Budapesti Közlöny, 1867. június (1. évfolyam, 68-90. szám)
1867-06-25 / 86. szám
tartott, amely beszédben ismételve van Tornaco nyilatkozata. Ugyanekkor jelenti, hogy a luxemburgi nép nem akar az éjszaki német szövetséghez tartozni. Nov. 8-áról Bandin hágai franczia követ írja, hogy ha Luxemburg úgy is tekinthető, mint amely fel van oldva németországi összeköttetéséből, semmi sincs meghatározva arra nézve, ami a vár megszállási jogát illeti. Februárius 27-dikéről Moustier marquis értesíti a hágai franczia követet a Párisban lévő hollandi követ fontos közleményéről, és másnap egy részletesebb sürgönyben részletesen tárgyalja a herczegség átadásának kérdését. Ezen sürgönyökből s azt ezeket követőkből kitűnik, hogy a hollandi király, ámbár Francziaország kifejezte óhajtását, hogy kezdeményező akar lenni, közvetlen értekeződésbe bocsátkozott a porosz kormánynyal. Az alkudozás ezáltal elvesztette bizalmi természetét, és hivatalossá vált, mégpedig Moustier kifejezése szerint „a francziák nélkül és a francziák kizárásával.“ A külügyminiszer több ízben panaszol ez eljárás ellen, mert az ő véleménye szerint Luxemburg átengedése indok a közeledésre s nem a hidegségre Franczia és Poroszország között, ezért bizalmasan szerette volna Francziaország ezt elintézni a porosz udvarral. A feltett kérdésre az első felelet Berlinből nem volt kedvező: Bismark úr a német közvéleményre és hangulatra hivatkozik. Benningsen interpellációja és Bismarck úr felelete szintén ott vannak a sürgönyök között. Egy apr. 6-ki sürgönyben Moustier úr tudomásul veszi e nyilatkozatokat és kérdezi, hogy mily gyakorlati értéket kíván azoknak adni Bismarck úr. Ezen időben (apr. elején) fordul Poroszországhoz, Angliához és az 1839-diki szerződést aláírt többi hatalmassághoz. A londoni kabinet magatartása kezdet óta nyílt volt. Stanley lord kinyilatkoztatta, hogy a biztosítás a hollandi királynak volt adva, és ha ez le akar mondani róla, nem látja át, hogyan lehet ezt ellenezni. A Tuilleriák kabinetje, elismerve az 1839- diki szerződés átvizsgálásának megengedhetőségét, kikerüli a kezdeményezést, és a Poroszországgali közvetlen vitatkozást. Egy apr. 15-diki közsürgönyben, mely a nagyhatalmasságoknál lévő franczia követekhez volt intézve, Moustier határozottan kijelenti, hogy Francziaország Luxemburg kiürítését minden lehető combinatio lényeges feltételéül tűzte ki. A Grammonthoz Bécsbe, Talleyrandhoz Sz.Pétervárra intézett 17-diki s 18-diki sürgönyök csak bővebb kifejtései az előbbi sürgönynek. A bécsi kabinet a londonival együtt úgy véli, hogy Poroszország helyőrségi joga kérdés alá vehető. Oroszország befolyásának egész súlyát felhasználja Poroszországnál. Az együttes határozás eszméjét Oroszország ébresztette fel. De Anglia nem akar tanácskozásban résztvenni mindaddig, míg Poroszország hajlandónak nem mutatkozik csapatainak visszahúzására. Végre ápril 26-kán egy szt.