Budapesti Hírlap, 1938. április (58. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-01 / 73. szám
1938 ÁPRILIS 1, PÉNTEK N.R. NAGY-NÉMETORSZÁG VÁLASZT BERLIN, március hó (A Budapesti Hírlap munkatársától.,) Április 10-én a szavazóurnák elé járul Nagy-Németország. Kerek ötven millió lélek. Nagyobb tömeg még aligha adta le szavazatát egyszerre a világon. Részben népszavazás lesz Hitler eredményes politikája fölött, részben pedig a német nép megválasztja új parlamentjét. Az új , Reichstagot, amelynek legutóbb már 720 képviselője volt és a jövőben kerek 800 tagja lesz. A legnagyobb parlament Európában, de pártok nélkül, egy akarattól vezettetve, egy világnézetnek hódolva, minden erejét, tudását és készségét az egységes német nép boldogulásának szentelve. Ez a parlament, amelynek egyébként egész hatalma Hitler kezében van összpontosítva, egymagában a legbeszédesebben mutatja a múlt és a jelen közötti különbséget. Valaha Németországban több mint két tucat párt tülekedett a hatalomért, most vita és kritika nélkül a Reichstag a bizalomnak nyilvános kifejezője, amellyel a német nép .Vezére és kancellárja irányában viseltetik. Hitler Adolf programjába tartozik, nagy politikai fordulatokkal kapcsolatosan felvetni a bizalmi kérdést népe előtt. Ha így cselekedett, amikor Németország kilépett a Népszövetségből, ezerszeresen több oka volt most a nagy lépésre, amikor sikerült vérontás és erőszak nélkül a német nép egyik régi vágyát valóvá váltani: Nagy-Németországot megteremteni. Az így formulázott bizalmi kérdésre, aligha akadhat német, aki nemmel tudna felelni. Ha voltak elégedetlenek, amint minden országban vannak, ha voltak talán még merészebben gondolkodók, akik valami lehetetlen, ködös jövendőről álmodoztak, mindet, nem német és nem nemzeti gondolatmenetnek el kellett némulnia a nagy tett előtt, amely elsősorban azt a hatalmat juttatta szemléltetően, egész fényességében kifejezésre, amely ma a németek földjéből kisugárzik és Németországot az országok sorában az elsők közé emelte. A népszavazás eredménye egy pillanatra sem lehet kétséges sem Ausztriában, sem a szűkebb birodalomban. Az új Reichstag megválasztása sem okoz gondot, hiszen a legújabb törvény szerint egy egységes lista készül Nagy-Németország számára, amelyen változtatni nem lehet. Csak egy dolgon lehet vitatkozni, milyen nagy lesz a leszavazott választók száma. Lesznek-e még olyanok, akik távol maradnak, amikor történeti tettek szentesítéséről van a szó? Ez okból van ma Németországban választási küzdelem, amelyet Göbbels, a propagandaminiszter vezet és ez okból állanak elsősorban a felvonuló szónokok sorában maga Hitler és Göring, mintha nagy nemzeti érdekek forognának veszélyben. A kérdés nem is az, vájjon, amiben senki sem kételkedik, hogy a német nép többsége teljes bizalommal támogatja-e a kormányt, hanem az, vájjon minden német szívvel és lélekkel belesorozható-e e pillanatban Hitler Adolf táborába? Mindenkit az urnák elé vinni, aki él és mindenkit leszavaztatni az utolsó emberig és megmutatni, hogy ez az ötvenmillió kivétel nélkül igennel adta le ítéletét, a nagy cél, amely a választási küzdelemben a nemzeti szocializmust hevíti és oly szervező munkára és agitációra készteti, amilyen még aligha volt a világon. A feladat az utolsó kétkedőt is megnyerni nem a párt, hanem a vezér számára, az utolsó elégedetlent is kitanítani, hogy most nem holmi másodrendű politikai kérdés áll a homloktérben, hanem a németség hatalmának, politikai súlyának, gazdasági boldogulásának a problémája.. Ebből a szempontból nem elégséges, ha Hitler azt mondhatja, hogy a német nép többsége áll mögötte, hanem kívánatos, sorsdöntő jelentőségű, hogy reámutathasson majd ötvenmilliónyi rendületlen tömegre, amely politikája, nemzeti munkája, békés törekvései mögött csoportosul. Még ebben a kivételes választási mozgalomban is a béke marad a legfelsőbb