Budapesti Hírlap, 1938. június(58. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-05 / 126. szám

1938 JÚNIUS 5. VASÁRNAP — (CIGÁNYSZTRÁJK.) Sztrájkolnak a pécsi cigányzenészek. Letették a hege­­dű­t, meg a vonót, a pikulát és a cimbalom­­verőt, a nagybőgőt is a falnak támasztot­­ták, népi muzsikáinak, mert napi egy,két pengőből nem tudnak megélni, a kávéház­­tulajdonosok, vendéglősök pedig nem emel­ték a napi bérüket. Cigány sztrájk ? ... Mintha csak azt hallanánk, hogy sztrájkol a pacsirta, szakszervezetbe tömörül a csa­­logány, a rigó, meg a többi édestorkú éne­kesmadár, mert keveslik az élelmet, amit erdők,mezők nyújtanak nekik. Bizonyosan nagy okuk volt az elkeseredésre a pécsi cigány zené­szeknek, ha letették a hegedűt, — hisz az igazi cigány elsősorban nyagá­­nak muzsikál s nem is élhet muzsikaszó nélkül — de mégse cselekedtek helyesen, hogy a sztrájk fegyveréhez nyúltak. Nem sik ez a fegyver a magyar cigánynak­­, éppen most, amikor ünnepi hétre invitál­ják ország-világ­­népét a gyönyörű me­­csek­aljai városba! Meg kell szerezni va­lamivel — jó karéj kenyérrel — a pécsi cigányok járandóságát, annál jobb kedv­vel, annál tüzesebben játszik majd a banda; a cigányok pedig sürgősen és fel­tétel nélkül vegyék fel az árván hagyott hangszereket; a prímás szorítsa szívéhez a hegedűt, a gordonkás fogja az aranyzen­gésű csellót, a klarinétos is a maga zene­­szerszámát és zendítsék rá a nótát hadd ismerkedjék meg a „Missa Sollemnis” nemzetközi közönsége színpadi kultúránk remek teljesítménye után a magyar lélek örömével és bánatával is. Sztrájkolnak a cigányok? Hát nem szabad sztrájkolniok. A magyar nóta ma nem némulhat el. Han­gosabban kell zengenie, mint valaha. Hogy minden szívet megindítson.­­ (Trafik­ záróra.) A Dohányárusok Országos Szövetsége a dohányzó közön­ség érdekében felhívja a figyelmet arra, hogy az Eucharisztikus­ Kongresszus be­fejeződésével, június 5-étől kezdve a tra­fikok vasárnapokon és munkaszüneti na­pokon megint csak 5 óra hosszat tarthat­nak nyitva. AMINEK NINCS ÉRTELME — Édes kisfiam — szól Anyu ijedt szemrehányással —, hát miért nem kiabáltál értem, amikor az a gonosz kölyök kővel kezdett dobálni? — A, Anyu — feleli Tommy —, miért kiabáltam volna? Te úgyse tudsz célozni! — (A második munkásvédelmi tanfo­lyam záróünnepe.) A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség most tartotta második munkásvédelmi tanfolyamának záróünnepét ,előkelő közönség résztvételével az Orvosegyesület intézetében. Lukács György dr. v. b. t. t. elnök ismertette a tanfolyam célját, amely gyárvállalati tiszt­viselők munkásvédelmi kiképzésében nyil­vánult meg. Pap Ferenc folyamőr vezér­kapitány a székesfővárosi vízművek vezér­­igazgatója, Pap Géza dr. államtitkár a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal magyar­­országi levelezője és miseli felszólalása után az elnök üdvözölte az iparügyi mi­nisztérium képviseletében megjelent Mark­­hot Jenő miniszteri tanácsost és a székes­­fővárost képviselő Rominiczky Lajos ta­nács­jegyzőt. — (Bajtársi találkozó.) A volt cs. és kir. 12. tábori ágyusezred tisztikara havi ezred­­találkozóját június 11—12-én kivételesen Ba­latonfüredben tartja, másfélnapos juniális kereteiben. Felvilágosítással szolgál a buda­pesti rendezőség vagy peremartoni Nagy Sándor okf. erdőmérnök, Balatonfü­red.