Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)
1867-08-02 / 118. szám
Buda-Pest, 1867 118. szám. Péntek, augustus 2. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : trAPOSITAI POSTAI SZÉTKÜLDÉSSEL: Egész évre ..................20 frt. Félévre................................10 „ Negyedévre .______ 5 „ Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt. — kr. Félévre .... 9 „ — * Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztőség : Budán a várban, Fortuna utcza, 127. szám, 1-sö emelet. Kiadóhivatal. : Budavár, Fortuna-utcza, 156. sz. 1 -sö emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Győry Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1-sö szám alatt Pesten.__________ Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magas hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Magyar igazságügyminiszerem előterjesztése folytán Kossalkó János, királyi ügyek igazgatóját ebbeli állásától kegyelmesen felmenteni, s helyette Ráth Károly országgyűlési képviselőt, minister-tanácsosi ranggal és fizetéssel királyi ügyek igazgatójává, s a magyar szent korona ügyvédévé ezennel kinevezem. Kelt Schönbrunnban, 1867. évi július hó 27-dikén. Ferenc, József, s. k. Horvát Boldizsár, s. k. magyar királyi igazságügyminister. Közmunka és közlekedési magyar ministerem előterjesztése folytán felső-szopori Tóth Ágostont ezen ministeriumhoz főmérnökké kinevezem. Kelt Salzburgban, 1867-dik évi július 23-dikán. Ferencz József, s. k. Gr. Mikó Imre, s. k. Folyó évi augustus 2-án Mosonymegyében kebelezett Parndorf helységben, az annak környékén tartandó hadi gyakorlatok idejére távirdai tábori állomás fog megnyittatni, mely állami és magánsürgönyök elfogadására felhatalmaztatott. A „lajtha-brucki” távirdai állomásnál, további intézkedésig a teljes nappali és éjjeli szolgálat elrendeltetett felségénél tisztelkedni, s szolgálatukat felajánlani azon esetre, ha ő felségének valami kívánnivalója volna. A városi küldöttség holnap d. e. 9 órakor a városházán fog összegyűlni, s innen Budára menni, hol ő felsége a küldöttséget 1 óra tájban fogja fogadni. A közgyűlés a teljes tanács intézkedését a küldöttségre vonatkozólag helybenhagyta, azon kijelentéssel, hogy akiknek tetszik a képviselők közül, a küldöttséghez csatlakozhatnak. Felolvastatván a bizottmány javaslata a belvárosi leány-tanodának elhelyezése tárgyában, az elfogadtatott s a belvárosi leánytanoda a Podmaniczky-házból szt. Mihálykor a régi német színház épületébe a conservatorium helyiségeibe fog áthelyeztetni ideiglenesen, honnan jövő évi sz. Györgykor a Lipót-utczában fog elhelyeztetni. Az igazságügyi minister rendelete a kötelmi példányok ügyében hosszabb vitára adott alkalmat. Királyi Pál megmagyarázta, hogy az 1848. törvény szerint a hatóságok voltak hivatva a sajtó felett őrködni; azonban most köze lévén a kormánynak a közvádlók által, indítványozza, a kötelmi példányok ne a városhoz, hanem az egyik kötelmi példány a közvádlónak , a másik a n. múzeumnak küldessék s ily értelemben keressék fel a ministerium. Nyíri a beküldött könyveket viszszakivánja a közvádlótól a használat után s ezek évek múlva szép könyvtárnak vetik meg alapját. Toldy felvilágositást ad a Frank-könyvtárról s óhajtja, hogy a város vegye át saját felügyelése alá. Simon nem tekinti a kötelmi példányt res nulliusnak s nem szeretne lemondani a tulajdoni jogról, mert ezeknek később nagy beesők lehet. Grün szintén pártolja ezen nézetet. Szóltak még Fabinyi, Sárkány, Weisz és Rottenbiller. Végre szavazás utján határozatba ment, hogy a nemz. muzeum példánya közvetlen a múzeumba, a második példány pedig a közvádlónak küldessék meg közvetlenül, ki azokat használat után a hatóságnak küldje át. Ily értelemben fog felterjesztetni a felirat a ministeriumhoz s egy bizottmány javaslatot fog készíteni ezen példányoknak elhelyezéséről. A közoktatási ministérium rendelete az államgymnasium helyiségei tárgyában tudomásul vétetett, s a gymnasium megmarad a régi német színház épületében. A belügyministérium felolvasott rendeletében a közgyűlések felterjesztett jegyzőkönyveit tudomásul veszi s az ülések helyes irányát megdicséri ; azonban ellenőrzési jogánál fogva a nyugalmazásra ajánlott egyének ügyében az okmányokat is kívánja, melyekre a nyugalmazási határozatok támaszkodnak. NAPI HÍREK. — Szultán ő felsége megérkezése Buda-Pestre. AzErzsébet” hajó, mely a szultán elébe menni kívánók fölvételére volt rendelve, már 5 óra tájban telt meg a legdiszebb ünnepi közönséggel. A rakparton is ekkor már hemzsegett a várakozó sokaság, mely a magas vendég megérkezésének idejéről bizonyost nem tudván, inkább több órányi várakozásnak tette ki magát, semhogy a nagyurat üdvözölhetni elmulassza. A lánczhíd felöltötte szokásos díszöltönyét, azon egyetlen változtatással, hogy a sok nemzeti zászló közé négy piros-zöldcsíkos török nemzeti lobogó is volt kitűzve. A partok melletti hajók mind kitűzték zászlóikat s a budai alsó-dunai kikötő virágokkal és török lobogókkal volt diszitve. A pesti városház tornyán a nemzeti zászló mellett a félhold és csillag jelvényei voltak kitűzve. Hat óra után után indult azErzsébet” a Dunán fölfelé. A nagy hajó minden zuga tele volt, a hölgyvilág különösen nagy mérvben volt képviselve. Nem messze Vácztól vetetett észre a nagy ozmán lobogó, mely a szultán közeledtét jelenté, egyszersmind a város tájáról durrogtak a mozsarak. Az „Erzsébet” kapitánya az árbocz tetején kibontatta a török lobogót. A közönség mind a fedélzetre gyűlt és feszülten várta a hajót. Nagy volt a sajnálkozás, hogy csak nyolcz óra után találkozhatott a két hajó, mert az alkony lehetlenné tette a „Széchenyi” fedélzetén látható alakok megkülönböztetését. A „Széchenyi” másodika volt a megérkező három hajónak, mely ő felségét és kíséretét hozta. Midőn az első hajó kapitánya hangosan átkiáltá az „Erzsébetre” : „A második hajón!”, minden szem oda fordult, hol a „Széchenyi” fedélzetén három alak állott, melytől a többi utazók tiszteletteljes távolságban állottak. A közönség kalapok és kendők lobogtatása közt lelkes éljeneket harsogtatott, melyek még inkább növekedtek, midőn a „Széchenyi” fedélzetén valaki, minden valószínűség szerint a magas vendég maga, kendője lobogtatásával felelt az üdvözletre. Miután elhaladt mellette mind a három hajó, az „Erzsébet” is megfordult, és mintegy nyolczadmértföldnyi távolságban követte azokat. Kilencz óra volt, midőn az „Erzsébet fedélzetéről észrevették az első ágyúlövés villanását; a dörgést az erős szél elkapá. Nem sokára a dörgő ágyú, s a harsogó éljenzajba vegyülő zene hangjai hirdetők, hogy a „Széchenyi” Budán kikötött. A kép, melyet a megérkezés adott, fölötte érdekes volt. Mindkét parton a házak teljesen ki voltak világítva, rezgő sugárt vetvén a mindkét felől nagyszámmal gyülekezett közönségre. A Duna vizét az öt gőzös tüze is világitá: perezről perezre a Gellérthegyen sistergett egy-egy villám, az éjbe rajzolván a citadella körvonalait s a völgyet dörgő viszhanggal töltvén be. A katonai zenekar a török hymnuszt játszá, s a partokon lévő közönség éljeneibe az „Erzsébet” utasainak üdvözlete vegyült. Miután a fogadtatás török udvari és vallási szertartás szerint naplenyugta után nem történhetik, az másnapra halasztatván, az üdvözlő testületek után a közönség is elhagyta a partot, még egyszer éltetvén a magas vendéget, ki a város és a hon lakosságának rokonszenvét oly teljes mértékben bírja. Másnap dély órakor hagyta oda ő felsége hajóját és vonult fel a budai váriakba. Az ünnepi felvonulásnak még szebb idő kedvezett, mint a megérkezésnek. Elöl két budai és két pesti hajdú ment, azután a budai bandérium zászlóval. Ezt követték báró Wenckheim Béla és Gorove István minister urak, a katonai és polgári méltóságok és tisztviselők. Aztán a szultán ő felsége udvari kocsin a trónörökössel, egy osztrák tábornokkal és Bund basa ő exojával. Erre következtek nagy számmal török kisérök, festői keleti mezben, aztán küldöttségek hosszú kocsisora, köztük a m. t. akadémia képviselői. A hajóról kiszálláskor Kinmil bey jött elöl, utána a szultán, majd Fuad és Dsemil bey s Jussuf herczeg. A zenekar a Hunyady-indulót játszta. A szultán kocsija mellett Rosenzweig tábornok ő excja lovagolt. Ő felsége kezének intéseivel viszonozta a nép üdvözletét. Az Albrecht-utat végig, de különösen a vizikapu környezetét tömérdek nép lepte el, s a szultánt mindenütt szívből jött éljenzések fogadták. NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári s Apostoli királyi Felsége I. évi július 8-án kelt legfelsőbb határozatával a magyar művészi ösztöndíjakat egyenkint 420 forintjával: Frecskay László és Pállik Béla festésznövendékeknek és Jízász Gyulának, a bécsi cs. k. képzőművészeti akadémia szobrásznövendékének legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Heinrich J. N. orvostudor ur mint a budai Lukács-fürdő haszonbérlője a honvédek és azok özvegyei számára 1500 darab fürdőjegyet ajándékozott, mely nemes tette ezennel köszönettel köztudomásra hozatik. Ezen fürdőjegyekből 1000 dr. Pest sz. kir. fővárosa főpolgármesteréhez, 500 drb pedig Buda sz. kir. városa főpolgármesteréhez további intézkedés, illetőleg szétosztás végett áttétetett. HELYHATÓSÁGOK: Pest város jul. 31. tartott közgyűlése megnyitása után az elnöklő főpolgármester Szentkirályi Mór a napirendre kitűzött tárgyaknak tanácskozás alá vétele előtt előadja, hogy a szultán ő felsége ma reggel 9 órakor indulván Bécsből, csak este fog Budára érkezni, s az élét a hajón töltendi, miért is ma a hajón nem fogad küldöttségeket, csak a főkapitány és az alpolgármester fognak .