Budapesti Közlöny, 1867. április (1. évfolyam, 18-41. szám)
1867-04-20 / 34. szám
Buda-Pest, 1867. 34. szám. Szombat, április 20. Kapontai postai szétküldéssel: Egész évre . ... 20 frt. Félévre.......................10 „ Negyedévre .... 5 „ KÖZLÖNY. Előfizetési árak : Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 n — „Negyedévre . 4 „ 50 „ HIVATALOS LAP. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. BUDAPESTI Szerkesztőség : Gránátos utcza 1. szám. Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Magánhirdetések : egyhanában petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. I. Ezüstpénz o. é. Bécsben: „ n „ „ Selmeczen „ n n n Károlyfehérvárott „ „ „ „ Versenczében (aug.1 darab 3.623,145 1.043,978 543,805 vég.)*458,014 forint 4.046,595 1.386,545,50 776,550 246,868 Egészben az 1866-ki évből .... Hozzá az előbbi évekből..................... 5.668,942 304.848,484 6.456,558, 189.552,449.., Összeg . . 310.517,426196,009 058,26 II. Ezüst váltópénz: az előbbi évekdarabből ... . 19.859,282 „ „ 1866-ban nem veretett. forint 1,574,773,80 III. Hétváltópénz: Bécsben . . . „ „ „ Selmeczen. . . 4.890,000 547,500 24,450 2,730,50 Egészben az 1866 diki évből Hozzá az előbbi évekből..................... 5 437,500 943,387,150 27,187,sa 9.987,233,30 Összeg . . 948,824,650 10.014,420,82 IV. Kereskedelmi ezüstpénz : Bécsben 314,800 „ „ Velenczében 236,037 662,600,61 476,817,86 Együtt az 1866 diki évből .... Hozzá az előbbi évekből..................... 550,837 13.019,838 1.159,418,», 27.404,551,10 Összeg . . 13.570,675 28.563,969,S7 HIVATALOS RÉSZ. w «var*«"!** i k i A „Wiener Zeitung“ az 1857-ki pénztörvény értelmében 1866-ban eszközölt pénzverésnek következő kimutatását közli: Mind a négynemű pénzek összegei: darab forint I. Összeg......................................... 310.517,426 196.009,058.as II. 3 19.859,282 1.574,773.86 III. „ 948,824,650 10.014,420.8a IV. „ 13.570,675 28.563,969.„ Főösszeg . . 1292.772,033 236,162,222.44 darab koronaérték V. Aranypénz Bécsben .... 447,095 162,634.598 „ „ Selmeczen . . 75,619 26,028.946. „ „ Károly fehér várott . 373,345 128,509.7a4a Együtt 1866-ban 896,059 3177173.1000 Hozzá az előbbi évekből . . . 13.327,008 4.938,848.613a Összeg . . 14.223,067 5.256,021.3. A pénzdarabok összege: 1292.772,033 14.223,067 1306.995,100 Az érték összege: 1. Ezüst-és váltópénzek. . . . 236.162,222. 2. Aranypénz, a korona értékét 13 frt 50 krt. é.ben számítva . . 70.956,294.48 ,307.118,516.^ NEMHIVATALOS RÉSZ. A Széchenyi-Kollonich-féle segélydijak legközelebb történt betöltésénél a következendő pályázók vétettek tekintetbe : Opre Ferencz, budai polgár; Ilniczky Vazul, munkácsi görög kath. néptanító; Samó József, felső-olcsvári néptanító; Szukap Ferencz, sissói tanító; Hegedűs Lázár, félegyházi kiérdemült tanító; Horváth József, epesi kiérdemült néptanító; Péter Ferencz, duna-patai kiérdemült néptanító; Füzér János, volt néptanító ; Jakus Mátyás, elaggott néptanító ; Bénik Ferencz, volt dijnok ; Czibula János, almási néptanító ; Megyesy János, sajtoskáli tanító ; Wolkenberg József, volt cs. k. tisztviselő; Kéry Ferencz, puszta miskei tanító ; Kurucz János, héthársi tanító. Hirdetmény. A magyar földtehermentesítési kötelezvényeknek 20-dik nyilvános sorsolása f. é. april 29 én és 30-án reggeli 8 órától fogva az alulírott igazgatóság hivatalos helyiségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. Budán, 1867. april 16-án. A magyar földtehermentesitési pénzalap királyi igazgatósága. Gyoma, ápril 16-án. Trefort Ágoston f. hó 14-én Gyomára érkezvén, a pályaudvarban számos választói által nemzeti zászlóval és lelkészünk, Kassa Dániel ur által mondott jeles beszéddel fogadtatván, másnap a városházában választóival találkozva, hozzájuk a következő beszédet intézte : A népképviselet alapján választott