Budapesti Hírlap, 1937. december (57. évfolyam, 273-297. szám)

1937-12-11 / 281. szám

1937 DECEMBER 11, SZOMBAT B. H. 3* Szent-Györgyi Álkertnek átadta a svéd király a Nobeí-díjat STOCKHOLM, dec. 10. Pénteken délután osztották ki a hagyo­mányos ünnepélyes keretek között a Nobel- alapitvány díjait. A stockholmi zenepalota termében előkelő közönség gyűlt össze, hogy jelen legyen az ünnepségen. Pontosan öt órakor felharsantak a teremben elrejtett zenekar kürtjei, jelezve a király és a kirá­lyi család érkezését. A király jobbján In- geborg svéd királyi hercegnő, balján pedig Sibyll királyi hercegnő foglalt helyet. A királyi ház tagjai közül ott volt még Gusz. táv Adolf herceg, Károly herceg, Vilmos herceg és Károly Jakab herceg. A közön­ség soraiban megjelent Matuska Péter stockholmi magyar követ is feleségével. Az első sorokban foglalt helyet Szent-Györgyi Albert felesége és leánya. Bevonulnak a Nobel-díjas tudósok Amikor a királyi család is elfoglalta he­lyét, feltárult a nagy szárnyas ajtó és be­vonultak a Nobel-díj jal kitüntetett tudó­sok. Az egész terem közönsége felállással köszöntötte a kitüntetteket. Egymás mel­lett foglalt helyet Davidson newyorki egye­temi tanár és Haworth birminghami egye­temi tanár, a kémiai Nobel-díj két nyer­tese, Szent-Györgyi Albert szegedi egye­temi tanár, az orvosi Nobel-díj nyertese és Roger Martin du Gard francia író, az iro­dalmi Nobel-díj nyertese. A fizikai Nobel- díj másik nyertese, Thomson londoni egye­temi tanár, betegsége miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen, s így helyette az an­gol követ vette át a Nobel-díj at. Szent-Györgyi Albert érdemeit méltatva Hammerstein svéd egyetemi tanár többi között a következőket mondotta: Szent-Györgyi tételei új helyzetet teremtettek a kémiában — A Nobel-ai&pítvány az 1937. évi dí­jait, amely az orvostudományok körében elért legnagyobb tudományos eredményt illeti meg, a Karolina orvoskari egyetem javas*.')'tára Szent-Györgyi Albert tanár­nak ígérte oda a biológia égési folyama­taiban végzett kutatásai eredményeként. A Szent-Györgyi által felállított új tételek teljesen új helyzetet teremtettek a kémiá- bán. Szent-Györgyi elméletei és kísérletei magyarázták meg a katalizáló aak eddig teljesen ismeretlen lefolyásúi. A katalizá­torok egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy a fényenergiát használják fel saját alakításukra és növelésükre. — Legjobban szeretnék kizárólag Szent- Györgyi professzor felfedezéseiről beszélni, de a dolgok megértéséhez elengedhetetle­nül szükséges, hogy az ő kutatásának az előzményeit is megismerjük. E probléma­körrel foglalkozó mindhárom tudós: Waü- burg, Wieland és Szent-Györgyi új megá­llásokkal fi zdagította a tudományt. A há­rom tudós együttes munkája mulatta meg először, hogy az égési folyamatok meny­nyire függnek össze az élettannal. Ma már mindenki tisztelettel hajol meg Wallburg előtt, de amikor 1931-ben elnyerte a No- bel-díjait, rendkívül sokan fagyosan fogad­ták a kitüntetést. Wallburg kimutatta, hogy g vörös vérsejtek munkájában, ami­kor ezek megkötik a levegő oxigénjét, a katalizátorok játsszák a legnagyobb fon- tosságot, mert a vérsejtek csakis akkor tudnak dolgozni és akkor tudják felhasz­nálni a bennük rejlő kémiai energiát, ha katalizátorok is vannak. A katalizátorok kálik meg az oxigént és szabályozzák a sejt belső lélegzését is- Régebben úgy gon­dolták a kémikusok, hogy az egész oxigént felhasználj)', a sejt az égés számára, ez azonban nem így áll. Az oxigén legfonto­sabb