Budapesti Hírlap, 1938. augusztus (58. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-02 / 172. szám
1938 AUGUSZTUS 2. KEDD B. H. Görögország helye a Balkánon és a Földközi tenger medencéjében Írja: Máthé Elek A Metaxas-kormány két esztendő óta tartó uralma alatt a parlamenti ellenőrzéstől független s helyette az uralkodó bizalmára támaszkodó hatalmát nem politikai szervezkedésre, hanem az ország gazdasági talpraállítására és erősen elmaradt szociális viszonyainak rendezésére használt a fél. A Metaxas-kormány soha nem gondolt és nem gondol most sem politikai ellenfeleinek erőszakos elhallgattatására, sem bonyolult pártszervezet kiépítésére. Szigeteken berendezett gyűjtőtáborokba csupán a kommunista párt tagjait internálták, de az elmúlt két év alatt ezek a táborok is legnagyobbrészt kiürültek. A politikai pártok vezetőemberei közül néhányat hatósági felügyelet alá helyeztek. De ezeket sem küldték gyűjtőtáborokba, hanem az Ion-tenger egyik legszebb szigetére, Zantéba. Tavasszal, mikor Athénben Metaxas miniszterelnök egyik legbizalmasabb munkatársával, Nikoloudis államtitkárral, a sajtó- és idegenforgalmi ügyek minisztériumának vezetőjével ezekről a dolgokról részletesen beszélgettem, elmondotta, hogy akkor mindössze 18 ilyen politikai vezető embert tartottak felügyelet alatt. De hogy ez a felügyelet alatt tartás mennyire nem volt büntető jellegű és mennyire lehetetlen volna politikai üldözésnek minősíteni, arra nézve a következő jellemző apróságot beszélte el. Mikor az egyik felügyelet alá helyezett pártvezér, Kaphandaris, megérkezett Zanté szigetére, a következő táviratot küldte feleségéhez: ,Küldd utánam a rádiómat és a napernyőmet.” Metaxas miniszterelnököt semmiesetre sem vezeti a politikai bosszú vagy a múltban elkövetetett politikai cselekedetek megtorlásának gondolata. „Ha nem felejtenék, nem tudnék kormányozni!” — szokta mondani. » Gazdaságilag a Metaxas-kormány nem valami irígylésreméltó örökséget vett át az előző kormányoktól: súlyos költségvetési hiányt, a drachma bizonytalan valutáris helyzetét és széles néprétegek szociális elhanyagoltságát. Az elmúlt két év alatt elért eredmények azt mutatják, hogy az új kormány mindezeknek a bajoknak orvoslása terén jelentős haladást tudott elérni. A költségvetés összege a megnövekedett honvédelmi és szociális célokat szolgáló kiadások következtében már az első évben lényeges emelkedést mutatott: az 1935— 36-iki év 12.640 millió drachmájáról 1936—37-ben a költségvetési összeg 15.475 millióra emelkedett. A most folyó költségvetési év előirányzata pedig már meghaladta a 16,5 milliárd drachmát. Az 1936 —37. év költségvetési előirányzatában a hiány 180 millió drachma volt, de a valóságban ennek az összegnek csak a fele, 80 milliónyi hiány mutatkozott. A most folyó költségvetési évben a tovább emelkedő honvédelmi kiadások és a különböző szociális célokra szánt összegek következtében az előirányzott hiány 569,6 millió drachma; remény van azonban rá, hogy a valóságos hiány ebben a költségvetési évben is jelentékenyen kisebb lesz A bevitel még mindig lényegesen nagyobb összeget képvisel, mint a kivitel. Az 1937. évi kimutatás szerint 417,4 millió aranyfrank értékű bevitellel szemben a kivitt áruk értéke csak 269 millió aranyfrank volt. De Görögországban az ország kereskedelmi hajózásainak fejlettsége révén az ú. n. láthatatlan kivitel” jelentékeny összeget képvisel az idegen országok tengeri kereskedelmében élénken résztvevő görög kereskedelmi hajók viteldíjbevétele révén. A bevitel terén az 1937. év statisztikai adatai szerint az első helyet a búza foglalja el: 507.810 tonna, 2772 millió drachma értékben. Utána legnagyobb tétel a szén, 875.461 tonna, 640 millió drachma értékben. A kivitelnél a legnagyobb értéket a dohány képviseli, 40.782 tonna, 4222 millió drachma