Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-11 / 150. szám

miután a küldött jelentésből nem tűnik ki az, ha váljon az összeíró küldöttség által az összeírás az esküdtszéki képességgel bíró izraelita vallásúnkra is kiterjesztetett, ez oknál fogva újból felszólítom a város közönségét, miszerint erről hozzám rögtön jelentést tegyen, és az esetben, hahogy az esküdt­széki tagok összeírásánál a fenntebb jelzett hiány előfordult volna, annak pótlására nézve a i. é. 488/em­. sz. a. közlött rendelet szabályai szerint intézkedjék, s az eredményről engem annak ide­jében értesítsen. A m. kir. pénzügyminiszer Márffy Ágostont a buda­pesti adóbizottmány főnökévé, és Kovács Já­nost pénzügyi tanácsossá s váczi pénzügyi felügye­lővé nevezte ki. Az erdélyi királyi pénzügyigazgatóság II. osz­tálybeli adótárnokokat Sotropa Sándort, Turóczy Andrást és Demecsynski Györgyöt I-s. osztálybeli adótárnokokká; rendelkezés alatt volt III. osztály­beli adótárnokot Tischler Antalt, úgymint az adó­ellenőröket Bárbénius Edét, Fábini Edét, és Pál Istvánt Il­dik osztálybeli adótárnokokká; továbbá rendelkezés alatt volt gyűjtő­pénztárnokot Lachner Andrást I-f. osztálybeli adóellenőrré és az adó­tiszteket Richter Károlyt és Gyurich Pétert II dik osztálybeli adóellenőrökké; végül a III-dik osz­­tálybeli adótisztet Gencsy Istvánt és az adósegé­deket Paál Albertet, Zichardt Frigyest és Schillinger Józsefet II-dik osztálybeli adótisztekké ideiglene­sen kinevezte. Nagy-Szeben, augustus 28-án 1867.­ NEM HIVATALOS RÉSZ. BÉCSI TUDÓSÍTÁS. A „ Wiener Abendpost“-ban olvassuk: „A sajtó napi eseményként­ tekinti azt a kivonatot, melyet a „Situation“ czimű franczia lap az Austria és a Poroszország közt állítólag tervezett szövetség szerződéséből közöl. A szerződés 12 czikkből álla­na és azt határozná, hogy Poroszország az általa megdöntött német souverainitásokat állítsa helyre, míg ellenben egész Németország diplomatáját és katonai erőit megtartaná stb. Jellemző a jelen­leg uralkodó anyaghiányra nézve, hogy ilynemű, bizony roszul sikerült koholmányból, oly köny­­nyedén ,napi eseményt“ csinálnak. Valóban e „szerződés“ oly láthatón viseli a politikai lehet­­lenség bélyegét, hogy majdnem feleslegesnek lát­szik, néhány lap közvetlen felszólításának eleget téve, a dolog kalandos voltát még különösen hang­súlyoznunk. Mindenesetre csak formai kötelessé­get teljesítettünk vele.“­­ A népbank f. hó 9-én tartott közgyűlésében mindenekelőtt a m. kir. ministeriumtól jóváha­gyással visszaérkezett alapszabályok olvastattak föl. Ezek szerint az egylet keblében egy külön hitelegylet alakítása s egyszersmind egy három havi időtartamra kölcsönző zálogintézet megnyi­tása van helybenhagyva , melyeknek azonnali életbeléptetése el is rendeltetett. Következett aztán az elnökök,igazgatók s a 60 tagból állandó bizottmány megválasztása, mely czélra a gyűlés kezdetén a tagok névsora s egy­szersmind az ideigl. bizottmány által összeállított jelölt-névsor osztatott ki a tagok közt. Ezen eljá­rást azonban sokan a tagok közül nem eléglik, keveselven az időt arra, hogy maguknak itt tüs­tént az 1888-ra ment névsorból a megválasztan­­dókat kiszemeljék, mit nem tehetvén meg ily rö­vid idő alatt, természetesen nem maradna egyéb hátra, mint a bizottmány által összeállított jelölt­névsorral szavazni. Különösen kiemelék, hogy a tagok névsora nem kézbesittetett akkor, midőn ezek a szavazati c­édulákért a hivatalban jelentkeztek. Az illetők ennélfogva a közgyűlésnek 8 napra elhalasztatá­­sát indítványozák. Az említett ellenvetés c­áfola­­tául azonban felhozatott, miszerint a tagok név­sora is tettleg készen állt a hivatalban már több nap óta s mindenki megkaphatta, ki azt kérte , valamint e­zt sokan valóban át is vették. A több­ség ezen adott felvilágosításban megnyugodván, szavazást sürgetett, mire roppant zajt kezdenek az ellenkező nézetnek támasztani. Miután azon­ban a szavazni akarók száma valóban nagyon túlhaladta az elhalasztást kívánókét, megkezde­tett a szavazat­jegyek beszedése, ez utóbbiak a szavazástól zajos óvások közt tartózkodván. Végre beszedetvén a szavazatjegyek, ezek le­pecsételve átadattak az öttagú szavazatvizsgáló bi­zottmánynak ; az eredmény a jövő közgyűlésen fog közzététetni. Másrészt azonban egy egyleti tag felszólitá azokat, kik a ministeriumhoz ez el­járás ellen óvást akarnak benyújtani, hogy nála másnap az óvás föltevése s aláírása végett megje­lenjenek. A S.