Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)

1867-05-26 / 64. szám

Vasárnap, május 26. 04. szám. Buda-Pest, 1867. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetést!­árak : Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre.......................10 „ Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 „ 60 „ Szerkesztőség: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sar­kán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadó­hivatal: Pesten, barátok­ tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések : egykasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS KÉSZ. Magyar belügyministerem előterjesz­tése folytán Duchon Adolfot,Lakner Antalt és Sztojacskovics Sándort a belü­gyministeriumhoz titkárokká ezen­nel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. máj. 20. Ferencz József, s. k. B. W­enckheim Béla,s.k. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felségének legkegyel­­mesebb elhatározása folytán, Lipovniczky István, ősi szokás szerint, mint az esztergomi főkáptalan ez idő szerint legfiatalabb czimzetes püspöke, viendi a koronázási ünnepélynél az Apostoli keresztet. A képviselőház ülése május hó 25-dikén reggeli 11 órakor. Elnök : Szentiványi Károly, jegyző O­cs­vasz Ferencz. A ministeri padon: gróf Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eöt­vös József, Ger­­ve István, Lónyay Menyhért, gr. Mik­ó Imre, b. Wenckheim Béla minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja a beérkezett irományokat, köztük Szelestey László Vas megye Körmend kerületében, Hollán Ernő államtitkár Vas­megye Felsőeőr kerületében, P­a­i­z­s Andor Somogy megye marczali kerületében, gr. Lá­zár Kálmán Hátszeg-vidékében, Kvassay László Trencsán megyében és Fabricius Károly segesvári kerületben megválasztott kép­viselők megbízó leveleit, melyek az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatnak. Miután elnök a kérvényeket bejelentette, N­i­k­o­l­i­t­s képviselő a ház figyelmét Toron­­tál megye három örök-szerződésű községének az örök-szerződésű községeknek törvényhozás útján leendő megváltására vonatkozó folyamo­dására vonja, és kéri, hogy e kérvény a codi­­ficationális bizottsághoz utasíttassék. (Elfogad­­tatik.) Horváth Lajos jegyző közzéteszi az ál­landó igazoló bizottságba történt pótválasztás eredményét. Lázár Dénes 153 szavazattal lett az igazoló bizottság tagja. Gajzágó Salamon képv., mint az állandó igazoló bizottság előadója, előterjeszti e bi­zottság véleményét Fejér Miklós, F­ö­l­d­­v­á­r­y Miklós, S­z­o­n­t­a­g­h Pál, B­ay György, gr. Andrássy Gyula, B­e­r­n­á­t­h Lajos, Lázár Sándor, Sipos Ferencz és Cséry Lajos képviselők választása iránt. A bizottság indítványára az első hét nevezett képviselő a szabályszerű határidő fenntartásával, a két utolsó véglegesen igazoltatik. Az ú­jonnan igazolt képviselőkre nézve elnök azonnal elrendeli az osztályokba való sorsolást, melynek folytán Lázár Sándor és Sipos Ferencz a nyolc­adik, gr. Andrássy Gyula a kilenczedik, Bay György az első, Szon­­t­a­g­h Pál a második, B­e­r­n­á­t­h Lajos a harmadik, Fejér Miklós a negyedik, F­ö­l­d­váry Miklós az ötödik osztály tagjai közé soroztatnak. Elnök ezután jelenti, hogy a ház kilenczes osztálya, úgyszinte a központi bizottság a kor­mány részéről előterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását bevégezte, s hogy az utóbbi részé­ről Csengery Antal és Zichy Antal kép­viselők fognak jelentést tenni. Csengery Antal képviselő: Tiszt, ház! A közös­ ügyi törvényjavaslat előadójává meg­választatván, a központi bizottság részéről van szerencsém jelenteni, hogy a központi bi­zottságnak általános érdemleges észrevételei a közös­­ ügyi törvényjavaslatra nézve n­i­n­­csenek; az egyes szer­kezeti módosításokat pedig lesz szerencsém az egyes szakaszok tár­gyalásánál előadni. Egyébiránt ezen szerkezeti módosítások a bizottság jegyzőkönyvében már ki vannak nyomatva, és gondolom, tegnap óta már a t. ház tagjai közt is ki vannak osztva. Ugyanily értelemben nyilatkozik Zichy Antal előadó is. Elnök jelenti, hogy a két előadó jelen­tése nyomtatva és kiosztva lévén. (Mindkettőt alább közöljük. Szerk.) nincs más hátra, mint a tárgyalási nap kitűzése. A ház beleegyezik elnök azon javaslatába, hogy a tárgyalás hét­főn kezdődjék. G h y c­z y K. képv. azt hiszi, hogy az elő­adók a tárgyalás kezdete alkalmával fogják részletes jelentésüket fölolvasni, s hogy ugyan­ekkor a kisebbségben maradt résznek előadója is élhet a kisebbségi vélemény előterjesztésé­nek jogával. Deák Ferencz képviselő : Megvallom, hogy e részben nem tudom elég világosan a dolog körül forgó kérdést, azért teszem a kér­dést, van-e a központi bizottság