Budapesti Közlöny, 1867. április (1. évfolyam, 18-41. szám)
1867-04-19 / 33. szám
egyesület vagyoni állása van ismertetve. Amily jótékonyan hat az emberre az alapítók és évdijas tagok hosszú névsora, épen oly leverő e szakaszban arról értesülni, hogy a kamat- és évdij-hátralék (20,334 forint) majdnem annyi mint az egyesület évi jövedelme (21,411 ft.) és leverő olvasni a panaszt, hogy e hátralék miatt az egyesület nem törlesztheti rendesen tartozásait; előleges költségvetést hiába készít , nem veszi be , amire számít, s e miatt folyó kiadásaival is többnyire zavarban van. Az egyesület vagyona 396,139 forint, melyből alapítványi tőke 171,576 ft, ingatlanba van fektetve 224,563 ft. Ez összeg sem vigasztaló, és csak a közbejött sanyarú évekkel lehet némileg menteni, hogy egy földmivelő ország legjelentékenyebb intézete,hosszas fennállása alatt, ily kevés gyarapodást tanúsít. De nem lehetne semmivel menteni, ha most, midőn egyesülni, érdekeinket érvényesíteni szabad, az egyesület tőkéje egy pár év alatt nem kétszereződnék. Az egyesület működéséről szóló szakaszt egy kétívnyi jelentés nyitja meg arról, amit az egyesület a gazdasági oktatás és hasznos ismeretek terjesztése ügyében tett. Első helyen áll itt a gazdasági tanintézetek felállítását tárgyazó fölterjesztés, amelyben felfejti, hogy Magyarországnak területi és égalji viszonyai szerint öt felső gazdasági tanodára van szüksége; földmíves-iskolát pedig minden 50— 60 mértföld területen állítni kell legalább egyet. Az egyesület terve szerint ki is nyílt már a keszthelyi, s még ez év folytán ki fog nyittatni a debreczeni tanoda is. Egy harmadik tanoda, mely Rimaszombatban lett volna felállítandó, s e város áldozatkészsége által nagy mértékben lehetségessé volt téve : belefult a hivatalos tárgyalások papírhalmazába. A helytartóság Iglóra akarta tenni a harmadik intézetet, a szakértő gazdasági egyesületnek pedig elég oka volt Rimaszombat mellett maradni, így egyikből se lett semmi; a mostani időnek lön fentartva, hogy eleget tegyen Rimaszombatnak és igazolja a gazdasági egyesületet. A budai kertész- és vinczellér-iskoláról, az Istvántelekről, nem sikerült pályázásokról és a „Gazdasági kistükörről való jelentések egészítik ki e szakaszt. Az egyesület a Károlyi István gróftól ajándékozott 150 holdnyi István-telken földmives-iskolát akar állítani, melyen a rendes gazdasági gyakorlat mellett, gond volna az eperfa-tenyésztésre, selyemiparra, a dohány és egyéb iparnövények mivelésére. Az intézetből jóravaló földmives-gazdák kerülnének ki, és emellett az eperfacsemeték,egészséges tojások terjesztése s a selyemtermelésben gyakorlott kezek szaporítása által befolyandó selyemtenyésztés kifejtésére. Sajnos, hogy e dicséretes czél felé a pénztelenség miatt alig történt egy pár lépés. Az intézetnek, hogy meginduljon, a legtakarékosabb számítással szüksége volna 34,089 forintra, melyből ez ideig csak 15,906 forint van fedezve, az országos alapból ígért 10,400 forinttal, és a hazafias adakozásokból gyűlt 5506 forinttal. Az egyesület reméli, hogy tagjai felkarolják ez intézet ügyét, számít még a hazafias takarékpénztárak gyámolítására, a vidéki gazdasági egyletek és vagyonosabb községek, úgyszintén egyes birtokosok részvétére, kik a vállalat létesülését siettetnék, ha egy vagy több növendék élelmezésére alapítványokat tennének. Kívánatos volna, hogy az egyesület reménye mentül hamarább teljesüljön, s mindazok, kikbe bizalmát helyezi, sietnének az alapítványok megtételével, s tennék lehetségessé ennek az oly sok irányban jótékony intézetnek megnyitását. A „közgazdasági tárgyalások” rovata alatt az egyesületnek anyagi érdekeink legfőbb kérdései körüli működése van rövid kivonatban ismertetve. A kivonat világos, és híven tükrözi viszsza az egyesület működésének főbb vonásait és egész szellemét. Azonban véleményünk szerint az oly tervek és alaprajzok, melyek hivatva vannak talán egypár évtizeden át foglalkoztatni a hazafias tevékenységet, egész terjedelmükben helyet foglalhattak volna az évkönyvben. Különösen a Lónyay és Hollán által készített vasúti hálózat tervére és a népbankoknak Csengery által készített alapszabályaira nézve voltük volna szükségesnek e megkülönböztetést. Az első a sajtóban és az érdeklett vidékeken hosszas vitára nyújtand