Budapesti Hírlap, 1938. augusztus (58. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

1938 AUGUSZTUS 2. KEDD B. H. Görögország helye a Balkánon és a Földközi tenger medencéjében Írja: Máthé Elek A Metaxas-kormány két esztendő óta tartó uralma alatt a parlamenti ellenőr­zéstől független s helyette az uralkodó bi­zalmára támaszkodó hatalmát nem politi­kai szervezkedésre, hanem az ország gaz­dasági talpraállítására és erősen elmaradt szociális viszonyainak rendezésére hasz­­nált a fél. A Metaxas-kormány soha nem gondolt és nem gondol most sem politikai ellenfeleinek erőszakos elhallgattatására, sem bonyolult pártszervezet kiépítésére. Szigeteken berendezett gyűjtőtáborokba csupán a kommunista párt tagjait inter­nálták, de az elmúlt két év alatt ezek a táborok is legnagyobbrészt kiürültek. A politikai pártok vezetőemberei közül néhányat hatósági felügyelet alá helyeztek. De ezeket sem küldték gyűjtőtáborokba, hanem az Ion-tenger egyik legszebb szige­tére, Zantéba. Tavasszal, mikor Athénben Metaxas miniszterelnök egyik legbizalma­sabb munkatársával, Nikoloudis állam­titkárral, a sajtó- és idegenforgalmi ügyek minisztériumának vezetőjével ezekről a dolgokról részletesen beszélgettem, elmon­dotta, hogy akkor mindössze 18 ilyen po­litikai vezető embert tartottak felügyelet alatt. De hogy ez a felügyelet alatt tartás mennyire nem volt büntető jellegű és mennyire lehetetlen volna politikai üldö­zésnek minősíteni, arra nézve a következő jellemző apróságot beszélte el. Mikor az egyik felügyelet alá helyezett pártvezér, Kaphandaris, megérkezett Zanté szigetére, a következő táviratot küldte feleségéhez: ,K­üldd utánam a rádiómat és a napernyő­met.” Metaxas miniszterelnököt semmiesetre sem vezeti a politikai bosszú vagy a múlt­ban elkövetetett politikai cselekedetek meg­torlásának gondolata. „Ha nem felejtenék, nem tudnék kormányozni!” — szokta mondani. »­­ Gazdaságilag a Metaxas-kormány nem valami irígylésreméltó örökséget vett át az előző kormányoktól: súlyos költségvetési hiányt, a drachma bizonytalan valutáris helyzetét és széles néprétegek szociális el­hanyagoltságát. Az elmúlt két év alatt elért eredmények azt mutatják, hogy az új kor­mány mindezeknek a bajoknak orvoslása terén jelentős haladást tudott elérni. A költségvetés összege a megnövekedett honvédelmi és szociális célokat szolgáló kiadások következtében már az első évben lényeges emelkedést mutatott: az 1935— 36-iki év 12.640 millió drachmájáról 1936­­—37-ben a költségvetési összeg 15.475 mil­lióra emelkedett. A most folyó költség­­vetési év előirányzata pedig már meg­haladta a 16,5 milliárd drachmát. Az 1936 —37. év költségvetési előirányzatában a hiány 180 millió drachma volt, de a való­ságban ennek az összegnek csak a fele, 80 milliónyi hiány mutatkozott. A most folyó költségvetési évben a tovább emel­kedő honvédelmi kiadások és a különböző szociális célokra szánt összegek következ­tében az előirányzott hiány 569,6 millió drachma; remény van azonban rá, hogy a valóságos hiány ebben a költségvetési év­ben is jelentékenyen kisebb lesz A bevitel még mindig lényegesen na­gyobb összeget képvisel, mint a kivitel. Az 1937. évi kimutatás szerint 417,4 mil­lió aranyfrank értékű bevitellel szemben a kivitt áruk értéke csak 269 millió arany­frank volt. De Görögországban az ország kereskedelmi hajózásainak fejlettsége ré­vén az ú. n. láthatatlan kivitel” jelenté­keny összeget képvisel az idegen országok tengeri kereskedelmében élénken résztvevő görög kereskedelmi hajók viteldíjbevétele révén. A bevitel terén az 1937. év statisztikai adatai szerint az első helyet a búza fog­lalja el: 507.810 tonna, 2772 millió drachma értékben. Utána legnagyobb tétel a szén, 875.461 tonna, 640 millió drachma értékben. A kivitelnél a legnagyobb érté­ket a dohány képviseli, 40.782 tonna, 4222 millió drachma értékben. Utána követke­zik