Budapesti Hírlap, 1938. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-05 / 3. szám

1938 JANU­­AR 5, SZERDA KÖZGAZDASÁG A budapesti értéktőzsde 1937-ben­ ­ A budapesti tőzsdén jegyzett és forga­lomban lévő részvények áralakulása 1937- b­en párhuzamosan haladt a világpiaci tőzsdei árfolyamokkal. Az év első negye­dében, április közepéig az árfolyamok hétről-hétre emelkedtek s így — egyre gyor­sabb ütemben — folytatódott az 1936-ban megkezdődött felértékelési folyamat. A ma­gyar nagyvállalatoknak a Magyar Nem­zeti Bank intelmei szerint me­gszabott osz­­talékpolitik­ája ezt az erős drágulást nem indokolta. A termelés növekedett ugyan az év elején, sőt növekedőben van még ma is, de a hossz-spekuláció már nem a tényleges eredményekkel, hanem a jövő várt szenzá­cióival számolt. Mind a tőkeerős kezek, mind pedig a kisebb spekulánsok állandóan vásároltak és még az sem nagyon állotta útját az áremelkedésnek, hogy a külföldön rekedt nagyobb magyarországi értékek ár­folyama időközönként 30—40 százalékkal maradt alatta a hazai árjegyzéseknek. Az árfolyamoknak ez a felhajtása nem a kamatozási viszonyokkal függött össze, hanem tisztán a pillanatnyi haszon eléré­sére irányult. A drágulást nagyon fokozta az, hogy igen sok tőke a bankbetétek he­­­lyett éppen ezért a részvényekben keresett elhelyezkedést. A fordulat április 27-én következett be. Két nappal előbb a newyorki tőzsdén nagy krach volt és ettől kezdve a külföldi nyers­­anyagárak is meredek vonalban estek. Az összeomlás oka alapjában véve technikai volt­, mindenütt nagy hossz-spekuláció alakult ki , egy aránylag csekély newyorki fize­tsképtelenésg elég volt ahhoz, hogy a világ összes tőzsdéin nagy árrombolást in­dítson meg. A budapesti tőzsdén is nagyok voltak a veszteségek — árfolyamértékben számítva mintegy 100 millió pengő. Mind­azonáltal a budapesti tőzsde aránylag nagy ellenálló képességet tanúsított, amiben nagy szerepe volt a magyar gazdasági ja­vulásnak is, mert időközben számos nagy­vállalat emelte osztalékát vagy pedig meg­maradt a régi osztalék fizetésénél s így a felsőbb megszerzett papírok aránylag na­gyon jó kamatozást biztosítottak. Ez a körülmény a nyár folyamán ismét kisebb hosszmozgalmat okozott, amely azonban nem volt tartós. Az év végéig állandóan süllyedő maradt a tőzsdei üzlet irányzata. A részvények tényleges kamatozása ezek szerint jelenté­keny mértékben emelkedett. Amíg a legma­gasabb árfolyamok idejében (március vé­ge) a fontosabb értékek kamatozása csak kivételesen érte el a hivatalos betétkama­­tot, addig az év végén már számos papír kamatozása 4 százalék fölé emelkedett. A tőkeerős kezek tartják értékpapírvagy­onu­­kat és így csak kevés áru jut a piacra. A tdc-spekulációnak pedig semmi kedve nin­csen jelentősebb vállalkozásra. Az év vége­­felé a tőzsdejáték úgyszólván megszűnt Hozzátartozik az év tőzsdei történetéhez az is, hogy a kötvénypiacokon alig volt lényeges árváltozás. Ezek az értékek nem vettek részt az előző nagy hosszban és nem követték az áresést sem, a nagytőkések megtartották aránylag jól kamatozó címle­teiket. Az év folyamán végrehajtott