országgyűlési képviselő utasításhoz kötve nem lévén, eljárásáról számot adni nem tartozik a törvény értelmében, de az erkölcsisog szabályai szerint sem, ha választása előtt közlött programmja eljárásával öszhangzásban van, amit én magamról bátran állítani merek. Én azonban üdvösnek tartom a szabad országokban divatozó azon szokást, mely szerint az országgyűlési képviselők az országgyűlés szünetelése alatt választóikkal érintkeznek. Ezáltal friss élet jön a politikába. A választók közlik a választottnak nézeteiket s szükségeiket, ő ellenben felvilágosítja őket pártja eljárásának indokairól, megoldja kételyeiket, s ezáltal a kapocs, melynek köztük léteznie kell, szilárdul. E nézet folytán én önökkel találkozni óhajtottam, s e találkozás napja éltem szebb emlékeihez fog tartozni. Nekem a politikában, mint sok más honfitársaimnak, eddig kevés szerencsém volt. Ifjúságomban egy felföldi kis város követe voltam az 1842-ki pozsonyi országgyűlésen. Szép kilátások mellett nyilt meg ezen országgyűlés; reménytettük, hogy a városok rendezése 8 országgyűlési állásuk javulása keresztül fog menni, s hogy az anyagi érdekek terén némely vívmányokat haza fogunk vinni; de csalódtunk. 1848 ban magas kormányhivatalba léptem, s Pest Terézvárosa képviselője voltam; de azon válságban, mely hazánkat annyira megrázkódtatá, én is elmerültem. 1861-ben önök bizodalmukra méltattak s képviselőjüknek választottak ; de az országgyűlés feloszlatása után nem jelenthettem önöknek egyebet, mint hogy képviselőtársaimmal együtt kötelességemet teljesítettem, s hogy a jobb jövőnek meg kell érkezni. A sors nagyszerű csapásának tekinteném, ha most is ugyanazt kellene önökkel közölnöm. Most azonban a gondviselés azon szerencsére méltatott, hogy önöknek mondhatom, miszerint az 1865 -i országgyűlés második szakának nagy eredményei vannak. „Az alkotmány helyre van állítva“, s az ország ismét saját felelős kormánynyal bír. E vívmányok egész horderejét csak a jövő fogja tudni méltányolni. Sajnos tehát, sőt csodálatos, hogy vannak elleneink, kik e vívmányok nagyszerűségét elferdíteni törekednek. Én az ellenzék szükségességét elismerem, s merem mondani, hogy ha a parlamenti kormány s arra támaszkodó többség ellenében ellenzék nem léteznék, azt mesterségesen előidézni kellene. De az ellenzéknek a kormány s pártja felett ellenőrködni s oly politikát követnie kell, hogy azon esetre, ha a kormányhoz jut, múltját megtagadni ne kellessék, hogy tehát egyebet ne mondjak, helytelen eljárásnak tartom, ha az ellenzék azzal vádol, hogy mi az ország függetlenségét és szabadságát feladtuk, az ország jövőjét eljátszottuk, anélkül, hogy materiális bajainkon segítettünk volna. Midőn elleneink az ország függetlenségéről szólnak, összezavarják a fogalmakat, s hamis fogalomból indulván ki, arra oly okoskodásokat raknak, melyek igazak lehetnének, ha a kiindulási pont igaz volna. Hazánk törvényes függetlensége lényegesen különbözik az abstract függetlenségtől. — Magyarország, törvényei értelmében, belsejében független; nem szabad azt Bécsből az örökös tartományok mintájára kormányozni; — de Magyarország kifelé nem független állam, nem olyan, mint Schweicz Németország, vagy Belgium Francziaország irányában. Magyarország, mióta a szomszéd tartományokban uralkodó fejedelmet királyának megválasztotta, s később kimondá, hogy e tartományokkal egy s feloszthatlan birodalmat képez, némely ügyek közösségét alapitá meg fejedelme egyéb tartományaival. Midőn az országgyűlés ezen közös ügyeket körülvonalazni s befolyását azokra biztosítani törekedett, hazánk törvényes függetlensége érdekében többet tett, mint bármely magyar törvényhozás mostanáig. Magyarország nem volt oly független a mohácsi vész óta, és soha sem volt oly szabad, mint azon intézkedések alapján lesz, melyek fővonásai a 67-es bizottmány javaslatában le