Budapesti Hírlap, 1938. november (58. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-01 / 247. szám

4 gyakoriak a könnyebb természetű öncsonkítások, ibyenek azonban csak a cseh nemzetiségű katonák között fordulnak elő. Embertelen jelenetek IPOLYSÁG, okt. 31. Ipolyság vendégei szombaton is meglepetve nézték a minden emberi érzést megcsúfoló jelenetet, amikor a cseh fináncok a leszerelt Ipolysági illetőségű katonákat a majdnem fagypont körüli hidegben levetkőztették s csak akkor engedték át a B. H. 1938 NOVEMBER 1, KEDD határon, amikor a leszerelt katonákat polgári ruhával úgy, ahogy el tudták látni. Feloszlatták a Fencsik-szervezetet PRÁGA, okt. 31. (Havasi) A ruszin kormány feloszlatta a feketeséges szervezetet. A Fencsik István vezetése alatt álló szervezet nagyorosz irányzatú volt. A nagyorosz nemzeti tanácsot ugyancsak feloszlatták. Három orosz újságot betiltottak. „Mindenkit átvenni, aki a helyén maradt64 — ez a magyar kormány és hatóságok jelszava a kiürített felvidéki területeken Válasz a pozsonyi cseh rádiónak A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pozsonyi cseh rádió hírszolgálata azt állította, hogy az Ipolyságon maradt állami vagy közalkalmazottakat elbocsátották. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az ipolysági állami, köz- és városi intézményeket, ahol a cseh megszállás alatt szolgálatot teljesített tisztviselők és alkalmazottak a mai napig is szolgálatot teljesítenek. Nagy részük a hivatalos esküt is letette és hamarosan sor kerül a még esküt nem tett alkalmazottak eskütételre. Az országos közkórház vezető főorvosa, osztályfőorvosa és alorvosa helyén maradt. Helyükön maradtak a számvevő és szegődméntyes alkalmazottak is. Több alkalmazott önként hagyta el a helyeit és erről írásbeli nyilatkozatot is adott. A határszéli pénzügyőrség természetszerűleg feloszlott. Eltávozott tagjai a bevonulás napjától az új határon teljesítenek szolgálatot. Cseh legionistákról volt szó. A magyar bevonulás előtt távozott el a csehi állomásfőnök is a cseh tisztviselőkkel, a helyén maradt két magyar és két szlovák alkalmazott már a bevonulás napjától szolgálatot teljesít. A jövedéki hivatal cseh főnökivel együtt a bevonulás előtt eltávozott. Ugyanakkor eltávozott a városi hivatal személyzete is, amelyből egy tisztviselő márisatér vissza,aki ma a katonai ügyosztályt kezeli. A járásbíróság tisztviselői kara egy zsidó járásbíró kivételével a helyén maradt, letette a hivatalos esküt és rendesen végzi munkáját. A tisztviselők között több szlovák van. A bíróság vezetője is a helyén maradt vezető állásban. A posta cseh főnöke a cseh legionista alkalmazásakkal együtt a cseh csapatokkal egy időben távozott el. A magyar tisztviselők október 11-től, a bevonulás napjától szolgálatot teljesítenek és letették a hivatalos esküt. A postán egy magyar tisztviselő, három magyar és egy szlovák alkalmazott maradt vissza. A város két jegyzője a csehekkel együtt távozott. A városbíró három nyugalmazott jegyivel végzi ideiglenesen a város ügyeit. A rendőrök megmaradtak. Közülök egy csak töri a magyar nyelvet. Az iskolák teljes tantestülete helyén maradt, csak a gimnázium szlovák igazgatója, a szlovák elemi iskola és a szlovák polgári iskola tantestülete távozott el ugyancsak a cseh csapatokkal egy időben. A szlovák iskolák így önmaguktól szűntek meg, mert tantestületeik elhagyták a várost. A cseh csendőrség a bevonulás napjának reggelén eltávozott. Helyét magyar csendőrség foglalta el. Önmagától szűnt meg a volt ■ csehszlovák tanfelügyelet is, mert a tanfelügyelő a beosztott tanítóval együtt már október 10-én Korponára távozott. A magyar irodai segéderő helyén maradt. A magyar