ideál, amely biztosítja a mindennapos kenyeret, a nyugodalmas munka minden áldását és a nemzet jövendőjét. Csak a taktikában van némi különbség. A szűkebb birodalom határai között a németség döntésénél már visszatekinthet a múltba, számbaveheti az utolsó öt esztendő eredményeit, maga előtt látja a sikeres munkát, a munkanélküliség leküzdését, az ipar és kereskedelem felvirágzását, a gazdavilág boldogulását, ebben a keretben talán az agitáció könnyebb, a felvilágosítás egyszerűbb, a kapcsolat a nemzeti szocializmus és a polgárság között gyorsabban helyreállítható. Ha Hitler ezekre a kétségtelen eredményekre rámutat, még ellenségének is el kell ismernie, hogy a birodalomba új életet öntött, és hogy ezt a sikert a hatalom külső jeleinek megteremtésével, az új véderő megszervezésével és legutóbb Ausztria beolvasztásával egészen az álmok világáig fokozta. Ausztria földjén azonban a szűkebb birodalomban elért sikerek csak a nemzeti szocializmusban és Hitler személyében rejlő erők bizonyságául szolgálnak. Ott nem elégséges a múltra utalni, hanem szükséges a jövőről is kimerítő programot adni. A németség e részének, amely az utolsó esztendőkben szenvedések iskoláját járta végig, már bepillantást kell adni a jövőbe, amely visszaadja e hétmilliós nép életkedvét, biztosítja munkája eredményét és kenyeret fog adni minden kéznek, amely részt akar venni a nem közönséges feladatban, amely reája vár. Ha a múltban a Habsburgok a császári hatalom minden gazdagságát Bécs fényének gyarapítására használták fel és a császárvárost sokszor aranyesővel ajándékozták meg, a nemzeti szocializmus még szebbé, még fényesebbé kívánja tenni új fővárosát, de a saját munkája révén. Amint Berlin, München, Hamburg és Nürnberg szinte újjáépülnek és évszázadokra szóló, monumentális építkezésekkel újabb világcsodákká lesznek, úgy Bécsre is nagy átalakulások várnak, mert a most elveszített politikai és diplomáciai hatalmat csak az idegenforgalom mindent elborító fokozásával lehet majd pótolni. Amellett a gazdasági fellendülés, az ipar és kereskedelem felsegítése, az ország természeti kincseinek erősebb kiaknázása, Ausztria beleilleszkedése a Nagy-Németország életszervezeteibe oly sokoldalú tevékenységet fognak kiváltani, hogy a lassan kidomborodó tervek csak akkor valósulhatnak majd meg Hitler szellemében, ha minden német különbség nélkül kiveszi majd a részét a valóban nemzetmentő munkából. Ausztria földjén tehát látszólag nagyobb feladat, a választási mozgalmat úgy vezetni, hogy egy egységes, zavartalan, mindent magával ragadó politikai megnyilatkozássá fejlődjön. De ez a látszat csal, bár a nemzeti szocializmus elveinek megfelelően a választási harcokban csak tényekkel küzd és a meg nem valósítható ígéretektől, könnyelmű légvárak igézetétől tartózkodik. Persze Ausztriában is Hitler négy esztendőt köt ki a maga számára, de mert a nép tudja, hogy vezére ígéreteit be is szokta váltani, a lassú fejlődés gondolata egy választót sem fog az urnáktól távoltartani. Annál kevésbbé, mert a német világhatalom tudata ma már annyira eggyé forrasztotta a német népet, hogy az osztrák német is részese kíván lenni Nagy- Németország létéből, munkájából és sikereiből táplálkozó nemzeti erőnek. Az egyik oldalon a siker tudata, a másikoi, a siker reménye egyaránt éltetik és fűtik a lelkeket, különösen ha oly népszerű és oly kiváló szónokok, mint Hitler és Göring fonják koszorúba a képeket, amelyek Nagy- Németország dicsőséggel teli jövendőjét bizonyítják. És még egy tekintetben érdekes, egyedülálló a német választási küzdelem. Előttünk áll a német nemzeti szocializmus példátlan erős szervezete. A politikai harcosok százezres tábora. Kiki a maga helyén felülmúlhatatlan katonája azoknak az eszméknek, amelyeket a vezér és táborkara rendületlenül hirdet. Kiképzett, fegyverbíró, érvekkel is küzdeni tudó tízezrek, akikre a kormány és