értékben. Utána következik a kozintkusi mazsola, amelyből csaknem egymilliárd drachma értékűt vittek ki az elmúlt évben. őt Görögország fővásárlója és a görög áruklegnagyobb piaca az 1937. évben Németország volt. Görögország Németországtól 4200 millió drachma értékű árut vásárolt és Németországnak 2863 millió drachma értékű árut adott el. A bevitel listáján Németország után Nagybritannia következik 1667 millió drachmával, a kivitelnél pedig a második helyet az Egyesült Államok foglalják el, ahova Görögország 1524 millió drachma értékű árut szállított 1937-ben. Magyarország a beviteli országok között 163 millió drachmával, a kilencedik helyet foglalja el, Egyptom és Olaszország előtt. Németországnak a görög kereskedelemben megszerzett vezető helye a nyugati országokban, különösen Angliában, bizonyos nyugtalanságot idézett elő. Az imént már idézett baloldali irányzatú sajtó gyorsan kész az ítélettel és szereti úgy kezelni Görögországot, mint amely Metaxas rövid kormányzása alatt teljesen Németország gazdasági gyarmata lett. Természetesnek tekintik ezek a sajtóorgánumok azt is, hogy Németország ilyenképpen Görögországot keleti terjeszkedésének egyik fontos állomásának tekinti. Ha valaki Görögországban jár, nem nehéz meggyőződnie arról, hogy ezeknek a feltevéseknek semmi komoly alapjuk nincs, mert Németország és Görögország élénk kereskedelmi kapcsolatainak nincs semmi néven nevezendő politikai háttere. Többeket talán az a rokonszenv téveszt meg, amelyet Metaxas személy szerint érez Németország és a németek iránt s hogy ezt a rokonszenvét nem is titkolja. De Metaxas, mint fiatal katonaiskolai növendék, a híres Porosz Királyi Katonai Akadémia tagja volt és katonai tanulmányait Németországban kitüntetéssel végezte. Ezeket az éveket soha nem felejtette el és idegen nyelven máig is legszívesebben németül beszél. De ami Görögország külpolitikáját illeti, a Németországgal folytatott élénk kereskedelmi viszony, vagy a miniszterelnökszemélyes érzelmei semmit nem változtattak az egyetlen lehetséges görög külpolitikán, amelynek két érdekszférája van: aFöldközi tenger és a Balkán. Görögország célkitűzése földközitengeri és balkáni politikájában sokkal régebbi, mint a kétesztendős Metaxas-kormányzat s annak a háború utáni két évtized alatt kialakult irányát változatlanul követi Metaxas külpolitikája is.* Görögország külpolitikájában az első helyet a balkáni problémák foglalják el. A háború utáni Görögországnak az utolsó két évtizedben a legéletbevágóbb feladata az volt, hogy a balkáni háború után visszaszerzett Macedónia és az 1923-ban megkapott Nyugat-Thrácia feletti uralmát megszilárdítsa. A török uralom alatt Macedónia 1.200.000 főnyi lakosságának kevesebb mint a fele volt görög. 1926-ban, a lakosság kicserélése után, 88,8% és több százalékkal visszaesett a tartomány szlávnyelvű lakosságának arányszáma is. Körülbelül ugyanezek az adatok érvényesek Nyugat-Thrákiára is. A két északi tartomány egész Görögországnak legtermékenyebb része. Nagyobb területeken és kiadósabb mértékben csak itt termelnek búzát és tengerit. De ami talán még ennél is fontosabb, itt terem, Kavália és Dráma környékén, a legtöbb és legkitűnőbb dohány. Macedónia és Thrácia birtoklását politikai és gazdasági okokból természetszerűleg kívánná magának mind Jugoszlávia, mind Bulgária. Az Algei-tenger felé szabad kijáratot kereső nagyszerb politika régi időktől kezdve törekedett Macedónia fővárosának, Thessalonikinek megszerzésére. Érdekes, hogy Thessalonikit a szerbek a maguk nyelvén Sollin-nak nevezik. A horvát és dalmát tengerpart megszerzése után a szerbeknek az Égei-tenger felé való törekvésük kevésbbé vált sürgetővé. De tekintetbe kell venni azt is, hogy a jelenlegi Macedóniában a szláv nyelvű lakosság 5,1%-kal csupán jelentéktelen kisebbséget alkot. A görög