-pétervári sürgöny jelenti, hogy Poroszország kész a nagyherczegség semlegesítésének alapján alkudozni és kiüritni a várat. E pillanaton kezdve az összeütközéstőli félelem elenyészett. A hatalmasságok véleménye szerint a hollandi királyt, mint Luxemburg herczegét illeti egybehívni az értekezletet. A hollandi király enged e közös óhajtásnak. Az értekezlet helyéül London tűzetik ki. Az értekezlet máj 1 7-kén ül egybe, 11 kén a szerződés már alá van írva. Rövid hírek. — Az angol kormány 21-én egy, a reformból 1-hez tett módosítvány tárgyában, 272 szavazattal, 234 ellen megveretett. — A „France“ egy czikket közöl az új vámegyleti szerződés megkötéséről. Constatkozza, hogy Poroszország most katonai, gazdászati s politikai tekintetben uralkodik Németország fölött. Poroszország nem sérti ugyan meg, hanem megkerüli (détourné) a prágai békeszerződést. Németország aláveti magát Poroszország uralmának. Nem Németország absorbeálja Poroszországot, hanem megfordítva. Ami Európát illeti, melynek súlyegyenétű nyugalmát mindezen egyezkedések fenyegethetik, az átlátta, hogy itt oly uj helyzet s eshetőségek léteznek, miknek az e éber figyelmét a legnagyobb mérvben magukra kell vonniok. — „Mi nem hiszszük,“ — úgymond — „hogy az éjszak német szövetség végkép megalakulása, a dél-német államokkal kötött szerződések, s az uj vámegylet oly tények lennének, melyek ezen kötelességeket kevesbíthetnék. “ — Egy csonkár Varsóban elrendeli a fölkelésben résztvett egyének vagyona elkobzásának megszüntetését, — a mely vagyonok még nem ruháztattak át az államra, minden illető nyomozás meg fog szüntettetni. Egy másik ukáz tanácskozásokat rendel a lengyel királyság igazgatása átalakításánál kereset nélkül maradt hivatalnokok segélyezésére. — Mint a „N. Fr. Pr.“-nek Prágából távirják, Strossmayer püspök Párisból egyenesen Rómába utazik. — Az orosz császárné 22 én délben Lembergbe érkezett, s félórai megállapodás után tovább folytatá útját Czernowitz felé, Goluchowski helytartó kíséretében. — Berlinben a ministeri tanács jelenleg a szövetségi budgetet, s a szövetségi hatóságok illetékességét tárgyalja. A franczia törvényhozó testület f. hó 21-ei ülésében a fölött szavaztak, hogy a budget első tárgyát tűzessék-e napirendre. A többi törvények minden esetre, Roucher ígérete szerint, a novemberben kezdődő 2-ik ülésszakban fognak tárgyaltatni. Simon Gyula, Rouher, Picards Thiers vettek részt a vitákban. Rouher azt mondá, hogy a kormány nem szándékozik elhalasztani a sajtóra, gyűléstartásokra, a hadseregre vonatkozó törvényjavaslatokat. Szerinte a hadseregre vonatkozó törvény a kormányra nézve nagy fontossággal bír; nem az állítólagos harczi hírek miatt, hanem azért, mivel az a sereg alaptörvénye leendő Ő nem hiszi, hogy a hadseregi törvény az országnál komoly aggodalmakat gerjesztene. A kormány meg van róla győződve, hogy ezen törvény az ország méltóságával , becsületével össze van kapcsolva, azt nem kell elsietve bírálni meg, de nem is kell sokára halasztani, mivel a kormánynak még a hadjutalékra vonatkozó törvényt is elő kell terjesztenie. Az angol alsóházban 21-én Stan-ey lord, Monks interpellációjára kijelenté, hogy a forradalmi candiata-bizottmány hihetőleg nagyítva rajzolá a törökök által elkövetett kegyetlenségeket, semmiesetre sincsenek azok consuli jelentések által megerősítve. — Houghton kedden újólag nyilatkozatot akar kívánni a kormánytól, a luxemburgi garantia hordereje iránt. — Az astriyi síkságot környező erős hadállásokért a keresztények s a törökök közt folyvást harczok folynak. A Qeraklion s az Omer pasa serege közti összeköttetés a fölkelők által félbeszakasztatott. — A „Nordd Alig. Ztg“ közli az „Augsb. Alig. Ztg“-nak egy levelét, Austria magatartása iránt, Dél-Hessennek az éjszaknémet szövetségbe belépése