külön­böző külföldi adósságrendezések (népszö­vetségi kölcsön, nem állami kötvénykölcsö­­n­ök kamatszolgálatának felvétele stb.) nem hoztak jelentős árváltozást, mert a tőzsde már jóelőre figyelembe vette a ren­dezésből származó értékjavulást. (O. I.) — a mezőgazdasági gépek bevitele Romá­niába. Romániába 1938 március 22-étől csakis olyan vállalatok aportálhatnak mező­­gazdasági gépeket, melyeik ily természetű te­vékenységre engedélyt kaptak. Ugyancsak engedély kell a mezőgazdasági gépek előállí­tásához is. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azok a vállalatok, amelyek csak javításokat, azaz oly változtatásokat eszközölnek, melyek legfeljebb 50 százalékban módosítják a gépek térfogatát, teljesítő képességét vagy súlyát. A gépeken fel kell tüntetni az előállító gyár nevét és gyártási jelét. A feltüntetés módját külön előírás szabályozza. Kisebb eszközökön a fentieken kívül még a súlyt is meg kell je­lölni. — A hasznos vad k élelmezése. A föld­­mívelésügyi miniszter az elmúlt évekhez hasonlóan utasította valamennyi törvény­­hatóság első tisztviselőjét, hogy a nagy havazásokra való tekintettel hívja fel sür­gősen a vadászterületek tulajdonosait, illetve bérlő­t arra, hogy a hasznos vadak­nak élelemmel való ellátásáról megfele­lően gondoskodjanak. — A norvég jegybank rátaleszállítása. Oslóból jelentik: A Norvég Nemzeti Bank a leszámítolási kamatlábat 4 százalékról leszállította 30 százalékra. FOGOLYTÁBOR BÉKÉBEN , 1930 - —1 Regényírta: Szűcsné Lengyel Margit gr-------' ■---­ Az új fiút Kelemennek hívják... Már nem is annyira fiú, inkább agglegényszámba mehetne ... Egész jól érezné magát közöttünk, de hiányzik neki a kávéház, színház, klubbélet, bár, táncosnők! A szabad természetet nem igen kedveli, nem gyönyör­ködik a disznócsordában, útszéli jegenyékben, pi­pacsban, meg szarkalábban... Nem, nem érdeklik ők a mezei virág­ok,­­ inkább a művirágok, amik az aszfalton ter­emnek ... Azért kitűnő cimbora, barát a szó legigazibb értelmében. Csak ha rajtüt a város utáni málabús szomjúság, nem mozdul se­merre. Ilyenkor mozdul bezárkózik a szobájába és éjjel detektívregények mellett alszik el. Engedni kell, nem szabad hívogatni. Amint elmúlik róla a mélabú, magától jelentkezik és életvidámabb, mint valaha... A munka megszaporodik, hogy új pénz hull az ölünkbe, új befektetéseket is eszközölnek. Oh, nem annyit, mint kellene, csak amennyi múlhatatlanul szükséges. Megveszik végre a másik áramfejlesztő gépet és az öreg Lizit nyugalomba helyezik. Azért előveszik még néha, mikor az újat tisztogatni kell. Ő is úgy jár, mint az anyós, akit csak akkor hív­nak, amikor szükség van reá... És két újabb tiszt­viselőt is vesznek fel, — két csekély fizetésű fiatalt. — így ismét veszély fenyegeti Igenei egyeduralmát. A két ifjú, Muki és Peti már szorgalmasan látogatják a családokat, Muki különösen ügyesen sodródik. Nagyon szereti a gyomrát és olyan finom orra van, hogy előre kiszagolja, hol sütnek-főznek valami jót, hol tartanak lakzit, vagy névnapot,­­ az étvágya elpusztíthatatlan. Ha Mariannáik sztra­­pacskát főznek, ak­kor ő is rögtön felvidéki