alkalmat ; a másiknak rendeltetése Útmutatóul szolgálni azoknak , kik a népbankokban a nép erkölcsösségének , munkásságának és jólétének egyik leghathatósabb eszközét smerik fel, s feladatul tűzik környezetükben a népet ily bankok felállítása által boldogítani. Sehol se lett volna e két dolgozat annyira helyén, mint azon egyesület évkönyveiben, ahol a tervek születtek, és amelynek tagjai közt valószínűleg ott van a magyar birtokosságból mindaz, a ki tevékenység és áldozatkészség által a hazafi névre igényt tarthat. — Ezekből fog kitelni a két terv mellett buzgólkodók névsora , ezért lett volna helyén az évkönyvben mindkettőnek teljes épségben való közlése. A közgazdasági működések között fel van jegyezve az egyesületnek a magyar földhitel-intézet felállítása körüli érdeme. Ez karolta fel újból az annyiszor megkezdett és annyiszor nem sikerült ügyet; a közgazdasági szakosztály készítette 1858-ban az emlékiratot és a Felségéhez a folyamodványt, amelyre aztán négy év múlva sikerült gróf Dessewffynek a kedvező választ kieszközölni. Itt van a vélemény is, melyet a szakosztály adott az amsterdami s az ismert belga banknak azon ajánlatára, hogy földhitelüzleteiket hazánkra is ki akarják terjeszteni. Egy francziáról létezik még említés, aki Pesten kiviteli raktárt akart állítani, és egy angolról, aki 1865- ben állami költségen beutazta a Tisza vidékét valami indiai öntözés létesítése czéljából. Az egyesület a franczia terve mellett kedvezőleg nyilatkozott ; az angolt elősegítette útjában, de azóta híre is elveszett mind a francziának, mind az angolnak. De az eltűnt angol indiai tervéért két hazánkfiának , Poroszkay és Reiter mérnököknek tervei dús kárpótlást nyújtanak. Poroszkaynak a Dunát a Tiszával öszszekötő, hajózható és lecsapoló csatornatervét elismeréssel fogadta a szakosztály, s az egyesület melegen ajánlotta a helytartótanácsnak , hogy létesítése iránt intézkedjék. Reiter tervét, mely szerint a Duna Pest és Buda között szabályoztatnék, egy hajózható csatorna építtetnék Pest körül, hasonlóan elismeréssel fogadta az egyesület, s kimondta, hogy létesítése kívánatos volna. Figyelemreméltó az a vélemény is, melyet a közgazdasági szakosztály a vasúti szállítás, a birodalmi vámszabályzat ügyében, és az állattenyésztési szakosztállyal együtt a két új biztosítótársaság fölállítása ellen tett. A dohánytermelők kiviteli társulatának szerkezete egész terjedelmében föl van véve az évkönyvbe; ott találjuk még a földmivelési osztálynak „Tanácsát a szükségben“, mely czim alatt becses utasitást ad 14-féle takarmány termesztésére száraz időben. — Itt van az emlékirat, mely az aszályosság okait és elhárítása módját fejtegeti; a kendernek franczia gyári kezelésére s a futaki termelésre vonatkozó ismertetése mellett, a „Cselédügy“, az „Ugarföldek legeltetésének“ kérdése stb. tesznek tanúságot a földmivelési szakosztálynak nemcsak a gyakorló gazdát, hanem a törvényhozást is érdeklő hazafias munkálódásáról. Az állattenyésztés barátait érdekelni fogja a megkezdett törzskönyvezésrőli jelentés. Eddigelő Czilchert Róbert, Sina Simon b., Zichy Ferraris gr., Károlyi István gr., Hunyady József gróf, juhászataiból történtek törzskönyvezések. „Egy erdészeti törvényjavaslat“ , „a magyar bortermelők egyesületének alapszabályai“, „a hazai selyemtenyésztésrőli jelentés“ és néhány hazai gazdaságban használt gépek munkaképességére és árára vonatkozó adatok egészítik ki ezt a nagyon becses évkönyvet. És ezzel befejeztük az ismertetést, de befejezésül szabadjon még kimondani azon óhajtásunkat, hogy az egyesület azon tagjai, kik a sanyarú időkben szakismereteikkel a tudványnak,buzgóságukkal a hazafias szellemnek oly dús táplálékot tudtak nyújtani, a jobbra változott viszonyok között egyesített erővel fogjanak terveik valósításához, és mindenekfölött terjeszszék, ápolják, buzdítsák azt az egyesületi szellemet, amelynek köszönhetjük , hogy az országos gazdasági egyesület újjászületésünkben oly fontos szerepet játszott. JÁNOSI FERENCZ. A bécsi börze távirata april 18-ról: 5% metalliques 57.—Hitelintézeti részv. 165.60 Nemzeti kölcsön 68.101 London ...............132.20 1860-ki sorsjegy 81.40 Ezüst.................... 130.— Bankrészvények 708.—Arany.................... 6.23 Felelős szerkesztő: Salamon Ferencz. 354