Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)
1938-06-01 / 122. szám
A magyar bíróság a nemzeti kötelességteljesítés magaslatán A miniszter kifejtette, hogy a jognak a fejlődő életet kell szolgálnia. Ha megmerevedik, holt betűvé válik. A jóság parancsát kell kövesse, ilyen értelemben beszél Szent István király türelemről és igaz ítéletről. Ez a hagyomány jut kifejezésre bíróságaink igazságszolgáltatási munkájában. A magyar igazságszolgáltatás szervezete a legtisztább szándékkal és a legjobb eredménnyel látja el a reá háruló feladatot. (Úgy van, úgy van!) Nem könnyű feladat ez, a gazdasági, általában a társadalmi élet új, nagy bonyodalmai között, amikor a történelmi fejlődés új feladatok elé állítja a társadalmát. Merev dogmatizmussal, főképpen pedig merev formalizmussal e feladatok megoldására nem lehet vállalkozni. A jó bíráskodás fogalmához nem elegendő a törvények, rendeletek és törvényerejű szokásjog, vagyis a tárgyi jog szabályainak alapos ismerete; ismernie kell az élet követelményeit, a gazdasági és társadalmi együttélés bonyolult szabályait, mindenekfelett a nemzet életének alapvető követelményeit. A magyar bíróság ezeknek a súlyos követelményeknek megfelel és megteszi kötelességét a nemzet iránt. (Helyeslés.) Az igazságügyminiszter a bírói szervezetbe való felvételnél, a kiválasztásnál, a kiképzés előmozdításánál s azoknak a feltételeknek a megteremtésénél, melyek a bírói ítélkezés függetlenségéhez és jóságához szükségesek, fejti ki tevékenységét. A bírói függetlenség a magyar alkotmányos felfogás egyik alapprincipiuma. Nemcsak a politikai hatalmaktól, hanem a mindennapi gondok nyomasztó súlyától függetleníteni kell a bírót, éppen ezért egyetért azokkal a felszólalókkal, akik a bírák javadalmazásával kapcsolatban előterjesztést tettek. A bírói karnak dicséretére legyen mondva, részükről fizetési kérdéseket szóvá nem tették. Az elvégzendő feladatot nézik és nem azt, hogy ennek mik az anyagi előfeltételei. A bírói elmozdíthatatlanság figyelembevételével a javítást el lehet érni, szem előtt tartva a családvédelmi szempontokat. A hátramaradt ügyek szörnyű terhének könnyítése tekintetében az utóbbiesztendők céltudatos intézkedései következtében igen erős javulás állott be a múlthoz viszonyítva. Ismertette a miniszter azokat az elgondolásait, amelyekkel a különböző fokú bíróságok munkamenetét könnyíteni kívánja. A szelekciók rendszere vmintaszerv, a minisztérium a bírói fogalmazási személyzet továbbképzését lehetővé teszi. A jogi oktatás szabályozásával a felsőoktatási tanács most foglalkozik. Büntető igazságszogáltatásunk legszorosabb kapcsolatban áll nemzeti életünk stabilitásával is és éppen ezért kétszeresen fontos a gyors, hatásos és alapos eljárás. Fontos, hgy bíróságaink teljes mértékbenmegértsék a nemzet, legvitálisabb érdekeit,azkat az érdekeket, amelyek a rézsd megtartásához és fenntartásához fűződnek. Az a törvény, amelyet a törvényhozás bölcsessége a legutóbbi napokban a törvénytárba juttatott, egyrészt tökéletesíteni fogja büntetőbíráskodásunk működését, másrészt pedig igen értékes tapasztalatokat fog nyújtani büntetőjogi eljárási rendszerünk számára. Elismeréssel ismertette a vádhatóságok munkásságát, feladataik nehézségét. Megállapítja statisztikai adatok ismertetésével, hogy az álkalmellenes bűncselekmények száma az utolsó esztendőben nem szaporodott. A bűnügyek száma jelentékenyen emelkedett s emelkedett a letartóztatottak száma is. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére a börtönügy kellő színvonalra volt emelhető. Letartóztatási intézményeinket igen nagy számmal látogatják meg külföldiek s ez intézményeinkről külföödi szaklapokban teljes elismerés hangján, mint modern, humánus intézményekről jelennek meg ismertetések. A tagosítás meggyorsul A kincstári jogügyi igazgatóság a legutóbbi időben igen eredményes tevékenységet tudott elérni. A kincstár pereinek eredményei mutatják ezt a tevékenységet. Esetieket, hoz fel arra vonatkozólag, hogy a Legképtelenebb címeken indítanak kincstár ellen pereket, kártérítési kereseteiket és ezért fontolóra kell venni a magánjogi elévülés határidejének megrövidítését. Örömmel bejelenti a pénzügyminiszterrel kötött azt a mai napon kötött megállapodását, mely szerint előirányzat nélküli kiadásként megfelelő öszeget állítanak be a tagosítási eljárás meggyorsítására. Az a ferde felfogás, mely ezzel a jogintézménnyel szemben régen mutatkozott, teljesen szűnőben van s a községek most magaik követelik a tagositási eljárásit. Módot keresett és talált arra, hogy tagosítási alap jövedelméből húszezer pengőt a telekkönyvi átalakítás költségeire lehessen felhasználni. I93S JJJNIUS I. SZERDA B. H. Mikecz Ödön igazságügyminiszter beszéde Elnök bejelenti, hogy az igazságügyminiszter kíván szólani, aki nagy beszédben vászolt a felszólalásokra és ismertette azokat a feladatokat, amelyek az igazságügyi kormányzatot foglalkoztatják. Mikecz Ödön igazságügyminiszter azzal kezdte, hogy a nemzet együttélését, fennmaradását nem csupán azok a külső keretek határozzák meg, amelyeket a hatalmi tényezők és az államon kívül fekvő történelmi erők jelentenek, hanem a belső összetartozás tudatának erőssége is. Ennek a tudatnak pedig egyik legfontosabb tényezője a nemzetet átható jogi felfogás közössége. Mostoha körülmények között is fennmaradhat egy nemzet, ha állami életét az igazságot kifejező jognak alapjára építi. Azt hiszem, ha a magyar nemzet ezeréves helytállásának okait vizsgáljuk, ezek között igen nagy jelentőségűnek fogjuk találni a magyar jogfejlődés szerepét, amely intézményeiben mindig az igazság alapján fejlesztette ki a maga alapelveit. Az országépítő király, Szent István I. könyvének 5. fejezetében néhány örökérvényű megállapítást tett az igazság és a jogszolgáltatás fogalmával kapcsolatban, amelyeket talán éppen az ő halálának kilencszázéves évfordulója alkalmából időszerű idéznünk. (Olvassa): .,Türelem és igaz ítélet a királyi korona ötödik ékessége. Ha kívánod a királyi korona tisztességét, ítéletet szeress; ha bírni akarod a te lelkedet, légy békességtűrő. Valahányszor valamely ítéletet érdemlő ügy, vagy valaki lő te elődbe, akinek főbenjáró dolga vagyon, légy türelmes hozzá és ne esküdözzél hogy megbünteted őt. Gyarlóság lenne és erőtlen szó, mert a bolondfogadást ember még nem állja és ne ítélje magad, nehogy alábbvaló ügyekben forgolódva csorbulást szenvedjen a te királyi méltóságod, hanem az efféle ügyet bocsásd inkább a bírákra, akikre bízva vagyon, hogy törvény szerint igazítsák el azt.” A nemzet békéje • Azt hiszem, kilenc évszázad fátyolén keresztül is el nem halványuló fénynyel világít ez az igazság, amelyet első törvényalkotónk idézett szavai tartalmaznak és amikor erre gondolunk, gondolnunk kell arra is, hogy ezt a törvényt az a király alkotta, akinek kezében a békesség olajága mellett ott fénylett kemény kardja is. Ebben a kilencszázéves törvényben ugyanaz a gondolat jut kifejezésre, amelyet évszázadokkal később III. Edvárd angol király fejezett ki ismeretes ediktumában, amely az angol bírák