a kozintkusi mazsola, amelyből csak­nem egymilliárd drachma értékűt vittek ki az elmúlt évben. őt Görögország fővásárlója és a görög áruk­­legnagyobb piaca az 1937. évben Német­ország volt. Görögország Németországtól 4200 millió drachma értékű árut vásárolt és Németországnak 2863 millió drachma értékű árut adott el. A bevitel listáján Né­metország után Nagybritannia következik­­ 1667 millió drachmával, a kivitelnél pedig a második helyet az Egyesült Államok fog­lalják el, ahova Görögország 1524 millió drachma értékű árut szállított 1937-ben. Magyarország a beviteli országok között 163 millió drachmával, a kilencedik helyet foglalja el, Egyptom és Olaszország előtt. Németországnak a görög kereskedelem­ben megszerzett vezető helye a nyugati or­szágokban, különösen Angliában, bizonyos nyugtalanságot idézett elő. Az imént már idézett baloldali irányzatú sajtó gyorsan kész az ítélettel és szereti úgy kezelni Gö­rögországot, mint amely Metaxas rövid kormányzása alatt teljesen Németország gazdasági gyarmata lett. Természetesnek tekintik ezek a sajtóorgánumok azt is, hogy Németország ilyenképpen Görög­országot keleti terjeszkedésének egyik fon­tos állomásának tekinti. Ha valaki Görögországban jár, nem ne­héz meggyőződnie arról, hogy ezeknek a feltevéseknek semmi komoly alapjuk nincs, mert Németország és Görögország élénk kereskedelmi kapcsolatainak nincs semmi néven nevezendő politikai háttere. Többe­ket talán az a rokonszenv téveszt meg, amelyet Metaxas személy szerint érez Né­metország és a németek iránt s hogy ezt a rokonszenvét nem is titkolja. De Me­­taxas, mint fiatal katonaiskolai növendék, a híres Porosz Királyi Katonai Akadémia tagja volt és katonai tanulmányait Német­országban kitüntetéssel végezte. Ezeket az éveket soha nem felejtette el és idegen nyelven máig is legszívesebben németül beszél. De ami Görögország külpolitikáját il­leti, a Németországgal folytatott élénk ke­reskedelmi viszony, vagy a miniszterelnök­­személyes érzelmei semmit nem változtat­tak az egyetlen lehetséges görög külpoli­tikán, amelynek két érdekszférája van: a­­Földközi tenger és a Balkán. Görögország célkitűzése földközitengeri és balkáni poli­tikájában so­kkal régebbi, mint a kétesz­­tendő­s Metaxas-kormányzat s annak a há­­ború utáni két évtized alatt kialakult irá­nyát változatlanul követi Metaxas kül­politikája is.* Görögország külpolitikájában az első he­lyet a balkáni problémák foglalják el. A háború utáni Görögországnak az utolsó két évtizedben a legéletbevágóbb feladata az volt, hogy a balkáni háború után vissza­szerzett Macedónia és az 1923-ban meg­kapott Nyugat-Thrácia feletti uralmát meg­szilárdítsa. A török uralom alatt Macedó­nia 1.200.000 főnyi lakosságának kevesebb mint a fele volt görög. 1926-ban, a lakos­ság kicserélése után, 88,8% és több szá­zalékkal visszaesett a tartomány szláv­­nyelvű lakosságának arányszáma is. Kö­rülbelül ugyanezek az adatok érvényesek Nyugat-Thr­ákiára is. A két északi tartomány egész Görög­országnak legtermékenyebb része. Nagyobb területeken és kiadósabb mértékben csak itt termelnek búzát és tengerit. De ami ta­lán még ennél is fontosabb, itt terem, Ka­­vália és Dráma környékén, a legtöbb és legkitűnőbb dohány. Macedónia és Thrácia birtoklását poli­tikai és gazdasági okokból természetszerű­leg kívánná magának mind Jugoszlávia, mind Bulgária. A­z Algei-tenger felé sza­bad kijáratot kereső nagyszerb­ politika régi időktől kezdve törekedett Macedónia fővárosának, Thessalonikinek megszerzé­sére. Érdekes, hogy Thessalonikit a szer­­bek a maguk nyelvén Sollin-nak nevezik. A horvát és dalmát tengerpart megszer­zése után a szerbeknek az Égei-tenger felé való törekvésük kevésbbé vált sürgetővé. De tekintetbe kell venni azt is, hogy a je­lenlegi Macedóniában a szláv nyelvű lakos­ság 5,1%-kal csupán jelentéktelen kisebb­séget alkot. A görög