hatóság mindenkit átvett, aki a helyén maradt. Arról nem tehet, hogy a bevonulás alkalmával a ma csehszlovák területen levő volt ipolysági alkalmazottakat nem találta a helyükön. A magyar kormány és a magyar hatóságok jelszava ez: ,,Mindenkit átvenni, aki a helyén maradt!" Nem azért élt a magyar és a szlovák nemzet évezredes sorsközösségben közös hazában, hogy egymástól tartania kellene. Ipolyságon bárki a helyszínen meggyőződhetik arról a tökéletes rendről és biztonságról, amely a város minden lakóját nemzetiségi vagy vallásfelekezeti különbség nélkül eltölti. A teljes jogrend és az igazságosság legfőbb biztosítéka éppen Salkovszky Jenő dr. volt tartománygyűlési képviselő, magyar kormánybiztos személye, aki mint ipolysági őslakos, legjobban ismeri a helyzetből előállott szükségleteket. Magyar a magyarért Imrédy Béláné felhívása Budapest hazafias közönségéhez Kérelem Budapest hazafias közönségéhez. ■Mindössze két hete annak, hogy a kormányzóné ő főméltósága védnöksége alatt megindult a Magyar a magyarért országos mozgalom, hogy lényegesen enyhítse a visszacsatolandó terület népét sújtó ínséget, kifejezze a Felvidék népe előtt a magyar haza nemzeti társadalmának szeretetét. Az ismertetett célból létrehívott szervezet a legközelebbi idő alatt megkezdi Budapest székesfőváros területén a pénzadományok gyűjtését. A házról,házra kiterjedő fáradságos gyűjtés áldozatos munkáját önként vállaló igazolt hölgymegbízottaink kopogtatni fognak minden magyar ajtón és magyar szíven. Csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg a gyűjtést lebonyolító négyezer magyar asszony hazafias elhatározásáról, akik a családjuk körében rájuk háramló mmn Icájukat félbeszakítva, vagy kereső munkájuk elvégzése után pihenésre szánt idejüket feláldozva, hívószavunkra teljesen önzetlenül a legnagyobb lelkesedéssel állottak a mozgalom szolgálatába. A magyarvendégszeretet ismeretében és tiszteletében szinte fölöslegesnek létezik, az a kérésem, hogy a gyűjtők fáradságos munkáját végző hölgyeket ne idegenkecsüssel, hanem együttérző igaz magyar testvérhez illő szeretettel fogadja mindenki a főváros szegénye-gazdaga egyaránt. Imnédy Béláné, a munkabizottság elnöke. Újabb felajánlások Vitéz Imrédy Béláné úr.-pé, a Magyar a magyarért akció fáradhatatlan, lelkes vezetője,levélben felhívást intézett a Királyi Magyar Automobil Clubhoz, hogy a visszacsatolt területekre induló Szociális Bizottság tagjai részére bocsásson rendelkezésre automobilokat, illetve sorozzon a klub tagjai közül úrvezetőket, akik kocsijukkal majd végigviszik a Felvidéken a bizottsági tagokat. A bizottság tagjai között térképszerűen osztják fel a visszacsatolt területeket, hogy községről-községre járva tanulmányozzák azok szociális helyzetét, és jelentést tegyenek a szükséges intézkedésekről. Ez a munka körülbelül tíz napot vesz majd igénybe. Máig néhány órával a miniszterelnök feleségének levele után több klubtag jelentkezett kocsijával, a KMAC összes tagjait értesítette s így az indulás pillanatában nagy autótábor áll majd az akció rendelkezésére. A Magyar a magyarért mozgalmat Pest vármegye területén is megszervezik, faji Fáy István főispán személyes irányításával. A vezetést Ney Géza dr. kormány-főtanácsos, ny. vármegyei főjegyző vállalta, aki személyesen járja be a vár megyét és irányítja a járások és megyei városok mozgalmát. A városokban gyűjtőcsoportokat állítanak fel s a gyűjtést a társadalom hölgytagjai végzik. Vasárnap a Magyar Turista Egyesület csepeli szakosztálya és a csepeli Weisz Manfréd-gyár csoportjai szép ünnepséget tartottak az Ereklyés Országzászlónál, hogy átadják a csepeli munkásság által a Magyar a magyarért akció javára