külpolitika valószínűleg azért vett tevékeny részt kezdettől fogva a Balkán Szövetség megalkotásához vezető új balkáni politikában, mert a két északi tartománynak történelmi és ethnikai alapon egyaránt jogosan Görögországot illető birtoklását nem ellenségeskedés, hanem a szomszédjával való barátság megszilárdítása által akarta kívülről is biztosítani. Hasonló a helyzet Nyugat-Thrácia esetében Bulgáriával szemben. Bulgáriának főként Dedeagacs kikötőjének elvesztése fájt és gazdaságilag a bolgároknak valószínűleg a szerbeknél is fontosabb lenne, hogy szabad útjuk legyen az Égei-tengerre. De a balkáni államok, közelebbről Görögország és Bulgária közötti jó viszony valószínűtlenné teszik, hogy Görögországnak területi épsége veszélyeztetésétől kelljen félnie akár Macedónia, akár Thrácia esetében.* Görögország földközitengeri politikáját elsősorban a ránézve gazdasági szempontból nagyfontosságú kereskedelmi hajózás érdekei irányítják. Földközitengeri érdekei békítették össze a kemáli Törökországgal is. De ezenkívül Görögországnak komoly területi aspirációi is vannak a Földközitenger keleti medencéjében. Itt nem anynyira az olasz birtokban lévő Dodekanesos-ra gondolunk, amelynek elvesztése mindig fájni fog a görögöknek. De ezek a szigetek, az egyetlen Rhodos kivételével, komoly gazdasági vagy nemzeti értéket nem képviselnek. Nem is ezek, hanem a Földközi-tengernek Szicília után legnagyobb ■szigete, Cyprus az, amelynek megszerzése a legnagyobb értéket és gyarapodást jelentené a teljes nemzeti egységét és felszabadítását elérő Görögország szempontjából. Korfu példája, amelyet az angolok valósággal nemzeti ajándékképpen adtak vissza 1854-ben több más ión-tengeri szigettel együtt jogos tulajdonosaiknak, a görögöknek, mindenesetre sokat jelentő precedens. Ha talán ma még korai is volna ilyen lehetőségekről beszélni — és nemigen beszélnek erről maguk a görögök sem. —, de azért nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy az angolok, megfelelő biztosítékok ellenében, egyszer a túlnyomó többségében görög lakosságú Cyprust átengedjék a náluk sokkal jogosabb birtokosnak, Görögországnak. Mindezeket csupán annak bizonyítására mondtuk el, hogy bármit mondjon is a külkereskedelmi statisztika, Görögországot életbevágó létérdekei a Balkánhoz és a Földközi-tengerhez kötik. Metaxas kormánya pedig semmi mást nem akar, mint teljes odaadással szolgálni népének és hazájának érdekeit. Levegőbe magyar! Imrédy Béla miniszterelnök levele a Nemzeti Repülőalapot támogató kisdiákokhoz — A Légügyi Hivatal felhívása az ifjúsághoz és a magyar anyákhoz — Felajánlások a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapra Kossuth Lajos híres jelszavát — Tengerre magyar! — a helyzetnek megfelelően -— ma új jelszó váltotta fel: Levegőbe magyar! A kormány vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hetvenedik születésnapja alkalmából tudvalévően Nemzeti Repülőalapot létesített a Főméltóságú Úr nevére, s a nemzetvédelmi szempontból rendkívüli fontosságú alapra lelkesedéssel ajánlja fel adományait a magyar társadalom, vármegyék és városok, egyesületek és magánemberek, de még az ifjúság is. Ma maga vitéz Imrédy Béla miniszterelnök intézett köszönőlevelet egy budapesti elemista kisdiákhoz, aki társaival együtt jelentékeny összeget gyűjtött a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapra. A miniszternőnök hangoztatta a levelében, hogy ma a nemzet apraja nagyjának vállvetett küzdelmet kell folytatnia hazánk feltámadásáért, s a kis elemisták az áldozatvállalás terheiből férfiak részére is alkalmas példaadással vették ki részüket. Ugyancsak ma jelent meg a Légügyi Hivatal felhívása a magyar nemzeti társadalomhoz, hogy az ifjúság minél nagyobb számban jelentkezzék a rokiképző tanfolyamokra. Ezek a tanfolyamok módot adnak