Budapesti Hírlap, 1938. július (58. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-22 / 163. szám

5 1938 JÚLIUS 22, PÉNTEK B. H. TALLÓZÁS viiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiitiitiiiiiiiiiiiiiiiinB ' ÖT ÉS FÉLMILLIÓ DOLLÁRT rá­gott el Amerika egy esztendő alatt, rágó­gumi formájában. Horribilis összeg s ér­dekes lenne, ha eloszthatnék a fogyasztók számával. így kitűnne az is, hogy milyen hagy a fejadag?'.Akinek nincs jobb dolga, elrágódhatik a kérdésen, hogy miért szen­vedély ez az Újvilágban. Vannak, akik azt mondják, hogy pótolja a dohányzást. A statisztikai kimutatásból kiderül, hogy semmi összefüggésben nem áll a dohány­zással, mert a dohányzók éppen úgy elké- rődznek rajta, mint a nemdohányzók. A józan esz szerint azért rágják a gumit, mert jó. Jó maga a gumi, jólesik maga a rágás és élvezet. — kellő gyakorlat után — a megmaradt kis gumigalyót pontosan odacélozni, ahová a helyét kiszemelték. Azért ezt a magyarázatot sem fogadhat­juk el egészen, mert mi is megpróbálkoz­tunk a rágógumival. Nem mondhatjuk, hogy fájdalmat, vagy kínt okozott, de va­lami különösebb gyönyörűséget sem szer­zett. Rágni akkor szoktunk, ha eszünk, köpni viszont nem szoktunk még gumit sem, mert nevel,tségünk tiltja.- Marad utol­sónak a mindig kényelmes és mindig elfo­gadható magyarázat: ízlés dolga. Az ízlé­sek és a pofonok tudvalevőleg egészen kü­lönbözők. A különbséget jellémzendő, el. mondhatjuk, hogy a minap valaki ameri­kai módra készített sültsonkát' eVett borsópürével. Az első falat után rosszul, lett.. A sültsonka amerikai módja abból áll, hogy a sonkát kemény cukorral fedik be, ami nem ízlésünk. Az amerikai sonka gyanútlan fogyasztóját a cukor valóság­gal inzultálta. Úgy érezte, mintha — po­fonütötték volna. * — NEM KELL FÉLNI TŐLE, NEM RÁZ, — szokták mondani az emberek bizta­tásképp^, ha valaki idegenkedik valamélty idegen dologtól. Most pontosan az ellenke­zője történt. Egy sangháji mandarin három­százhúszezer frankért pompás autót vásárolt. Pár nappal a vétel után a gyár a következő szövegű táviratot kapta: Autó nem felel meg, nem ráz eléggé- A gyár. vezetői értetlenül csó­válták a fejüket, mert hiszen az a jó, ha nem ráz. Végül is azt gondolták, hogy Va­lami hiba csúszhatott be a távirat szöve­gébe. Mindenesetre megbízták a gyár sangháji képviselőjét, hogy tisztázza az esetet. Nem volt mit tisztázni. Az autó használhatatlan volt, mert nem rázott. A mandarin ugyanis rázás céljából vásárolta a drága autót, mert úgy gondolta, hogy ha naponta pár óra hosz- szat rázatja magát, akkor egészségi álla­pota lényegesen javul, mert a rázás emész­tésének javítására szolgáit volna. A gyár eleget tett a szokatlan kívánságnak, rázóssá varázsolta az autót. Állítólag most úgy ráz, hogy a mandarin előbb-utóbb le fogja ha­rapni a saját nyelvét. Ez bizonyosan jót fog tenni emésztésének. * — HA ÉN EGYSZER JÓL KIAL. HATNÁM MAGAMAT — sóhajtozunk általában, amiként sóhajtozott Sztojkó Pavlo bolgár vasúti hivatalnok is, akit a fránya vonatok nem hagytak aludni és ha aludt, dübörgésükkel fel-felriasztották. A kegyes ég egyszer mégis meghallgatta ké­rését. Történt pedig ez pontosan decem­ber 2-án, amikor szolgálatából hazatérve, lefeküdt. Lefeküdt és elaludt. Aludt egy 'napig, kettőig. Rázták, ébreszt g ették, hiába, úgy látszik, eltökélte magát, hogy most ez egyszer kialussza magát. Aludt még tovább: egy hétig, két hétig; egy hónapig. Ezt már sokaüolták. Még az of. vosoic, akik megpróbálták ébrenlétre in, jekciózni. Sztojko Pavlo fütyült az injek­ciókra — persze álmában fütyült — és aludt