Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-12 / 151. szám

Buda-Pest, 1867. 151. szám. Csütörtök, September 12. KÖZLÖNY. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Napontai postai szétküldéssel :Budapesten házhoz hordva , többszöri hirdetésért 7 kr minden Egész évre..........................20 írt. Egész évre . . . .18 frt —­kr. beiktatásnál. A bélyegi dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. Félévre...................................10 „ Félévre.................9 „ — „ Negyedévre..........................5 „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ értéklem. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Budán a várban, For­tuna­ utcza , 127. szám, 1-ső emelet. Kiadóhivatal : Budavár, Fortuna-utcza, 156 sz. I. emelet. — Fiók kiadóhivatal: Gyu­ry Pál papirkereskedésében, hatvani utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Magán­hirdetések . Egyhasábos HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI IGAZSÁGÜGYMINISZER INTÉZVÉNYE AZ ÖSSZES HELYHATÓSÁGOKHOZ. A sajtóvétségekre nézve kirendelt vizsgáló bí­ráknak, mint az esküdtszéki intézmény törvényes közegeinek működési köre az egész országra ki­terjedvén, hogy a törvényből merített hatalmukat sikerrel érvényesíthessék, kell, hogy működésük­ben az ország törvényhatóságai részéről kellőleg gyámolittassanak. Ily közreműködést igényel különösen a bevá­dolt nyomtatványok és metszvények lefoglalása és zár alá vétele. Az 1848. 18. t. ez. 22-ik s az esküdtszékek tárgyában i. é. május 17-én kibocsátott rendele­­tem 17. §-a értelmében a lefoglalás és zár alá vétel joga a sajtóügyekben kirendelt bűnvizsgáló bíró hatásköréhez tartozik ugyan , de ezen intézkedés­nek oly értelmet tulajdonítani, hogy a lefoglalást és zár alá vételt a bűnvizsgáló bíró csak szemé­lyesen és közvetlenül teljesítheti, sok esetben meg­­hiúsítná a törvény czélját, egyszersmind pedig ellenkeznék mind a törvény szellemével, mind a törvényes gyakorlattal is. Az idézett szakaszok valódi értelme az, hogy a lefoglalás és zár alá vétel iránt, sajtóügyekben, a bűnvizsgáló bíró határoz s ezen határozatát önma­ga is végrehajthatja; ha azonban távolság okainál vagy bármi más körülménynél fogva ezt önmaga nem teljesíthetné, határozatának az illető törvény­­hatóság által, megkeresés útján szerez foganatot. A bűnvizsgáló bíró, törvényszabta hatáskörében­­szintoly törvényes és önálló bíróságot képez, mint az országnak egyéb rendes bíróságai, intézkedé­sei és megkeresései tehát a törvényhatóságok által épen úgy fogadandók és teljesítendők, mint az a fennálló gyakorlat szerint egyéb bíróságok ítéle­teivel és megkereséseivel történni szokott. Szintoly kevéssé utasítható vissza a bűnvizsgáló bíró olynemű megkeresése is, a­melyben valamely lefoglalás és zár alá vétel eszközölhetése végett egyik vagy másik törvényhatóságtól a karhata­lom segélyét venné igénybe. Ennélfogva mind a törvény, mind pedig az or­szággyűléstől nyert felhatalmazásom alapján, fel­hívom a közönséget, miszerint az esküdtszéki bűnvizsgáló bíráknak hozzájuk intézett minden törvényes megkereséseit haladéktalanul teljesítse, s elhárítsa ekkér magáról a felelősséget mind­azon károk és veszélyek iránt, melyek az ily természetű ügyek késő elintézése, vagy ennek megtagadása folytán egyeseket úgy, mint magát az államot oly érzékenyen sújthatnák. Értesítem egyúttal a közönséget, miszerint bűn­vizsgáló birákká kirendeltettek: a pesti a . Ebeczky Emil, a kőszegi . . ijj -o . . Kránitz József, a nagyszombati V­ff . . Sipos Sándor, a debreczeni . Lürd . . Kacziány Nándor, végre az eperjesi' -ig . . Kámánházy Béla. Közvádi­ókká pedig: Pesten...........................a kir. ügyek igazgatója. Kőszegen................................Szabó László. Nagyszombatban .... Kanovich László. Debreczenben......................Kuthy István. Eperjesen................................Lilián Szilárd. Pesten, 1867. September 9-én. A magyar királyi vallás és közoktatási mi­nister következő intézményeket bocsátott ki. Az alapítványi alapokhoz tartozó, azok egyik főkincsét képező alapítványi ingatlan birtokok czélszerűbb gazdászati igazgatása s jövedelmeik lehetőleg emelkedése czéljából, a császári s Apos­toli királyi Felségének 1866-dik évi julius 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával alapítványi gazdá­szati főtisztségek felállítása legk, engedélyeztet­vén, miután ezen tisztségek e részbeni működésü­ket már 1866. év őszén átvették, az idei gazdá­szati idény leforgásával elérkezettnek látom azon időpontot, midőn a nevezett főtisztségek eddigi működésük eredményét egy átnézetül szolgáló vázlatban előtüntethetik, s működésükről számot adhatnak. Ezen eljárást annál szükségesebbnek találom, minthogy időközben a felelős független ministeri kormányzat felállíttatván, gondoskodni kell, hogy a ministérium mielőbb oly eszközök birtokába jusson, melyek segélyével a vallás és közoktatás terén mindinkább növekedő igények­nek, az adózók lehető legcsekélyebb terheltetésé­­vel, a­mennyire tehát lehetséges, a vallás- és tanul­mányi ügyek istápolására rendelt alapítványi ala­pok és jószágok tiszta jövedelmeinek fokozása által eleget tehessen. A parlamentáris ministeri kormányzattal ha­zánkban karöltve meghonosított nyilvánosság, a felelősség elve, hogy megtestesüljön, mélhatlanul megkívánja, miszerint minden tisztviselő teljes mérvben áthatva legyen azon felelősség érzetétől, mely a fentebbieknél fogva a kormányra neheze­dik, s ezen felelősségben a reáruházott hivatal hatáskörének keretén belül egész készséggel osz­tozván, hivatását távol sem egyedül a vett felsőbb rendeletek puszta gépies foganatosításában keres­se, hanem a reábízott ügyekben mindazon buz­galmat, előrelátást és eszélyes gondosságot kifej­teni igyekezzék, mely szükséges arra, hogy sá­fárkodásáról bármikor, s ha kell, az egész ország színe előtt becsülettel számot adhasson, s a jól megértett nyilvánosság lévén azon eszköz és mód, mely által mig egyrészt a titkolódzásból sarjadó bizalmatlanság burjána csirájában elfojtatik, s a viszonyok kevésbé ismert voltából eredő tévnéze­­tek köde szétoszlattatik, másrészt alkalom nyúj­tazik oly felszólalásokra s indítványokra, melyek okszerű s beható mérlegelés után alkalmazva — az igazgatásban felmerülő hiányoknak elhárítására, s eddig talán kevesebb figyelembe vett körülmé­nyek előnyös felhasználására vezethetnek. E szempontokból kiindulva felhívom önt, misze­rint a folyó év végével, a kormányzatára bízott gaz­dászati kerületben fekvő alapítványi javak állapo­táról, s a kormányzati ideje alatt közbejött válto­zásokról az alább következő pontozatok szerint, az említett javak lehetőleg teljes képét nyújtó rendszeres jelentést szerkeszteni, s azt a netalán szükséges kimutatásokkal felszerelve 1868. jan. 15-kéig hozzám beküldeni siessen. I. Ezen rendszeres jelentésben mindenekelőtt a kerületbeli alapítványi jószágok állaga, az eddig elkészült törzskönyvek alapján, holdszámokban, sommásan ugyan, de az egyes mivelési ágazatok szerint elkülönitve, a jószágokon lévő épületek számának, smi karban létének so­mmás elősorolása mellett lészen előtüntetendő, azon hasznosítható jo­gokkal együtt, melyek a jószágokhoz kapcsolvák. Kimutatandó lészen továbbá, váljon a kerületbeli javak állaga adás-vevés, csere, tagosítás, stb. által növekedettel avagy esetleg kisajátítás, foglalás, megváltás, tagosítás stb. által csökkent-e ? A növe­kedés vagy csökkenés holdak szerint teendő ki, s azok egybehasonlításának eredménye világosan kitüntetendő. Megváltás esetén a felvett, vagy részletfizetések kikötése esetén később fizetésre kerülendő váltsági vagy örökeladási összegek is, melyek az alapítvány tőke­vagyonához tartozan­­dók, szintén kimutatandók. E helyütt megemlítendő ön azon változásokat is, melyek a különböző mivelési ágak egymás közötti arányában merültek fel, p. o. hány hold legelő vétetett eke alá, minő, eddig haszonvehetlen terek akár befásitás, akár más módon kerültek megmi­­velés alá stb. II. A jövedelmezés alapját nagyrészben a be­ruházás képezvén, ki lészen mutatandó, vájjon az 1866. és 1867 ki években kerületében holésminő beruházások történtek, jelesen: a) házi gazdaságok berendezése ötletéből; b) bánya- és iparvállalatok megindítása folytán ; c) földjavitási munkálatok, mint: csatornázás, alagcsövezés, futó­homok megkötése czéljából; d) mily összegek fordittattak hasznosítható jogok (malom, italmérés, vám stb.) gyakorlásához meg­­kivántató építmények fentartására avagy helyre­állítására és várjon a befektetett tőke hány száza­lékig találja a jövedelemben fedezetét. A mennyire a meglévő adatok segélyével esz­közölhető, ki készen tüntetendő egyúttal a korábbi beruházások állapota s azoknak a fentebbiek sze­rinti növekedése. III. Helyes és okszerű jószág­igazgatás próba­kövét az állag értékének csorbítása nélkül elért le­hető legnagyobb tiszta jövedelem, képezvén, a jöve­delmek összege, azok eredete, úgy az előirányzott (várható) s a tettleges jövedelem közötti külön­­­­let gondosan kipuhatolandó lészen. Tekintve, hogy a jószágok, az erdőket kivéve, haszonbérbe advák, a jelentésben mindenekelőtt kitüntetendő lészen : I. Hány bérlőnél vannak a kerületbeli javak kibérelve s holdszámonkint mi esik egyre, mi a hátralék s hogy oszlik az egyes bérletekre szét

Next