Budapesti Közlöny, 1867. március (1. évfolyam, 1-17. szám)
1867-03-28 / 14. szám
Buda-Pest, 1867. 14. szám Csütörtök, martius 28. BUMPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Naponta* postai szétküldéssel: Egész évre . .20 frt. Félévre . 10 , Negyedévre 5 .. Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt.—kr. Félévre 9 . — Negyedévre -1 .. 50 . Szerkesztőség: Gránátos utcza 1. szám Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magén-hirdetések : egyhasábos Petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többkori hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A cs k. apostoli Felsége f. é. mártius 19-én kelt legkegyelmesebb elhatározásával vásonkői gróf Zichy Edmund valóságos kamarását méltóztatott legkegyelmesebben cs. k. titkos tanácsosi czimmel ruházni föl a díjak elengedése mellett. Hirdetmény. Miután azon kötelezettség, mely szerint a Dunán közlekedő gőzhajók vezetői, e részbeni képességük tanúsítására, hivatalosan kirendelt szakértők előtt vizsgát tartoznak letenni, az Austria, Bajorország, Törökország és Würtemberg között 1857. évi november 7 dikén dunahajózási okmány czim alatt megkötött nemzetközi szerződés XVI ik czikkének határozatain alapszik, ennélfogva közhírré tétetik , hogy a hajóskapitányi vizsgák, melyek eddigelé Magyarország területére nézve a fennállott kir. helytartótanácsnál tartattak meg, ezentúl a magyar kir. közmunka és közlekedési miniszérium kebelében fognak, és pedig egyelőre az eddigi gyakorlat szerint megtartatni. Mindazok tehát, kik ily vizsga letétele végett jelentkezni kívánnak, eziránti folyamodványukat önjoguságuk, feddetlen magaviseletük s a hajóvezénylői állomás kellő ellátására megkivántató elméleti s gyakorlati ismeretek felőli bizonyítványaikkal felszerelve ugyane ministeriumnál akár közvetlenül, akár pedig illető törvényhatóságuk utján terjeszszék elő. Budán, 1867. évi martius hó 23-kán. Gr. Mikó Imre, s. k . közmunka- és közlekedési minister. NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése martius 27 dikén reggeli 10 órakor. Elnök : Szentiványi Károly; a ministeri padon: Eötvös József, gr. Mikó Imre, Lónyay Menyhért minister urak ; később : gr. Andrássy Gyula ministerelnök úr, Horváth Boldizsár, Gorove István és b. Wenckheim Béla minister urak. Mielőtt a ház a napirendre tér, Markos István, vonatkozással egy hasontárgyú, tegnap beérkezett kérvényre, a következő indítványt teszi le a ház asztalára : Indítvány. Az 1848-diki szentesített törvényekkel biztosított alkotmány helyreállítása kötelességévé teszi az országnak, beváltani az 1848-ki törvények és ezredéves alkotmányunknak védelmére fölhívott, lelkesült készséggel vívott, és a magyar ős vitézségét a történelem lapjain dicsőített honvédseregből ez önvédelmi harczban elhullottak özvegyeikről és árváikról, úgy a még életben lévő tagjairól a nemzethez illő gondoskodását. E kötelességérzettől áthatva és vezéreltetve, azon esettel rendelkezés végett, amidőn az ország azon törvényszerű helyzetben leend, hogy törvényeket alkothat, — eleve most már azért, hogy e nemzeti kötelességérzet kifejezése addig is megnyugtassa az érdekletteket, —a következő törvényjavaslatot teszszük le a képviselőim asztalára. Törvényjavaslat Magyarországnak 1848/9. évi honvédserege ellátásáról. 1. §. Az 1848/9-években Magyarország honvédseregéből elhullottak özvegyeik és árváik, — az ország által őket megilletőleg adományoztatnak. 2. §. Az 1848/9 években a magyarországi honvédseregnek megbénult, munkaképtelenné vált, még élő tagjai, őket megillető nyugdíjazásokban részesittetnek. 3. §. Az 1848/9 évekbeni magyarországi honvédsereg minden — még élő és munkaképes tagjainak illető előléptetésük tekintetbevételével, a magyar honvédseregben, — vagy képességük szerint, más országos hivatalokban, ha és a kik ezt igénybe venni kívánnák, — alkalmaztatásuk elrendeltetik, a mennyiben érdemesekül maradtak. 4. §. A magyar honvédelmi minister utasittatik, az 1., 2. és 3. §§ okban előszámláltaknak szabatos kitudására és rovatolására. 5. §. A magyar felelős pénzügyminister utasittatik, hogy Magyarország évi költségvetésében az 1. és 2. §§. rovataira megkivántató összegeket előterjessze. 