­A.-ÚJHELYI LÓVERSENYEK SOROZATA (1867. SEPTEMBER 29., 30.). Vasárnap, sept. 29. d. u. 11­. órakor. I. Gróf Andrássy Manó tiszt. díj. 150 ft értékű ezüst disz-serleg. Urlovarok. Futhat Zemplénme­­gyében nevelt nem telivér ló. Távolság egyszer a pálya köre. Tét 20 for. f. v. f. Teherkiegyenli­­tés nélkül. Legalább három lónak kell indulni, hogy a dit kiadassák. Nevezés egy órával a fu­tás előtt. II. Tétverseny. Futhat minden ló. Űrlovarok színeikben. Az aláírás e versenyre kötelez 1865- töl 1869-ig bezárólag. Tét 40 frt, fele bánat, ki csak egy évre ir alá, 60 for. tételt fizet. Távolság II/2 ang. mfld. Teher 3é. 112 f., 4é. 125 ft, 5é. 132 f. s id. 137 f. ménre 2 fonttal több, fél vérre 5 fonttal kevesebb. A második ló tételét menti, ha azonban tiz aláírásnál több van, kettős tételt kap. Nevezés a verseny előtti napon déli 12 óráig. Indítványozó gróf Forgách Kálmán. III. Asszonyságok dija. Egyszer körül, negyven öllel a nyerpont előtt kezdve. Futhat minden ló. Űrlovarok színeikben. Tét 5 arany, f. v. f. Teher 3é. 112 f., 4é. 128 f., 5é. 133 f., id. 138 f., ménre 2 fttal több, rendezett pályán nyertesre 5 fonttal több. Tét- és bánatössz fele a második lóé. Neve­zési zár nap sept. hó 1-je. IV. Földészek versenye. Az első ló dija 40 ft, a második lóé 10 ft ezüstben, adja a zemplénmegyei gazd. egyesület. Távolság 800 öl. Teherkiegyenlí­­tés nélkül. Futhat minden zemplénmegyei föl­dész — saját lován, nyereg nélkül. Nevezés a pá­lyatéren. V. Egyleti dij. Egy ezüst szelenczében 1000 ft 0. é. Futhat minden egyleti tag birtokában levő s Magyarhonban nevelt ló 2 ang. mfld. Tét 100 ft, fele bánat. Teher 3é. 92 f. 4é. 112 f. 5é. 118 font, id. 120 font, ménre 2 fonttal, telivér lóra 3 fonttal több­ lóra, mely más rendezett pályán 1000 fiús dijat már nyert, még öt fonttal, s két vagy több ily dij nyerőjére 10 fonttal több. A tét- és bá­natössz fele a második lóé. Nevezési zárnap Sep­tember 1 je. VI. Gátverseny. T­iszteletdij, adja gr. Andrássy- Wenckh­eim Leontina. Űrlovarok. Futhat minden ló. A tét- és bánatössz fele a második lóé. Külön­ben az 1865-ki gátverseny feltételei. Aláírás sept. 15-kén. Nevezési zárnap septemb. 27 kén déli 12 órakor. Hétfőn, sf.pt. 30. d u. 1­­­ órakor. I. Ivadékverseny. 1864-ben született csikók számára, telivér ivadék kizárásával. Tét 20 forint, f. v. f. Távolság 800 öl. Teher 100 f. ménre 3 fonttal több. II. Felföldi dij, legalább 500 ft handicap. Fut­hat minden ló. Távolság 2 ang. mfld. Tét 60 ft. Bánat 40 ft, a handicapot el nem fogadó septemb. 25 ik napjáig bejelentve csak 20 ft bánatot fizet. A terhek sept. 15-ig közzététetnek. Második ló a tét- és bánatössz felét nyeri. Üzleti rovarokkal 5 fonttal több. Sept. 15-k­e után 1000 fcos dij nye­rőjére még 5 fonttal több. Teher-szabók: gróf Forgách Kálmán, gróf Szapáry Iván, gróf Sztáray János. Nevezési zárnap sept. 1. III. Akadályverseny, handicap, 500 frt értékű tisztelet­dij. Futhat minden verseny egyleti tag birtokában levő ló. Távolság 3—4 mfld, 12 ugrás, legszélesebb 12', legmagasabb szilárd 3". Legki­sebb teher 120 font. Űrlovarok. Üzleti lovar 7 fonttal több. Tét 50 frt, bánat 30 frt. Aláírás a pesti tavaszi akadály­versenyekig nyitva. Nevezés a kassai versenyek 2-ik napjáig. A terhek egy hónappal előtt közzététetnek. Ki a terhet el nem fogadja, a verseny előtt két héttel bejelentve 20 frt bánatot fizet. A második ló a tételek és bánatok egy