­­ (Nagy kedvezményeket élveznek a debre­ceni Nyári Egyetem hallgatói.) A debreceni Egyetem az idén is megrendezi szünidei tan­folyamát, a Nyári Egyetemet augusztus 1-től­ 18-ig. A Nyári Egyetemen hat európai nyelven tartanak előadást a legkiválóbb ma­gyar és idegen tudósok a tudományos élet legújabb eredményeiről. A tanfolyamra be­iratkozott hallgatók számára a kereskede­lemügyi miniszter 50%-os vasúti kedvez­ményt biztosít. Ezenkívül vízum-, hajó ked­vezményben részesülnek, Debreceniben pedig olcsó fürdő- és villamosbérletet válthatnak a Nyári Egyetem hallgatói. Felvilágosítást készséggel nyújt a Nyári Egyetem titkár­sága (Debrecen, Egyetem). * Vasárnap reggel indul a Budapest—Bécs •—Budapest kerékpáros mérkőzés mezőnye. Szombaton délben megérkeztek Budapestre a magyar-német országúti kerékpáros verseny német résztvevői, akiket Kirchknopf Ferenc dr.-ral az élen az MKSz elnöksége fogadott. A nemzetek közötti mérkőzés résztvevői va­sárnap reggel 2 órakor startolnak az ürömi csárdánál és délután 2 óra tájban érkeznek meg Bécsbe. Bécsből hétfőn reggel 2 órakor indulnak vissza és délután fél 2 és fél 3 óra között futnak be az ürömi csárdánál lévő célba. A magyar csapat tagjai oly jó formá­ban vannak, hogy úgy egyénileg, mint a csa­patversenyben is legyőzhetik német ellen­feleiket. B. H MESEHINTÓ Írta: C. Szemere Klára Néha azt képzelem hogy megint benne­­ülök gyerekkorom mesehintójában, öreg­­apáim rég kiszolgált ódon batárjába. Hiánytalanul teljesen rémlik fel képe, ahogy hallgatagon gubbasztva várja az el­múlást, mint önmagába roskadt aggastyán halála percét. Pontosan leírhatnám a he­lyet is, ahol közel három évtizeddel ez­előtt, nagyanyám kúriájától pár kőhají­­tásnyira állott. Már akkor afféle veterán­ bárkának számított, rokkant paripa mód­jára kegyelemkenyéren tengették. Arról gondoskodtak csupán, hogy eső-hó ne verje pocsékká ormótlan testét, szellős pajta fe­dele alá tolták. Vízözön előtti mivoltában furcsa, titko­kat tudó jószágunk látszott. Zárt barlangja valóságos kis szoba, behúzható függönyök­kel, bőszoknyás dámákra szabott tágas ülé­sekkel, elemózsiás tars­oly­okk­al. Amikor készült, arra szánták, hogy váltott fogatok­kal félországokat utazzanak át rajta ne­mes, nemzetes és vitézlő uralmék. Mire megvénült, rozsdás rugói pam­aszo­­san sírtak, mállott kárpitozásából, száz ráncba zsugorodott börhuzatából fojtogató, dohos lehelet áradt. Roncsa volt már csak hajdani rangos szépségének. Mégis, vagy talán éppen ezért valami ellenállhatatlan erő vonzott, csalogatott hozzá. Apró bor­zongások jártak át, ahogy ölébe bújtam, gyerekfejem elvarázsolt várkastélynak, mesehintónak, mit tudom még minek vélte, képzeletem rakoncátlan paripái közé dobva a gyeplőt, száguldottam rajta oda, ahol föld és szivárványhíd összeér... Ma már tudom, mi ajzotta fel gyerek­­fantáziámat. Az ódon bárka maga módján elvarázsolt jószág, mesehintó volt valóban: félhomályos apró barlangjában megállt az idő. Hangtalanságában elmúlt dolgokról beszélt. A megereszkedett rugók rég por­­ladozó testes uraságok terhét panaszolták, a függönyök szemérmes leányzók ujjaira emlékeztek, a hályogos ablakszemek vuk­lis, krinolinos asszonyságokat, dolmányos úrfiakat láttak s a foszladozó tarsolyok redőiben útravaló levelespogácsák, ízesre pácolt sonkacsülkök, sz­vóriumos butyko­­sok, szagos üvegcsék illata bujkált. Az egész avitt alkalmatosság, úgy, aho­gyan állt és álmodozott egy darab múltat, egy darab romantikát testesített meg. Egy letűnt világot, ami ásányomnyira süllyedt már az idők rétegződésében. S ahogy képzeletemben megelevenedik em­léke, ormótlan körvonalai mögé háttérül a maga kora, a múlt század eleji magyar pátria képe rajzolódik fel. Sárbafulladt utak, boltíves kúriák, vendégmarasztaló csárdák, kelepelő