összegyűjtött 5960 pengőt és a felvidéki magyarságnak szánt nemzetiszínű zászlókat. Horváth István dr., az ipolysági járási katonai parancsnokság tanügyi összekötője szombaton kedves háziünnepség keretében átadta az ipolysági polgári iskola tanulóinak a segélyakció által ajándékozott tankönyveket. A magyar társadalom szeretete könnyekig meghatotta a kis magyar diákokat. A segítőszozgalom munkássága az egész ország területén egyre fokozódó erővel és lelkesedéssel folyik. Szeged város kisgyűlése 5000 pengőt szavazott meg. A kiskőrösi adófelszólamlási bizottság tagjai ezévi tiszteletdíjaiknak teljes összeget, 100 pengőt ajánlottak fel. Szolnok város tisztviselőkara felajánlotta havi fizetésének egy százalékát. Az UDMKE-ben tömörült nagykanizsai kereskedők 4345 pengős takarékkönyvet adományoztak az akciónak. A Pestszentimrei Iparosok és Kereskedők Köre vasárnap vacsorát rendezett, amelyen 100 pengőt gyűjtöttek össze a mozgalomra. A balatonzamárdii kisiparé, sok 100 pengőt adományoztak. A szentendrei református Jókai polgári fiúiskola tanári testület© novemberi fizetésének egyszázalékát ajánlotta fel. Dunaföldvár társadalma nagyszabású ünnepséget rendezett, amelyen tekintélyes összeget gyűjtöttek össze. Polgár Miklós szécsényi gyógyszerész és felesége bejelentette Boros Bála dr. főispánnak, hogy a segélyezési akció javára felajánlják tizenkét személyes ezüst készletüket, amelyet házassági évfordulójuk alkalmával, ezelőtt harminc évvel kaptak ajándékba. A főispán a felajánlott evőkészlet értékesítéséről sorsolás útján gondoskodik. A poziegyesület határozata folytán az egyesület körébe tartozó összes n mozgószínházak november elsejei, keddi teljes bevételüknek 10 százalékát a mozgalom javára adják. Az egyesület kéri a közönséget, hogy a nemes célra való tekintettel ezen a napon lehetőleg nagyszámban keresse fel a mozgószinházakat. A Pongrác.uti rom. kat. Kápolna Egyesületnek, a Pongrác-uti Kálvin-Szövetégnek, a Pongrác-uti áll. lakóházak Gondnokságának és a Pongrác-uti Kaszinónak vezetőségei elhatározták, hogy egymással karöltve mozgalmat indítanak a felvidéki magyarság megsegélyezésére. Felhívással fordultak a Pongrác.úti állami lakótelep összes lakóihoz, hogy november 3-án tartsanak nemzeti böjtnapot , az így megtakarított összeget szolgáltassák be a mozgalom céljaira. Ugyanezen a napon a telepen lévő katolikus templomban és a református imaházban könyörgő istentiszteletet, este pedig a telepi kaszinó helyiségében hazafias öszszejövetelt rendeznek, amelyen az ünnepi beszédet vitéz Tóth András dr. országgyűlési képviselő mondja. Békéscsaba képviselőtestülete egy vagon búzát ajánlott fel a mozgalom céljaira. A Nemzeti Munkaközpont helyi szervezete nótaestet rendezett, amelynek felejövedelmét a mozgalom céljaira adta át. A szolnoki kereskedelmi alkalmazottak novemberi fizetésük 2 százalékát a mozgalom céljára ajánlják fel. A pécsi egyesületek munkaközösségbe lépnek és gyűjtésük eredményét a legrövidebb idő alatt eljuttatják illetékes helyre. A forró égövi betegségek kezelésében, különösen napszúrásnál, bélhurutnál és vérhasnál, valamint olyan gyomor-, máj- és lépbajoknál, amelyek malária kíséretében lépnek fel, a természetes „Fercste József” keserűvíz szerfölött értékes hatást fejt ki. Kérdezze meg orvosát. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara gondoskodni kíván a visszacsatolandó területek vetőmagellátásáról A magyarlakta Felvidék visszacsatolásával igenfontos gazdaságpolitikai feladatok merülnek fel, miután a cseh katonaság rablógazdálkodása következtében nemcsak a lakosság ellátása, került veszélybe,dement a termelés folytonossága is, mert az őszi vetések és talajelőkészítő munkák a viszonyok kényszerítő hatása alatt legnagyobbrészt elmaradtak. A lakosság szükségleteinek kielégítésére és a mezőgazdasági termelés folytonosságának biztosítása érdekében szükséges intézkedések tervszerű kidolgozására a mezőgazdasági közigazgatási szerveknél és az északkeleti részekre terület szerint illetékes Tiszántúli Mezőgazdasági Kamaránál már folynak a vizsgálatok. A kamara részben saját hatáskörében tett intézkedéseket, részben a helyzet alapos feltárása után kidolgozott s a kormány elé terjesztett javaslatok és tervezetek útján sürgősen gondoskodni kíván a visszacsatolandó területek vetőmag ellátásáról, a hiányzó, elvesztett igaerőnek esetleg bértraktorok által való átmeneti pótlásáról, továbbá az állattenyésztés és az állattartás terén mutatkozó nehézségek áthidalásáról. E célból az átcsatolandó erőteteken a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kirendeltséget kíván szervezni,hogy az a katonai megszállást, követően a helyszínen azonnal megkezdhesse működését. Az Observer a „Magyar a magyarért“ mozgalomról Londonból jelentik. Az Observer hosszú budapesti tudósításban jelenti, hogy Horthy Miklós kormányzó felesége és Imrédy Béla miniszterelnök felesége a magyar közönséghez fordultak, hogy segítse a Csehszlovákiában szűkölködő magyarokat, akik súlyos szükséget szenvednek élelmiszerekben és egyéb elsőrendű szükségleti cikkekben. Az egész országban pénzt, búzát, élelmiszereket és ruházatot gyűjtenek a felvidéki szüköldököknek, több magyar megye több vagon rakomány búzát tart készenlétben, hogy» a határok módosítása után azonnal a Felvidékre küldhesse, a gazdáké leírni« ércsomagokat küldenek szeretetadományul a felvidéki magyar falvaknak, amelyek remélhetőleg rövidesen Magyarországhoz kerülnek vissza. A magyar társadalom a magyar Igazságért A Hadirokkantatt, Rákóczi Kurucegyesület és a Nemzeti Munka Központ zuglói NIV. ker. szervezetei népes hazafias nagygyűlést tartottak a Felvidék visszaszerzéséért a „Homerost” filmszínházban. Tótkomlós nagyközség nagyrészt szlovák ajkú lakossága vasárnap avatta fel országzászlóját s ebből az alkalomból lelkes tüntetést, rendezett, a magyar Felvidék visszacsatolása mellett. Az ünnepségre sokezer főnyi közönség vonult fel. Az ünnepi beszédet Lányi Márton dr., a képviselőház alelnöke, a község országgyűlési képviselje mondotta, méltatva az országzászló jelentőségét s hangoztatva, hogy a község szlovákajkú lakosai mindig hűséges polgárai voltak az egységes magyar nemzetnek. Utána Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos mondott avatóbeszédet, majd a község bírája átvette az országzászlót. Az avatóünnepség után közebéd volt, amelyen Bakos József főszolgabíró pohárköszöntőt mondott a kormányzóra. A Szegeden élő felvidékiek szombaton este gyűlést tartottak, amelyen jelen volt többek között vitéz Méreg László altábornagy is. A lelkes megnyitóbeszédet Kozma Ferenc kormányfőtanácsos mondotta. Elhatározták, hogy november 1-én a Ruszinföld hősi halottainak emlékére a szegedi flvidériek koszorút helyeznek a Hősök Kapujára. Azt is elhatározták, hogy díszes, hímzett zászlót, adnak a felvidékre bevonuló magyar honvédségnek. Az Ablakosok és Drótosok Ipartestülete összejövetelt tartott, amelyen igen nagy számban vettek részt a felvidékről származó ablakosok és drótosok. Hangoztatták az összejövetelen a magyarság iránt érzett hűségüket és ragaszkodásukat és síkra zálltak a népszavazás gondolata mellett. A Ficitál Magyarság Mozgalom lelkes gyűlést tartott Kispesten, az Országzászló előtt. A nagyszámú közönség előtt a Névtelen Magyar ismét szót emelt a magyarság égető, sorsdöntően fontos, külső és belső kérdéseinek érdekében.