Budapesti Hírlap, 1938. március (58. évfolyam, 48-72. szám)

1938-03-18 / 62. szám

1938 MÁRCIU­S 18. PÉNTEK B. H* A mezőgazdaság biztató helyzete Az Országos Mezőgazdasági Kamara helyzetjelentése február hónapról Az Országos Mezőgazdasági Kamara a következőkben számol be a mezőgazdaság február havi helyzetéről: Az őszi szántások pótlását a tavasziak alá, továbbá talajok előkészítését és a vetési­ munkálatokat február végén főként a homokos földeken és a száraz, laza, ma­gasabban fekvő területeken országszerte megkezdték. A száraz nappali felmelegedés kemény éjjeli faggyal váltakozott. Ez a hőingadozás a homokos földeken álló ve­téseket kevésbé bántotta, míg a kötöttebb talajokon a vetésekben számottevő káro­sodást okozott a felfagyás. Bár az őszi vetések ezt általában megsínylették, nem mondható kedvezőtlennek a vetések ez idő szerinti állása. Az éjjeli fagyok a ve­tett takarmányokat is megviselték. Álta­lánosságban növekszik a vetett takarmá­­nyok területe. Főleg a lucernáé. Szőlőben megkezdődött a nyitás. A ta­kart szőlők jól teleltek. A gyümölcsösök­ben továbbra is nagy eréllyel folyik a gyümölcsfák tisztogatása. A gyümölcsö­sökben nem észlelhető kár és szép termést mutat valamennyi fa. Az állatállomány egészségi állapota ki­elégítő és a kitelelés nem okozott nagyobb gondot a gazdáknak. Az aszály sújtotta ti­szántúli megyékben azonban, főként Szat­­márban igen nagy mérvű a takarmány- és ólomszalmahiány. Az értékesítés terén, a kenyérmagvak piacán, lényegesebb változások nem állot­tak be. A takarmány és sör árpa ára to­vább csökkent. A tengeri piacon az árak emelkedő irányzattal tartottak, ami a nagymérvű hizlalásnak és a Németország felé megindult kivitelnek tudható be. A magvak értékesítési lehetősége a közel­múlt hetekben lényegesen javult. Burgo­nyában élénk a belföldi kereslet. Az állatértékesítés terén a sertéskínálat tartózkodó, az árak tartottak. Szarvas­­marhában élénk kínálat tapasztalható, ami egyrészt a takarmánykészlet csökkenésé­nek, másrészt a száj- és körömfájástól való rettegésnek tudható be. A száj- és körömfájás hazánkat eddig elkerülte. A juhkivitel tartózkodó, egyik közvetlen oka a frank árfolyamvesztesége. A gazdaközönség mindjobban kívánja a szövetkezeti hálózat kiépítését és a ter­­melvények tervszerű, szervezett értékesí­tését. A gazdaközönség anyagi ereje tel­jes igénybevételével igyekszik köztartozá­sait törleszteni és a hátralékok némi csök­kenést mutatnak. Pénzügyi téren egyes vidékeken némi javulás észlelhető, ami a betétek növeke­désében és az elsőrendű bénítású birtokok számára folyósított hitelekben jut kife­jezésre. A földárak változatlanul szilár­dak. Eladások csak szórványosan történ­nek. A Duna-Tisza közén az utóbbi időben a homoki földek vételára nagyobb arány­ban emelkedett, mint a kötött földeké. A földmívelésügyi minisztérium három hónapos téli gazdasági tanfolyamai, a me­zőgazdasági kamarai és a különböző gaz­­datársadalmi szervek által rendezett rö­­videbb tanfolyamok és szakelőadások zö­me befejezést nyert. A gazdaközönség e tanfolyamok iránt nagy érdeklődést mu­tatott. A munkásszerződtetések még mindig tartanak, lényeges változás nem állott be. Javulás annyiban észlelhető, hogy a jobb termény és állatárak folytán emelkedett azoknak a kisgazdáknak a száma, akik is­mét napszámossal dolgoztattak. — Országos vásárok. Országos vásárokat március hó 20-tól március 27-ig a következő helyeken tartják: Március 20-án, vasárnap: Békés, Budapest, Tiszaföldvár. Március 21-én, hétfőn: Csákvár, Dunaföldvár, Bácsbokod, Gödöllő, Gödre, Izsák, Kapuvár, Magya­r­­mecske, Martonvásár, Mosonszentjános, Ne­­mesvid, Németboly, Ócsa, Őriszentpéter, Ősi, Pereg, Riese, Rum, Salgótarján, (állatvásár), Szécsén,­ Szendrő, Szőlősgyörök, Tatabánya, (országos), Tokaj, Und., Zalaapáti. Március 22-én, kedden: Dunaföldvár, Kálmáncsa, Mar­tonvásár, Nyikosszéplak, Som­lyóvásárhely, Sümeg, Szécsén. Március 23-án, szerdán: Hő­­gyész, Jászberény, Pátra, Présalma, Somogy­­szob, Tiszakarád. Március 24-én, csütörtökön: Kercseliget, Nemesdéd, Sajtoskál. Március 26- án, szombaton: Battonya, Bükkösd, Cibak­háza, Kehida, Marcali, Rédics, Szekszárd, (havi), Törökkopány, Vásárosmiske. Március 27- én, vasárnap: Füzesgyarmat, Szabadszál­lás, Túrkeve. Egy év alatt 2766 darabbal szaporodott a gépjármű­­állomány A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország gépjárműállománya januárban az előző hónaphoz képest 698 darabbal csökkent, de még mindig több 2766 darabbal, 10,1 százalékkal, mint egy évvel ezelőtt. Január hónapban minden kocsifajtánál bizonyos fokú csökkenés ál­lapítható meg. Az állomány apadása or­szágos viszonylatban különösen a motor­­kerékpároknál, személykocsiknál és a te­herkocsiknál szembetűnő. Az egy év előtti állapothoz képest a vidéki és fővárosi járművek száma 2766 darabbal több s ebből Budapestre 1253 darab esik. Ebben az egyéves létszám több e­setben a személykocsik 22.6, bérautók 4.0, autóbuszok 5.4, teherkocsik 5.9 és az egyéb kocsik 3.8 százalékos hányaddal ré­szesültek. Budapesten a személykocsik 18.8, a bérautók 1.2, az autóbuszok 9.4, a teherkocsik 5.9 és az egyéb kocsik 4.1 szá­zalékos állománynövekedést értek el. A vidék fölénye a fővárossal szemben a motorkerékpárok tekintetében még mindig észlelhető. A budapesti állomány ugyanis január hónap végén csak 2860 darab, a vidéki ellenben 9177. S egy év alatt a fő­városban a motorkerékpárok száma 118 darabbal apadt, a vidéken pedig csak 8 darabbal. Végeredményben gépjárműállományunk a múlt hónapihoz képest 2,2 százalékos csökkenést mutat, de 2766 darabbal, 10,1 százalékkal több fut az ország területén, mint egy évvel ezelőtt. A Mezőgazdasági­­ kiállítás Akadálytalan beutazás a kiállítási igazol­vánnyal Az utóbbi napok eseményeivel kapcso­­latban a szomszédos államok területén olyan hírek terjedtek el, hogy a mezőgaz­dasági kiállítás igazolványaival Magyar­­országra utazni kívánó külföldieket a ma­gyar hatóságok nem engedik a határon át. Ezzel a híreszteléssel szemben a kiállítás rendezőbizottsága illetékes helyről nyert értesülés alapján közli, hogy a, kiállítási, igazolvánnyal a Jugoszláviából, Csehor­­szágból és Román­iából Magyarországba utazók részére a magyar hatóságok min­­den különleges rendszabály nélkül lehetővé teszik a beutazást, csupán a volt osztrák területről beutazókkal szemben foganato­sítják a szigorúbb felülvizsgálatot. Március 23-án, szerdán reggel nyílik meg az idén az Országos Mezőgazdasági­­ Főtanácsi ülés a Jegybankban. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa március 17-én ülést tartott, amelyen az elnök ke­­gyeletes szavakkal emlékezett meg a bank megválasztott alelnökének és a főtanács tagjának, Vértesy Sándor dr. m. kir. tit­kos tanácsosnak elhalálozásáról. Helyébe a főtanács az alapszabályok 28. cikke ér­telmében Haggenmacher Henrik póttagot, a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde helyettes vezérigazgató­ját hívta be. — Anglia tojásellátása. Londonból jelentik: Európában legnagyobb tojásbevitele Angliá­nak van. Anglia a legutóbbi évben mintegy négymilliárd darab tojást vett idegenből, Európa tojásbehozata 90 