kisebbsé­gének előadója? (Nincsen !) Ki hát a kisebb­ség előadója ? de akár ki legyen az, én a kife­jezést nem értem, mert ha a központi bizottság előadója előadja a központi bizottság vélemé­nyét, az egyes osztályok előadójának szintén joga van véleményét előadni, de ebből nem következik, hogy ő a kisebbségnek előadója, hanem az egyes osztálynak előadója. Nemcsak az egyiknek, hanem valamennyinek joga van véleményét előadni, de nem mint a kisebbség előadója, hanem mint az egyes osztálynak előadója. (Helyeslés ) Gr. Ráday László mint a IX. osztály elő­adója kijelenti, hogy ez osztály véleménye a központi bizottságban kisebbségben maradván, azt a tárgyalás alkalmával külön fogja előter­jeszteni. (Fölkiáltások : Mint az osztály elő­adója !) Elnök: Gr. Andrássy Gyula minister­elnök úr kíván szólni. (Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula minister­elnök : T. ház ! A ministerium meg van győződve arról, hogy nem csak saját kötelességét teljesíti, ha­nem a nemzet hő óhajtásainak is felel meg ak­kor, midőn siettetni kívánja azon nagyfontos­­ságú napot, midőn Ő Felsége a király tízt. Ist­ván koronájával Magyarország királyává , Ő Felsége a királyné pedig szokásos módon Ma­gyarország királynéjává fog fölavattatni. An­nál is inkább meg van erről győződve a minis­térium, miután a magyar alkotmányos fogal­mak szerint a koronázás, mely más országok­ban csak egyszerű szertartás szokott lenni, Magyarországban egyszersmind a nemzet és korona jogainak szentesítését foglalja magá­­ban. A­mennyiben pedig a koronázás előtti teendőknek legfontosabbika és leglényegeseb­­bike, az inaugurale diploma megállapí­tása, mindig úgy tekintetett, mint nem a kor­mánynak, hanem a nemzetnek, s így a törvény­­hozás két házának teendője, — bátor vagyok a t. ház elé azon inditványnyal lépni, hogy mél­­tóztatnék egy küldöttségről intézkedni, mely az inaugurale diploma megállapítása iránt mentől előbb a ház elé javaslatot terjeszszen, úgy hogy ezt azután Ő Felségéhez helybenhagyás, és illetőleg elfogadás végett föl lehessen ter­jeszteni. Az eddigi eljárás szerint e tárgyban mindig regnicolaris deputatió szokott eljárni, és én azt hiszem, a ház most sem fog e gyakor­lattól eltérni. (Helyeslés.) Ha tehát a t. ház ebbe beleegyezni méltóz­­tatik, a választás eszközlésére talán a hétfői napot lehetne kitűzni, (Helyeslés) a­mely na­pon a főrendi ház is megválaszthatná tagjait. Ha indítványomat elfogadni méltóztatnak, (El­fogadjuk !) a tagok száma iránt kellene még határozni. Z­s­e­d­é­n­y­i Ede képviselő: Ministerelnök úr indítványa folytán kénytelen vagyok figyel­meztetni a t. házat, hogy ezen koronázási hit­levél megállapítása a legszorosabb kapcsolat­ban van az ország területi épségével. S miután a horvát ügyet illető országgyűlési határozat a terület kérdése iránt jogainkhoz világosan és szorosan ragaszkodik, azóta azonban azt tapasztaltuk, hogy Horvátország tartományi gyűlése nemcsak a nemzetközi, de a területi kérdésekben is jogtalan követeléseit folytatja, azt hiszem, hogy okvetlenül szükséges, hogy ezen területi kérdés iránt is valahára tisztába jöjjünk, főleg pedig Fiume iránt, melynek ál­lapota némi zavarba ejtetett azon kegyelmes királyi kézirat által, mely ministerelnökünk­­kel tudatja, hogy Fiume Zágrábba és Pestre is követeket küldjön. Látván pedig, hogy Fiume lelkes városának képviselői épen Ma­gyarország iránti ragaszkodásuk miatt Zág­rábban csak gúnyt aratnak, azt hiszem, hogy ezen ingadozó állapotnak, melynek az én véle­kedésem szerint még ennyi tért sem kellett volna engedni, valahára véget kell vetni; azért meg fogják engedni, hogy miniszerelnökünk indítvá­nya folytán azon kérdést intézhessem a t. mi­nisterelnök úrhoz, ha vájjon Fiume város kirá­lyi meghívó levél által meg van-e már hiva az országgyűlésre, úgy hogy az inaugurale diplo­ma megállapításánál is részt vehessen. Másod­szor, ha vájjon a t. ministerelnök úr nem tart­ja e tanácsosnak, hogy területi jogaink tekin­tetében Horvát-és Tótországoknak azon megyéi és városai, a­melyek az 1848. V-ikt. cz. szerint meghívandók az országgyűlésre, már most, miután maga Horvátország követeket nem kül­dött, ugyanazon jogaink fenntartása tekinteté­ből szükségesnek nem tartja-e, hogy ugyanazon megyék királyi meghívó levél által meghívas­sának az 1848. V­­t. ez. értelmében, s hogy igy ezeknek tér nyittassék arra, hogy, ha tör­vényes jogaikkal élni akarnak, ezekkel élhes­senek. Gr. Andrássy Gyula ministerelnök: (Hall­juk ! Halljuk !) Jogomban volna ugyan­ezen interpellátióra bővebb megfontolást kérni és arra, írásban történendett beadása után vála­szolni, azonban, nem látván okot arra, miért ne válaszoljak mindjárt, ha méltóztatnak meg­

Next