rendületlenül két hónapig, három hó­napig, sőt tovább, pontosan július 19-ig. Ekkor felébredt. Jól érezte magát, noha a hosszú idő alatt csak mesterségesen táp. láthatták. Irtózatos alvásrestanciája lehe. tett. Mikor magához tért és közölték vele, hogy ez alkalommal täbb mint kétszáz napig aludt egyfolytában, ■— amint a fürge riporterek megírták — csodálkozott. Pedig az lett volna csodálatos, ha nem csodálkozik. , * AZ EMBERI TALÁLÉKONYSÁG kimerít­hetetlen és erősen játékon színezetű. Szereti az ellentéteket. Egy időben feltalálták a sült fagylaltot, amiben az ellentét volt a legjobb, mert meleg is volt, meg hideg is volt. Az embereknek tetszett, a hideg és a meleg összefogása, a fogaknak nem, annyira nem, hogy mérgükben pattogtatni kezdték a zo­máncot és ezzel tökéletesen tönkretették a sültfagylalt további karrierjét. Most megint ilyen ellentétes dolgot találtak ki Ameriká­ban. A sebesülést összeegyeztetik a „barát­ságos arcot kérek” pillanatával. Feltaláltak egy revolvert, amelyik ugyanakkor, amikor golyót bocsát az áldozat testébe, az áldoza­tot le is fotografálja. Igaz, hogy az, aki ezt a fotorevolvert elsüti, nem biztatja az illetőt, hogy: Tessék idenézni, egy madárka fog csi­cseregve kiröppenni a lyukból. Őszintén szólva, a cél nem is ez, hanem inkább az, hogyha a golyó nem talál, legalább a betörő, vagy gyilkos képe legyen megrögzítve a revolverre alkalmazott fptografáló gépben, mert így nem kell bottal ütni a nyomát, hanem pon­tos személyleírás alapján keríthető kézre. A revolver hat golyót bocsáthat ki egymásután s ugyanakkor hatszor kattan a fotografáló- gép „blendéje” is. Pontosan látható majd, SZEGED, júl. 21. A párizsi Sorbonne-egyefcem Szent. Györgyi Albert dr. Nobel-díjas szegedi egyetemi tanárt tudományos kutató mun­kásságának elismeréséül díszdoktorává vá­lasztotta. A Sorbonne ez év novemberében ünne­pélyes külsőségek között avatja díszdok­torává a professzort, aki az őt ért megtisz­teltetéssel kapcsolatban a következőkép nyilatkozott: — A párizsi egyetem (Sorbonne) a világ legrégibb egyeteme, díszdoktorsága tehát a- Nőbel-díj mellett a legmagasabb kitüntetés, amely a tudomány emberét ér­hogy az áldozat milyen arcot vágott, amikor a golyó a jobb, majd a balvállán, jobb, majd a ballábán, mellén, végül a hasán fúrt egy kis lyukat. Filmet is lehetne készíteni belőle, de ez még úgylátszik a találmány tökéletesí­tésétől függ. Amerikai jelentés szerint a próbalövések kitünően sikerültek, bár való­színű, hogy nem éles golyókkal kísérleteztek. Ha a világítás nem kedvez, akkor esetleg meg lehet kérni a gengsztert, hogy álljon a lámpa alá. Nem bizonyos, hogy fütyül a ké­résre, elvégre az emberek hiúk. Egy azonban feltétlenül bizonyos: A fotografáló revolver­rel agyonlőtt ember úgynevezett személyazo­nossága felől nem lehet kétség. A fotografáló- gép is megmutatja, hogy a halott valóban az, akinek mutatja magát. heti. Bár a kitüntetés tisztán kulturális jellegű, a díszdoktorrá választás mégsem szokott ellentétben állni az ország politi­kai érzületével. Ezért az én díszdoktorrá való megválasztásom újabb kifejezése an­nak a mindjobban erősbbödő rokonszenv- nek és jóakaratnak, amely Franciaország, ban Magyarország iránt megnyilatkozik. Végtelenül sajnálom, hogy a háború kö­zöttünk és az ősi francia kultúra között szakadékot hozott létre, amelynek áthida. lására elérkezett az idő. Magam évek óta ebben az _• irányban dolgozom és francia részről teljes megértésre és jóindulatra találtam. Díszdoktoreágötm is ennek a ki­fejezője. vagybn ajtaja; megnyitá tehát azt, s las­san a szekérből