szélmalmok, betyárt rej­tegető végetlen erdőségek ... Hangokat is hallok: pipázó nemzetes urak hahotája harsan, poharak koccannak, lúdtosak per­­cegnek, négyesek patája dobban s kinn a pusztán nagyon messziről örök magyar muzsika: kaszafenés, déli harangszó csen­dül ... Ez a világ múlt él mindenestől az ócska határ mellől, keménykötésű gazdáival, dá­­ridóival és siralmaival, virtusaival és bű­neivel egyetemben. Ő maga itt maradt em­léknek, céltalan holmiknak, előbb-utóbb kótyavetyére kerülő ócskaságnak. Bizonyos, hogy azóta porrá vált utolsó íze is és senki élő emberfia nem látta valóságban azt, akinek utoljára szolgált. Kimúlt e világból végérvényesen. Ha­­ne­m az, amiről mesélt, amit sugalmazott, az ma is visszhangot ver bennem. Misz­tikus szálak bogozódnak köztem és az ódon határ, a ma embere és a múlt szimbóluma közt. Tisztán hallom a mesehintó gördülé­­sét, szellemparipás tompa dobogását... S vájjon nem ezekből a kézről kézre adott emlékekből, ezekből a nemzedékeket összekapcsoló szálakból szövődik-e az, ami egyedül időtlen és örökkévaló: a mindig újjászülető élet folytonossága? — (Halálos Szerencsétlenséget okozott a kútba gurult labda.) Kolozsvárról jelen­tik: Az egyik külvárosban labdarúgó gyermekek játszadozása közben súlyos sze­rencsétlenség történt. A labda begurult egy telek kiszáradt kútjába és a 16 éves Székely Ferenc, aki utána mászott, nem adott többé jelt magáról. A megrémült gyermekek kiáltozására több ember verő­dött össze, egyiknek kötelet kötöttek a de­rekára és leengedték a kútba, hogy fel­­húzza a fiúcskát. Alig ért le pár méternyi mélységre, elvesztette eszméletét, mire gyorsan felhúzták. Később csáklyákkal emelték ki a kút mélyéből a kis Székely Ferencet, de hiábavaló volt minden élesz­­tési kísérlet, a kútban lappangó mérges gázok kioltották életét. A mentésére vál­lalkozó fiatalembert eszméletlen állapotban kórházba szállították. A HÁZALÓ BOSSZÚJA Májasokhoz becsenget egy házaló árus. — Tessék finom illatos szappant venni. Olcsón adom. — Nincs szükségem rá — feleli Májasné ridegen. Mire a házaló szemrehányóan: — Még vasárnap se? — (CSÓK ISTVÁN DIÁKKÖRI ÉL­­MÉNYEIBŐL.) A II. ker. Toldy Ferenc­reáliskola volt iskolatársainak egyesülete június 8-án, szerdán délután 6 órakor közgyűlést tart, amelynek keretében Csók István festőművész, akadémiai professzor beszél diákköri élményeiről.­­ (Doberdói sziklából épül az 1. honvéd­emlékmű.) A doberdói fensik nevét huszon­két esztendővel ezelőtt tanulták meg Ma­gyarországon, amikor a m­agyar ezredek védelmezték az olaszok támadásaival szem­ben. Ennek a szomorú nevezetességű iszt­­riai vidéknek egyik frontszakaszán állott hosszú ideig állásban a budapesti házi ez­red, a volt 1. honéd gyalogezred és a volt 1. népfölkelő ezred is. A doberdói fensíkon sokezer 1-es honvéd vesztette életét. Most, amikor az 1-es honvédek emlékművét ké­szítik, az ezred életben miar­adt tagjai ké­réssel fordultak az olasz hatóságokhoz, hogy az emlékmű részére adományozzanak sziklaanyagot a Dob­er­dóról. Az olasz fran­ál­­s­arcos szövetség közbenjárásával a kérést teljesítették és a hatalmas doberdó szikla­tömb már meg is érkezett Budapestre. Pünkösd után már el is helyezik a Fővám­­téren, ahol az 1-es honvéd emlékművet június 26-án leplezik le.