tárgyában, s eziránti megjegyzéseit így végzi : A bécsi fölfogás austriai szempontból egészen correct. Ez természetszerűleg nem nemzeti-eszményi, hanem csupán a szerződések által rendezett szempont. B. Beust elsősorban austriai cs. minister, s mint olyan, köteles Austria érdekeit védelmezni. — A „Börs. Zig“ közli a jun. 4-ki vámügyi egyezményt, melynek főpontjai már ismeretesek, s a gr. Bismarck s Taufskirchen közt jun. 18-án Berlinben kötött jegyzőkönyvet, melyben következők állapíttatnak meg: Bajorországnak az államok képviseletében 6 szavazata lesz; Poroszország Austriával és Schweizzali szerződéskötéseknél, a határos egyleti államokat az alkudozásban részvételre hívandja meg. Porosz- és Bajorország oda működnek, hogy a nép képviselete „vám-parliament“ nevét nyerje meg. A vám parliament önállóan szabályzandja az ügyrendet, s önállóan választandja elnökségét s jegyzőit. Poroszország az ellenőrség gyakorlása végett, a vámok behajtásánál s kezelésénél továbbra is a délnémet egyleti államok hivatalnokait alkalmazandja. 914 A „Budap.Közl.“ magántáviratai Bécs, jun. 24. A mai„Wiener Abp.“ megczáfolja azon hirlapi közlést, mintha Austria Párisban kölcsönt akarna felvenni, — mivel Austriára nézve bármily kölcsönnek szüksége fenn nem forog. — A mai „N. Fr. Pr.” írja: A bíród. tanács alsóházi vezéreivel a ministerek tegnap értekezést tartottak, melyen gróf Andrássy és gr. Festetics minister urak is jelen voltak. A felett folyt a tanácskozás, hogy a kir. tanács és a magyar országgyűlés tagjaiból 15—15 tagú deputatiá alakíttassák, még pedig úgy, hogy 10 tag az alsó-, 5 a felsőházból lenne választandó. Konstantinápoly, június 24. A porta erőfeszítéseket tesz a candiai felkelés gyors elnyomása végett, s e czélból egyre küldi oda az erősbítéseket. A „Turquie“ cz a lap jelenti, hogy Omer pasa Lassiti-nál többször győzött és a felkelők vesztesége jelentékeny. Berlin, jún. 24. Heydt pénzügyminister a király nevében egy párbeszédben az országgyűlés mindkét házának köszönetét fejezi ki azon készségért, melylyel az éjszak-német szövetség alkotmányának helybenhagyásához hozzájárultak. Az alkotmánynak Poroszországban való érvényülésére — u. m. a minister — immár minden előfeltétel beteljesült. Annak kihirdetése haladéktalanul és az összes szövetségi államokra nézve egyidejűleg fog megtörténni. Németország újjáalakulására elégtétellel tekinthet a porosz nép, mert az arra való előkészületek fejedelem és nép közötti kölcsönös egyetértéssel Poroszországban tétettek meg. A király és a hatalmas szomszéd államok uralkodói közt létező baráti és bizalomteljes viszonyok mindenesetre kezességül tekinthetők az áldásos béke tartóssága iránt, egyszersmind annak zálogául is szolgálnak, hogy a kormány óhaj- és törekvése folyvást arra leend irányozva, hogy az újonnan megerősbült német államnak jelentőségét és hatalmát kiválóképen a béke áldásainak biztosításában őrizze meg. Bécs, jan. 24. Esti börze: hitelrészvény 192.60; állampálya 236.50; 1864-ki sorsjegyek 79.40; éjszaki pálya 1712; 1860-ki sorsjegyek 90.10; Napoleond’or 9.97; Az erdélyi vasút 138. Az üzlet élénktelen és bágyadt. Nemzeti színház. Június 25-én „Faust.“ Oper Ta 5 felvonásban. Kezdete 7. órakor. Népszínház. Kedden június 25-dikén „Egy újkori nevelő.“ Vígjáték 2 felvonásban, tánczcal. Felelős szerkesztő: Salamon Ferencz.