Budapesti Hírlap, 1938. január (58. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-25 / 19. szám
1938 JANUÁR 25, KEDD A kormányzó hitvese magyar ruhában jelenik meg a Szent István-év ünnepségein A Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottsága Ferenczy Ferenc dr. miniszteri osztálytanácsos elnökletével elnöki tanácsülést tartott. Az ülésen került nyilvánosságra vitéz nagybányai Horthy Miklósnénak, a kormányzó hitvesének elhatározása, hogy a Szent István-év alkalmából rendezendő ünnepségeken magyar ürni Ae ruhában kíván megjelenni a nyilvánosság elől és már megbízást is adott az országos bizottság egyik tagjának, Sz. Tüdős Klára ruhatervezőnek, hogy magyar ünneplőruháját megtervezze. Az országos bizottság nagy örömmel fogadta a kormányzóim magas esti távozását, és ennek folytán reméli, hogy a magas példaadást a magyar asszonyok és leányok az Eucharisztikus Kongresszuson és a Szent István-évi ünnepségeken követni fogják Glatz Oszkár, Gaál Vilmos, Haranghy Jenő és Stidarich László felszólalása után az országos bizottság a kormányzónk elhatározását jegyzőkönyvben örökítette meg és elhatározta, hogy ebből az alalomból hódoló felirattal üdvözli a főméltóságú aszszonyt. — A kézművesipari kiállítás kitüntetéseinek átadása. Vasárnap nyújtotta át Kenéz Béla titkos tanácsos, az Országos Iparegyesület elnöke a Vármegyeház dísztermében az 1937-es Országos Kézművesipari Kiállításon nyert aranykoszorúkat a kitüntetett mestereknek. Az aranykoszorúk átadása után az iparügyi miniszter képviseletében Kruchina Károly báró miniszteri osztályfőnök beszéd kíséretében a miniszteri elismerő okleveleket, majd a polgármester képviseletében Petrik Béla dr. elöljáró, Budapest székesfőváros polgármesterének kitüntető okleveleit nyújtotta át a kitüntetett iparosoknak. A kitüntetett iparosok érdemeit Görgey István képviselő, az Iparegyesület társelnöke méltatta. A kitüntetett mesterek nevében Nagy Antal aranykoszorús műasztalosmester, felsőházi tag mondott megható szavakban köszönetet. Az ünnepélyes díjkiosztást megelőző este, a koszorús mesterek és kitüntetettek a Royal-szálló fehértermében több mint százszemélyes díszvacsorára jöttek össze. (Háztartási továbbképzés) január 26-án szerdán délután 6—7-ig. A középkor gasztronómiája. Előadó: Szerb Zsigmond dr. főorvos. Belépődíj 60 fillér. Gázművek VT., Vilmos császár út 3. I. emelet. (Hétfőtől—hétfőig.) a miniszteri rendelet értelmében csak 8 napig tart a László és Fekete cég (IV., Petőfi Sándor utca 14/16.) nagy leltári vására, amelyen az előző idényről visszamaradt, de feltétlen divatos szövetek és selymek, minden képzeletet felülmúló alacsony áron kerülnek eladásra. A torlódást elkerülendő, ajánlatos a kora reggeli órákban felkeresni László és Feketét, hogy mindenki könnyen megtalálhassa a neki legmegfelelőbb ruhaanyagokat. (Hirtelen méhelt Uhlár Béla plébános.) Uhlár Béla címzetes esztergomi kanonok, a béke téri plébános, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag vasárnap éjszaka hirtelen elhúnyt. A plébánia személyzete hétfőn reggel hiába várta, a reggeli szentmise idején a plébános nem jelentkezett. A személyzet feltörte a hálószoba ajtaját, ágyán holtan találták a plébánost, akit az orvosok megállapítása szerint szívszélhűdés ölt meg. Halála széles körben nagy részvétet keltett. A városházára kitűzték a gyászlobogót. Temetése szerdán délelőtt tíz órakor lesz a XIV. kerületi plébániatemplomból. A gyászszertartást Breyer István győri püspök végzi. GYÁSZROVAT Mint Hegyeshalomról jelentik Hauptmann Mihály igazgatót, a Nemzeti Egység Pártja elnökét vasárnap temették Hegyeshalomban, a község és a környék nagy részvételével. _ A temetési szertartást XVeitler Rezső evangélikus lelkész végezte. A Nemzeti Egység Pártja nevében Pintér László országgyűlési képviselő, a Tanítóegyesület nevében pedig Walfner igazgató mondott gyászbeszédet. P. Molnár Arkangyal, a Szent Ferenc-rend zárdafőnöke, a rendi teológia tanára, egyházi író életének 51. évében Székesfehérvárott meghalt. Szerdán reggel 9 órakor temetik a rend templomából. Nemespani Rédly Sándor dr. ny. kir. táblai tanácselnök, a győri kir. tábla volt tanácselnöke január 23-án meghalt. Temetése január 25-én délután fél négy órakor lesz a farkasréti temetőben. Párizsból jelentik: Blum Teréz asszonyt hétfőn délelőtt temették el a Pere-Lachaisetemetőben. A család kifejezett kívánságára a temetésen csak a rokonság és a legszűkebb baráti környezet vett részt. B. H. SZINNA MŰVÉSZET Lohengrin — Vendégjáték a Városi Színházban. — A magyar kir. Operaiháznak a Városi Színházban rendezett hétfői előadásán a Lohengrin került színre, két külföldi vendéggel. Elza szerepét Müler Mária adta, azzal a meggyőző, közvetlen átéléssel és előkelő bájjal, amellyel a wagneri leányalakokat megmintázza. Hangjának puha, meleg csengése a pianokban is betöltötte vivőerejével a színház óriási térfogatát. Mind éneke, mind pedig játéka átszellemülten költői volt. Lohengrin szerepében nálunk eddig ismeretlen tenorista, Max Hirzel, drezdai kamaraénekes mutatkozott be. Mutatós színpadi jelenség volt a hattyúlovag jelmezében. Hangja friss, kellemes, hajlékony és tömör, színezete inkább lírai, mint heroikus. Jó énekes, muzikális, iskolázott, értelmesen deklamál. Fellépése határozott sikerrel járt. Ortrudot ezúttal először adta Tutsek Piroska. Nagyterjedelmű, nemesen csengő mezzoszopránja kifogástalanul győzte a nagy feladatot; Elzával énekelt duettjében drámai erő volt. Ha énekbeszédét a magas fekvésiben is plasztikusabbá teszi, anélkül, hogy a hangvételt befolyásolná, akkor kitűnő Wagner-énekesnő lehet. Telramund az indisponált Losonczy helyett a mindig megfelelő Maleczky Oszkár volt. Kálmán Oszkár és Farkas Sándor kipróbálta: közreműködése egészítette ki a szereposztást, a zenekar élén a megbízható, nyugodt Berg Ottóval. Op ricz Zsigmomd is elküldte üdvözleteit az ünnepeknek. Különösen meleg és meghatott ováció fogadta Medgyaszay Vilmost, amikor a „János vitéz”-ben egykori partnerével, Fedák Sárival jelent meg, aki kezében „egy rózsaszár’-lal adta át Kukorica Jancsi üzenetét az ő szerelmes, édes Ilaskájának. Kedves volt ez a népes, Itaka műsorral való ünneplés, de bizonyos értttetemben csalódást is okozott a közönség nagy részének. Mindazoknak, akik ezúttal elsősorban magának Medgyaszay Vilmának az előadását szereték volna élvezni. Még jó, hogy a közreműködésüket megígért művészek egyrésze nem jött el mert a háromórás műsorban így is alig negyedóra jutott a voltaképpeni főszereplőnek, Medgyaszay Vilmának. Mindössze négy rövid diit énekeltt: Lányi Viktor két finom szerzeményét és kettőt, a régi kedves chansonokból. Pedig megjelenése, hangja, egyéniségének vonzóereje ma is mélltó arra, hogy egymagában is akár egész estét betöltsön, elragadó tartalommal és a régi, forró sikerrel. OTTLIK PÁLMA Medgyaszay Vilma jubileuma Az első dizőz, a francia Yvette Guilbert után nemsokára — de csak időrendben utána, művészi rangban nem — jött Medgyaszay Vilma. Aranyszőke, rózsaszínű fiatalságában jelent meg a színpadon, ezelőtt harminc évvel, de „fejlődnie” sohase kellett, mert az, amit csinált, az első pillanattól kezdve ösztönösen tökéletes volt. És most, amikor egyenesen konjunkturális dolog dizőznek lenni, amikor a város száz és száz szórakozóhelyén énekel egy-egy „úrinő a zongoránál”, Medgyaszay Vilma még mindig a legkülönfé közösük. Mi az ő varázsának a tittka? Lényének puha, asszonyi bája? Szemének meleg sugárzása? Mosolya, amely éppúgy tud ujjongóan boldog, mint szívettépően szomorú lenni ? Vagy a hangja, ez a bársonyos, éles, halk muzsika, amely mindent kifejez és néha egyetlen verssorba sűrít az életünket? Igen. De mindez csak foglalja valami megfoghatatlannak: a léleknek. Ez a lélek Medgyaszay Vilma művészetének tartalma és értéke, ez az, ami megtartotta. őt három évtizeden át és megtartja ezután is fiatalnak, bájosnak, ellbűvölőnek és nagy művésznek. Vasárnap este ünnepelték szinészpályáz áriáik harmincadik esztendejétt a Zeneakadémia nagytermében, a® emelvényen a szinészársak és társnők, a zsúfolt nézőtéren pedig lelkes közönségének hatalmas serege. Három órán át énekeltek, szavaltak, mókáztak „Mimi” kollégái, közöttük olyan kiválóságok, mint B. Sándor Erzsi, Rózsahegyi Kálmán, Rosier Endre s a humornak olyan mesterei, mint Békeffi, a Pethes—Dénes-dal, Salamon Béla, Szász Ila, Boros Géza, Kökény Ilona, Rajna Alice, stb. A Színészszövetség és a beteg Mó Énekes vígjáték lett a Csalódásokból A Csalódások,, mint a Nemzeti Színház centenáris ciklusának egyik darabja kerül felújításra. Műsorra tűzését még ünnepélyesebbé teszi az a körülmény, hogy ez év február 5-ére esik a Kisfaludy Károly születésének százötvenadik évfordulója. A darabot Galamb Sándor, A peleskei nótárius átdolgozója formálta modern színpadra s mint vendégrenddező, ő is rendezi. Az új átdolgozásban mint énekes vígjáték elevenedik meg a híres Kisfaludy-darab. A darab zenéjét Vincze Ottó, a tehetséges fiatal muzsikus szerezte. Lesz benne több népdal, azonkívül katonai induló, érzelmes szalondalok és több tánc. A táncokat (ländler, gavotte, palotás, toborzó, polonaise, galopp) Mishy Anna tanította be. A díszleteket vitéz Zsombory József tervezte. * (Darabváltozás az Operaházban.) A színház több tagjának hetysége folytán január 25-ére, keddre kitűzött Simone Boccanegra helyett Dobay Lívia, Bársony Dóra, Szilvásy Margit, Halmos János, Lendvay Andor, Maleczky Oszkár, ifj. Toronyi Gyula és Fekete Pál felléptével a Pillangókisasszony kerül előadásra. Vezényel Ferencsik János. * (Magyar művészek külföldi sikere.) Gallai Nándor, az ismert komikus, aki a nyáron a „Jedermann” állatkerti előadásán mint drámai színész is sikert aratott leányával, Katóval Kaunas-ban, Litvánia fővárosában vendégszerepel egy nagysikerű artista produkcióval. A „Versalis” revüszínpadon 2 Gallais néven aratnak estéről-estére nagy sikert. Gallai Nándor és leánya már több külföldi nagy varietészínpadra kapott meghívást. * (A miskolci vasutaszenekar jótékonycélú hangversenye Ózdon.) Miskolcról jelentik: A Miskolci Vasutasok Ének- és Zenetársasága nyolcvantagú zenekara Ózdon a színházban nagysikerű hangversenyt rendezett a borsodmegyei árvízkárosultak javára. A hangversenyen vitéz Borbély-Maczky Emil vármegyei és Lukács Béla Miskolc városi főispán veztésével megjelent az egész vármegye előkelő társadalma. A zenekart Ábrányi Emil, a hetventagú énekkart pedig Kiss Dénes karnagy vezényelte. Beethoven, Schubert, Erkel, Bartók, Kodály, Bizet, Grieg műveit a zenekar és