szerepe ugyanis az, hogy a felszaba­dított energiát átváltoztassa az életfolya­matban annyira szükséges biokémiai ener­giává. Mindezek megértéséhez szükséges az is, hogy ismerjük Wieland kísérleteit is, aki az égési folyamatok terén végzett ku­tatásával gazdagította a tudományos vilá­gét Bár Szent-Györgyi és Wallburg felfo­gása nem egyezik minden tekintetben Wieland felfogásával, mégis a különböző nézetek kiegészítették egymást. Áfa már teljes a harmónia a három tudós elmélete között. — Szent-Györgyi először sárga külön­leges anyaggal kísérletezett, amelyet ké­sőbb C-vitaminként ismert meg. 1933-ban kezdődik meg tulajdonképpen Szent- Györgyi felfedezéseinek sorozata, amelye­ket rendkívül gondossággal és alaposság­gal végzett Szegeden. Éles meglátása tette őt arra képessé, hogy a lényeget elkülö­nítse a lényegtelentől. Szent-Györgyi pro­fesszor bizonyos analitikus módszerek és más kísérletek utján megállapította, hogy a növényi savak nem égnek el, sőt nincse­nek is olyan anyagok, amelyek résztvesz- nek az égési folyamatban, hanem csak az égés előmozdításában mint katalizátorok működnek ezek a savak. Felharsan a Rákóczi-induló Hammerstein egyetemi tanár svéd nyel­ven, majd. angol nyelven mondta el mél­tató beszédét, amelynek elhangzása után Szent-Györgyi Albert felemelkedett helyé­RÓMA, dec. 10. Rőder Vilmos honvédelmi miniszter olaszországi látogatása az olasz-magyar ba­rátság újabb nagyszabású és bensőséges megnyilvánulásának Ígérkezik. Rőder mi­niszter látogatására rendkívül gazdag pro­gramot állítottak össze. A miniszter tiz napig marad Olaszországban és ebből öt napot Rómában, kettőt Nápolyban, kettőt Torinóban, egyet pedig úton tölt. Az olasz kormány szalonkocsit küld a magyar mi­niszter elé, aki vasárnap este 19 óra 40 perckor érkezik az olasz fővárosba, ahol nagy katonai pompával fogadják. Rőder Vilmos hétfőn reggel koszorúkat helyez el a Pantheonban lévő királysírokon, az olasz Névtelen Katona sírján és a fasiszta hősök emlékművén, majd első hivatalos látogatá­sát Pariani olasz hadügyi államtitkárnál teszi, akinek budapesti látogatását viszo­nozza. Délben kliallgatáson jelenik meg III. Vittorio Emanuele király és császárnál. Még ugyanaznap Mussolini miniszterelnök ről, a király elé ment és látható megindult- sággal vette át a király kezéből a díszes aranyérmet, az oklevelet és a csekket tar­talmazó pecsétes borítékot. Amikor a ki­rály kezetfogott Szent-Györgyi Alberttel,. a közönség viharos tapssal köszöntötte az az 1937. évi orvosi Nobel-díj nyertesét. Szent-Györgyi professzor ezután ismét elfoglalta helyét s közben felharsant a RákóczLinduló. A király végül Roger Martin du Gard- nak nyújtotta át az irodalmi Nobel-díjat és a svéd nemzeti himnusz hangjaival vé­get ért a felemelő ünnepség. A zenepalota előtt óriás tömeg várta a Nobel-díjasok megjelenését, akiket viha­ros lelkesedéssel ünnepelt, amikor kiléptek a kapun. Este a király díszlakomát adott a No­bel-díjasok iszteletére. Szent-Györgyi professzor Nobel-előadása A stockholmi városháza aranytermében tar­tották meg az ünnepi lakomát. A vacsorán megjelent a svéd trónörökös és a királyi csa­lád sok más tagja. A diplomáciai testület tagjai közül megjelent Matuska Péter ma­gyar követ is feleségével, a svéd külügy­miniszter, a közoktatásügyi miniszter és sok más előkelőség. A díszlakoma után a stockholmi diákszö­vetség rendezett estélyt a városháza kék ter­mében. Szent-Györgyi Albert tanár a kötelező Nobel-előadást szombaton délben 12 órakor tartja meg az orvosi kar patológiai intézeté­ben. Az előadás után Szent-Györgyi profesz- szor résztvesz a svéd egyetem rektorának díszebédjén. is fogadja a magyar minisztert, aki ezután Badoglio tábornagyot és Ciano gróf külügy­minisztert keresi fel. December Í4-én Civita Vecchia katonai táborba látogat el a honvédelmi miniszter, délben pedig Ciano külügyminiszter ebédjén vesz részt. December 15-én délben XI. Pius pápa fogadja Rőder Vilmos minisztert kihallga­táson, ezután Paceüi biboros államtitkárt látogatja meg. A következő két nap különböző katonai intézmények megtekintésével telik el, majd 17-én Rőder Vilmos Nápolyba utazik, ahol szintén katonai pompával fogadják. Szombaton reggel a nápolyi királyi palo­tában az olasz trónörökösnél jelenik meg kihallgatáson. Vasárnap este Torinoba utazik, ahová hétfőn reggel érkezik meg. Itt délután megtekinti a Fiath-műveket, majd másnap Sestrieresbe rándul ki. Rőder Vilmos hon­védelmi miniszter olaszországi látogatása szerdán, december 22-én ér véget. ajándékot már most vásároljon I HAZICIPÖ, kockás anyrírból, bőr talppal 2.£0 NAPPA KESZTYŰ, női vagy férfi, kötött a n béléssel .................................... MiSU G YAPJC SALKEXDÖ, háromsarkos. di- « «c vateztnekben .......................................... N YAKKENDŐ különlegességek, tiszta se- .. |»«| lyemből ............................................... M ANIKŰRKÉSZLET 5 részes, tükrös sg gft díszdobozban..................................................■•»SV G YÖNYÖRŰ 6L0MKRISTALY ÉS POR- O __ C ELLÁN DÍSZTÁRGYAK ....*■ Ml Játékosztályunkon hatalmas választék SZÖVETKEZETI BOLT ÁRUHÁZ f HANGYA»' ' K TZsáforéfr'«. 16. fíofÓM t. f. mind pedig szellemi és művészeti téren. Eltökélt szándékuk, hogy a két ország kö-* zött továbbra is a legszorosabb kapcsola­tokat tartják fenn attól az akarattól ve­zérelve, hogy hozzájáruljam k a béke fenn­tartásához és továbbra is biztosítsák a békés együttműködést. Éppen ezért Fran­ciaország és Románia külügyminiszterei továbbra is fenntartják az érintkezést egymás között. A legközelebbi megbeszé­lésre a Népszövetség genfi ülésszaka alatt kerül sor. A magyar kisebbségi kérdés is szóba került PÁRIZS, dec. 10. A sajtó egy része örömmel állapítja meg, hogy míg Olaszország a Népszövetség vég­leges cdahagyására készül, addig Buka­restben francia és román részről az el­hangzott pohárköszöntőkben egyaránt me­leg szavakat szenteltek a genfi intézmény­nek. Viszont a Jour bukaresti tudósítója más beállításban ismerteti a helyzetet. Delbos a tények nyomása alatt kénytelen ugyan elejteni a genfi politikát, de francia poli­tikai szempontokra való tekintettel igyek­szik megóvni a külszínt és ezért felkérte Antonescut, hogy pohárköszöntőjében te­gyen célzást a Népszövetségre, ami ezután lehetőséget nyújtana arra, hogy ő maga is hasonló kijelentéseket tegyen. Antonescu örömmel elfogadta Delbos ajánlatát, mert hiszen a francia külügyminiszter ily mó­don akaratlanul segítséget nyújtott a Ta~ tarescu kormánynak a választási küzde­lemben. Mindez azonban csak külszín, — írja a lap, — Tatarescu és Beck már meg­egyezésre jutott arra nézve, hogy a varsó —bukaresti tengelyt a jövőben kivonják Genf befolyása alól. A román államférfiak egyébként úgy vélik, hogy a lengyel szö­vetséget sohasem szabad feláldozni az egyetemes biztonság kedvéért. A Petit Párisién bukaresti tudósítója szerint Delbos és Antonescu a megbeszélé­sek során megvitatták a középeurópai hely* zetet. Delbos hangoztatta, hogy Francia- ország nézete szerint kívánatos volna, ha Középeurópában