Budapesti Hírlap, 1939. február (59. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-25 / 46. szám

2 Hallóssy István, az OMIH vezetője a Felvidék idegenforgalmának legfontosabb kérdéseiről Jelentette már a Budapesti Hírlap, hogy csütörtökön, a felvidéki minisztériumban, Weis István dr. miniszteri, osztályfőnök elnöklésével idegenforgalmi tanácskozást tartottak. A tanácskozáson Hallóssy Ist­ván m. kir. kormányfőtanácsos, az Orszá­gos Magyar Idegenforgalmi Hivatal veze­tője részletesen foglalkozott a Felvidék idegenforgalmának problémáival, s a meg­oldásra váró feladatokkal kapcsolatban többek között a következő irányelveket szögezte le: — A Felvidék és az idegenforgalom kérdésének egymással való kapcsolata ket­tős. Az idegenforgalom fokozása a­ Felvi­déken egyrészt anyagi és megélhetési kér­dés, mert a „Hinter Janójukat” elvesztett városok csak úgy tudnak megélni, ha az őket tápláló és elszakadt falvak helyett átvonuló turisztikai forgalmat kapnak. Ter­mészetes, hogy ez a gazdasági szempont főképpen a városoknál jön figyelembe és kevésbbé bí­r jelentőséggel a mezőgazdasági vidékeken, ahol ez a gazdasági szükség ilyen mértékben nem áll fenn. A másik szempont a Felvidék és az idegenforgalom kapcsolatánál a nemzetnevelés kérdése. Fontos az, hogy a trianoni magyarság minél nagyobb tömegekben keresse fel és ismerje meg a Felvidéket, de fontos az is, hogy a felvidéki magyarság is megismer­kedjék és egybeforrjon a trianoni Magyar­­ország különböző vidékeinek lakosságával. Ilyen célkitűzések mellett az a feladat, hogy gyakorlatilag és gyorsan dolgozzunk. Ennél a munkánál azonban figyelembe kell venni a rendelkezésünkre álló eszközöket.­­ Amikor a Felvidék munkaprogram­ját összeállítjuk, gondolni kell arra, hogy a Felvidék iránt a magyar lelkekben nagy megismerési vágy áll fenn, amely azonban legfeljebb 1—1 ró évre­­tehető, amely után normális idegenforgalom fog létesülni. Ezért tehát a programot két részre kell osztani: az egyik­ az úgynevezett „Sofort”­­program, a másik pedig egy a távolabbi időkre készített terv. A sofőrt-program célja és lényege röviden a magyarság ha­­zafias hangulatának táplálása a felvidéki utazások elősegítése útján és ezeknek az utazásoknak felhasználása arra, hogy ily­­módon a Felvidék az idegenforgalom révén keresethez jusson.­­ Rendkívül fontos, hogy a Felvidéken idegenforgalmi organizáció létesüljön, leg­alább is a nagyobb városok polgármesterei és városbírái mellett és nekik közvetlenül alárendelve. Ezek lennének az úgynevezett városi idegenforgalmi hivatalok, amelyek A­osonkaországban már tizenegy városban léteznek és kitűnően működnek.­­ A felvidéki idegenforgalom megindí­tását megfelelő propaganda segítségével kell elősegíteni, lebonyolításában pedig a legfontosabb szerepet a szállások játsszák. Szükség van tehát nagy számban szállói dara, diák és egyéb tömegszállásra, mene­­dékházak­ra. — Gondolni kell arra, hogy a csonka­­ország idegenforgalma a Felvidék felé te­relődjék abban a vonatkozásban is, hogy akik eddig Ausztriában kerestek hegyi le­vegőt, azok a jövőben azt lehetőleg a Fel­vidéken találják meg. — Rendkívül fontos a Felvidéken a vasút- és autóbuszközlekedés rendezése. A legsürgősebben körutazási jegyeket kell életbeléptetni.