harmadát kapja. Teher­szabók : gr. Forgách Kálmán, gr. Szapáry Iván, gr. Sztáray János. Indítványozó gr. Sztáray Béla. IV. Penny-verseny. Ezüst serleg, tisztelet­ dij , adja özv. Péterffy Károlyné. Futhat minden 14 markon alól levő ló, egyszer a pálya körül. — Tét 20 frt, f. v. f. Teherkiegyenlités nélkül. Űrlova­rok színeikben. A második ló tételét menti, leg­alább három különböző tulajdonos lovának kell in­dulni, különben a dij nem adatik ki. Nevezés fél­órával az indulás előtt. V. Eladó-verseny, dij 150 frt, adja a zempléni gazd. egylet, futhat minden, a megyei gazd. egyl. tag birtokában levő ló. 1 ang. mfld. Tét 20 frt, fele bánat. A tét- és bánatpénzek fele a második lóé. Teher 3é. 95 font, 4é. 110 f., 5é. és id. 120 f. Telivérre 6 fonttal, ménre 3 fonttal, pályanyertes lóra 5 fonttal több, a nyertes ló 600 0. é. ftért el­adó, — ha 400 frt. 6 fonttal, ha 300 frt. 12 fonttal kevesebb teher, a felület a versenyegylet pénztá­rát illeti. Legalább három különböző tulajdonos lovának kell indulni, különben a dij nem adatik ki. Nevezés félórával az indulás előtt. VI. Vigaszverseny, dij 200 ft. A s. a.-ujhelyi gyepen 1867. évben futott, de nem nyert lovak számára. Távolság egyszer a pálya köre. Tét 25 ft, f. v. f. 2-dik ló kettős tételt kap. Teher 3é. 95 f., 4é. 110 f., 5é. 115 f., id. 120 f. Kanczára 3 fonttal, félvérre 5 fonttal kevesebb. Nevezés fél­órával a futás előtt. VII. Ügető-verseny, tetszés szerint választott kétfogatú 4 kerekű kocsikon, egyszer a pálya kö­rül, két oldalt indulva óra szerint. Tét 25 ft, f. v. f. Négy aláíró vagy nincs verseny. — Nevezés a pályatéren. Minden nevezés, a lovas nevének és színeinek, s a ló származása és korának részletes leírásával s a dij megemlítésével, úgyszintén minden versenyt érdeklő tudakozás, az egylet titkárához (Barna Bertalan S. A.-Ujhelyben) bérmentesen intézendő. A tét- és bánatpénz a verseny előtti napon, leg­később esti 10 óráig az egylet titkáránál lefize­tendő, különben az ezt mulasztók lovas pályázatra nem bocsáttatnak. A s.­a.-ujhelyi lovaregylet választmánya. — Al­brecht Főn­erczeg ő cs. kir. fensége teg­napelőtt ide érkezett, és a Pest-Budán szállásoló ezredek fölött szemlét tartott. — Ő Herczegsége Magyarország prímása, báró Sennyey Pálné ő excja által, a budai kisdedóvoda számára 500 frtot küldött. — Egerben Bartakovics Béla egri érsek ő excja elnöklete alatt megtörtént a prépost-kijelölés. Kijelöltettek: 1. Kaczvinszky Victor, 2. Szalán­­czy István, 3. Stockinger Lénárd. — Sir Montefiore Mózes tegnapelőtt érke­zett ide és az „angol királynődhez szállott. Teg­nap folytatta útját Angliába. — Lichtenstein György hazánkfia Edinburg­­ból, hol 15 év óta zongora-tanár, s egy nagy nö­­velde igazgatói közé is megválasztatott legköze­lebb, — látogatásra jött haza a fővárosba, most lé­vén iskolai szünideje. — Miskolczon, aug. 31. ülte az óvoda 25 éves fennállása ünnepét, mely alkalommal egy sors­játékkal összekötött tánczvigalmat is rendezett az igazgatóság, mely ez intézetet 500 ft tiszta bevé­tellel gyámolttá.­­ Az erdél­yi földőtehermentesités gyors keresztülvitele ügyében ülésezett bizottmány a kir. kormányszék keblében bevégző tanácskozá­sait, s elkészített javaslatára, mielőtt a ministeri­umhoz fölterjesztené, szakértő földbirtokosok vé­leményét is fel akarja kérni. Remélni lehet, hogy a ministerium Erdély e sürgető szükségén erélyes és gyors intézkedéssel fog segitni. — A „P. N.“ írja: Több oldalról intéztek hoz­zánk kérdést az iránt, hogy a báró Eötvös József által indítványozott „népnevelési“ egyletek meg­alakításában minő módon járjanak el? Azt hisz­­szük, hogy a legrövidebb ütés legegyszerűbb mód leen a legczélravezetőbb. Az alakító tagok áll­janak össze, válasszanak egy ideiglenes elnököt és jegy­zőt, s a törvény szerint létezésüket alapszabályaik felterjesztése mellett jelentsék be a belügyminis­­zériumnál. Reméljük, hogy minden ily egylet rög- 1694

Next