Budapesti Közlöny, 1867. május (1. évfolyam, 42-67. szám)
1867-05-26 / 64. szám
Vasárnap, május 26. 04. szám. Buda-Pest, 1867. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetést!árak : Naponta! postai szétküldéssel: Egész évre .... 20 frt. Félévre.......................10 „ Negyedévre .... 5 „ Budapesten házhoz hordva: Egész évre . . 18 frt. — kr. Félévre ... 9 „ — „ Negyedévre . . 4 „ 60 „ Szerkesztőség: Országút, 38. sz. (Sándor-utcza sarkán). Az udvarban jobbra 1. emelet. Kiadóhivatal: Pesten, barátok tere 7-ik sz. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : egykasábos Petit ■or egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr, minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr. o. értékben. HIVATALOS KÉSZ. Magyar belügyministerem előterjesztése folytán Duchon Adolfot,Lakner Antalt és Sztojacskovics Sándort a belügyministeriumhoz titkárokká ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. máj. 20. Ferencz József, s. k. B. Wenckheim Béla,s.k. NEMHIVATALOS RÉSZ. A cs. kir. Apostoli Felségének legkegyelmesebb elhatározása folytán, Lipovniczky István, ősi szokás szerint, mint az esztergomi főkáptalan ez idő szerint legfiatalabb czimzetes püspöke, viendi a koronázási ünnepélynél az Apostoli keresztet. A képviselőház ülése május hó 25-dikén reggeli 11 órakor. Elnök : Szentiványi Károly, jegyző Ocsvasz Ferencz. A ministeri padon: gróf Andrássy Gyula ministerelnök ur, b. Eötvös József, Gerve István, Lónyay Menyhért, gr. Mikó Imre, b. Wenckheim Béla minister urak. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja a beérkezett irományokat, köztük Szelestey László Vas megye Körmend kerületében, Hollán Ernő államtitkár Vasmegye Felsőeőr kerületében, Paizs Andor Somogy megye marczali kerületében, gr. Lázár Kálmán Hátszeg-vidékében, Kvassay László Trencsán megyében és Fabricius Károly segesvári kerületben megválasztott képviselők megbízó leveleit, melyek az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatnak. Miután elnök a kérvényeket bejelentette, Nikolits képviselő a ház figyelmét Torontál megye három örök-szerződésű községének az örök-szerződésű községeknek törvényhozás útján leendő megváltására vonatkozó folyamodására vonja, és kéri, hogy e kérvény a codificationális bizottsághoz utasíttassék. (Elfogadtatik.) Horváth Lajos jegyző közzéteszi az állandó igazoló bizottságba történt pótválasztás eredményét. Lázár Dénes 153 szavazattal lett az igazoló bizottság tagja. Gajzágó Salamon képv., mint az állandó igazoló bizottság előadója, előterjeszti e bizottság véleményét Fejér Miklós, Földváry Miklós, Szontagh Pál, Bay György, gr. Andrássy Gyula, Bernáth Lajos, Lázár Sándor, Sipos Ferencz és Cséry Lajos képviselők választása iránt. A bizottság indítványára az első hét nevezett képviselő a szabályszerű határidő fenntartásával, a két utolsó véglegesen igazoltatik. Az újonnan igazolt képviselőkre nézve elnök azonnal elrendeli az osztályokba való sorsolást, melynek folytán Lázár Sándor és Sipos Ferencz a nyolcadik, gr. Andrássy Gyula a kilenczedik, Bay György az első, Szontagh Pál a második, Bernáth Lajos a harmadik, Fejér Miklós a negyedik, Földváry Miklós az ötödik osztály tagjai közé soroztatnak. Elnök ezután jelenti, hogy a ház kilenczes osztálya, úgyszinte a központi bizottság a kormány részéről előterjesztett törvényjavaslatok tárgyalását bevégezte, s hogy az utóbbi részéről Csengery Antal és Zichy Antal képviselők fognak jelentést tenni. Csengery Antal képviselő: Tiszt, ház! A közös ügyi törvényjavaslat előadójává megválasztatván, a központi bizottság részéről van szerencsém jelenteni, hogy a központi bizottságnak általános érdemleges észrevételei a közös ügyi törvényjavaslatra nézve nincsenek; az egyes szerkezeti módosításokat pedig lesz szerencsém az egyes szakaszok tárgyalásánál előadni. Egyébiránt ezen szerkezeti módosítások a bizottság jegyzőkönyvében már ki vannak nyomatva, és gondolom, tegnap óta már a t. ház tagjai közt is ki vannak osztva. Ugyanily értelemben nyilatkozik Zichy Antal előadó is. Elnök jelenti, hogy a két előadó jelentése nyomtatva és kiosztva lévén. (Mindkettőt alább közöljük. Szerk.) nincs más hátra, mint a tárgyalási nap kitűzése. A ház beleegyezik elnök azon javaslatába, hogy a tárgyalás hétfőn kezdődjék. G h y cz y K. képv. azt hiszi, hogy az előadók a tárgyalás kezdete alkalmával fogják részletes jelentésüket fölolvasni, s hogy ugyanekkor a kisebbségben maradt résznek előadója is élhet a kisebbségi vélemény előterjesztésének jogával. Deák Ferencz képviselő : Megvallom, hogy e részben nem tudom elég világosan a dolog körül forgó kérdést, azért teszem a kérdést, van-e