­­ (Az Országos Stefánia Szövetség) június 23-án déli 12 órakor tartja tiszt­újító közgyűlését székházában, Vas­ utca 10. szám alatt. I­ngadozik, hogy kössön-e t­űz- és betörés e­lleni . Nézzen meg egy leégett házat, vagy egy kifosztott lakást! A Budapesti Hírlap biztosítási osztálya készséggel ad díjtalan felvilágosítást és díjszámítást. Vili, József-krt 5. T.s 1-444-00 15 A KÖNYVNAPOK NAGY ESEMÉNYE! Az utolsó esztendők leghasznosabb könyve a­z­EHEIKLOPÉDIA. A tudományok és művészetek összefoglalása Szerkesztette: DORMÁNDI LÁSZLÓ Filozófia — Társadalomtudomány — Közgazdaság — Világtörténelem — Földrajz — Vallástörténet — Csilla­gászat — Földtan — Meteorológia — Fizika — Kémia — Biológia — Antropológia — Állattan — Növény­tan — Ásványtan — Orvostudomány — Technika — Irodalom — Képző­művészet — Zene 706 sűrű szedésű oldal Elsőrangú kiállítás Vászonkötésben könyvnapi ára P 6.80 Bolti ára könyvnap után . . . P 8.60 PANTHEON KIADÁS Kapható minden könyvesboltban — (AZ ÁLLATKERT FORGALMA.) A Székesfővárosi Állat- és Növénykertet a­ kongresszusi napokon összesen 77.500 fi­zető vendég látogatta meg, a bruttó bevé­tel 18.000 pengőt tett ki. Ha figyelembe vesszük a­ két esős napot, ezt az ered­ményt igen jelentékenynek kell minősíte­nünk. A­ látogatóknak­ ez a tömegforgalma csak úgy volt simán lebonyolítható, hogy az Állatkert minden alkalmazottja Nadler Herbert igazgatótól kezdve a kapuőrökig a kongresszus egész ideje alatt talpon volt és mindent megtett a siker érdekében. Pe­dig a forgalomnak nagy akadálya volt az, hogy a földalatti villamos felüljáró hídját a BSzKRT lebontotta és az ma sincs hely­reállítva. A visszafelé igyek­vő közönség kénytelen a villamos végállomására menni, vagy az állatkerti megállónál beszállani és előbb ,a végállomásig utazni, mert a síne­ken átjáró nincs. Érvek az állapotnak megszüntetéséről sürgősen kell gondoskod­nia a BESzKRT-nak, mert rövidesen kez­dődnek: az állatkerti nyári szabadtéri elő­adások és a közönség joggal követeli, hogy a város felé is épp olyan zavartalanul köz­lekedhessek, mint a Városliget felé.­­ (Szent Antal-ünnepségek a ference­sek belvárosi templomában.) Hagyomá­nyos fénnyel ünnepük meg egykori rend­társuknak, Padovai Szent Antalnak június 13-iki ünnepét a belvárosi ferencesek. Az ünnepet megelőzően három napon át, június 10., 11. és 12-én reggel 8 órakor szent­mise lesz a templomban kitett Oltáriszent­­ség előtt, este fél 7 órakor pedig szent­beszéd, majd utána szentséges áldás. Jú­nius 13-án, hétfőn, Szent Antal ünnepén d. e. 9 órakor a főpapi szentmisét és a­­­­liomszentelés szertartását dr. Gerinczy Pál premontrei apát-prelátus, gödöllői kor­mányzó­ perjel végzi. Este fél 7 órakor a szentbeszéd és szentséges áldás után Te Deum­mal zárul az ünnepély. A szentbeszé­deket dr. Kovács Lajos, Kovács Kandid, vitéz dr. Kárpáthy-Kravjánszky Mór és dr. Ráday Sebestyén premontrei kanonokok mondják. X (Strandcikkek a Fenyves Áruházban.) Valóságos strandot rendezett be a Kálvin-téri Fenyves Áruház újonnan épült kirakatsorai­ban. Igazán érdemes megnézni ezeket a szép és olcsó strandcikkeket. Például: női fürdő­dresszek kis gyári hibával már 1.90 pengőért kaphatók. Tiszta gyapjú fürdődresszek 5 pengő 80 fillérért. Mintás alapozókendők 48 fillérért. Strand szalmakalapok 58, 78 és 98 fillérért. Hímzéses strandcipők 1 pengő 50 fillérért. Képes árjegyzéket díjtalanul küld a cég.­­ (MEGFAGYOTT A KÁRPÁTOKBAN HÁROM PÁSZTOR.) Prágából jelentik: A Kárpátokban néhány pásztort nagy hóvihar lepett meg. Három pásztor nem tudott már védett helyre menekülni és megfagyott.­­ (Leendő anyák,­ akiknek különös gond­dal kell arra ügyelniük, hogy bélműködésük rendben legyen, ezt a célt úgy érhetik el, ha időközönként reggel éhgyomorra egy kis po­hár természetes „Ferenc József” keserűvizet isznak. Kérdezze meg orvosát.

Next