külpolitika valószínűleg azért vett tevékeny részt kezdettől fogva a Bal­kán Szövetség megalkotásához vezető új balkáni politikában, mert a két északi tar­tománynak történelmi és ethnikai alapon egyaránt jogosan Görögországot illető bir­toklását nem ellenségeskedés, hanem a szomszédjával való barátság megszilárdí­tása által akarta kívülről is biztosítani. Hasonló a helyzet Nyugat-Thrácia eseté­ben Bulgáriával szemben. Bulgáriának fő­ként Dedeagacs kikötőjének elvesztése fájt és gazdaságilag a bolgároknak valószínű­leg a szerbeknél is fontosabb lenne, hogy szabad útjuk legyen az Égei-tengerre. De a balkáni államok, közelebbről Görög­ország és Bulgária közötti jó viszony való­színűtlenné teszik, hogy Görögországnak területi épsége veszélyeztetésétől kelljen félnie akár Macedónia, akár Thrácia ese­tében.* Görögország földközitengeri politikáját elsősorban a ránézve gazdasági szempont­ból nagyfontosságú kereskedelmi hajózás érdekei irányítják. Földközitengeri érdekei békítették össze a kemáli Törökországgal is. De ezenkívül Görögországnak komoly területi aspirációi is vannak a Földközi­tenger keleti medencéjében. Itt nem any­­nyira az olasz birtokban lévő Dodekane­­sos-ra gondolunk, amelynek elvesztése min­dig fájni fog a görögöknek. De ezek a szi­getek, az egyetlen Rhodos kivételével, ko­­moly gazdasági vagy nemzeti értéket nem képviselnek. Nem is ezek, hanem a Föld­közi-tengernek Szicília után legnagyobb ■szigete, Cyprus az, amelynek megszerzése a legnagyobb értéket és gyarapodást jelen­tené a teljes nemzeti egységét és felszaba­dítását elérő Görögország szempontjából. Korfu példája, amelyet az angolok való­­sággal nemzeti ajándékképpen adtak vis­­­­sza 1854-ben több más ión-tengeri sziget­tel együtt jogos tulajdonosaiknak, a gö­rögöknek, mindenesetre sokat jelentő pre­cedens. Ha talán ma még korai is volna ilyen lehetőségekről beszélni — és nem­igen beszélnek erről maguk a görögök sem. —, de azért nem tartozik a lehetetlenségek­ közé, hogy az angolok, megfelelő biztosí­tékok ellenében, egyszer a túlnyomó több­ségében görög lakosságú Cyprust átenged­jék a náluk sokkal jogosabb birtokosnak, Görögországnak. Mindezeket csupán annak bizonyítására mondtuk el, hogy bármit mondjon is a külkereskedelmi statisztika, Görögországot életbevágó létérdekei a Balkánhoz és a Földközi-tengerhez kötik. Metaxas kor­mánya pedig semmi mást nem akar, mint teljes odaadással szolgálni népének és ha­zájának érdekeit. Levegőbe magyar! Imrédy Béla miniszterelnök levele a Nemzeti Repülőalapot támogató kisdiákokhoz — A Légügyi Hivatal felhívása az ifjúsághoz és a magyar anyákhoz — Felajánlások a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapra Kossuth Lajos híres jelszavát — Ten­gerre magyar! — a helyzetnek megfele­lően -— ma új jelszó váltotta fel: Levegőbe magyar! A kormány vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hetvenedik szü­letésnapja alkalmából tudvalévően Nem­zeti Repülőalapot létesített a Főméltóságú Úr nevére, s a nemzetvédelmi szempontból rendkívüli fontosságú alapra lelkesedéssel ajánlja fel adományait a magyar társada­lom, vármegyék és városok, egyesületek és magánemberek, de még az ifjúság is. Ma maga vitéz Imrédy Béla miniszter­­elnök intézett köszönőlevelet egy budapesti elemista kisdiákhoz, aki társaival együtt jelentékeny összeget gyűjtött a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapra. A minisz­ternőnök hangoztatta a levelében, hogy ma a­ nemzet apraja­ nagyjának vállvetett küz­delmet kell folytatnia hazánk feltámadá­sáért­, s a kis elemisták az áldozatvállalás terheiből férfiak részére is alkalmas példa­­adással vették ki részüket. Ugyancsak ma jelent meg a Légügyi Hivatal felhívása a m­agyar nemzeti tár­­sadalomhoz, hogy az ifjúság minél na­­gyobb számban jelentkezzék a r­­oki­­képző tanfolyamokra. Ezek a tanfolyamok módot adnak arra, hogy