énekkar nagyszerű felkészültséggel mutatta be. A közönség nagy tetszéssel fogadta az egyes számokat. A zenekar megszervezése, fegyelmezettsége Hamary Géza dr. miskolci MÁV üzletigazgató érdeme. Bérleti előadásaink a Nemzeti Színházban és a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Január ót Süt a nap a Nemzeti Színházban Jan. 25-én, kedden Kékróba a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Kedvezményes jegyek rendkívül mérsékelt áron kaphatók kizárólag jegyirodánkban. VIli., JÓZSef-kÖFÚt 5. SZ. telefonon rendelt jegyeket kívánatra díjtalanul házhoz küldjük Telefon: 140-000 és 144-401. 9 N MEGJELENT * CSODÁLATOS SZÍV MÁRIÁS IMRE regénye, az anyai és gyermeki szeretet himnusza Megrendelhető:Stádium Könyvkiadó Vállalatnál, Vili., József-kri 5 it VI., Zlózsa u. Il 0 ARA# P LOO 0 * (A Nemzeti Szalon téli tárlatának megnyitása.) A Nemzeti Szalon téli tárlatának megnyitásán a kultuszminiszter képviseletében Tasnádi Nagy András dr. államtitkár jelent meg, akit Preszly Elemér dr. titkos tanácsos, főispán, az egyesület társelnöke és Hubay Andor igazgató kalauzoltak végig a kiállítási termeken. A kiállításnak nagy sikere van. * (A budapesti evangélikus énekkarok hangversenye.) Magas művészi színvonalú összejövetel volt vasárnap este a Deák téri templomban. A budapesti evangélikus énekkarok áhítat óra kertében ezúttal először közös hangversenyen mutatták be tudásukat. Kapi- Králik Jenő orgona-bevezetője után Kemény Lajos esperes lépett a szószékre és arról beszélt, hogy mit vár az evangélikus egyház az énekkaroktól és érdesektől. Ezután a Deáktéri Lutheránia Vegyeskar és a Fasori Evangélikus énekkar. Kapi-Králik Jenő és Peschko Zoltán vezetésével előadta Gallus és Bodenschatz egy-egy kettős kórusát. Újabb előadás következett: H. Gaudy László dr. hitoktatási szakfelügyelő az egyházi ének és zene evangéliumi missziójára világított rá. Ezt követően az egyesített hat énekkar Praetorius „Fohász” című kánonjával ragadta el a hallgatóságot. Raffay Sándor dr. püspök imájával és Kapi- Králik Jenő orgonajátékával végződött a sikerült zenei találkozó. * (A Sziniakadémia vizsgaelőadása.) Nagy Adorján növendékei vasárnap délelőtt a Nemzeti Színház színpadán mutatták be tudásukat Paul Géraldy Ezüstlakodalom című színművének szerepeiben. Paul Géraldy színműve nagy feladatot ró a szereplőkre, mert a kevés cselekményű darabban inkább a dialogokon és a gesztusokon van a hangsúly. Nagy Adorján rendezőtanár tudására és az Akadémia másodéves növendékeinek tehetségére vall az a tény, hogy a közönség tapsai és tetszése valóban őszinték voltak. A legnagyobb sikert Gerő Ilona, Regős Klára és Ékes Irén aratták a nők közül, a férfiak közül pedig Szécsi Ferenc, Bángyörgyi Károly és Dienes Ferenc osztoztak egyenlő részben a tapsokban. * (A Pátria Klub jubiláris hangversenye.) A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja szombaton fennállásának tizenötéves jubileuma alkalmából hangversenyt rendezett. A műsor első számaként Faragó György zongoraművész Dohnányi Des dur etűdjét adta elő művészi átérzéssel. Gyurkovics Mária, az Operaház fiatal koloratúr énekesnője a közönség szűnni nem akaró tapsai közben énekelte a Hunyadi Lászlóból Gara Mária áriáját és Hubay: Madárdalát. Gárdos Kornélia, a Nemzeti Színház tagja néhány költemény művészi interpretálásával aratott nagy sikert. Albert Ferenc hegedűművész adott elő ezután néhány zeneszámot tökéletes technikával. A művészi zongorakíséretet Lisznyai Szabó Gábor zongoraművész látta el.