regionális egyezmények jönnének létre. A magyar kisebbségi kér­dés megoldása módot nyújtana arra, hogy Magyarország és a kisantant között szoro­sabb kapcsolatok keletkezzenek. A prágai léllábú rokkant merényletterve Valencínnesben egy hónappal ezelőtt le­tartóztatták Budai Kálmánt, aki terrorista üzelmeiről ismeretes. A valenciennesi rendőrségnek sikerült ugyanis birtokába kerítenie két titkosírással írt levelet, ame* lyet Budai Kálmánhoz intéztek. A két le­vél kibetüzéséből kiderült, hogy Budai és társai két merényletet is terveztek. Az egyik Delbos francia külügyminiszter el­len irányult volna prágai látogatása alatt, a másik pedig Le Beau algériai főkor­mányzó ellen. A két levél egyik íróját, aki Budaitól pénzt követelt a merénylet vég­rehajtásához, Prágában letartóztatták. Prágai távirat szerint ez a cseh állam­polgár merényletet alcart elkövetni Delbos ellen prágai tartózkodása alatt. A letartóz­tatott az Idegenlégió katonája volt és beis­merte a merénylettervet. Kijelentette, hogy követelése van a francia kormánytól és ennek akart érvényt szerezni. Azt ál­lította, hogy nincs bűnársa. * Prágai illetékes helyen ezzel szemben megállapították, hogy a letartóztatott ki­hallgatásának eddigi eredménye nem ad támpontot arra, hogy merényletet terve­zett. A jelek szerint az idegenlégió egyik féllábú rokkantjárói van szó, aki fel akarta magára hívni a figyelmet. Delbos befejezte bukaresti tanácskozásait Merényletet terveztek a francia külügyminiszter ellen Prágában BUKAREST, dec. 10. Delbos francia külügyminiszter psn'e­ken délelőtt fogadta Jorgát, a nemzeti de- mokratapárt vezetőjét. Később Dinu Bra- tianuval, a szabadelvű párt vezérévei foly­tatott megbeszélést. A francia külügymi­A hivatalos jelentés Az Orient Rádió közli a francia-román politik i megbeszélésekről kiadott hivata­los közleményt, amely a következő: Delbos francia külügyminiszter buka­resti látogatása alatt Antonescu külügy­miniszterrel együtt részletesen megvizs­gálta az egész nemzetközi helyzetet, neve­zetesen a középeurópai helyzetet. Ezenkí­vül eszmecserét folytatott azokról a külön­böző problémákról, amelyek különösen a francia-román kapcsolatokkal függnek ösz- sze. Ezeket a megbeszéléseket, cmelyek folytatásai voltak a két miniszter Párizs­ban és Genfben folytatott tanácskozásai­nak, a franci 1 -román kapcsolatokat jel­lemző szívélyes barátság szelleme hatotta át. Delbos és Antonescu örömmel állapí­niszter ezenkívül tárgyalt a bukaresti cseh követtel és a szovjetorosz köve tel, aikit röviden tájékoztatott bukaresti megbeszé­léseiről, Végül fogadta Cesianu párizsi román követet. Délben Antonescu külügy­miniszter vendége volt villásreggelin. to'ta meg, hogy nézetük telesen azonos. A két külügym.niszter felismerte, hogy Fran­ciaországnak és Romániái» k egymás iránti baráti politikáját ugyanazok az esz­mények vezérük. A két államot szilárd kötelékek fűzik egymáshoz, valamint kö­zös bará‘a:klhoz és szövetségeseikhez. Hűen rag szkodnak a Népszövetség alap­elveihez és mindkét állam tevékenysége arra irányul, hogy minden országgal lo­jális együttmüködest biztosítsanak, amely minden állam függetlenségének tisztelet- bentartásán nyugodva, a béke fenni) rtá- sának legfőbb tényezője. A két külügymi­niszter másrészt kinyilvánította azt az akaratát, hogy kifejlesszék a francit -ro­mán együttműködést, mind gazdasági, Rőder Vilmos olaszországi látogatása az olasz- magyar barátság újabb nagy­szabású megnyilvánulása

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék