Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-12 / 151. szám
Buda-Pest, 1867. 151. szám. Csütörtök, September 12. KÖZLÖNY. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. Napontai postai szétküldéssel :Budapesten házhoz hordva , többszöri hirdetésért 7 kr minden Egész évre..........................20 írt. Egész évre . . . .18 frt —kr. beiktatásnál. A bélyegi dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. Félévre...................................10 „ Félévre.................9 „ — „ Negyedévre..........................5 „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ értéklem. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Budán a várban, Fortuna utcza , 127. szám, 1-ső emelet. Kiadóhivatal : Budavár, Fortuna-utcza, 156 sz. I. emelet. — Fiók kiadóhivatal: Gyury Pál papirkereskedésében, hatvani utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések . Egyhasábos HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI IGAZSÁGÜGYMINISZER INTÉZVÉNYE AZ ÖSSZES HELYHATÓSÁGOKHOZ. A sajtóvétségekre nézve kirendelt vizsgáló bíráknak, mint az esküdtszéki intézmény törvényes közegeinek működési köre az egész országra kiterjedvén, hogy a törvényből merített hatalmukat sikerrel érvényesíthessék, kell, hogy működésükben az ország törvényhatóságai részéről kellőleg gyámolittassanak. Ily közreműködést igényel különösen a bevádolt nyomtatványok és metszvények lefoglalása és zár alá vétele. Az 1848. 18. t. ez. 22-ik s az esküdtszékek tárgyában i. é. május 17-én kibocsátott rendeletem 17. §-a értelmében a lefoglalás és zár alá vétel joga a sajtóügyekben kirendelt bűnvizsgáló bíró hatásköréhez tartozik ugyan , de ezen intézkedésnek oly értelmet tulajdonítani, hogy a lefoglalást és zár alá vételt a bűnvizsgáló bíró csak személyesen és közvetlenül teljesítheti, sok esetben meghiúsítná a törvény czélját, egyszersmind pedig ellenkeznék mind a törvény szellemével, mind a törvényes gyakorlattal is. Az idézett szakaszok valódi értelme az, hogy a lefoglalás és zár alá vétel iránt, sajtóügyekben, a bűnvizsgáló bíró határoz s ezen határozatát önmaga is végrehajthatja; ha azonban távolság okainál vagy bármi más körülménynél fogva ezt önmaga nem teljesíthetné, határozatának az illető törvényhatóság által, megkeresés útján szerez foganatot. A bűnvizsgáló bíró, törvényszabta hatáskörébenszintoly törvényes és önálló bíróságot képez, mint az országnak egyéb rendes bíróságai, intézkedései és megkeresései tehát a törvényhatóságok által épen úgy fogadandók és teljesítendők, mint az a fennálló gyakorlat szerint egyéb bíróságok ítéleteivel és megkereséseivel történni szokott. Szintoly kevéssé utasítható vissza a bűnvizsgáló bíró olynemű megkeresése is, amelyben valamely lefoglalás és zár alá vétel eszközölhetése végett egyik vagy másik törvényhatóságtól a karhatalom segélyét venné igénybe. Ennélfogva mind a törvény, mind pedig az országgyűléstől nyert felhatalmazásom alapján, felhívom a közönséget, miszerint az esküdtszéki bűnvizsgáló bíráknak hozzájuk intézett minden törvényes megkereséseit haladéktalanul teljesítse, s elhárítsa ekkér magáról a felelősséget mindazon károk és veszélyek iránt, melyek az ily természetű ügyek késő elintézése, vagy ennek megtagadása folytán egyeseket úgy, mint magát az államot oly érzékenyen sújthatnák. Értesítem egyúttal a közönséget, miszerint bűnvizsgáló birákká kirendeltettek: a pesti a . Ebeczky Emil, a kőszegi . . ijj -o . . Kránitz József, a nagyszombati Vff . . Sipos Sándor, a debreczeni . Lürd . . Kacziány Nándor, végre az eperjesi' -ig . . Kámánházy Béla. Közvádiókká pedig: Pesten...........................a kir. ügyek igazgatója. Kőszegen................................Szabó László. Nagyszombatban .... Kanovich László. Debreczenben......................Kuthy István. Eperjesen................................Lilián Szilárd. Pesten, 1867. September 9-én. A magyar királyi vallás és közoktatási minister következő intézményeket bocsátott ki. Az alapítványi alapokhoz tartozó, azok egyik főkincsét képező alapítványi ingatlan birtokok czélszerűbb gazdászati igazgatása s jövedelmeik lehetőleg emelkedése czéljából, a császári s Apostoli királyi Felségének 1866-dik évi julius 22-én kelt legfelsőbb elhatározásával alapítványi gazdászati főtisztségek felállítása legk, engedélyeztetvén, miután ezen tisztségek e részbeni működésüket már 1866. év őszén átvették, az idei gazdászati idény leforgásával elérkezettnek látom azon időpontot, midőn a nevezett főtisztségek eddigi működésük eredményét egy átnézetül szolgáló vázlatban előtüntethetik, s működésükről számot adhatnak. Ezen eljárást annál szükségesebbnek találom, minthogy időközben a felelős független ministeri kormányzat felállíttatván, gondoskodni kell, hogy a ministérium mielőbb oly eszközök birtokába jusson, melyek segélyével a vallás és közoktatás terén mindinkább növekedő igényeknek, az adózók lehető legcsekélyebb terheltetésével, amennyire tehát lehetséges, a vallás- és tanulmányi ügyek istápolására rendelt alapítványi alapok és jószágok tiszta jövedelmeinek fokozása által eleget tehessen. A parlamentáris ministeri kormányzattal hazánkban karöltve meghonosított nyilvánosság, a felelősség elve, hogy megtestesüljön, mélhatlanul megkívánja, miszerint minden tisztviselő teljes mérvben áthatva legyen azon felelősség érzetétől, mely a fentebbieknél fogva a kormányra nehezedik, s ezen felelősségben a reáruházott hivatal hatáskörének keretén belül egész készséggel osztozván, hivatását távol sem egyedül a vett felsőbb rendeletek puszta gépies foganatosításában keresse, hanem a reábízott ügyekben mindazon buzgalmat, előrelátást és eszélyes gondosságot kifejteni igyekezzék, mely szükséges arra, hogy sáfárkodásáról bármikor, s ha kell, az egész ország színe előtt becsülettel számot adhasson, s a jól megértett nyilvánosság lévén azon eszköz és mód, mely által mig egyrészt a titkolódzásból sarjadó bizalmatlanság burjána csirájában elfojtatik, s a viszonyok kevésbé ismert voltából eredő tévnézetek köde szétoszlattatik, másrészt alkalom nyújtazik oly felszólalásokra s indítványokra, melyek okszerű s beható mérlegelés után alkalmazva — az igazgatásban felmerülő hiányoknak elhárítására, s eddig talán kevesebb figyelembe vett körülmények előnyös felhasználására vezethetnek. E szempontokból kiindulva felhívom önt, miszerint a folyó év végével, a kormányzatára bízott gazdászati kerületben fekvő alapítványi javak állapotáról, s a kormányzati ideje alatt közbejött változásokról az alább következő pontozatok szerint, az említett javak lehetőleg teljes képét nyújtó rendszeres jelentést szerkeszteni, s azt a netalán szükséges kimutatásokkal felszerelve 1868. jan. 15-kéig hozzám beküldeni siessen. I. Ezen rendszeres jelentésben mindenekelőtt a kerületbeli alapítványi jószágok állaga, az eddig elkészült törzskönyvek alapján, holdszámokban, sommásan ugyan, de az egyes mivelési ágazatok szerint elkülönitve, a jószágokon lévő épületek számának, smi karban létének sommás elősorolása mellett lészen előtüntetendő, azon hasznosítható jogokkal együtt, melyek a jószágokhoz kapcsolvák. Kimutatandó lészen továbbá, váljon a kerületbeli javak állaga adás-vevés, csere, tagosítás, stb. által növekedettel avagy esetleg kisajátítás, foglalás, megváltás, tagosítás stb. által csökkent-e ? A növekedés vagy csökkenés holdak szerint teendő ki, s azok egybehasonlításának eredménye világosan kitüntetendő. Megváltás esetén a felvett, vagy részletfizetések kikötése esetén később fizetésre kerülendő váltsági vagy örökeladási összegek is, melyek az alapítvány tőkevagyonához tartozandók, szintén kimutatandók. E helyütt megemlítendő ön azon változásokat is, melyek a különböző mivelési ágak egymás közötti arányában merültek fel, p. o. hány hold legelő vétetett eke alá, minő, eddig haszonvehetlen terek akár befásitás, akár más módon kerültek megmivelés alá stb. II. A jövedelmezés alapját nagyrészben a beruházás képezvén, ki lészen mutatandó, vájjon az 1866. és 1867 ki években kerületében holésminő beruházások történtek, jelesen: a) házi gazdaságok berendezése ötletéből; b) bánya- és iparvállalatok megindítása folytán ; c) földjavitási munkálatok, mint: csatornázás, alagcsövezés, futóhomok megkötése czéljából; d) mily összegek fordittattak hasznosítható jogok (malom, italmérés, vám stb.) gyakorlásához megkivántató építmények fentartására avagy helyreállítására és várjon a befektetett tőke hány százalékig találja a jövedelemben fedezetét. A mennyire a meglévő adatok segélyével eszközölhető, ki készen tüntetendő egyúttal a korábbi beruházások állapota s azoknak a fentebbiek szerinti növekedése. III. Helyes és okszerű jószágigazgatás próbakövét az állag értékének csorbítása nélkül elért lehető legnagyobb tiszta jövedelem, képezvén, a jövedelmek összege, azok eredete, úgy az előirányzott (várható) s a tettleges jövedelem közötti különlet gondosan kipuhatolandó lészen. Tekintve, hogy a jószágok, az erdőket kivéve, haszonbérbe advák, a jelentésben mindenekelőtt kitüntetendő lészen : I. Hány bérlőnél vannak a kerületbeli javak kibérelve s holdszámonkint mi esik egyre, mi a hátralék s hogy oszlik az egyes bérletekre szét