kötelességévé tette, hogy az országban tartsák fenn a király békéjét és az ediktumban foglalt parancs ma is alapja az egész angol igazságszolgáltatásnak. A király békéje mai értelmezésünk szerint a nemzet békéjét jelenti, azt, hogy a nemzet belső életében tagjainak együttműködését és ezen keresztül gyarapodását, fejlődését elsősorban a nemzet békéjének biztosításával szolgáljuk. A belső béke pedig csak a belső igazság érvényesülésére alapítható, mint ahogy a külső béke sem képzelhető el tartósan az igazság érvényesülése nélkül. Kilencszáz esztendőn keresztül ennek a belső békének a megtartása volt a magyar igazságszolgáltatás legfőbb hagyománya. Ez a magyar jogfejlődés első parancsa, ez az az alkotmányos alap, amelyet megbecsülve, tisztelve és jelentőségét értékelve mindazoknak, akiknek a magyar igazságszolgáltatásban vagy jogalkotásban szerep jut, az én felfogásom szerint zsinórmértékül maguk előtt kell tartaniok. Az ügyvédekért Az ügyvédi kar helyzete az egyik legjelentősebb igazságszolgáltatási kérdésünk. Ha a bíróság a nemzet erkölcsi testőrsége, akkor az ügyvédség a jogfejlődésnek rohamcsapata. Két úton kell ebben a kérdésben haladni, biztosítani mindenhol az ügyvédi képviseltetés lehetőségét és csökkenteni az ügyvédek létszámát. Szükségszerű jA'.i mi ím A öv. \ *“• Női fürdő-dressz, jó minőségű maccóból, mintás kötésü, melltartós, sötétkék, " *" gobelinkék, sárga, barna, zöld, piros színben 1—3 számig----— P 4.90. Női fürdő-dressz, tiszta gyapjú, ribouldinkötésü, melltartós, sötétkék, búzakék, mustár, korall, barna, fekete színben, 36—42 számig.....P 14.80,12.80, Férfi úszónadrág, erős maccóból, ribouldinkötésű, öves, sötétkék, fekete, barna, búzakék színben, 1—3 számig P 4.90, 3.90, Fehér „Radjah" női kalapok, szalag-és virágdísszel, sok formában, 54-59 fejt bőség -------------— — P Nagy’ karimával— P 4.80 Fehér „Formosa“ u. n. Panama-kalapok, finoman díszítve, 54-58 _ __ fejbőség------------P Raffia „Bubi“-kalap, szalagdisszel, natúr- _ -_ színben, 50-56 fejb. P 3-90 9-80 2-90 3.90 Pongyola, jómin. mosódelénből, élénk, szép mintákban, I. II. III. teljesen komplett méretekben ... F Ruha, műselyem Crepe de chineből, divatos, angolos fazonokban, szép mintákban és színekben P 24.80, 19.80, 5.90 17.80 „Corvin-Viganó", magyaros, nyári viselet, köténnyel, sok színben és mintában P 12.80, 9.80, 7.80 Férfi strandpyrama, erős anyagból, elegáns csikó- 0t-azással_____________P 6 W Férfi „Tropical"-ing, szellős, szövött anyagból... P Férfi-ing, szövött műselyem-anyagból, a legszebb .. .. színekben____... — ... P 1'-'__ 5:90 kegyetlenség is van ebben, de a nemzet jövője szempontjából e nem jelentéktelen pályát nem lehet elproletárosítani. Ha az ügyvédeknél fokozott mértékben szükséges a létminimum biztosítottsága, ez közérdekből szükséges a közjegyzőknél. Törvényalkotó A törvényalkotási tennivalókkal foglalkozott ezután a miniszter, kijelentve, hogy elsősorban szükségesnek tartja a büntető eljárás reformját. Sürgősebb az anyagi büntetőjog szélesebb körű revíziója. Legnagyob fontosságú, de legnehezebben megoldható kérdés a perorvoslatok reformja, amit azonban mégis meg kell oldani, mert enélkül nem lehet gyors és hatályos büntető igazságszolgáltatásról beszélni. Az egyfokú perorvoslat a leghelyesebb, a jogrend és jogbiztonság megvédésével ellentétben áll a kétfokú perorvoslat rendszere. A részvényjog s általában a kereskedelmi jog reformja, amelynek előkészítő munkálatai előrehaladtak, igen alapos törvényhozási előkészítést igényel. Szükségesnek tartja