szárma­zású. Ha Boriéknál lucskoskáposzta van, akkor ki­derül, hogy erdélyi... Ha lecsót sütök, akkor T­uki alföldi származású. Honossága ételek szerint váltako­zik; egyszer valaki török­ paradicsomot készített és akkor Muki bulgáriai eredetűnek vallotta magát... Azt hiszem, még egynéhány nemzet fogja Mukit fiául fogadni különböző nemzeti eledelek szerint... Peti sokkal komolyabb, őt nem az ételek érdeklik... Peti verseket ír és novellákat, amik nem látnak nap­világot a lapokban, de mégis boldoggá teszik a szer­zőjét ... Most különben színtársulat érkezik, elkérték a bányakaszinót, ott tartják az előadásokat. Sok-sok jóakarat szükséges ezekhez az estékhez, meg kép­zelőerő,­­ hozzágondolni a szöveghez, amit kihagy­nak belőle... Az aranyifjúság lázban ég, előre ter­vezgetik, miként hódítják meg a hölgyeket... Evég­ből számos értekezletet tartanak. Minden ilyen ese­ményt, mely meghódítható nőket rejteget, — min­den ilyen reményteljes lehetőséget szigorúan bizal­mas férfiértekezletek előznek meg... Kelemen, mint legidősebb és legtapasztaltabb arszlán, — magához kaparintja a vezetést, ő nyitja meg ezeket a gyűléseket, amelyeken elhatározzák, hogy nem lesznek „Palik,” nem szórják a pénzt... A művésznőket fölényesen kezelik, ne gondolják, hogy ők itt igen nagyon kiéhezettek és kizárólago­san rájuk szorultak... Nehogy túlértékelés követ­kezzék be... Manapság egy kis nőcske néhány pen­gőért úgy meglapul, hogy palacsinta lesz belőle ... Egyik ülés a másikat éri és még sincs kellőképpen megszervezve a kényes ügy... Mikor a művészhöl­gyek megérkeznek,­­ mindannyian egyszerre tolon­ganak körülöttük, mindenik „első” akar lenni... Nem engedik egymást lélegzethez, féltékenykednek. Lesi egyik a másikát, nehogy picivel is több ered­ményt érjen el! Lenci hétpecsétes titokban kosztot fizet elő a kantinban, Muki a lakbérüket egyenlíti ki, Kelemen selyemharisnyákat hozat. És még Peti, a fellegekben járó Peti is, aki szeretné ezekben a sors áldozatait látni, akiket a mostoh­a végzet zül­lésbe taszított, de akik még hattyúfehéren fognak kigázolni a fertőből,­­ Peti is pénzeli őket titkon. Hogy elősegítse függetlenségüket és ezáltal megtisz­tulásukat ... A végén az aranyifjak megkoppasztva nézik, amint a művészhölgyek innen tényleg liliomtisztán távoznak. Egymást annyira ellenőrizték, hogy egyi­kük sem érhetett el eredményt... Lenci azért titok­zatos győzedelmi mosollyal járkál, hogy az avatat­lanok azt higyjék, ha a többinek nem,­­— de nekem, csakis , siekem” sikerült... Muki gúnyos mosollyal méregeti Lencit, a mosoly azt mondja: „Neki került a legtöbbe és mégis én győztem! ...” Kelemen úgy tesz, mintha az egész ügy cseppet sem érdekelné ... Hiszen a már régóta foglalt más irányban,­­ azért utazgat olykor. És öreg legény ő már, mert ne en­gedje át a teret ezeknek a szegény fiataloknak, akik úgy izgulnak, ha egy közérdekű nő jelenül meg a látóhatáron... Peti boldog, őt nem érte csalódás. Ezek tényleg áldozatok, akiket ha másutt be is szennyezne a galád kísértések hálózata, — de innen méltóan távoznak. És egyes eset is elszoktatja őket a bűntől és közelebb viszi a megtisztulás felé... .