Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)

1867-09-19 / 157. szám

Buda-Pest, 1867. 157. szám. Csütörtök, September 19. Napontai postai szétküldéssel :Budapesten házhoz hordva : Egész évre.......................20 írt. Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre...............................10 „ Félévre................9 „ — „ Negyedévre .......................5 „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Budán a várban, For­­tuna-utcza, 127. szám, 1-ső emelet. Kiadóhivatal: Budavár, Fortuna-utcza, 156. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. * KÖZLÖNY. BUDAPESTI Magán­hirdetések: Egyhasábo petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés ..BUDAPESTI KisZLÖNY’-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1867-ki october-deczemberi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő , hogy csupán csak közsé­gekre szól az utóbbi leszállitott előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Fortuna-utcza 156. sz., vagy pedig Pesten, Győry PÁL papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „BuDAP. Közli.“ KIADÓHIVATALA. Az October hó 2-án tartatni szokott hatvani országos vásár jelen évben ugyanazon hó 6 dik és 7-ére tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Az October 20-kán tartatni szokott nagy-kún­­madarasi országos vásár jelen évben oct. 27-ére tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTER RENDELETE MINDEN M. K. PÉNZÜGYI FELÜGYELŐSÉGEKNEK. A „Buda-Pesti Közlöny “-ben 135. sz. alatt aug. 24-én közhírré tett, a marhasónak ezentúli kiadá­sáról szóló, f. évi augustus 7-én 25533. szám alatt kelt itteni intézkedésből kivehető, miszerint ezen só közvetlen a megyéknek, illetőleg az ezektől kijelölt feleknek fog kiszolgáltatni, s ennek foly­tán a magyar és erdélyi marhasónak eddigi sza­bad elárusítása a megnevezett magyarországi me­gyékben ezentúl megszüntetni fog,­­ a szigeti bá­nya, só, erdő és államjavak igazgatósága és a nagy­szebeni országos pénzügyi igazgatóság már kellő­leg ez irányban utasítva lévén. De hogy az ezen sónak nagyobb készletével ellátott egyes sóárusnak lehetővé tétessék, készle­tét eladhatni, határoztatik, miszerint csak f. évi november 1-je napjától kezdve a marhasónak, evvel meg nem bízott magán­­­személyek által gyakorlott elárusítása, mint sójövedéki áthágás, az e részben fennálló rendszabályok szerint, meg­büntetendő lészen, miről az alattas hatóságok mi­heztartás végett értesitendők. Budán, 1867. September hó 9-én. Nógrádmegyei Losoncz-Tugár városában a Sep­tember 30- és October 1-ső napján tartatni szokott országos vásár jelen évben October 7-ére és 8-ra tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Az October hó 14 és 15. napjára eső pécs-várhsdi országos vásár jelen évben ugyanazon hó 16-án és 17-én fog tartatni. Pest, sept. 17. 1867. A f­öldmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEM HIVATALOS RÉSZ. A főrendiház másodelnöke következő fel­hívást intézett a főrendekhez: Az országgyűlésnek f. évi juli hó 3-án beállott szünetelése folytán félbeszakasz­­tott országgyűlési tárgyalások újabb felvé­tele, a fenforgó országos kérdések további elintézése tekintetéből szükségesnek mu­tatkozván, a főrendiház elnökségéhez e hó 15-én 1361/em­. szám alatt menesztett, ma vett miniszerelnöki hivatalos megkeresés következtében, a ház elnöke, országbíró­i nagyméltósága távollétében és megbízásá­nál fogva, általam a méltóságos főrendek ezennel f. évi September 29-kén mint e végre kitűzött napon Pesten minél számo­sabb megjelenésre tiszteletteljesen hivatal­ból felkéretnek, hogy a ház az érintett eme napon működését okvetlenül megkezd­hesse. Kelt Pesten, sept. 17. 1867. Gróf Cziráky János s. k., a főrendi ház másodelnöke. A létezett „Pesti hírlap“ egyesek adománya folytán 53 forintot, továbbá Fejérváry Antal szín­­igazgató 13 forint 89­, krajczárt küldtek be a honvédalap növelésére. Mindkét adomány ezennel köszönettel köztudo­másra hozatik.