a legközelebbi időben ezt a kérdést egyrészt külső gazdasági szakértőkkel, másrészt az egyes parlamenti pártok kiküldötteivel megtárgyalni. Ismerni kell döntések előtt a gazdasági kihatásokat. Csak azért, mert régóta ismerjük és sürgetjük a kérdést, nem volna megokolt elsietni a megoldást. Az előkészület alatt álló törvényjavaslatok között említette meg a sajtótörvény általános átkodifikálásának tervezetét. Ennek szükségességét most a felsőházban Balogh Jenő, az 1914. évi sajtótörvény előterjesztője és képviselője is megállapította. Ennek a tervezetnek az előkészítésénél is a legnagyobb mértékű alaposságra van szükség. Annak idején mind a törvényhozás tényezői, mind a jogítélet többi hivatott szakférfiai megfelelő alkalmat fognak kapni arra, hogy véleményüket nyilvánítsák. A közeljövőben szükségesnektartja foglalkozni a parcella minimum intézményének kérdésével, valamint azzal, hogy az örökösödési jogunkat az agrárlakosság bizonyos kategóriájában az általánostól eltérőleg szabályozzuk. — Nem közömbös az ország jövendő fejlődésére, — mondotta a miniszter általános helyeslés közben — hogy a földree ívelő lakosság ingatlan vagyona öröklés következtében milyen mértékben csökken, illetve darabolódik el és éppen ezért az eldarabolásnak a lehetőség határai között való korlátozását tartanám szükségesnek olyan módon, hogy a törvényes öröklés, vagy bármilyen más végrendeleti öröklés esetében egy örökös társ szerezze meg az egész ingatlan tulajdonjogát, többi társát pedig megfelelő illetékkedvezményekkel és reformmunka hitelműveletekkel, tehát hosszúlejáratú kölcsön nyújtásával kielégíthesse. Ezt a célt szolgáljuk olyan megoldás tervezésével is, amely a földrészletek túlságos elaprózódását lehetetlenné teszi és így a parcellaminimumot, tehát bizonyos helyrajzi szán alatt foglalt parcella minimális területét is megállapítanád (Helyeslés.) A nemzet fejlődésének biztosítéka Még egyes felszólalásokra válaszolt a miniszter, majd a következőket mondotta: — Egyik hivatali elődöm azt a megállapítást tette egyik költségvetési beszédében, hogy a jog olyan, mint az egészség. Ha megvan, ha érvényesíti a maga hatását, akkor nem veszik észre. Ha ellnben hiányzik, akkor mindenki észreveszi. Én törekedni kívánok arra, hogy jogfejlődésünk, igazságszolgáltatásunk további menetében ilyen hiányok ne keletkezhessenek, de azt hiszem, ebben a törekvésemben számíthatok a képviselőház megértő támogatására, arra a jóakaratra, amely a felszólalásokból is kicsendült. Az állami feladatoknak az a köre, amelyet az igazságügyi tárca költségvetése felölel, egyik alapvető biztosítéka a nemzet fejlődésének és ezeknek a feladatok, nők helyes szolgálata biztosítja a nemzet állami szervezetén belül élő társadalom lelki egyensúlyát. A mi feladatunk az állami életet szabályozó, rendező, irányító jogrendszernek olyan fejlesztése, amely megtartván a nemzet egyéniségéből eredő sajátosságait és megfelel a nemzet évszázados jogi felfogásának, alkalmas új idők új feladatainak megoldására is. Ezt szolgálják a tárca költségvetésében a nemzettől kért anyagi áldozatok. Kérte a miniszter a költségvetés elfogadását. Beszédét hosszas éljenzés és taps követte. A minisztert a képviselők tömegesen üdvözölték. Lengyel képviselők és szenátorok a karzaton Az igazságügyminiszter hosszas tapssal és lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után tovább folytatták az általános vitát. Csoór Lajos kifogásolta, hogy a miniszteri beszéddel megszakították a vitát, így elesik annak lehetősége, hogy a mi