a központi bizottság kisebbségének előadója? (Nincsen !) Ki hát a kisebbség előadója ? de akár ki legyen az, én a kifejezést nem értem, mert ha a központi bizottság előadója előadja a központi bizottság véleményét, az egyes osztályok előadójának szintén joga van véleményét előadni, de ebből nem következik, hogy ő a kisebbségnek előadója, hanem az egyes osztálynak előadója. Nemcsak az egyiknek, hanem valamennyinek joga van véleményét előadni, de nem mint a kisebbség előadója, hanem mint az egyes osztálynak előadója. (Helyeslés ) Gr. Ráday László mint a IX. osztály előadója kijelenti, hogy ez osztály véleménye a központi bizottságban kisebbségben maradván, azt a tárgyalás alkalmával külön fogja előterjeszteni. (Fölkiáltások : Mint az osztály előadója !) Elnök: Gr. Andrássy Gyula ministerelnök úr kíván szólni. (Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula ministerelnök : T. ház ! A ministerium meg van győződve arról, hogy nem csak saját kötelességét teljesíti, hanem a nemzet hő óhajtásainak is felel meg akkor, midőn siettetni kívánja azon nagyfontosságú napot, midőn Ő Felsége a király tízt. István koronájával Magyarország királyává , Ő Felsége a királyné pedig szokásos módon Magyarország királynéjává fog fölavattatni. Annál is inkább meg van erről győződve a ministérium, miután a magyar alkotmányos fogalmak szerint a koronázás, mely más országokban csak egyszerű szertartás szokott lenni, Magyarországban egyszersmind a nemzet és korona jogainak szentesítését foglalja magában. Amennyiben pedig a koronázás előtti teendőknek legfontosabbika és leglényegesebbike, az inaugurale diploma megállapítása, mindig úgy tekintetett, mint nem a kormánynak, hanem a nemzetnek, s így a törvényhozás két házának teendője, — bátor vagyok a t. ház elé azon inditványnyal lépni, hogy méltóztatnék egy küldöttségről intézkedni, mely az inaugurale diploma megállapítása iránt mentől előbb a ház elé javaslatot terjeszszen, úgy hogy ezt azután Ő Felségéhez helybenhagyás, és illetőleg elfogadás végett föl lehessen terjeszteni. Az eddigi eljárás szerint e tárgyban mindig regnicolaris deputatió szokott eljárni, és én azt hiszem, a ház most sem fog e gyakorlattól eltérni. (Helyeslés.) Ha tehát a t. ház ebbe beleegyezni méltóztatik, a választás eszközlésére talán a hétfői napot lehetne kitűzni, (Helyeslés) amely napon a főrendi ház is megválaszthatná tagjait. Ha indítványomat elfogadni méltóztatnak, (Elfogadjuk !) a tagok száma iránt kellene még határozni. Zsedényi Ede képviselő: Ministerelnök úr indítványa folytán kénytelen vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy ezen koronázási hitlevél megállapítása a legszorosabb kapcsolatban van az ország területi épségével. S miután a horvát ügyet illető országgyűlési határozat a terület kérdése iránt jogainkhoz világosan és szorosan ragaszkodik, azóta azonban azt tapasztaltuk, hogy Horvátország tartományi gyűlése nemcsak a nemzetközi, de a területi kérdésekben is jogtalan követeléseit folytatja, azt hiszem, hogy okvetlenül szükséges, hogy ezen területi kérdés iránt is valahára tisztába jöjjünk, főleg pedig Fiume iránt, melynek állapota némi zavarba ejtetett azon kegyelmes királyi kézirat által, mely ministerelnökünkkel tudatja, hogy Fiume Zágrábba és Pestre is követeket küldjön. Látván pedig, hogy Fiume lelkes városának képviselői épen Magyarország iránti ragaszkodásuk miatt Zágrábban csak gúnyt aratnak, azt hiszem, hogy ezen ingadozó állapotnak, melynek az én vélekedésem szerint még ennyi tért sem kellett volna engedni, valahára véget kell vetni; azért meg fogják engedni, hogy miniszerelnökünk indítványa folytán azon kérdést intézhessem a t. ministerelnök úrhoz, ha vájjon Fiume város királyi meghívó levél által meg van-e már hiva az országgyűlésre, úgy hogy az inaugurale diploma megállapításánál is részt vehessen. Másodszor, ha vájjon a t. ministerelnök úr nem tartja e tanácsosnak, hogy területi jogaink tekintetében Horvát-és Tótországoknak azon megyéi és városai, amelyek az 1848. V-ikt. cz. szerint meghívandók az országgyűlésre, már most, miután maga Horvátország követeket nem küldött, ugyanazon jogaink fenntartása tekintetéből szükségesnek nem tartja-e, hogy ugyanazon megyék királyi meghívó levél által meghívassának az 1848. Vt. ez. értelmében, s hogy igy ezeknek tér nyittassék arra, hogy, ha törvényes jogaikkal élni akarnak, ezekkel élhessenek. Gr. Andrássy Gyula ministerelnök: (Halljuk ! Halljuk !) Jogomban volna ugyanezen interpellátióra bővebb megfontolást kérni és arra, írásban történendett beadása után válaszolni, azonban, nem látván okot arra, miért ne válaszoljak mindjárt, ha méltóztatnak meg