­­ A Közlekedési Ministérium 6 hó 16 kára hívott össze egy enquete bizottmányt, mely hivatva le­gyen az országos közmunkaügyi törvényjavaslatot elkészíteni. Egyike legfontosabb,­­ a nép érde­keit legközelebb érintő intézkedéseknek az, mely a közmunkát szabályozni fogja. Egybeköttetésben az ország közlekedésének legrészletesebb vonalai­val, a kőutakkal, s ezeknek iránya és osztályozá­sával, a közmunka miképeni kiszolgáltatása, ter­mészetben s az 1844-iki törvények működése sze­rint, vagy megváltás utján, vagy e két módnak szabad választás szerint való használatára, vagy csupán pénzben való adózással pótoltassék-e az úgy­nevezett „közmunka-tartozás“ , ezt megoldani az enquête commissio feladata, s a megoldás folytán e tekintetben törvényt javasolni hivatása. A ministé­­rium által egybehívott tagok nevei elegendő garan­­ciát nyújtanak arra, hogy a törvényjavaslat gyakor­lati alapokra lesz fektetve. Tagjai: gr. Zichy Ferdi­nand, Nyáry Pál, Kovách László, Ivánka Imre, Vá­­rady Gábor, országgy. képviselők, Heves megye el­ső alispánja Puky Miklós, és Fehér megye egyik al­ispánja Horváth N., továbbá Hollán Ernő és Zeyk Károly államtitkárok, Konek S. tanár és az illető ministeriumoknak szakküldöttei. Az első ülés teg­nap tartatott, melyben a ministerium által előre készített kimutatás pro memoria alakban közölte­­tett minden bizottmányi taggal; ma történt az ala­kulás, mely szerint közakarattal elnökül Nyáry Pál, tollvitelre Rózsahegyi miniszeri titkár úr vá­lasztatott. Elvi discussió alig tartatott, s csakis a munkabeosztás rendjére nézve nyilatkoztak né­­hányan, és abban történt megállapodás, hogy a mi­nisterium pro memóriája, gr. Zichy Nándor írás­ban beadott észrevételei és Feszt ministeri titkár urnak statistikai s ezen ügyre vonatkozó iratai — kinyomatván, a tagok között kiosztassanak; a leg­közelebbi, s a dolog érdemét discutiálandó ülés sept. 30-kára tűzetett ki. A MAGYAR ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET ALAPSZABÁLYAI. I. Az EGYESÜLET CZÉLJA S ESZKÖZEI. 1. §. A „Magyar Országos Iparegyesület“ czél­ja: a hazai kézmű- és gyáripar helyes irányban fejlődését és felvirágozását előmozdítani. 2. §. E czélra a következő eszközöket használja az egyesület: a) A rokon iparágak gyakorlati s az ezen ipar­ágakhoz szükséges ismeretek elméleti mive­lőit szakosztályokba csoportosítván, az őket közösen érdeklő iparügyi tárgyakban közöt­tük folytonos eszmecserét tart fenn, mely a midőn az iparos értelmiséget és közszellemet fejleszti, egyszersmind alkalmat nyújt közös érdekeik tisztább felfogására s hatályosabb előmozdítására. b) Az iparágak elővitelére szükséges ismeretek terjesztése végett: az egyesület saját költségén az összes hazai iparágak érdekeit szem előtt tartó munkákat, és a sajtó-rendszabályok megtartása mellett, szakla­pot ad ki; az egyesület helyiségén előadások tartatnak szakférfiak által; olvasó­terem nyittatik, ellátva szakművekkel és folyóiratokkal; rajz-, anyag , készítmény-, műszer-, gép- és eszköz­minta-gyűjtemények szerveztetnek; új találmányok, tökélyesített iparművek mutat­­tatnak be és ismertetnek meg; időszakonkint egyetemes vagy részletes ipar­­műtárlatok rendeztetnek. c) Találmányokra a kézmű és gyáripar körében jutalmak tűzetnek, s hol a siker bizton re­mélhető és a mennyiben az egylet pénzereje engedi, a feltalálóknak a kivitelre anyagi se­gély is nyuttatik. d) Igyekszik az egyesület a hazai iparnak ke­retet és elismerést szerezni, s az ország jele­sebb iparüzleteivel nemcsak tárlatain, hanem az irodalomban is megismertetni a közön­séget. e) Az iparegyesület minden oly egyesületet és vállalatot pártol, mely az iparosok értelmi­sége, anyagi és szellemi jólléte emelését tűzi feladata­­­s hasonló külföldi intézkedésekkel a hazai iparosokat megismertetni, azok elő­mozdítását közöttük meghonosítani minden­kép törekszik. f) A hazai kézmű- és gyáripar érdekében a ha­tósághoz, a kormányhoz előterjesztésekkel, s ha kívántatik, véleménynyel járul.

Next