Budapesti KISZ Élet, 1975 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1975-05-01 / 5. szám

kenységében, mérnöki munkája mel­lett az illegális munkában, és 1928— 30-ig a Magyar Kommunista Párt központi technikai apparátusának vezetője volt. Lebukása után a Hor­thy rendszer 10 évi fegyházra ítélte. Kalandos meneküléséről már maga mesélt; a háromnapos gyaloglásról a Kárpátokban, a Moszkvai csatákról, ahol egy különleges alakulatban har­colt a németek ellen, a brjanszki partizánháborúról, és a Szovjetunió­ban megjelenő Igaz Szó példányait mutatva emlékezett a lap munkatár­saira. A felszabadulás után felelős beosztásokba került: nagy érdemei vannak a magyar gyapjúipar államo­sításában, majd a Textilipari Kutató Intézet megalapításában. Kossuth­­díjas. Fenti adatok nem az érdemek pro­­tokoláris felsorolásai, inkább annak érzékeltetése, hogy sokfelé ágazó, iz­galmas élet áll a most 74 éves Földes Pál mögött. Amikor 1969-ben megjelent a 33 nap a 133-ból című dokumentum re­génye, a Magyar Tanácsköztársaság mátészalkai és tiszántúli eseményei­ről, önkéntelenül arra gondoltam, hogy élményei feltétlenül könyvbe kívánkoznak. Ezért örültem, amikor 1970-ben elolvastam a Partizánemlé­kek című könyvét, melyből az író élményein keresztül ismerhettem meg a Brjanszki erdő partizánjainak éle­tét, harcait. Ez a személyes élmény jellemzi legutóbb megjelent, Így kez­dődött című művét is, amely az európai népek hősies harcát mutatja be 1936-tól a Szovjetunió megtáma­dásáig, 1941-ig. Kérdésemre, hogy miért éppen erről az időszakról írt és mi volt a célja, így válaszolt: — A könyv megírásának egyszerű az oka: egész életemben ellenálló voltam. Célom, hogy hiteles törté­nelmi dokumentumok alapján, a résztvevők még friss emlékezetével, a valóságnak megfelelően mutassam meg, hogyan lobbant lángra törté­nelmi egymásutánban a hitleri fa­siszta hadigépezet lépéseit követően a szabadságukért küzdő európai né­pek felszabadító honvédelmi harca, antifasiszta népi háborúja. Könyvem elsősorban az ifjúságnak szól, ezért választottam élményszerű stílust, mert véleményem szerint az élmény a legnagyobb pedagógus. Könyvemből megismerhetik az ol­vasók a spanyol polgárháború hősi erőfeszítéseit, a lengyel partizánmoz­galom megosztottságát, a cseh és szlovák ellenállás különbségeit, s amit kevesen ismernek, az osztrák munkások ellenállását az Anschluss után. Norvégia harcának bemutatá­sakor felhasználtam Brandt írásait is, aki akkoriban újságíróként műkö­dött. Külön fejezetet szenteltem a francia és a belga ellenállási mozga­lomnak. Egyszóval körüljártam Euró­pát, s azt próbáltam bizonyítani, hogy a kommunista illegális mozga­lom volt az ellenállás éltetője a fa­sizmus hatalomrajutása után. — UDVARHELYI — Propagandistaképzés társadalmi munkában Játék a betűkkel Ha előadást tartunk, milyen mód­szerekkel köthetjük le a hallgatóság figyelmét? Melyek a közösség kiala­kulásának szakaszai? Milyen a szép szónoki beszéd? Mi az, ami több mint egy évszázad után is élővé te­szi a kommunista kiáltványt? Tanévnyitón vagyunk. Akik a pa­dokban ülnek, néhány hét múlva már válaszolni fognak ezekre a kér­­ ­t

Next