(Folyt. köv.)_ B. H. Tenyészállat beszerzési kitel a mezőgazdasági kiállításra A március 23—28.-án tartandó idei or­szágos mezőgazdasági kiállítás és tenyész­állatvásár iránt nemcsak az eladni szándé­kozó gazdák, hanem a tenyészállatot vásá­rolni kívánó tenyésztők is örvendetesen nagy érdeklődést mutatnak. A földmíve­­lésügyi miniszter az OMGE előterjeszté­sére a tenyészállatokat beszerezni kívánó gazdák vásárlásainak megkönnyítése ér­dekében kedvezményes, ú. n. jutalékos te­­nyészállatbeszerzési hitelt engedélyezett. A jutalékos­­hitelt igénybevevő tenyésztők, ha megfelelő hitelképességük­et igazolják­, a bejelentendő és vásárolni kívánt tenyész­állatok, szarvasmarha, sertés és juh be­szerzésére hitelhez juthatnak, amelynek ellenében az országos mezőgazdasági kiál­lításon a bejelentett tenyészállatokat meg­vásárolhatják. „Védett” birtokosok a hi­telt nem igényelhetik. A kölcsön 18 hónapra szól és azt két egyenlő részletben kell a tenyésztőknek visszafizetniük. Az igénybevett hitel ka­matmentes, csupán a folyósításért és ke­zelésért kell a kölcsöntőke teljes összege után évi 1,5% jutalékot a törlesztési rész­letekkel egy időben megtéríteni. Azok a magántenyésztők, ckak ezt a hi­telt igénybe óhajtják venni, igénylésüket az országos mezőgazdasági kiállítás ren­­dezőbizottságának (Budapest, IX., Közte­lek­ utca 8.) legkésőbb február 1-ig jelent­sék be. A tenyészállatvásári hitelt igénybe vevő tenyésztők a bejelentésükben a né­ven, lakhelyen, az állatok faján, nemén, számán és a hitelösszegen kívül azt is kö­zölték, hogy tagjai­ a az OKH köteléké­be tartozó valamely szövetkezetnek és rövid formában az ingatlan és ingó vagyonuk, valamint terheik állapotát szintén kö­zöljék. E hitelakció célja az állattenyésztő gaz­dák részére a kiállításon vásárolható te­nyészállatok beszerzésének megköszí­­tése, ezért nem kifejezetten tenyésztési célra történő vásárlásokra (pl. fejős tehe­nek, hízó sertések) e hitel nem igényel­ ket". A községek és közbizto­t­osságok ezt a hitelt nem vehetik igénybe, részükre különleges •tenyészállatbaszerzési kedvez­ményt biztosít az OMGE kérésére a föld­­mívelésügyi minir-■ ’riim­. — Közüzemmé »lakott a berlini közle­kedési vállalat. Berlinből jelentik. Európa legnagyobb városi közlekedési vállalatát, a berlini közlekedési részvénytársaságot most átalakították közüzemmé. A BVG részvénytőkéje 250 millió márka és vagyo­nának értéke eléri a hatszázötvenm­llió márkát. Most már Berlin valamennyi köz­üzeme városi tulajdonban van. — Adóügyi Kiskáté 1938. Szepesy Mihály dr. és Takács György dr. 1®S8. évre is össze­állította az Adóügyi Kiskátét. Ez a zsebkömy­­vecske betűrendben könnyen áttekinthető for­mában isme­rteti a ma érvényben levő összes adónemeket, a végrehajtási eljárást, a jogor­voslatokat, az adóbevallást, a tárgyalási for­mákat. A könyv ára 2 pengő 90 fillér, meg­rendelhető a szerzőnél (V., Géza­ u. 4.) Kap­ható a Budapesti Hírlap kiadóhivatala utján is. — Emelkedés a fűszerpaprika forgalmában. A Paprikaközpont működésének második évét 1937. október 1-én kezdte meg. Az első