Budapesti KISZ Élet, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1973-09-01 / 9. szám
ÚJ HÁZAKÚJ ALAPOKON Furcsa cím, hiszen az új házak rendszerint új alapokon nyugszanak. Mi az újság ebben? Az, hogy nem fizikai, hanem szervezési alapokról van szó. Ezekről az új alapokról beszélgettünk Bokros Vilmossal, a KISZ Budapesti Bizottságának ifjúmunkás osztályvezetőjével. — Az új lakástörvény adott módot az új szervezési rendszer bevezetésére. Ebből nagyon sok előnyünk származik, amelyre a szövetkezeti forma nyújt lehetőséget. Az eddigi ifjúsági építkezéseknél, a KISZ-lakásépítési akciónál maga a KISZ volt a beruházó, ez most megszűnt. Ezentúl a lakásépítő szövetkezetek a beruházók, a munkát úgy és olyan mértékben bontják föl, ahogy jónak látják, s ez jelentős költségcsökkentő tényező. Ehhez persze némi magyarázat szükségeltetik. A KISZ-lakásépítkezések eddigi bevált gyakorlata volt — és marad is — a társadalmi munka. Azok a fiatalok, akik majdan a ház lakói lesznek, maguk is részt vesznek az építkezés során a különféle munkákban, hogy a kész lakások ára alacsonyabb legyen. Ezt úgy határozzák meg a szövetkezetek, ahogy nekik a legalkalmasabb; hívhatnak barátokat, rokonokat; ha tudnak, szakipari munkát is végezhetnek, nem csupán segédmunkát, és ez mindmind lefelé „farigcsál” a kész lakások végösszegéből. — Valóban új alapokról van szó — folytatja Bokros Vilmos. — Ez két dologban jelentkezik. Az egyik az, amiről most említés esett, vagyis a szövetkezeti forma. A másik pedig az, és ez sem kevésbé jelentős, hogy eddig önálló KISZ-akció volt, most viszont a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával közösen szervezzük, és ifjúsági és munkás lakásépítési akciónak neveztük el. A letisztulási folyamat, az akció formájának végső kialakulása sokáig tartott. Így esett aztán meg az, hogy a prototípus, vagyis a Centenáriumi lakótelep építése hamarabb megkezdődött, mint az alapkőletétel megtörténte. Két ház már — a szakipari munkák nélkül — állt, kettőt éppen alapoztak, egy félig, egy pedig az alapszinten volt kész — augusztusban kezdődtek meg a kivitelezési munkálatok —, amikor november 3-án megtartották az alapkőletételt. Az első beköltözők pedig valószínűleg már az idén birtokba vehetik lakásaikat. — A mátyásföldi Centenáriumi lakótelep munkáinak befejezési határideje — a tervek szerint — 1977. december 31. Két és félezer lakást jelent ez. Újdonság az is, hogy már az eredeti tervekben szerepelnek a szociális, a kommunális, a járulékos és a kiegészítő beruházások. Olyannyira, hogy még uszoda is lesz a lakótelepen. Minderre a célra 121 millió forintot adott a fővárosi tanács. További jelentős költségtényező volt, hogy a lakásépítő szövetkezetek úszótelkeket kaptak, vagyis csak azt a földrészt kell megfizetniük, amekkora helyen a ház áll. Azért is jó ez, mert a többi telekrész a tanácshoz tartozik, így a tanácsnak kell gondoskodnia a parkosításról, a közművesítésről, és így tovább. 40