kicsúszott. A szekér most megálla az ispotály előtt, s a ház embere! futottak a beteget kiemelni a szekérből, s óh csudák csudája! a szekér üresnek találtatott. Ezt a köznép isteni intésként vette. Az ispotály emberei mindjárt né­zették ugyan a leányt szülejinél vagy gazdájánál, de nem találták; okosan nem oda vonta magát, hanem valamelly isme­rőséhez, kinél kitisztítván másnak gyom­rát az epétől, délután épen és egésségben ment haza. Mind ezek a köznépet oda tévesztették, hogy a gyógyítgatást szük­ségtelennek tekintse, sőt az, a mi követ- kett, még vétkesnek is. Kínvallatás Kassán . Tudniillik egy elméjében nem meghábo­rodott, hanem csak nagyon elgyengült chirurgüs, Lehoczky a neve, sápadtan és bágyadtan látván valamely gyermeket az utzán, béadá neki a Bismuthot s a fiú szörnyű kínok között hala meg. így járt még három vagy négy emberrel is. A Kül­városban lakók tehát és némelly Bárczal lakosok, bészaladának a városba, felfegy­verkezve vasvillákkal, rudakkal, s az or­vosokat megszalasztották, megverték. Le- hoczkit csak. egy vénasszony tartotta élet­ben. A rossz hír szárnyon kél. Terebesen. a parasztság, hallván a mi Kassán tör­tént és látván, h.ogy úr nem hal, míg ők rakásra, addig kínozták a vármegye com- misáriusát, mig az azt vallá, a mit azok kérdezték, hogy ő is egyike azoknak, a ki­ket Császár és nemesség méreggel küldei ki, hogy a kutakat vesztegessék meg, a őket orvosság helyett étessék meg. Erre neki estek a patikának, azt kira­bolták, mindent összetörtek, elszórtak, ki­locsoltak, magát a patikárust csaknem halálra verték, gróf Szapáry Péternéneki minden tisztjeit, diréctorán kezdve az utolsó ispányig megverték és fogságra vetették. Az uj vice-ispány, Dókus ur el- hagyá, Ujhelyt, mihelyt a cholera ott ma­gát kiütötte s Velejtére költözött a Sza- páryné üres kastélyába. Némelly barátai megsúgták neki, hogy ellene erő készül,; s kérték, hogy menjen: előbb nem akara* de végre ment, s nem az egyenes utón, hanem_ Abaujnak kerülve: s Mihályiban vasvillákkal, kaszákkal, sarlókkal futott szekere elibe minden, s nem engedték, hogy bémenjen a falujokba. Ez történt vele Legényén is, ez Kis-Tornyán, s Csörgőre csak a setétben juthatott. Az éjt a cordon tisztjeinél tölté, s az másnapi katonaótalom alatt .küldé a városba. Aug. 4. Risztéi és újlaki parasztság erő­vel támadá meg Kozma Ferenc geometrát, mert az ő kezéhez is volt letéve bismuth. Ez ötöt lelőve közülök, de . maga is kapa egy lövést lábában. Akkor lóra ült, erdőn, berken keresztül Ujhelybe ment, az egész­ségre ügyelő biztosságnak beadta magát, s szabadon eresztetett, sőt két huszár a Friedrich Wilhelm regimentből védőimül mellé is adatott. Felkoncolt úrinépek Csakhamar ezután meghallánk az irtóz- tatóbb híreket. Mernyiken Szulyovszki Jó­zsef, a szépje, s az ettől nevelt leánya, s a lutheránus pap és papné, Reviczky János főszolgabíró, egyetemben tizenegy személy halába konczollattak; igen, Reviczkynek még öt esztendő gyermeke is. Szeghy lm. rémek mind a két szemét kiszúrta a Ba. csója, ezenfelül megverték, megszurkálták és úgy vitték az özvegy b. Meskónéhoz, hogy lássa Szeghyt, kivel az asszony sem­mi ismeretségben nem volt, s tanuljon pél­dáján, s adja elő minden kincsét. Varannon gróf Forgácsnét mindenéből kiraboltak s ehhez az a szakácsa vezette őket, ki a grófné szolgalatjában 20 esztendő óta állott. (Ezt a szakácsot és sok gonosz­tévő társait tegnap tiz szekren vitték ba Ujhelyre.) Vladámé szül. Csorna a pin­cébe rejtezett el. Nem lelték, és így baja nem volt, de mindenét elpusztították, elvit­ték. Él Forgácsné és