6. §. E törvény teljesítésével a magyarországi honvédelmi és pénzügyi ministerek bízatnak meg. Pesten, 1867. évi mart 27. Markos István, Kállay Ödön, László Imre, Patay István, Csanády Sándor, Vidats János, Vállyi János, Madarász József, Csiky Sándor, Halász Boldizsár, Bobory Károly, Pelei Lajos, Baranyi Ágoston, Szluha Benedek, Pap Pál, Almásy Sándor. A ház elhatározta, hogy ez indítvány kinyomassék és napirendre kitüzessék. Ezután Vidats János képviselő nyújtott be egy indítványt, melynek tartalma a következő : Midőn alkotmányos szabadságunk helyreállítottnak, az absolut rendszer pedig megszűntnek hirdettetik, a honfi-kebleket minden irányban beható, egyetemes, osztatlan örömre ezen új fordulathoz fűzött szép remények sem ébreszthetik ; — sőt fájdalmas érzéssel hat, miként még most is több honfitársaink — politikai vádak folytán — a hazából száműzve, idegen földön tartózkodni kénytelenek; többen pedig börtönben sintödnek. Azonban, hogy az absolut rendszer megszüntetésében és az alkotmányosság visszaállításában hitünk és bizalmunk megszilárdulhasson, s a nemzet sajgó sebei mindinkább behegesztessenek, több felirataink, főleg az 1861 kinek alapján, azon esetre, ha majdan az országgyűlése törvényalkotási képességgel birand, törvényei közé leendő beiktatás végett már eleve is e következő törvényjavaslat tétetik a ház asztalára. Ugyanis : Törvényjavaslat a magyar nemzetnek 1848/9-ik évbeni önvédelmi küzdelmében s az azóta elvérzettek emlékének örökítése, i patikai okok miatt külföldre menekülteknek hazatérhetése, börtönben letartóztatottaknak szabadonbocsáttatása, s az elkobzott vagyonoknak visszaadása, illetőleg kártalanítása iránt. 1. §. A magyar nemzetnek 1848/1-ik évi önvédelmi harczában a csatatéren elvérzett, s az alatt, s azóta mártyrok halálával kivégzett, e hon hű gyermekeinek emlékét a hálás haza e törvényczikkben megörökiti. 2. §. Az 1848/9-ik év óta az absolut rendszer alatt idegen bíróságok, idegen törvények szerint, politikai vádak miatt hozott bárminemű ítéletek, fennlévő következményeivel együtt teljesen megszűnteknek, illetőleg semmiseknek nyilváníttatnak. 3. §. A hazának bármilynemű azon gyermekei, kik politikai okok miatt jelenleg is küüföldön tartózkodni kénytelenek, sértetlenül viszszatérhetnek. 4. §. Bárminemű politikai okokból, elitélés folytán vagy a nélkül börtönben letartóztatottak szabadon bocsáttassanak. A netán kereset vagy vizsgálat alatt lévők elleni minden további eljárások megszüntetnek. 5. §. Mindezen előbbi szakaszokban foglaltaknak, vagy ha netán volnának olyanok, kik már a fogságból előbb kiszabadultak, de vagyonukat vissza nem nyerték, vagyonaik az általuk nem élvezhetett időközi jövedelmeikkel együtt visszaadassanak, illetőleg kártalanittassanak. Elhalálozásuk esetében mindezen javadalmak örököseiket illetvén. 6. §. E törvény foganatosításával Magyarország igazság- és pénzügyministerei megbizatnak. Kelt Pesten, 1867. évi martius 27. Az elnökletet most Zeyk Károly képviselő veszi át, ki először is Huszár Istvánnak adja a szót. Huszár István : Szívesen látná, ha Magyarország egészen különálló, nagy befolyású állam lehetne, de a körülményekkel szemben nem lehet a szív politikáját követni. Röviden indokolja a javaslat melletti szavazatát Bernáth Zsigmond sajátságosnak találja helyzetét, mert minden államtani és történelmi érvek ellen a rideg arithmetrikát állítják fel, s mert, amint az parlamenti szükség is, a határozat már előre is meg van állapítva. Szóló meggyőződött, hogy az opportunitás a törvényhozás teremében helyén van, habár károsnak tartja azt a termen kívül, az administratióban, az igazságszolgáltatásban. Azt kérdi, hogy ha nem régi alkotmányunk volna, hanem Ő Felsége most kínálna meg bennünket alkotmánynyal, vájjon beleegyeznék-e a ház abba, hogy egy más nemzet, mint harmadik közbeszólna s azt mondaná, hogy rá is tekintettel legyünk ? Szóló végül a delegátiókról szól s kijelenti, hogy ezekre soha nem fogja szavazatát adni. Horváth Lajos csak röviden akarja indokolni szavazatát. Ő a javaslatot nem kizárólagosan a hagyományos magyar politika, hanem a magyarországi és a birodalmi érdekek összefüggésének és a czélszerűség tekintetéből bírálja s e szempontból el is fogadja. A kisebbség javaslatának elfogadásával csak koczkáztatnók az eddigi vívmányokat s az ezer sebből vérző haza felüdülését. (Helyeslés.) A jelen politikai helyzet legfőbb követelménye, hogy megmaradjunk állami szervezetünk birtokában. (Helyeslés). Ki azt hiszi, hogy Königgrätz megváltoztatta jogaink és kötelességeink mértékét, ki talán úgy van meggyőződve, hogy Magyarország szervezetlen állapotban is képes volna betölteni helyét és teljesíteni európai missióját, az csak következetesen és saját szempontjából helyesen cselekszik, ha általában semmit sem akar, vagy oly megoldást javasol, melyet a hatalom már csak azért sem fogadhatna el, mert épen azon kérdést hagyja megoldatlanul, me-