­­ A felvidéki idegenforgalommal kap­csolatban óriási fontossággal bír a ma­gyar történelemnek az­­ a gyönyörű kor­szaka, amely Rákóczi nevével függ össze, s amelynek emlékei minden magyar emberre hatalmas vonzerővel hatnak. Fontos volna ezért egy nagy Rákóczi-túra megszerve­zése. Végül hangoztatta Hallóssy István kor­mányfőtanácsos, hogy a Felvidéken meg­szervezendő filléres vonatok rendjébe­­ is új szellemet kell vinni, hogy­ az ilyen fillé­res vonatokkal való kirándulások előre meg­rendezett szerves egységet alkossanak. Csak a jól és körültekintéssel megszervezett uta­zás után érzi igazán az utas, hogy felfris­sült és lélekben gazdagabb lett. Most jelent meg a Vitézi Rend­­ Zrínyi Csoportja kiadásában . VITÉZ­­ NAGY-MEXIB­ERI NAGY KÁROLY ny. altábornagy: A magyarság fegyverben A magyar katonai vitézség megkapó története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvádat. A hadszínterek magyar vo­natkozású eseményei időrendi sorrendben. Az eseményekhez fűzött példák drámai erővel ábrázolják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességekkel társulva kimagasló hősi tettekre indítják a magyar fajt. Ezt a könyvet, el kell olvasni mindenki­nek! A világháború magyar résztvevői­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesítés fel­adata. A katonai és nemzetnevelésnek, ifjúsá­gunk új, faji szellemben történő nevelésé­nek nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot. ARA­­P 4.­MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál Budapest, VI., Rózsa­ utca 111. 1939 FEBRUÁR 25. SZOMBAT 1­4. n. A külföldi sajtó Teleki Pál gróf miniszter­elnök programjáról Bécs A Völkischer Beobachter bécsi kiadása „A jövő programja” címmel behatóan fog­lalkozik Teleki Pál gróf miniszterelnök expozéjával és a beszédből külön kiemeli azt a megállapítást, hogy Budapest jövő külpolitikáj­a elsősorban a tengelyhatal­makra támaszkodik. Teleki Pál miniszter­­elnök programja — így végződik a cikk — értékes módon járul hozzá Délkeleteuró­pa jövő fejlődéséhez, mert nem a múlt libe­rális­ reakcio­nárius eszméire támaszkodik, hanem a jövő programja. Teleki gróf evo­lúciót akar, anélkül, hogy becsvágyó ál­mokban ringatná magát. Párizs A Temps részletes budapesti jelentés­ben ismerteti Teleki Pál gróf szerdai kép­viselőházi beszédét. A miniszterelnök ki­jelentéseit, nyilvánvalóan valamennyi párt, az ellenzéki pártok is, megelégedéssel fo­gadták — írja a tudósítás. Teleki Pál gróf körültekintéssel nyilatkozott a zsidó­­törvényről, majd pedig a földreformról szólva, hangoztatta, hogy a föld igazsá­gosabb elosztására szükség van, de az új törvény alkalmazásánál nagy óvatosság­gal kell eljárni. A lap kiemeli Teleki Pál gróf miniszter­­elnök beszédének külpolitikai részét. A magyar külpolitika — mondotta a minisz­terelnök, elsősorban a berlin-római ten­gelyre, a békének erre a fontos tényező­jére támaszkodik. A kommunistaellenes egyezményhez való csatlakozással Ma­gyarország mintegy ki akarta fejezni, hogy egyetért Németország és Olaszország béketörekvéseivel. A Temps idézi továbbá Teleki Pál gróf beszédének Magyaror­szág és a szomszédos államok viszonyára vonatkozó részeit. Magyarország hajlandó valamennyi szomszédjával új tárgyaláso­kat kezdeni, mihelyt ezek az államok el­érkezettnek vélik az időt a kisebbségi el­lentétek kiküszöbölésére. Végül a Temps kiemel­i azt a mondatot, amely Magyar­­ország és a nyugati hatalmak kulturális és gazdasági kapcsolatainak kifejleszté­sére vonatkozik. A Journal des Débats rövidebben ismer­teti Teleki Pál gróf miniszterelnök kije­lentéseit. A Petit Párision vidéki kiadásai is röviden ismertetik Teleki Pál gróf mi­niszterelnök beszédt. Szófia Teleki Pál gróf miniszterelnök kormány­nyilatkozatához fűzött észrevételeihez a „Mir” című lap egyebek között ezeket írja: Az utóbbi négy hónap alatt Magyar­­országon történt miniszterváltozások azt mutatják, hogy különösen az agrárkérdés komoly és ez még okozhat nehézségeket a kormánynak. A tervezett reform ugyanis nem csupán gazdasági vagy politikai kér­dés, hanem