Meskóné is. Az eperjesi districtuális tábla assesso- rát, Klobusiczkyt, fényes nappal, amint; délután kávézott, saját emberei megtámad­ták. Kalap, felsőruha nélkül szökhetett el eggy hiv jobbágya segedelmével; pénzét, ezüstjét elhordták, tükreit, asztali szereit, ablakait összetördelték. Fiscalisát, Hunyort, elkínozták, harmadfél nap eggy fához kötve tartották éhen és szomjan és mezí­telen. Eggy' Forstner meghallá, s katonák­ért nyargalt: így tartá meg életét, de csak azért, hogy tovább szenvedjen, mert elkin- zatása után nem élhet. Terebesen a nép katonaságnak sem akarta engedni, sőt a vakmerőbbek vas villákkal kiverték a bajo. nét-eket s így a tiszt kénytelen vala tüzet adatni; nyolc halva maradt, sokan na­gyobb ég kisebb sebeket vettek. A statá­rium meg engedtetett, s főispányunk Ha­mis falván, eggy inquiráló sedria Terebe­sen irtvestigál. Már három ízben kisére a katonaság igen sok kötözötteket Ujhelybe. És még is azt hiszik, hogy a népnek nem kell felvilágosítás! Kazinczy Ferenc mint rendőri riporter A Teleki-család gyömrői levéliárában fekszik Kazinczy Ferenc százéves riportja a koleratázaüásról Okolicsányi-Kuthy Dezső dr. közli az „Orvosi Hetilapéban Kazinczy Ferenc­nek Téleki József grófhoz, az Akadémia akkori elnökéhez 1831 augusztus 17-én Széphalomról intézett levelét az 1831. évi kolerajárványról és az ezzel kapcsolatos koleralázadásról. A levél, amely úgyszól­ván az első riportnak számítható, a Teleki József grófi család gyömrői levéltárában található. A levéltár becses anyagát Ivá- . nyi Béla dr. egyetemi tanár már 1931- ben feldolgozta. Kazinczy Ferenc érdekes és izgalmas levele így szól: — Az orosz-mirigy most nálam dühös­Szökés a halálszekérről Kassa egy csuda formájú szekeret csi- náltata, mellyen a cholerások házaiktól az ispotályba vitessenek, s megtette a rende­lést, hogy ha magok vagy házok népe nem akarná engedni elvitetéseket, erővel is vigyék őket. Ez a csuda formájú bárka hasonlit azon másik szekérhez, amellyen a kutyapecér szokta az agyon sújtott ebe­in. N. B. 1879/496. sr. e. a. LUXUSUTflZflS PARISBA Repülőgépen oda és vissza Q C*fZ 6 napos luxusellátás * w#W«“ Ellátás a Grand Hotel Louvre-ban, fürdőszobás szobával. Az Air France luxusrepülőgépeivel. Repülőgépen oda, vissza 60 napig érvényes ll. o. vasúti jeggyel 6 napra p A4O wmmm szoba reggelivel a Grand Hotel Louvreban ■ Megkezdhető bármelyik nap Jelentkezés: Utazási Irodánkban Vili., Józsel-kőrút 5. és IBUSZ főiroda Vigadó-épület ködik már, minekutána mérgét Ujhelyben és Patakon kiöntötte, s Patakon a sze­gény Kézyt jul. 31. d. elragadta. Magam és az enyéim még élünk, de a legifjabb fiam már nekem is bennevolt: egyedül anyja gondjainak köszönheti megmaradá­sát. Ujhelyen minden 25-dik, Tolcsván minden 9-dik, Olasziban minden 4-dik, ki­halt. Tályán Doctor Őri és felesége, Ké­pes szolgabíró és felesége, két Janthó, Mádon Palugyai, felesége, lyánya, fija és eddig talán második fija is. Nagyságod falun van s hirei ott is lesznek, de amit én itt beszélni fogok, nem lesz kedvetlen, bár irtóztató, mert a mi megtörtént, illő tudni. két kihordani a városból, s a fekete szín rajta a halál jelének vétetett. Valamelly aratóleány a mezőn hirtelen betegedett meg, s azonnal megjelent a halál szekere, s a szegény leány sírva dugatott belé. Midőn már közel vala a szekér a város­hoz, a leány inegsejté, hogy a szekérnek nemcsak a két oldalán, hanem hátul is Szent-Györgyi Albert tanárt díszdoktorrá választotta a Sorbonne A Nobel-díjas tudós nyilatkozata a kitüntetésről

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék