Budapesti Hírlap, 1938. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-25 / 19. szám

1938 JANUÁR 25, KEDD A kormányzó hitvese magyar ruhában jelenik meg a Szent István-év ünnepségein A Magyar Öltözködési Mozgalom Orszá­gos Bizot­tsága Ferenczy Ferenc dr. minisz­teri osztálytanácsos elnökletével elnöki ta­nácsülést tartott. Az ülésen került nyilvá­nosságra vitéz nagybányai Horthy Miklós­­nénak, a kormányzó hitvesének elhatáro­zása, hogy a Szent István-év alkalmából rendezendő ünnepségeken magyar ürni­­ Ae ruhában kíván megjelenni a nyilvánosság elő­l és már megbízást is adott a­z orszá­gos bizottság egyik tagjának, Sz. Tüdős Klára ruhatervezőnek, hogy magyar ün­­neplőruháját megtervezze. Az országos bizottság nagy örömmel fo­gadta a kormányzóim magas esti távozásá­t, és ennek folytán reméli, hogy a magas példaadást a magyar asszonyok és leányok az Eucharisztikus Kongresszuson és a Szent István-évi ünnepségeken követni fog­ják Glatz Oszkár, Gaál Vilmos, Haranghy Jenő és Stid­arich László felszólalása után az országos bizottság a kormányzónk elha­tározását jegyzőkönyvben örökítette meg és elhatározta, hogy ebből az ala­lomból hódoló felirattal üdvözli a főméltóságú asz­­szonyt. — A kézművesipari kiállítás kitünteté­seinek átadása. Vasárnap nyújtotta át Kenéz Béla titkos tanácsos, az Országos Iparegyesület elnöke a Vármegyeház dísz­termében az 1937-es Országos Kézműves­­ipari Kiállításon nyert aranykoszorúkat a kitüntetett mestereknek. Az arany­koszorúk átadása után az iparügyi mi­niszter képviseletében Kruchina Károly báró miniszteri osztályfőnök beszéd kísé­retében a miniszteri elismerő okleveleket, majd a polgármester képviseletében Pet­rik Béla dr. elöljáró, Budapest székes­főváros polgármesterének kitüntető ok­leveleit nyújtotta át a kitüntetett iparo­soknak. A kitüntetett iparosok érdemeit Görgey István képviselő, az Iparegyesü­let társelnöke méltatta. A kitüntetett mesterek nevében Nagy Antal aranykoszo­rús műasztalosm­ester, felsőházi tag mon­dott megható szavakban köszönetet. Az ünnepélyes díjkiosztást megelőző este, a koszorús mesterek és kitüntetettek a Royal-szálló fehértermében több mint százszemélyes díszvacsorára jöttek össze.­­ (Háztartási továbbképzés) január 26-án szerdán délután 6—7-ig. A középkor gasztro­nómiája. Előadó: Szerb Zsigmond dr. főorvos. Belépődíj 60 fillér. Gázművek VT., Vilmos csá­­szár­ út 3. I. emelet.­­ (Hétfőtől—hétfőig.) a miniszteri rendelet értelmében csak 8 napig tart a László és Fe­kete cég (IV., Petőfi Sándor­ utca 14/16.) nagy leltári vására, amelyen az előző idényről vissza­maradt, de feltétlen divatos szövetek és sely­mek, minden képzeletet felülmúló alacsony áron kerülnek eladásra. A torlódást elkerülendő, ajánlatos a kora reggeli órákban felkeresni László és Feketét, hogy mindenki könnyen megtalálhassa a neki legmegfelelőbb ruhaanya­gokat.­­ (Hirtelen méh­elt Uhlár Béla plébá­nos.) Uhlár Béla címzetes esztergomi kanonok, a béke­ téri plébános, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag vasárnap éjszaka hirtelen elhúnyt. A plébánia sze­mélyzete hétfőn reggel hiába várta, a reg­geli szentmise idején a plébános nem je­lentkezett. A személyzet feltörte a háló­szoba ajtaját, ágyán holtan találták a plébánost, akit az orvosok megállapítása szerint szívszélhűdés ölt meg. Halála szé­les körben nagy részvétet keltett. A vá­rosházára kitűzték a gyászlobogót. Teme­tése szerdán délelőtt tíz órakor lesz a XIV. kerületi plébániatemplomból. A gyászszertartást Breyer István győri püspök végzi. GYÁSZROVAT Mint Hegyeshalomról jelentik Hauptmann Mihály igazgatót, a Nemzeti Egység Pártja elnökét vasárnap temették Hegyeshalomban, a község és a környék nagy részvételével. _ A temetési szertartást XVeitler Rezső evangéli­kus lelkész végezte. A Nemzeti Egység Pártja nevében Pintér László országgyűlési kép­viselő, a Tanítóegyesület nevében pedig Wal­­fner igazgató mondott gyászbeszédet. P. Molnár Arkangyal, a Szent Ferenc-rend zárdafőnöke, a rendi teológia tanára, egyházi író életének 51. évében Székesfehérvárott meghalt. Szerdán reggel 9 órakor temetik a rend templomából. Nemespani Rédly Sándor dr. ny. kir. táb­lai tanácselnök, a győri kir. tábla volt ta­nácselnöke január 23-án meghalt. Temetése január 25-én délután fél négy órakor lesz a farkasréti temetőben. Párizsból jelentik: Blum Teréz asszonyt hétfőn délelőtt temették el a Pere-Lachaise­­temetőben. A család kifejezett kívánságára a­­ temetésen csak a rokonság és a legszűkebb baráti környezet vett részt. B. H. SZINN­A MŰVÉSZET Lohengrin — Vendégjáték a Városi Színházban. — A magyar kir. Operaiháznak a Városi Színházban rendezett hétfői előadásán a Lohengrin került színre, két külföldi ven­déggel. Elza szerepét Müler Mária adta, azzal a meggyőző, közvetlen átéléssel és előkelő bájjal, amellyel a wagneri leányalakokat megmintázza. Hangjának puha, meleg csen­gése a pianokban is betöltötte vivőerejével a színház óriási térfogatát. Mind éneke, mind pedig játéka átszellem­ülten költői volt. Lohengrin szerepében nálunk eddig is­meretlen tenorista, Max Hirzel, drezdai kam­araénekes mutatkozott be. Mutatós színpadi jelenség volt a hattyúlovag jelme­zében. Hangja friss, kellemes, hajlékony és tömör, színezete inkább lírai, mint he­roikus. Jó énekes, muzikális, iskolázott, ér­telmesen deklamál. Fellépése határozott sikerrel járt. Ortrudot ezúttal először adta Tutsek Piroska. Nagyterjedelmű, nemesen csengő mezzoszopránja kifogástalanul győzte a nagy feladatot; Elzával énekelt duettjé­ben drámai erő volt. Ha énekbeszédét a magas fekvésiben is plasztikusabbá teszi, anélkül, hogy a hangvételt befolyásolná, akkor kitűnő Wagner-énekesnő lehet. Telramund az indisponált Losonczy he­lyett a mindig megfelelő Maleczky Oszkár volt. Kálmán Oszkár és Farkas Sándor ki­próbálta: közreműködése egészítette ki a szereposztást, a zenekar élén a megbízható, nyugodt Berg Ottóval. Op­­ ricz Zsigmomd is elküldte üdvözleteit az ün­nepeknek. Különösen meleg és meghatott ováció fogadta Medgyaszay Vilmost, ami­kor a „János vitéz”-ben egykori partneré­vel, Fedák Sárival jelent meg, aki kezében „egy rózsaszár’-lal adta át Kukorica Jancsi üzenetét az ő szerelmes, édes I­laskájának. Kedves volt ez a népes, It­a­ka műsorral való ünneplés, de bizonyos értttetemben csa­lódást is okozott a közönség nagy részének. Mindazoknak, akik ezúttal elsősorban ma­gának Medgyaszay Vilmának az előadását szere­ték volna élvezni. Még jó, hogy a közreműködésüket megígért művészek egy­­része nem jött el mert a háromórás mű­sorban így is alig negyedóra jutott a volta­képpeni főszereplőnek, Medgyaszay Vilmá­nak. Mindössze négy rövid d­­­iit énekeltt: Lányi Viktor két finom szerzeményét és kettőt, a régi kedves chansonokból. Pedig megjelenése, hangja, egyéniségének vonzó­ereje ma is mélltó arra, hogy egymagában is akár egész estét betöltsön, elragadó tar­ta­lommal­ és a régi, forró sikerrel. OTTLIK PÁLMA Medgyaszay Vilma jubileuma Az első dizőz, a francia Yvette Guilbert után nemsokára — de csak időrendben utána, művészi rangban nem — jött Med­gyaszay Vilma. Aranyszőke, rózsasz­ínű fiatalságában