a magyar nemzet is fekészüljön minden eshetőség kivédésére a levegőben is. A Légügyi Hivatal nagyjelentőségű fel­hívása bizonyára eredményes lesz és a ma­gyar ifjak seregesen tódulnak majd az or­­szág védelmét szolgáló repülőtanfolya­­mokra. A miniszterelnök levele Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a kö­­­vetkező levelet intézte Egán Ede tanuló­hoz: Kedves Fiam! örömmel értesültem hoz­zám intézett leveledből, hogy a Damjanich­­utcai tanítóképzőintézet IV. elemijének ta­nulói évzáró ünnepélyük alkalmából elha­­­tározták, hog négy év alatt együttesen és összesen 670 pengő befizetésére kötelezik magukat a Nemzeti Repülőalap javára s az így felajánlott összeg folyóévre esedékes első részletét — és pedig 180 pengőt — az alap javára már le is fizették. Kedves Fiam! A magyar nemzet ezer­éves történelmében egymást váltották a dicsőséges és a hanyatló korok és ha törté­nelmünk lapjait figyelemmel tanulmányoz­zuk, akkor azt a megdönhetetlen bizonyí­tékot nyerjük, hogy a nemzet tagjainak összefogása, a jövőnk jobbrafordulásába vetett bizalom, a­­szorgalmas és kitartó munka és a hazafias erények ápolása min­denkor az ország és a nemzet feltámadá­sára vezettek. Ma is olyan időket élünk, amikor a nem­zet apraja-nagyjának vállvetett küzdelmet kell folytatnia a mindannyiunk által szent­nek vallott célért: Hazánk feltá­molásáért. Ti, kedves Fiaim, cselekedetekkel bi­zonyságát adtátok annak, hogy az áldozat­­vállalás terheiből férfiak részére is alkal­mas példaadással óhajtjátok részeteket ki­venni. Köszönöm nektek ezt a hazafias csele­kedetet és szívből kívánom, hogy az a szel­lem, amely ilyen nemes elhatározásra in­dította a Damjanich­ utcai tanítóképzőinté­zet elemi iskolájának IV. osztályú tanu­lóit, minél több követőre találjon. Jelentkezzen kiképzésre az ifjúság Felhívás a magyar nemzeti társadalom­hoz! Most, amikor minden nemzet hazájának és érdekeinek megvédésére a végletekig fo­­kozza légi erejét, megvan a módja annak, hogy a magyar nemzet is felkészüljön minden eshetőség kivédésére a levegőben is. Történelmi felelősségünk e tekintetben ma minden magyar családra ránehezedik. A pénzáldozatra a miniszterelnök úr siker­rel hívta fel a nemzetet. Ennek kapcsán az anyagi alap megteremtése után most a személyi kiegészítés van soron. A tettrekész ifjúságnak ma nyitva áll az út a repülőkiképzés felé. Mindazok a 18—25 éves ifjak, akik a középiskolát eredményesen elvégezték, de olyanok is, akik csak négy középiskolát (esetleg hat elemit) végeztek, és akik testileg és erköl­csileg alkalmasak, beléphetnek a komoly hivatást és gyönyörű élményt nyújtó re­pülőkiképző tanfolyamainkba. Ezeknek el­végzés az arra érdemesek számára a tiszt­viselői, vagy altisztviselői karunkban való elhelyezkedést biztosítja. A szülőkhöz is fordulunk. A történelem­­ből áttündöklő nagy magyar nők példáját követve érezze minden anya — a romboló erkölcsi irányzatokkal szemben­i kitünte­tésnek, ha fia sorainkba kívánkozik. Az érdeklődők a gyors elintézés érdeké­ben a testnevelési és népgondozó szervek­hez, vagy a legközelebbi repülőtér vezető­ségéhez forduljanak azonnal tanácsért, hogy helyesen felszerelt kérvényeik ez év augusztus hó 15-ig már az alulírott hiva­talban lehessenek. A felvétel szeptember elsejére várható. Magyar Királyi Légügyi Hiva­tal Budapest, II., Hunyadi Já­­nos,út 13. A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapért Pápa megyei város tisztviselői augusztus napi fizetésük egy százalékát felajánlották a Horthy Miklós Nemzeti Repülőala­p cél­­jaira. A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap javára a bácskai községek egymás után je­lentik be felajánlásukat. Csávoly község 1000, Katymár 800, Jánoshalma 500, Kun­baja 200 pengőt szavazott meg a hazafias célra. A váci siketnéma intézet tanári kara egyhavi fizetése egy százalékát ajánlotta a

Next