Budapesti Közlöny, 1867. augusztus (1. évfolyam, 117-141. szám)
1867-08-07 / 122. szám
Buda-Pest, 1867. 122. szám. Szerda, augustus 7. KÖZLÖNY. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : N A FONTAI POSTAI SLATS LTT.DR 8BIT.:Budapesten HASHOZ HORDVA : Égése évre...................20 frt. félévre......................10 „ Negyedévre.....................5 . Egész évre ... 18 frt. — kr. Félévre . . . . . 9 „ — „ Negyedévre ... 4 , 50 , Szerkesztőség) : Budán a várban, Fortuna utcza, 127. szára, 1-sö emelet. Kiadóhivatal. : Budavár, Fortuna-utcza, 156. sz. 1-ső emelet. — Fiók-kiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1-sö szára alatt Pesten._________ Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kv. oszt. értékben. HIVATALOS RÉSZ A M. K. IGAZSÁGÜGYI MINISTÉRIUMTÓLMiután az erdélyi utólagos és végleges kárpótlás, úgyszintén az úrbéri dézsmakárpótlás tárgyában a kiutalási eljárást illetőleg némely erdélyi törvényszékek és a földtehermentesítési alapigazgatóság közt a kiutalási ügyletnek rendes és szabályszerű folyamat gátló és az érdekelt felekre nézve káros véleménykülönbség merült fel, ennélfogva a m. kir. igazságügyi ministérium, a m. kir. belügyminiszer úrral egyetértőleg, szükségesnek látja az említett nézetkülönbség eloszlatása és átalában egy öszhangzó kiutalási eljárás behozatala czéljából a következő rendelvényt kibocsátani : 1- er. Ha az előleges kárpótlás tárgyában kibocsátott hirdetvényben kiszabott határidő alatt semminemű követelés nem jelentetett be, vagy pedig ha be is jelentetett, de a még várandó kárpótlás határozottan akár egészben, akár a bejelentett terhek fedezése után részben, a kárpótlásra jogosult részére utaltatott ki, és aközben is harmadik személyek igényei a kárpótlásra jogosult ellen a földtehermentesítési alapigazgatóságnál, illetőleg a földtehermentesítési alappénztárnál előjegyzésbe nem vétettek, a végleges úrbéri kárpótlás kamataival együtt, a kárpótlásra jogosultnak, minden új kiutalási tárgyalás mellőzésével akadálytalanul kiadandó, 2-or. Ha ellenben az előleges kárpótláskor követelések jelentettek be, és az e tekintetben hozott törvényszéki kiutalási végzés nem terjesztetett ki szabatosan a még várandó kárpótlásra — ily esetben a kárpótlási határozvány a kiutalásra illetékes törvényszékhez szabályszerű eljárás végeit küldendő. 3- ot. A törvényszéknek teendője lészen, a meglévő tárgyalási irományokból magának meggyőződést szerezni arról, hogy az előleges kárpótlás kiutalásakor maradtak-e bejelentett, fedezetlen, a későbbi kárpótlásra kiterjedő követelések, illetőleg igényekben, vagy nem ? Az első esetben a tárgyalás azokra nézve folytatandó, és az eredmény annak idejében a f.t. alapigazgatósággal közlendő; az utolsó esetben pedig, minden tárgyalás megtartása nélkül, a nevezett hatóságnak a kiutalási törvényszék által, már hozott végzését kiegészítőleg kijelentendő, hogy kit illet a végleges és azután még várandó kárpótlás is ? 4- er. A kárpótlásra jogosult elhalálozása esetében, a kárpótlási határozvány a magát örökösül bejelentett nevének közlése mellett hasonlólag a kiutalásra illetékes törvényszéknek kiküldendő, mely az örökösöket örökösödési igényeik kimutatására és érvényesítésére felszólítja, és az illetékes hagyatéki hatóság kihallgatása után a kárpótlást a magukat hitelesen jogszerű örökösöknek kimutatott feleknek kiutalja. — Ha pedig az elhalálozott kárpótlásra jogosult hagyatéka letárgyalva, és az örökösökre jogszerűleg átruházva nem lenne, ez esetben a kárpótlás a név szerint megnevezendő, eredeti kárpótlásra jogosultnak „örököseire“, ezeknek külön megnevezése nélkül utalandó ki, és az alapkötvények a hagyaték-tárgyalási hatósághoz küldendők meg. 5- öt. Azon esetben is a kárpótlási határozmány kiutalás végett az illető törvényszékhez küldendő, ha a még hátralévő kárpótlásra nézve időközben magánjogi címen létrejött jogügyletek, u. m. adás-vevési szerződvények, vagy pedig a perrendtartás szabályai szerint bírói letiltások, lezálogolások, és egyéb végrehajtási, vagy biztosítási rendelvények, vagy átalában különböző, az elsőbbségi jog eldöntését feltételező igények a f. t. alapigazgatóságnál, illetőleg a f. t. alappénztárnál előjegyzésbe vétettek. 6- ot. Az illetékes törvényszéknek teendője leszen, a kárpótlási határozvány vétele után mindjárt, az 1857. évi áprilió 8-án kelt ministeri rendelet 5-ik §-a szerint, uj hirdetvény kibocsátása nélkül, a kárpótlásra jogosultat és mindazon feleket, kik az előleges kárpótlásra bejelentett igényeikkel nem elégíttettek ki, valamint azokat is, kiknek javára eközben akár közvetlenül, akár a törvényszékek útján igények előjegyeztettek, egy rövid határidőre kiszabandó tárgyalásra megidézni. 