százalékban Kúrából történik és ennek hetven százaléka azaz évente egymillárd darab tojás Angliába irá­nyult. Mivel a kínai háború következtében Európa egyre kevesebb tojás kap Kínából Anglia most Magyarországon, Romániában Bulgáriában, továbbá Lengyelországban, Dá­niában és Hollandiában tesz kísérletet a kí­nai szállítás pótlására. — A Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagy­­kereskedők Országos Szövetsége Madarassy- Beck Gyula báró dr. elnökké választásának 20. évfordulóján március 23-án jubiláris dísz­közgyűlést tart a Kamara nagytermében. Ezt követőleg ünnepélyes estebéd lesz a Hungá­ria nagyszállóban. A jubileum alkalmával leplezik le az elnök mellszobrát. Kiállítás. Ezzel kapcsolatosan az Ország­­os Magyar Gazdasági Egyesület ismétel­ten megrendezi a tavaszi gazdahetet, amely már március 18-án megkezdődik s előadások sorozatában foglalkoznak rész­ben a Köztelek székházában, részben a ki­­állítás előadói termében az aktuális gaz­dasági kérdésekkel. Március 20-án, vasár­nap délután 3 órakor vitéz Teleki Béla gróf főispán, a kiállítás rendezőbizottsága elnökének előadása fog elhangzani a rádió­ban a Mezőgazdasági Kiállításról. A ki­állítás megnyitását megelőzően már már­cius 22-én, kedden megkezdődik az egyes állatcsoportokban a bírálat, március 23-án, szerdán este pedig a rádió közli a kiállí­tási bírálatok és díjazások eredményét. A mezőgazdasági kiállításon a falu egészségvédelmének külön csarnoka lesz, amelyben a Vármegyék és Városok Or­szágos Mentőegyesülete, az Országos Köz­egészségügyi Intézet és az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet fogják ezirányú működésüket bemutatni. A Mező­­gazdasági Biztosító Intézet kiállítása nem csupán képeket és statisztikai grafikono­kat, hanem gyógyászati segédeszközöket és balesetelhárító védőeszközöket is fog az érdeklődőknek bemutatni. E kiállítás ke­retében bemutatják a legújabb gyógyá­szati segédeszközöket, művégtagokat, járó­gépeket. . .'J. '• : GYERMEKSZEMEK REGÉNY »ÍRTA: SIMONFAY MARGIT Zsorzs dühbe jött ettől a választól és betanított kis szajkónak, undorító hazug majomnak nevezte a kislányt, aki mellett már ott állt Bábu is. Még hall­gatott, de a szája már lefelé görbült. — Nincs itt, mondom, hogy elutazott, — kiál­totta Magdi. — No­ majd meglátjuk, — mondta a volt vő­legény és megindult a ház felé. Félrelökte Bábut. — Eredj innen te bőgőmasina! Magdi elrémült, hiszen Marika bent volt az ebédlőben mamával együtt. Nem tudta, miért van ez az egész, de tudta, hogy Zsorzsnak nem szabad bejutni az ebédlőbe Marikához. Belekapaszkodott a fiatalemberbe és megpróbálta visszahúzni. A gyerekek ijedtsége csak még nagyobbra nö­velte a gyanút Zsorzs szívében, sőt hamarosan bi­zonyosságra változtatta. Most már semmiféle ha­talom nem tartózhatta fel. Lerázta őket magáról és belépett a házba. Szerencsére a lármára és sivalkodásra, amit Magdi Bábu segítségével véghezvitt, az édesapjuk kihajolt a kerti szoba ablakán és meglátta Zsorzsot eltűnni a kapuban. A kertből lépcsőházba jutott az ember, amely­ben tizetizenkét lépcsőn kellett felmenni, hogy egy üveges ajtón keresztül a lakásba léphessen az ér­kező. Ennél az üvegajtónál várta a vendéget most Magdi édesapja. Szívesen fogadta és a szobájába tessékelte. A kerti szoba volt Mayer doktor dolgozószobája. Azelőtt két kis szoba volt ennek a helyén, de pár évvel ezelőtt áttörette a falat és a két apró lyukból egy tágas, barátságos, világos és csendes szobát csináltatott. Ide vezette be most Zsorzsot, aki vadul tá­madt rá. — Tudom, hogy itt rejtegetitek,­­— ordította, úgy, hogy