olyan természetű, amely körül összeütközésbe kerül sok olyan hagyomá­nyos tényező, amely nehezen nyugszik bele az említett reformba. Mégis a belpolitikai nézetek szétága­­zása nem lehet visszahatással a külpoli­tikára, amely továbbra is revizionista marad és a roma—berlini tengelyre tá­maszkodik. A lap ezután hozzáteszi, h­hgy a magyar kormánynak ezt az aktív politikáját a ba­ráti Bulgária nagy rokonszenvel figyeli. Genf A svájci lapok — így a „Journal de Geneve”, a „Der Bund”, a „Basler Nach­richten” — hosszabb-rövidebb ismerteté­sekben számolnak be Teleki Pál gróf kép­viselőházi programbeszédéről. A „La Suisse” kiemeli a tudósításnak adott al­címben, hogy a magyar külpolitikában nincs változás. A „Nationalzeitung” a lap első oldalán a következő címek alatt is­merteti a nyilatkozatot: „A Teleki-kor­mány nyilatkozata”, „Az eddigi külpoli­tikai irányzat megmarad”, „Zsidótörvény és földreform”. A „Neue Züricher Zei­tung” a lap első oldalán budapesti tudósí­tójának jelentése nyomán tárgyilagos és beható cikkben ismerteti a beszámolót. A cikk egyik alcíme: „A magyar revízió”. Bukarest Teleki Pál magyar miniszterelnök par­lamenti programbeszédével a péntek reg­geli román lapok közül a „Timpul”, a kül­ügyminiszter lapja első oldalon foglalko­zik. A „Timpul” a következőket írja: Teleki gróf programbeszéde megvilágí­totta a magyar külpolitika alapvető elveit a realizmusról és arról tett tanúságot, hogy Magyarország is meg akarja valósí­tani a D­un­ame­d­en­c­ében a kiengesztelő­­dést. A magyar kormányelnök beszédében kitért a bukaresti és a belgrádi kormány politikájára is. A magyar parlamentben elhangzott beszédet válasznak lehet minő­síteni a jugoszláv és a román külügy­miniszter beszédeire. Megállapítjuk, — írja a „Timpul”, — hogy ez a válasz meg­engedi annak az akciónak a folytatását, amelynek célja megteremteni a jószom­szédi viszonyt és a kiengesztelődést a Dunai medencében. A román közvélemény Teleki programbeszédét megelégedéssel fogadta és már ebben egy lépést lát előre a kiengesztelődés megvalósulása felé. Az egyesületközi együtt­működés a zsidójava­slat módosítását kéri Az egyesület­közi együttműködés, amelybe számos nacionalista alapon működő társa­dalmi egyesület tartozik, a legutóbbi tel­jes ülésén egyhangúlag a következő határo­zatot hozta: Az egyesületközi együttműködés a ma­gyar királyi kormánytól a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló törvény­­javaslatnak oly módosítását kéri, amely határozottan megállapítja, hogy az ügyvédi, mérnöki, orvosi, sajtó és színművészeti ka­­marákban a zsidók részére megállapított számarány­t felsorolt kamarák országos képviseleti szerveiben és a kamarák által alakított minden szervben és a kamarai nyugdíjintézetben is érvényesüljön. A mó­dosítás a kamarákban és a kamarai szer­vekben a zsidókat illető helyek választása tekintetében akkér rendelkezzék, hogy a zsidók a saját kvótájukra elkülönítve jelöl­jenek és szavazzanak. Az egyesületközi mű­ködés egyhangú határozata szerint feltét­lenül szükség van erre a módosításra, mert azokban a kamarákban, amelyekhez még egyelőre a zsidók számbeli többsége megmarad a javasolt módosítás nélkül a törvény lehetővé tenné azt, hogy a zsidó többség az őket százalék arányában meg­illető helyeken felül tisztikari, választmá­nyi, fegyelmi bírósági stb. helyekre olyan keresztény egyéneket választanának, akik a zsidók érvényesülését eddig is támogatták és akik ennek elősegítésére politikai és v. lágnézeti meggyőződésüknél fogva a­ jövő­­ben is hajlandók volnának.