7- er. A tárgyalásnál a törvényszéknek arra kell törekedni, hogy a bejelentett és illetőleg előjegyzésbe vett igények barátságos uton kiegyenlíttessenek; ha azonban az nem sikerülne,a tárgyalás szabályszerűleg eszközlendő , annak bevégezte után pedig a törvényszék kimondja határozatát, az 1856-ik évi január hó 1-jén kelt 1. f. kiutalási nyilt parancs, és az 1857-dik évi ápril 8-án kelt ministeri rendelet mindenekben szem előtt tartása mellett, megjegyeztetvén mindazonáltal, hogy az előleges kárpótlás kiutalásakor törvényszabta időben bejelentett igények a későbbiek felett — önként értetőleg — előnynyel bírván, az utóbbiakra csakis az előleges kárpótlás kiutalásakor már bejelentett igények kielégítése után kerülhet a sor. 8-or. Az intézmények a felek saját kezéhez, ismeretlenekhez pedig edictalis hirdetvényileg intézendők, — mindkét irányban a fenálló szabályokat szem előtt tartván. Egyéb tekintetben az 1856. évi január hó 1-én kelt f. kiutalási nyiltparancs és a cs. kir. bel- és az igazságügyi ministeriumoknak 1857. ápril hó 8-án kelt rendelete szolgál zsinórmértékül, minélfogva a tárgyalásra szabályszerüleg megidézett, de meg nem jelent felek úgy tekintendők, mint ha igényeiktől elállottak, illetőleg a tárgyaláshoz hallgatólag hozzájárultak volna. 9 er. Az úrbéri tized-kárpótlásra nézve a fentebbi nyolc pontok alatti szabályok mérvadók. 10 ev. Ellenben a némely birtokosok által az úgynevezett fundus regius-on élvezett fiscalis tized-quarták (negyedek) kárpótlása esetében, valamint oly esetben is, hol oly javak forognak kérdésben, melyek után más úrbéri kárpótlás nem járulván, a kárpótlásra jogosultnak csak dézsma-kárpótlásra van igénye, de trvszéki kiutalás eddigelé még nem tartatott, — a kiutalási eljárás, hirdethetvény kibocsátása mellett, az 1856. évi január hó 1-én kelt 1. f. kiutalási nyiltparancs és 1857. évi ápril 8-án kelt ministeri rendelet értelmében megtartandó. Kelt Pesten, julius 9-én 1867. A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- ÉS KERESKEDELEMÜGYI MINISTER RENDELETE GYŐR SZAB. KIR. VÁROS KÖZÖNSÉGÉHEZ. Győr sz. kir. város közönségének folyó évi julius 9-én tartott közgyűlése — a mint az előmbe terjesztett jegyzőkönyvi kivonatból értesültem — saját területére nézve jónak látta elhatározni, hogy a kézműipart érdeklő ügyekben, a törvényhozás intézkedéséig, Klauzál Gábor magyar kereskedelmi minister 1848. évi junius 19-én kelt czéhszabályzatát reendi eljárásának zsinórmértékéül. A m. kir. ministerium sürgősen érzi a szükséget, hogy azon hiány, mely törvénykönyvünkben a kézműipar viszonyainak rendezésére nézve fenáll, mielőbb és minél czélszerűbben pótoltassék; de még nagy és fontos egyéb teendői közepette is az e részben szükséges, s már az országgyűlés legközelebbi ülésszakában a képviselőház elébe terjesztendő törvényjavaslatok előkészítésében fáradozik, nem tévesztheti szem elöl azon méltányos tekintetbevételt, melyet az 1859. év óta tettleg létező, az iparszabadság elvére fektetett iparszabályzat alapján fejlődött számos magánérdek követel. Ezen oknál fogva, de továbbá azért is, mivel az utolsó években a termelési, kereskedelmi és forgalmi viszonyok tetemesen megváltoztak és lényegesen eltérnek azoktól, melyek a fennidézett 1848. évi czéhszabályzat kibocsátásánál fennállottak, nem találom fentarthatónak e város közönségének azon eljárását, melynélfogva teljesen mellőzve a gyakorlati életigények haladását és változásait, visszamenni kíván az 1848. évi czéhszabályzat életbeléptetésére. És miután e körbe vágó hazai törvények nemlétében azon 1848. évi czéhszabályzatot csak is oly intézkedésnek nézem, melylyel az akkori kormány az akkor létezett viszonyoknak igyekezett megfelelni, nem pedig olyannak, a mely a jelenlegi életviszonyokra utalt mostani kormánynak kezét megköthetné; miután továbbá az utolsó időben fenálló iparrend az 1840-ik évi 17. és 18. t. sz. szelleméhez sokkal közelebb áll, mint ama 1848. évi czéhszabályzat; miután végre gondjaim legfőbbjei közé sorozom, őrködni a felett, hogy jóhiszemű honpolgároknak 8 évi időszak alatt kifejtett és meggyökerezett magán-érdekei káros zavarnak vagy bonyodalmaknak ki ne tétessenek : e város közönségének felemlített határozatát feloldandónak és e város közönségét oda utasítandónak találtam, hogy a kézműiparbeli