Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)
1867-08-25 / 136. szám
1510 • r*. . . ^_ A jegyzőkönyvnek hitelesítése iránt azon nézetben állapodván meg a tanács, hogy az Iegyzélszerübben két kiküldendő tag által eszközöltethetnék : e czélra a jelen ülésből Benárd Lajos honvédelmi ministeri osztálytanácsos és Szénássy Károly úr, miután pedig a multi két ülés jegyzőkönyve is hitelesítendő, e czélra még Hegedűs Kandid úr, a közlekedési ministérium osztálytanácsosa, kéretett föl. Előadó jelenti, hogy a stat. tanács szervezete, amint az a múlt ülés által elfogadtatott, a minister úr ő exja jóváhagyását is megnyerte és a lapokban közöltetvén, a tagok számára is kinyomatott Egy-egy példány tehát a jelenlévőknek azonnal kézbesittetett, a többieknek pedig szét fog küldetni. Ezzel az ülés tárgyai véget érvén, elnök az ülést eloszlatja. KERESKEDELMI ÉS HAJÓZÁSI SZERZŐDÉS AUSTRIA ÉS OLASZORSZÁG KÖZT. Egyezmény az osztrák-olasz határ érintkező pontjain a vaspálya-forgalmat, nemkülönben a nemzetközi váltóállomásokon a vám- és rendőrségi hivatalok fölállítását illetőleg. (Folytatás.) Általános határozmányok. A. A 2. czikk értelmében a vasút igazgatásokat terhelő kötelezettségek teljesítéséről való gondoskodást illetőleg. 27. czikk: Azon államnak, melynek területén az összetett határhivataloknak állomásuk van, gondoskodnia kell arról, hogy a jelen egyezmény 2. czikke határozata szerint a vasútigazgatásokra háramló kötelezettségek kellőleg teljesíttessenek. Amennyiben e kötelességek teljesítése által okozott költségért a vasútigazgatásnak részben kárpótlás jár, a kormányok egyezmény útján állapítandják meg a kárpótlásból mindegyik államra eső részt. 13. Idegen területen fölállított határhivatalok és alkalmazottjaik állása — ideértve a vasúti alkalmazottakat — a területbeli államhoz. 28. czikk. a) A szomszéd állam területén felállított hivatalok , az ily hivataloknál szokott módon, államuknak a megfelelő feliratot viselő czimerével, a hivatalos helyiségek megjelölésére netán használt oszlopok és táblák pedig az illető állam színeivel láttatnak el. b) A vámügyre és a jövedéki kihágásokra vonatkozólag azon állomás, hol az összetett hivatalok léteznek, valamint ez állomás és a határ közti vasútvonal úgy tekintendők, mintha azon állam területén volnának, melybe az áruk rendeltetvék. Áruk törvényellenes föl- és lerakásáért és szállításáért, valamint azok elhallgatása vagy hamis bejelentéséért a kihágókat azon állam, melybe azok rendeltetvék, vagy melyből kilépnek, ugyanazon büntetéseknek fogja alávetni, melyek akkor alkalmaztatnának, ha az említett állomás vagy vasútvonal saját területén feküdnek. c) Az az alatt jelölt hivatalok jogosítják, hogy a szolgálatot úgy mint saját országukban, az ott létező szabályok szerint, tehát a hivatalos ruházatban, s a megszabott fegyverzettel is végezzék, az országuk törvényei által előrelátott esetekben a határrendőrségi, valamint a be-, ki- és keresztülviteli vámügyi hivatalos eljárásnál fölfedezett kihágások miatt a rajta kapott kihágók letartóztatását s a kihágás tárgyának lefoglalását, valamint a szükséges vallatásokat eszközöljék, és a letartóztatott személyeknek saját országuk hatóságaihoz kiszolgáltatása iránt intézkedjenek. d) A területbeli állam hatóságai a szomszéd állam alkalmazottjainak a szolgálat gyakorlatában ugyanazt az oltalmat és segélyt nyujtandják, mint saját hivatalaik alkalmazottjainak. e) Az idegen területen fölállított hivatalok alkalmazottjait s ezek háznépét a területbeli állam minden nyugtalanítás ellen szintúgy, mint saját alattvalóit védelmezni és költözködési tárgyaikra, valamint a használatukra rendelt kész egyenruhákra és fegyverzeti darabokra nézve vámmentességben részesítni fogja. f) A tisztviselők szolgálati s fegyelmi ügyekben kizárólag országuk hatóságai alatt állnak , de kötelesek azon állam büntető törvényeit s rendőri szabályait, melynek területén ideiglenes lakhelyük van, szem előtt tartani, mely tekintetben ez állam felsőbbségének hatósága alatt állnak. Mentesek lakhelyük állama iránti minden személyes adó- és szolgálmányi kötelezettségtől, tehát vagyon- vagy jövedelmi adó fizetésére, katonai vagy nemzetőri szolgálatra, esküdtségi vagy községi tisztség elfogadására nem köteleztethetnek. Ellenben ingatlan tulajdont terhelő adókat, vámokat, fogyasztási illetékeket stb. a területbeliekkel egyaránt fizetni tartoznak. . g) Az őrségi intézmény hivatalnokai és alkalmazottjai az idegen állam érdekében általuk felfedezett jövedéki kihágásokért a befolyt bírságpénzekből szabály szerint fizetendő jutalmakra igényt tarthatnak. 29. czikk: Azon államnak, melynek határhivatala a szomszéd állam területén van fölállítva, joga van ahhoz főbb hivatalnokokat (Ispettoli), s őrségi elöljárókat (pénzügyőrségi biztosokat, vámőrségi tiszteket), kik föl is lehetnek fegyverkezve, a törvény rendelte lelet és vizsgálat eszközlése végett kiküldeni.Határozmányok az Austriát Olaszországgal összekötő vasutak forgalmának vámelintézéséről. I. Határozmányok a tehervonatokról. 1. §. Minden oldalról erős falakkal ellátott szekerekben (coulissaszekerekben), valamint alább jelölt alakú, takarókkal ellátott kocsikban elcsomagolva találtató áruk, ha e szekerek ólompecsétekkel vagy lakatokkal kellőleg bezárvák, senki, se bemenet, se éjjel, se nappal, vasár- és ünnepnapon szintúgy nem mint közönséges napokon az illető határvámhivataloknál a bejelentésnek (declaration lerakodásnak és vizsgálatnak alá ne vettessék, ha a következő §§- okban jelölt feltételek és formalitások teljesítvék. A takarókkal ellátott szekereknek, hogy a fennemlített könnyítések rájuk nézve igénybe vétethessenek, szilárd, egymással erős rúd által összekötött elő- és hátfallal, továbbá az elő- és hátfalakon 2'A lábnyi (80 centiméter) széles fedélzet részekkel, hosszukban pedig 1lábnyi (48 centiméter) magas oldalfalakkal kell ellátva lenniük. Az elő-, hát- és oldalfalakra a takarónak simán és ráncz nélkül kell illenie. Ha az ily szekerekbe vagy a coulissaszekerekbe való rakodásnál hátramaradt, vagy az egyáltalán meglevő teherdarabok ily kocsit egészen meg nem töltenek, akkor ezek a fennemlített könnyítésekre való igénynyel legalább 10 köblábnyi szekérrészekbe vagy leemelhető szekrényekbe vagy kosarakba, melyeknek használatát a vámigazgatás előbb megengedte, becsomagoltatván, lakat vagy ólompecsét zára alatt szállíttathatnak. Oly tárgyak és szállítási darabok, melyeket coulissaszekerekbe vagy a 2. kikezdés alatt említett kocsikba rakni terjedelmök (nagy gépek, géprészek, gőzkatlanok stb.) vagy minőségük miatt (kőszén, coakis, homok, kő, érez, termésvas, gyúrt vas) nem lehet, a föntebbi könnyítések alól ki ne zárassanak , ha kellőleg bekötve és ólmozva vannak. Fél mázsánál kevesebbet nyomó teherdarabok, hogy a könnyített elintézésben részesülhessenek, szabály szerint csak coulissa szekerekben, a 2. kikezdésben jelölt szekerekben pedig kivételesen csak akkor szállíthatók, ha a teherlevélben oly nagy darabokhoz és gépekhez tartozó részeküt jelöltetnek, melyek nem coulissa szekerekben szállíttatnak. 2. §. Azon rendeltetési helyek , hova az illető vámhatáron bejövő tehervonatoknak az 1. §-ban emlitett könnyítésekkel kizárólagosan menniök szabad, szintúgy mint azoknak netaláni későbbi szaporítása közzététetni s a másik állammal közöltetni fognak. 3. §. A kilépésnél az egyik államban netán a vonatok mellé rendelt kisérő hivatalnokok azokat a szomszéd állam területére az első, vámhivatallal ellátott állomásig kisérni tartoznak. A vonatot nem szabad előbb elhagyniuk, míg a mindegyik országban rendelt formáknak eleget nem tettek. 4. §: Minden vonat kíséretében a rendeltetési helyek szerint elválasztott teherlajstromoknak kell lenniök. E teherlajstromokat, melyekhez -------------------------------------________,_________ minden szükséges okmányok melléklendők, a vasútigazgatások az illető országban erre vonatkozólag fenálló szabályok szerint készítik. 5. §. Mindegyik vámterület vámigazgatása azt a zárt, melyet a másiké alkalmazott, elegendőnek fogja elismerni, ha bizonyossá tétetett arról, hogy az a maga vámterületén megengedett módon alkalmaztatott és az egyetértőleg megállapított feltételeknek megfelel. Fel van azonban jogosítva, amennyiben szükségesnek találja, a zárt még tökéletesitni. 6. §. A coulissa szekereknek és az 1. §. A kikezdés alatt jelölt takaróval ellátott szekereknek mind ólompecsétek, mind lakatok alkalmazására berendezve, s az egyik területből a másikra átlépvén, oly állapotban kell lenniök, hogy a vámhatóságnak, miután a zárkészlet jó karban létéről meggyőződést szerzett, csak az ólompecsétet vagy a lakatot kelljen alkalmazni. Az ólompecséteken láthatónak kell lennie azon hivatal megjelölésének, mely azokat alkalmazta. 7. §. Mennyiben állíttassanak kísérő vámhivatalnokok a vasutak mellé, mindegyik vámterület vámigazgatása belátásának van fönntartva. (Folytatása következik.) Egyesületek és társaságok. ORSZ. KÖZÉPTANODAI TANÁREGYLET. A budapesti középtanodai tanári egylet, mely 1866. év febr. 18 án tartván alakitó gyűlését, jul. hó 31-én tartott közgyűlésében elhatározá, miszerint országos középtanodai tanáregyletté alakul át. E végett azonnal az ország összes középtanodai tanintézeteinek tanári karaihoz felhívások intéztettek, hogy a Pesten f. hó 21-én tartandó alakitó gyűlésre megjelenni szíveskedjenek; egyszersmind egy 3 tagú bizottmány neveztetett ki, mely az alakulandó országos egylet számára alapszabálytervezetet dolgozzon ki, s ezt megvitatás végett az alakitó közgyűlés elé terjeszsze. Ennek folytán a felhívások szétmenvén, f. hó 21-én az ország majd minden vidékéről, habár nem is minden intézetből jelentek meg tanárok az e nap megnyitott első gyűlésen, mely mindenekelőtt ideiglenes elnökül horvát Zsigmond pesti evang. gumn. tanárt s jegyzőül Mészáros Nándor budai kir. egyet, regymn. tanárt megválasztván, tüstént a bizottmány által kidolgozott alapszabálytervezet megvitatásához fogott. Pontról pontra vézetett az tanácskozás alá, s számos módositások történvén az előterjesztett tervezeten, végre két napi nagy ügybuzgalommal, s körültekintéssel folyt vitatkozás után egyenkint állapíttattak meg a m. k. ministerium jóváhagyása alá terjesztendő alapszabályok. Ezek aztán tegnap (harmadik napon) hitelesítés végett még egyszer fölolvastatván, az egylet megalakulásának s a tisztviselői kar megválasztásának kelle következnie. Mielőtt azonban ez megtörténnék, azon egy vidéki tanár úr részéről nyilvánított aggodalomnak kelle elháríttatnia, vájjon nem fog-e a végleges megalakulás a vidéki távollevő tanárokra, kik talán azért, mert a felhívást későn kapták, nem jelenhettek meg, rész hatást tenni, ha az most nélkülük történnék meg s nem fognának-e nekik az itt most elfogadott szabályok feltáltaknak feltűnni? Ezen aggodalom azonban elháríttatott egyrészt a más egyletek hasonló eljárására hivatkozás által, melyek szintén csak egyes szűkebb körű tanácskozmányokban kidolgozott alapszabályok alapján alakultak meg; másrészt azon tekintet által, hogy a most jelen nem levő, de jövőben belépő tagoknak alkalmuk lesz a jövő közgyűlésen a netán nem tetsző alapszabályok ellen észrevételeiket megtenni. Ideiglenes elnök továbbá indítványozá, hogy bár a tisztviselői karnak s választmánynak csak az alapszabályok felsőbb helyeni megerősíttetése után kellene megválasztatnia, miután másrészt ama választást s általában a megalakulást a jövő évi közgyűlésre nem lehet hagyni, ennélfogva az alapszabályokhoz függelékül még e három pont csatoltassék: 1) Az ideiglenes választmányi tisztviselőség az alapszabályok megerősítésének leérkezte napjától egész a jövő közgyűlésig véglegesen megválasztottnak tekintessék; 2) a költségvetés csak a törvényes megalakulás után állapíttathatván meg, felhatalmaztatik a választmány, azt megállapítani; 3) a legközelebbi rendes közgyidék holtartása ha-