a párt teljes bizalommal támaszkodhatnak. Mindenfelé felvonulnak ők most, viszik magukkal a hívők millióit, a polgárokat, akik hazafias kötelességüket kívánják teljesíteni, gondoskodnak védelmükről, agitálnak, szónokolnak, az SA és az SS-osztagok a motoros csapatok, a szociális küzdelmek előharcosai, a téli segítség szervezői és végrehajtói, egy páratlanul lelkes, hívő és nyugalmat nem ismerő tömeg, amely a választási harcban is első sorban áll és esküszik a győzelemre, amely el nem maradhat. Az egész pedig nem más, mint mozgósítása, egy táborba való toborzása az egész németségnek egy gondolat, egy idál, egy cél érdekében. Ez az ideál, a német világhatalom az egységes németség erejéből...! Ezt az idált szolgálják a mai német hatalom vezetői, akik ölbe tett kezekkel várhatnák a népszavazás kimenetelét, de inkább megszervezik ezt a választási csatát, amely teljes nagyságában fogja mutatni a nemzeti érzés fellángolását, diadalmas erejét és minden politikai ellenérzést letörő hatalmát... . 3 Hitler• A nemzeti szocializmust sohase akarjuk idegen népre rákényszeríteni A birodalmi vezér és kancellár választási beszéde Frankfurtban Majnamenti FRANKFURT, márc. 31. : Frankfurt városa lelkes ünnepélyességgel fogadta Hitler vezért és kancellárt. Este az ünnepi csarnokban Hitler kancellár propagandabeszédet mondott, amelyben a német állampolgárokat április 10-i kötelességükre figyelmeztette: — A nemzeti szocializmus — mondotta Hitler a többi között — olyan szent és drága ügyünk, hogy sohase akarjuk valamely idegen népre rákényszeríteni. Adj Isten, hogy ezt az ideált nézünknek, mint elsőnek, mindig fenntartsa. Az ideálok erősebbek minden földi hatalomnál. Attól a naptól kezdve, hogy a politikai porondra léptem, csak egy gondolat vezéreit: a letiport Németországot újra felemelni te mindenekelőtt a békeszerződést, minden idők legszégyenletesebb szerződését megsemmisíteni. Öt év óta egyik lapot a másik után tépem ki ebből a szégyenszerződésből. Nem mint jogieső hanem mint jogvissza, állító, nem mint szerződésszegő hanem mint egy férfi, aki visszautasíta, hogy egyoldalú diktátumokat szentnek tekintsenek. Hitler kancellár nyugatnémetországi látogatásai befejeztével pénteken Stuttgartba, érkezik. Nagy dunai kikötőt terveznek Bécsben BERLIN, márc. 31. Bécsből jelentik a Német Távirati Irodának. Neubacher dr. polgármester Fischböck dr. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértésben utasította a városi építkezési hivatalt, hogy sürgősen készítse el Bécs nagy dunai kikötőjének tervét. A kikötő jelentősége különösen szembeötlő az épülőben levő Rajna—Majna—Duna-csatorna jövendő szerepére való tekintettel. Rövidesen megkezdik Regensburg és Bécs között a Duna szabályozását. A tervezett bécsi kikötő méretei feltétlenül megfelelnek annak a jelentős szerepnek, amelyet a kikötő mint a Kelet és Keleteurópa közötti forgalom átrakodó és raktározó helye fog játszani. Az építkezési terveket hír szerint már a közeli napokban átnyújtják a kereskedelmi miniszternek. Áremelési tilalom BÉCS, márc. 31. A lapok első oldalon nagy címekkel köztik azt a hírt, hogy az árak emelését március 18-ig visszamenő hatállyal egész Ausztriában megtiltották. Ennek az intézkedésnek — írják a lapok — mind szociális szempontból, mind Ausztria gazdasági életének zavartalan fejlődése szempontjából nagy jelentősége van. l Alaptalan cseh hí BÉCS, márc. 31. Beavatott helyről közük: Schuschnigg volt osztrák szövetségi kancellárnak, aki változatlanul palotájában a Belvedere-kastélyban tartózkodik, köztudomás szerint meghagyták birtokában a tulajdonában levő rádiókészüléket és egyébként is lakásán belül teljesen szabadon cselekedhetik. Ezt a tényt cseh lapok alkataiul használták fel arra az állításra, hogy Schuschniggot kényszerítették, hallgassa meg a német szónokok ellene irányuló beszédeit. Erről szó sem lehet. Úgy látszik