ne­gyedévben, vagyis október 1-től december 31-ig Szegeden és Kalocsán beváltott összesen 148 vagon paprikparlaményt, ami az előző év ugyanazon időszakában beváltott 137 vagon­nal szemben 11 vágón többletet jelent. A be­szolgáltatott mennyiség túlnyomórészt a fino­mabb fajtákból adódott, ami kitűnik abból is, hogy a második gazdasági év első negyedé­ben az őröltetők közel 450.000 P-vel jutottak nagyobb beváltási összeghez. Az értékesítés terén a forgalom növekedése lényegesen na­gyobb: az első negyedév eladási forgalma 142 vagon az előző év­i 96 és fél vagonnal szem­ben, ami 45 és fél vagonos, vagyis 47 száza­lékos többletnek felel meg. A belföldi fo­gyasztás 66.5 vagon volt, ami az előző évi 51 vagonnal szemben 15.5 vagon, vagyis 30.5% emelkedésnek felel meg. A legszembetűnőbb a forgalom növekedése az exportban. Itt a ne­gyedév eredménye 75 vagon, az előző év 45 vagonos export forgalmával szemben. Az emelkedés 65,5%-ot tesz ki. Az export emel­kedéséhez hozzájárult a Kalocsa vidékén ter­melt csipősségmentes paprika is. Az amerikai fogyasztók jobban kedvelik a csipősségmentes paprikát, mert ez inkább hasonlít az általuk megszokott spanyol paprikához. Budapesti értéktőzsde javuló. A budapesti értéktőzsde hivatalos árfolya­mai. (Zárójelben az egyes kötések.) Nemzeti Bank 182.— (181.5—182.5), Fontiére 64.5 (64.5), Bauxit 242— (240—245), Kőszén 442— (440—444), Salgó 45.7 (45.1—45­8), Urksányi 55.5 (57—55), Fegyver 7515 (76— 75 5), Ganz 29.8 (29.5—29.85), Rima 103.8 (103—104.25), Ofa 27— (—), Nasici 78— (78), Nova 22 9 (23—22.4), Tröszt 90.75 (89.75—91), Magyar cukor 162— (161— 162), Georgia 34— (34), Izzó 212— (—), D­reher-H­aggen m. 192.— (192), Gschwindt 872.— (—), Magyar kender 30­5 (—), Pa­mutipar 50.— (—), Műtrágya 57.— (56), Vasúti forg. 29.— (29). Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1937. évi árjegy ICO— (100), 1914. évi főv. 4.5% 324— (322—324), 1927. évi főv. 6% 87.75 (88), Gödöllői HÉV els. 20.9 (—). Devizapiacok A nemzetközi devizaforgalomban kedden már általában az árjavulások voltak több­ségben. A francia frank Zürichben és Amszterdamban megszilárdult. Londonban változatlan árfolyammal került jegyzésre. A fonti Zürichben 21.61 egynyolcadról 21.62 egy­negyedre, Amszterdamban 8 98 egynegyedről 8 98 háromnyolcadra emelkedett. A dollár nem változott. A hollandi forint, nem tudta teljesen megtartani további árfolyamát, míg a svájci fra­nk nagyjában a hétfői árszinten mozgott. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfo­lyamai január 1-jn: Devizák: Amszterdam 187.80—189 40, Athén dev. komp. 3.025—3.055, Belgrád 782—7­88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.21—5. 65, Bukarest 3­41—3.44, Isztanbul 268—271, Stppenhága 75.35—75.95, London 16 87— 17.02, Milánó 17.66—17 8864, Newryork 336 80 —339.40, Oszló 14 80—85.50, Párizs 11.31— 11.69, Prága 11 79—11 93, Szófia 4 11—4.15, Stockholm 87—87.70, Varsó 64—64.50, Zürich 78—78.70. Valuták: Angol font 16 80—17, belga 57.05—57.65, kanadai dollár 332—337, cseh korona 11—11 70, dán korona 75.15—75.95, dinár 7 25—7 80, dolár 335 40—339 40 fron­ s­t

Next