jelen­t meg a színpadon, ez­előtt harminc évvel, de „fejlődnie” sohase kellett, mert az, amit csinált, az első pi­lla­­­nattól kezdve ösztönösen tökéletes vo­lt. És most, amikor egyenesen konjunkturális dolog dizőznek lenni, a­mikor a város­ száz és száz szórakozóhelyén énekel egy-egy „úrinő a zongoránál”, Medgyaszay Vilma még mindig a legkül­önfé közö­sük. Mi az ő varázsának a tittka? Lényének puha, asszonyi bája? Szemének meleg su­gárzása? Mosolya, amely éppúgy tud uj­­jongóan boldog, mint szívettépően szomorú lenni ? Vagy a hangja, ez a bársonyos, é­les, halk muzsika, amely mindent kifejez és néha egyetlen verssorba sűrít­ az életün­ket? Igen. De mindez csak fogla­lja va­lami megfoghatatlannak: a léleknek. Ez a lélek Medgyaszay Vilma művészetének tar­talma és értéke, ez az, ami megtartotta. ő­t három évtizeden át és megtartja ezután is fiatalnak, bájosnak, ellbűvölőnek és nagy művésznek. Vasárnap este ünnepelték szinészpályá­­z áriáik ha­rmincadik eszt­endejétt a Zeneaka­démia nagytermében, a® emelvényen a szinész­ársak és társnők, a zsúfolt néző­téren pedig lelkes közönségének hatalmas serege. Három órán á­t énekeltek, szaval­­tak, mókáztak „Mimi” kollégái, közöttük olyan kiválóságok, mint B. Sándor Erzsi, Rózsahegyi Kálmán, Rosier Endre s a hu­mornak olyan mesterei, mint Békeffi, a Pethes—Dénes-dal, Salamon Béla, Szász Ila, Boros Géza, Kökény Ilona, Rajna Alice, stb. A Szí­nészszövetség és a beteg Mó­ Énekes vígjáték lett a Csalódásokból A Csalódások,, mint a Nemzeti Színház centenáris ciklusának egyik darabja kerül felújításra. Műsorra tűzését még ünnepé­lyesebbé teszi az a körülmény, hogy ez év február 5-ére esik a Kisfaludy Károly szü­letésének százötvenadik évfordulója. A darabot Galamb Sándor, A peleskei nótárius átdolgozója formálta modern szín­padra s mint vendégrenddező, ő is rendezi. Az új átdolgozásban mint énekes vígjáték elevenedik meg a híres Kisfaludy-darab. A darab zenéjét Vincze Ottó, a tehetséges fiatal muzsikus szerezte. Lesz benne több népdal, azonkívül katonai induló, érzelmes szalondalok és több tánc. A táncokat (länd­­ler, gavotte, palotás, toborzó, polonaise, galopp) Mishy Anna tanította be. A dísz­leteket vitéz Zsombory József tervezte. * (Darabváltozás az Operaházban.) A szín­ház több tagjának hetysége folytán január 25-ére, keddre kitűzött Simone Boccanegra he­lyett Dobay Lívia, Bársony Dóra, Szilvásy Margit, Halmos János, Lendvay Andor, Ma­leczky Oszkár, ifj. Toronyi Gyula és Fekete Pál felléptével a Pillangókisasszony kerül elő­adásra. Vezényel Ferencs­ik János. * (Magyar művészek külföldi sikere.) Gallai Nándor, az ismert komikus, aki a nyáron a „Jedermann” állatkerti előadásán mint drá­mai színész is sikert aratott leányával, Kató­val Kaunas-ban, Litvánia fővárosában vendég­szerepel egy nagysikerű artista produkcióval. A „Versalis” revüszín­padon 2 Gallai­s néven aratnak estéről-estére nagy sikert. Gallai Nándor és leánya már több külföldi nagy varietészínpadra kapott meghívást. * (A miskolci vasutaszenekar jótékonycélú hangversenye Ózdon.) Miskolcról jelentik: A Miskolci Vasutasok Ének- és Zenetársasága nyolcvantagú zenekara Ózdon a színházban nagysikerű hangversenyt rendezett a borsod­­megyei árvízkárosultak javára. A hangverse­nyen vitéz Borbély-Maczky Emil vármegyei és Lukács Béla Miskolc városi főispán veztésé­­vel megjelent az egész vármegye előkelő tár­sadalma. A zenekart Ábrányi Emil, a hetven­­tagú énekkart pedig Kiss Dénes karnagy ve­zényelte. Beethoven, Schubert, Erkel, Bartók, Kodály, Bizet, Grieg műveit a zenekar és énekkar nagyszerű felkészültséggel mutatta be. A közönség nagy tetszéssel fogadta az egyes számokat. A zenekar megszervezése, fe­gyelmezettsége Hamary Géza dr. miskolci MÁV üzletigazgató érdeme. Bérleti előadásaink a Nemzeti Színházban és a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Január ót Süt a nap a Nemzeti Színházban Jan. 25-én, kedden Kékróba a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Kedvezményes jegyek rendkívül mérsékelt áron kaphatók kizárólag jegyirodánkban. VIli., JÓZSef-kÖFÚt 5. SZ. telefonon rendelt jegyeket kívánatra díjtalanul házhoz küldjük Telefon: 140-000 és 144-401. 9 N MEGJELENT * CSODÁLATOS SZÍV MÁRIÁS­ IMRE regénye, az anyai és gyer­­meki szeretet himnusza Megrendelhető:Stádium Könyvkiadó Válla­latnál, Vili., József-kri 5 it VI., Zlózsa­ u. Il­ 0 ARA# P LOO 0 * (A Nemzeti Szalon téli tárlatának meg­nyitása.) A Nemzeti Szalon téli tárlatának megnyitásán a kultuszminiszter képviseleté­ben Tasnádi Nagy András dr. államtitkár je­lent meg, akit Preszly Elemér dr. titkos taná­csos, főispán, az egyesület társelnöke és Hu­­bay Andor igazgató kalauzoltak végig a kiállí­tási termeken. A kiállításnak nagy sikere van. * (A budapesti evangélikus énekkarok hang­versenye.) Magas művészi színvonalú össze­jövetel volt vasárnap este a Deák­ téri temp­lomban. A budapesti evangélikus énekkarok áhítat­ óra kertében ezúttal először közös hangversenyen mutatták be tudásukat. Kapi- Králik Jenő orgona-bevezetője után Kemény Lajos esperes lépett a szószékre és arról be­szélt, hogy mit vár az evangélikus egyház az énekkaroktól és érdesektől. Ezután a Deák­téri Lutheránia Vegyeskar és a Fasori Evan­gélikus énekkar. Kapi-Králik Jenő és Peschko Zoltán vezetésével előadta Gallus és Boden­­schatz egy-egy kettős kórusát. Újabb előadás következett: H. Gaudy László dr. hitoktatási szakfelügyelő az egyházi ének és zene evan­géliumi missziójára világított rá. Ezt követően az egyesített hat énekkar Praetorius „Fohász” című kánonjával ragadta el a hallgatóságot. Raffay Sándor dr. püspök imájával és Kapi- Králik Jenő orgonajátékával végződött a sike­rült zenei találkozó. * (A Sziniakadémia vizsgaelő­adása.) Nagy Adorján növendékei vasárnap délelőtt a Nem­zeti Színház színpadán mutatták be tudásukat Paul Géraldy Ezüstlakodalom című színművé­nek szerepeiben. Paul Géraldy színműve nagy feladatot ró a szereplőkre, mert a kevés cse­­lekményű darabban inkább a dialogokon és a gesztusokon van a hangsúly. Nagy Adorján rendezőtanár tudására és az Akadémia másod­éves növendékeinek tehetségére vall az a tény, hogy a közönség tapsai és tetszése valóban őszinték voltak. A legnagyobb sikert Gerő Ilona, Regős Klára és Ékes Irén aratták a nők közül, a férfiak közül pedig Szécsi Ferenc, Bángyörgyi Károly és Dienes Ferenc osztoztak egyenlő részben a tapsokban. * (A Pátria Klub jubiláris hangversenye.) A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja szombaton fennállásának tizenötéves jubileuma alkalmából hangversenyt rendezett. A műsor első számaként Faragó György zon­goraművész Dohnányi Des­ dur etűdjét adta elő művészi átérzéssel. Gyurkovics Mária, az Operaház fiatal koloratúr énekesnője a közön­ség szűnni nem akaró tapsai közben énekelte a Hunyadi Lászlóból Gara Mária áriáját és Hubay: Madárdal­át. Gárdos Kornélia, a Nem­zeti Színház tagja néhány költemény művészi interpretálásával aratott nagy sikert. Albert Ferenc hegedűművész adott elő ezután néhány zeneszámot tökéletes technikával. A művészi zongorakíséretet Lisznyai Szabó Gábor zon­goraművész látta el.

Next