viszont, hogy Schuschnigg bőségesen kihasználja a neki a Sehuschniggról nyújtott lehetőséget, hogy a napi eseményekről tájékozódjék, mert mint hallani lehet, rádiókészülékét igen sűrűn kapcsolja be. Házasodtási kölcsön és egyszeri gyermeksegély BÉCS, márc. 31. Reinhardt birodalmi pénzügyi államtitkár egy gyűlésen bejelentette, hogy április elsejétől kezdve német mintára Ausztriában is bevezetik a házasodási kölcsönt és az egyszeri gyermeksegélyt. A budapesti német követség felhívása a Magyarországon élő német állampolgárokhoz A budapesti német követség kéri a következő sorok közlését: „Április 10-én a német birodalomban Ausztriának a birodalommal való újbóli egyesítéséről népszavazást rendeznek s ugyanakkor lesz a nagy német birodalmi gyűlés tagjainak megválasztása. Szavazásra jogosult minden a választás napján legalább 20 éves férfi és nő, aki birtokában van a birodalmi vagy az osztrák állampolgárságnak, kivéve a zsidókat és azokat, akik zsidóknak számítanak. Zsidó az, aki legalább három fajilag teljesen zsidó nagyszülőtől származik. Zsidónak számít az is, aki két teljesen zsidó nagyszülőtől származik, ha 1935 szeptember 15-én a zsidó felekezethez tartozott, vagy azóta vették fel oda, vagy ha 1935 szeptember 15-én zsidóval élt házasságban, vagy azóta kötött zsidóval házasságot. Az osztrák népszavazásra azok a volt osztrákok is jogosultak, akiket nemzeti érzelmük vagy működésük miatt fosztottak meg állampolgárságuktól. A szavazásban részt vehetnek a külföldön élő szavazásra jogosultak is. Ezek a szavazásra szavazóigazolványt kapnak. A Magyarországon élő szavazásra jogosultak számára az útlevél felmutatása ellenében a német követség állítja ki a szavazóigazolványokat, mégpedig az osztrákok számára az eddigi osztrák követség épületében (Akadémia utca 17.), a többi német számára a német követség épületében (Uri utca 64/66.). A követség vasárnap, április 3-án is nyitva van délelőtt 10 órától 1 óráig. A szavazás leadása csak Ausztriában, vagy a birodalom más részében történhetik. A szavazóigazolványok tulajdonosai bármely tetszőleges szavazóhelyiségben leszavazhatnak. Azonkívül elsősorban a Nyugat-Magyarorságon lakó szavazásra jogosultak számára Lajtamenti Bruck, Hainburg, Nagymarton (Mattersburg) és Gyanafalva (Jennersdorf) pályaudvarain szavazóhelyiségeket állítottak fel. A Budapesten és környékén lakó szavazójogosultak számára Bécsbe két külön vonatot indítanak. Az első különvonat április 9-én délután 15 órakor indul Budapesti Keletipályaudvarról és 18 óra 50 perckor érkezik a bécsi Ostbahnhofra. Visszafelé a bécsi Ostbahnhofról indul április 10-én 20 óra 05 perckor és 23 óra 50 perckor érkezik Budapest Keleti-pályaudvarra. A második különvonal április 10-én 6 óra 25 perckor indul Budapest Keleti-pályaudvarról és 10 óra 17 perckor érkezik a bécsi Ostbahnhofra. Visszafelé a bécsi Ostbahnhofról indul 20 óra 55 perckor és 0 óra 40 perckor érkezik Budapest Keleti-pályaudvarra. Az útiköltség oda-vissza összesen 4,30 pengő. A különvonatra szóló jegyeket a szavazóigazolványokkal egyidejűleg kell megváltani a német követségen. Azokat, akik Közép- vagy Kelet-Magyarországon laknak és szintén igénybe akarják venni valamelyik különvonatot, felkérik, hogy ezt az igényüket a szavazóigazolvány kérésével egyidejűleg közöljék s ez alkalommal mondják meg azt is, melyik vonaton kívánnak utazni. Igazolt ínségesek az utazás céljára a birodalmi németek kolóniájának részéről bizonyos összeget kaphatnak. Azoknak a szavazásra jogosultaknak, akik az április 9-én induló különvonaton utaznak és nincs módjukban maguknak gondoskodni bécsi szállásról, korlátolt számban szálláshelyek állnak rendelkezésükre. Természetesen minden németnek és németosztráknak kötelessége, hogy résztvegyen a népszavazáson és a választásban. Ez a közlemény válasznak tekintendő közvetlenül a német követségre érkezett minden kérdésre.”