az ebédlőben is, a kertben is meghallot­ták. — Látni akarom. Látni, még egyszer. Minden áron. Ne állj az utamba — és fenyegetően nyúlt a hátsó zsebébe. A doktornak eszébe jutott a felesége rémült beszéde arról, hogy Zsorzs állandóan töltött revol­vert hord magánál, de nem riadt vissza a veszélytől. Megragadta a támadó mindkét karját, úgy, hogy az moccanni sem tudott és a keze a zsebében maradt. —­­ Azt akarod, hogy leüsselek, mint egy veszett kutyát? — rivalt rá az elsápadó fiatalemberre. Far­kasszemet néztek, mozdulatlanul összeakaszkodva, minden izmuk és minden idegük megfeszítése köz­ben. Mind a ketten hatalmas termetű erős emberek voltak. Mayemé az ebédlőben nem bírta ki tovább a gondolatot, hogy dulakodásra kerülhet a sor köz­tük. A síró Marikát magára hagyta és remegve lépte át a kerti szoba küszöbét. Megkönnyebbülten sóhajtott fel. Férje előtt egy meghunyászkodott embert talált, akinek a doktor igyekezett a lelkére beszélni. Bátorítóan veregetett a vállára és éppen arra biz­tatta, hogy legyen türelmes és kitartó, még jóra for­dulhat minden. — Hiszen Marika csak téged szeret, ne tedd neki elviselhetetlenné ezt az időt és ezt a helyzetet. — De mikor nekem azt mondták, hogy Tibor... — nem is tudta bef­ejezni a mondatot. A szeme megint vadul forogni kezdett — Ne hallgasson arra, amit az emberek beszél­nek, — szólalt meg most Mayerné, — higgyen Ma­rikának, aki általam üzeni, hogy csak magát sze­reti és megvárja magát. Nincs itt semmi baj, hiszen olyan fiatalok még. Van idejük várni egymásra, ha már így fordult a dolog. — Akkor hát miért nem láthatom? — fakadt ki Zsorzs, — ha igazán a pártomon vannak és nem űznek bolondot belőlem, akkor miért nem segítenek abban, hogy találkozhassam vele? — De ember, — a doktor erősen, megragadta Zsorzs vállát és megrázta. — Azt kell hinnem, hogy minden jóérzés kiveszett belőled. Te mered állítani, hogy szereted azt a lányt? Nézz a szemembe és mondd még egyszer, hogy itt az ideje annak, hogy ti ketten találkozzatok. Zsorzs lehajtotta a fejét és hallgatott. Úgy ment ki a házból fehorgasztott fejjel, lelógó karok­kal, bizonytalan léptekkel és könnyes szemekkel, mint akit megvertek. Magdi tátott szájjal bámult utána és azon gon­dolkozott, hogy mi lehet itt az a valami, amit ő nem tud. Biztosan még egy titok. Most kezdhette elölről az egészet. Vadászhatott az igazi titok után. Magdi úgy érezte magát, mintha a múltkor lepke helyett egy hernyót fogott volna. Másnap arról kaptak hírt, hogy Tóni bácsi az éjjel nagyon rosszul lett és orvosa szerint az álla­pota válságosra fordult. Marikának nem volt tovább maradása Mayerék házában. Az édesapja mellé kí­vánkozott. Ápolni akarta, s azt állította, hogy szük­sége van valamire, ami lefoglalja. Nem is nagyon marasztalták. Belátták, hogy igaza van és azt gondolták, hogy nincs most már semmi ok a Zsorzstól való félelemre, hiszen olyan megszelídülve távozott utoljára, mikor a lelkére be­széltek. Marika tehát hazament és Mayerék titokban örültek egy kicsit annak, hogy megszabadulnak a felelősségtől. Csak Magdi nem örült, mert arra gon­dolt, hogy Marika a titkot is magával vitte. IX. MARIKA Tóni bácsi állapota egyre súlyosabbá vált és a fizikai rosszullétekhez lelki izgalmak is járultak. Állandóan rettegett a lánya miatt. Marika csak percekre mozdult el mellőle. Éjjel­nappal ott görnyedt az ágy mellé húzott karosszék­ben, vagy ott kuporgott az ágy szélén. Máskor ró­zsás, üde arcocskája, most sápadt volt és beesett. Zöldes-szürke szeme alá sötét árnyékokat rajzolt a virrasztás. .(Folyt. köv.)

Next