arra, hogy a magyar nemzet is fekészüljön minden eshetőség kivédésére a levegőben is. A Légügyi Hivatal nagyjelentőségű felhívása bizonyára eredményes lesz és a magyar ifjak seregesen tódulnak majd az ország védelmét szolgáló repülőtanfolyamokra. A miniszterelnök levele Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a következő levelet intézte Egán Ede tanulóhoz: Kedves Fiam! örömmel értesültem hozzám intézett leveledből, hogy a Damjanichutcai tanítóképzőintézet IV. elemijének tanulói évzáró ünnepélyük alkalmából elhatározták, hog négy év alatt együttesen és összesen 670 pengő befizetésére kötelezik magukat a Nemzeti Repülőalap javára s az így felajánlott összeg folyóévre esedékes első részletét — és pedig 180 pengőt — az alap javára már le is fizették. Kedves Fiam! A magyar nemzet ezeréves történelmében egymást váltották a dicsőséges és a hanyatló korok és ha történelmünk lapjait figyelemmel tanulmányozzuk, akkor azt a megdönhetetlen bizonyítékot nyerjük, hogy a nemzet tagjainak összefogása, a jövőnk jobbrafordulásába vetett bizalom, aszorgalmas és kitartó munka és a hazafias erények ápolása mindenkor az ország és a nemzet feltámadására vezettek. Ma is olyan időket élünk, amikor a nemzet apraja-nagyjának vállvetett küzdelmet kell folytatnia a mindannyiunk által szentnek vallott célért: Hazánk feltámolásáért. Ti, kedves Fiaim, cselekedetekkel bizonyságát adtátok annak, hogy az áldozatvállalás terheiből férfiak részére is alkalmas példaadással óhajtjátok részeteket kivenni. Köszönöm nektek ezt a hazafias cselekedetet és szívből kívánom, hogy az a szellem, amely ilyen nemes elhatározásra indította a Damjanich utcai tanítóképzőintézet elemi iskolájának IV. osztályú tanulóit, minél több követőre találjon. Jelentkezzen kiképzésre az ifjúság Felhívás a magyar nemzeti társadalomhoz! Most, amikor minden nemzet hazájának és érdekeinek megvédésére a végletekig fokozza légi erejét, megvan a módja annak, hogy a magyar nemzet is felkészüljön minden eshetőség kivédésére a levegőben is. Történelmi felelősségünk e tekintetben ma minden magyar családra ránehezedik. A pénzáldozatra a miniszterelnök úr sikerrel hívta fel a nemzetet. Ennek kapcsán az anyagi alap megteremtése után most a személyi kiegészítés van soron. A tettrekész ifjúságnak ma nyitva áll az út a repülőkiképzés felé. Mindazok a 18—25 éves ifjak, akik a középiskolát eredményesen elvégezték, de olyanok is, akik csak négy középiskolát (esetleg hat elemit) végeztek, és akik testileg és erkölcsileg alkalmasak, beléphetnek a komoly hivatást és gyönyörű élményt nyújtó repülőkiképző tanfolyamainkba. Ezeknek elvégzés az arra érdemesek számára a tisztviselői, vagy altisztviselői karunkban való elhelyezkedést biztosítja. A szülőkhöz is fordulunk. A történelemből áttündöklő nagy magyar nők példáját követve érezze minden anya — a romboló erkölcsi irányzatokkal szembeni kitüntetésnek, ha fia sorainkba kívánkozik. Az érdeklődők a gyors elintézés érdekében a testnevelési és népgondozó szervekhez, vagy a legközelebbi repülőtér vezetőségéhez forduljanak azonnal tanácsért, hogy helyesen felszerelt kérvényeik ez év augusztus hó 15-ig már az alulírott hivatalban lehessenek. A felvétel szeptember elsejére várható. Magyar Királyi Légügyi Hivatal Budapest, II., Hunyadi János,út 13. A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapért Pápa megyei város tisztviselői augusztus napi fizetésük egy százalékát felajánlották a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap céljaira. A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap javára a bácskai községek egymás után jelentik be felajánlásukat. Csávoly község 1000, Katymár 800, Jánoshalma 500, Kunbaja 200 pengőt szavazott meg a hazafias célra. A váci siketnéma intézet tanári kara egyhavi fizetése egy százalékát ajánlotta a