskolájából számos, azóta már hírnévre emelkedett festőnövendék került ki. Bálla Frigyes festőiskolájában tanult annak idején vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hitvese is. Szerepet játszott Bálla Frigyes Arad társadalmi életében is. Temetésén Arad egész magyar társadalma részt vett. Bálla Frigyes fivére volt Bálla Ignácnak, a neves írónak. (Denys Amiel-bemutató a Magyar Színházban.) A Magyar Színház legközelebb bemutatja Denys Amiét, a kitűnő francia író új darabját, amelynek Budapesten lesz az első előadása. A darab francia címe „Mon ami” magyarra Bálint György fordított „Élettársak” címmel. Az újdonság próbái hétfőn kezdődtek meg. Az „Élettársak” főszerepeit Makay Margit, Törzs Jenő, Sennyei Vera, Bilicsi Tivadar és Boross Géza játsszák. * (Gách István kiállítása.) Vasárnap nyílt meg a Pátria Klub Erzsébet körút 43. számú helyiségeiben Gách István szobrász- és festőművész gyűjteményes kiállítása. A klub elnökségét a megnyitáson Márton Ferenc alelnök, festőművész és Gáll Aladár dr. igazgató képviselte. A művész termése legjavát, több mint kétszáz tárgyat állított ki a klub három nagy termében. Meglepetése a kiállításnak, hogy nemcsak szoborműveket állított ki Gách István, h hanem mint festő is bemutatkozott, pompás szifférzékkel. A kiállítás, amely délelőtt 10-től délután 6-ig van naponta nyitva, január 2-án záródik. * (Az erdélyi fiatal írók teája a Fészekben.) Az erdélyi második generáció fiatal írói, akik magyarországi felolvasó körútra érkeztek, vasárnap délután a Fészek Klubban teát adtak a sajtó képviselői részére. A megjelentek között ott voltak Durágy Ferenc dr. miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, Ybl Ervin dr. miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium képviseletében, és még sokan mások. A megjelentek előtt Csuka Zoltán, a „Láthatár” szerkesztője méltatta az erdélyi második nemzedék irodalmi elindulásának fontosságát. Ez az elindulás a brassói unitárius templomban megtartott irodalmi bemutatkozással kezdődött, s most folytatódik a magyarországi előadókörúttal, s a Kolozsváron készült új erdélyi antológiával, amelynek első példányait az írók magukkal hozták. Erdély magyarságának szellemi erejét bizonyítja ez a megmozdulás, amely nemcsak ennek a néhány írónak, de az egész erdélyi magyar fiatalságnak is ügye, s így nagy jelentősége van az összmagyarság számára is. Az erdélyi írók előadókörútjuk során hétfőn Nyíregyházán, kedden Debrecenben, szerdán este fél kilenc órakor pedig Budapesten szerepelnek, a Zeneakadémián. * (Vidám művészest a Pátria Klubban.) A Pátria Klub szombaton klubhelyiségében vidám művészestet rendezett. Szabó Ilonka, az Operaház tagja, Laurisin Miklós kíséretével operaáriákat és dalokat adott elő igen nagy sikerrel. M. Ignácz Rózsa, a Nemzeti Színház művésznője a székely népköltészet kincseiből szavalt nagy hatással, majd Köpeczi-Boócz Lajossal egy székely lakodalmast adott elő Laurisin Miklós zongorakíséretével. A közönség lelkesen megtapsolta a székely számokat. Pethes Sándor és Dénes György humoros kettőse ezúttal is megnevettette a közönséget. Az egyes számok között Köpeczi Boócz Lajos konferált, állandóan derültségben tartva a közönséget. ti Bérleti előadásunk Nemzeti Kamara Színházban Kék rák december 8-án, szerdán december 14-én, kedden Kedvezményes jegyek rendkívül mérsékelt áron kaphatók kizárólag jegyirodánkban. VIII., JÓZSEf körút 5. SEelefonon rendelt jegyeket kívánatra díjtalanul házhoz küldjük Telefon: 140-000 és 144-401.