■ Az egyesületközi együttműködés e hatá­rozatát memorandum formájában közli a miniszterelnökkel, az igazságügyminiszter­rel, valamint az összes azonos politikai és világnézeti meggyőződésű képviselőkkel, kérve őket, hogy az indítványt tegyék ma­gukévá. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken­­ délután 06 órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök el­­nöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács, amely folyóügyeket tár­gyalt, fél kilenc órakor ért véget. A frontharcos vezetők a miniszterelnöknél Pénteken délben a Frontharcos Szövet­­ség képviseletében vitéz Tak­ách-Tolvay Jó­zsef gróf, vitéz Tóth András, vitéz Mart­­sekényi Imre országgyűlési képviselők és Kertész Elemér országos ügyvezető alelnök kihallgatáson jelentek meg a miniszterel­­nöknél, hogy mint az új kormány elnökét a frontharcos tábor nevében üdvözöljék. Az üdvözlés után a frontharcos vezetők közel egyórás kihallgatáson ismertették a mi­niszterelnökkel a Szövetség országos és he­lyi szervezeteinek és időszerű szervezett és egyéb kérdéseit, valamint a Szövetség leg­közelebbi részletes munkatervét. Előterjesztésük kapcsán behatóan tájé­koztatták a miniszterelnököt a tárgyalás alatt lévő zsidótörvénynek a frontharcoso­kat érintő szakaszának rendelkezéseit illeti kialakult különböző véleményekről. Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki maga is mint huszártiszt küzdötte végig a világ-­ háborút, megköszönte a bajtársi tábor üd­vözlését és az előterjesztettek megvitatása után őszinte bajtársi együttérzéséről biz­*­tosította a frontharcos vezetőket és rajtuk keresztül a frontharcos tábort. 1 Német lap a magyar belpolitikai helyzetről BERLIN, febr. 24.­­ A Berliner Börsenzetung szerint am­a­.ri­gyár belpolitikai helyzet lényegesen meg-"­tisztult azáltal, hogy a kisgazdapárt s a Sztranyavszky által vezetett disezzidensek is bejelentették a kormány támogatását. Az ellenzék megváltozott magatartása való-­­­színüleg arra vezethető vissza, hogy Imr­rédy Béla bukásával nem érték el a kí­vánt eredményt s belátták, hogy negatív politikájuk továbbfolytatásával elmulaszta­nak minden részvételt a kibontakozásban. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a­ kormány továbbfolytatja propagandáját az egész országban a Magyar Élet Pártja érdekében, hogy előkészítse a talajt az új választásokhoz. Mind erősebb ugyanis az a felfogás, hogy a zsidótörvény megszava­zása után feloszlatják a parlamentet és április elején új választásokat tartanak. A Pester Lloyd cikke az olasz sajtóban RÓMA, febr. 24. A Stefani-iroda ismerteti a Pester Lloyd cikkét Teleki Pál gróf miniszterelnök kül­politikájáról. A cikk nyomán különösen a következőket emeli ki: Magyarország olyan barát, akir­e mindig lehet számítani. A je­lenkor és a történelem minden eseménye­ megerősíti ezt a kijelentést. Magyarország ma is hű marad politikájához, amely biza­lomteljes barátsággal köti Olaszországhoz és Németországhoz. Baross Endre pilis­vörös­vári választói között A pilisvörösvári választókerület Nem­zeti Egység­szervezetének választmánya február 22-én tartotta ülését, melyen Ba­ross Endre, a kerület képviselője is meg­jelent. Somlós Figyes kerületi titkár üd­vözölte a megjelenteket. Ezután Baross Endre dr. képviselő közölte, hogy a kerü­let községeinek felhívása alapján az új is­­kolaren­deletnek olyan megváltoztatását kérte, amely a magyar nyelv tökéletes el­sajátítását lehetővé teszi. Ebben az ügy­ben interpellációt mondott el a Házban. A választmány teljes mértékben helyeselte a képviselő munkáját, bizalmáról biztosította és kérte, hogy folytassa önzetlen munká­ját és tartson ki politikai elvei mellett- Az oktatás ügyében a kultuszminiszter közbelépését kéri a választmány.

Next