Budapesti Közlöny, 1867. szeptember (1. évfolyam, 142-166. szám)
1867-09-19 / 157. szám
Buda-Pest, 1867. 157. szám. Csütörtök, September 19. Napontai postai szétküldéssel :Budapesten házhoz hordva : Egész évre.......................20 írt. Egész évre . . . . 18 frt — kr. Félévre...............................10 „ Félévre................9 „ — „ Negyedévre .......................5 „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ HIVATALOS LAP. Előfizetési árak :Szerkesztőség : Budán a várban, Fortuna-utcza, 127. szám, 1-ső emelet. Kiadóhivatal: Budavár, Fortuna-utcza, 156. sz. I. emelet. — Fiók-kiadóhivatal: Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza, 1. sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. * KÖZLÖNY. BUDAPESTI Magánhirdetések: Egyhasábo petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. Előfizetés ..BUDAPESTI KisZLÖNY’-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1867-ki october-deczemberi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő , hogy csupán csak községekre szól az utóbbi leszállitott előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Fortuna-utcza 156. sz., vagy pedig Pesten, Győry PÁL papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „BuDAP. Közli.“ KIADÓHIVATALA. Az October hó 2-án tartatni szokott hatvani országos vásár jelen évben ugyanazon hó 6 dik és 7-ére tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Az October 20-kán tartatni szokott nagy-kúnmadarasi országos vásár jelen évben oct. 27-ére tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. HIVATALOS RÉSZ. A MAGYAR KIRÁLYI PÉNZÜGYMINISTER RENDELETE MINDEN M. K. PÉNZÜGYI FELÜGYELŐSÉGEKNEK. A „Buda-Pesti Közlöny “-ben 135. sz. alatt aug. 24-én közhírré tett, a marhasónak ezentúli kiadásáról szóló, f. évi augustus 7-én 25533. szám alatt kelt itteni intézkedésből kivehető, miszerint ezen só közvetlen a megyéknek, illetőleg az ezektől kijelölt feleknek fog kiszolgáltatni, s ennek folytán a magyar és erdélyi marhasónak eddigi szabad elárusítása a megnevezett magyarországi megyékben ezentúl megszüntetni fog, a szigeti bánya, só, erdő és államjavak igazgatósága és a nagyszebeni országos pénzügyi igazgatóság már kellőleg ez irányban utasítva lévén. De hogy az ezen sónak nagyobb készletével ellátott egyes sóárusnak lehetővé tétessék, készletét eladhatni, határoztatik, miszerint csak f. évi november 1-je napjától kezdve a marhasónak, evvel meg nem bízott magánszemélyek által gyakorlott elárusítása, mint sójövedéki áthágás, az e részben fennálló rendszabályok szerint, megbüntetendő lészen, miről az alattas hatóságok miheztartás végett értesitendők. Budán, 1867. September hó 9-én. Nógrádmegyei Losoncz-Tugár városában a September 30- és October 1-ső napján tartatni szokott országos vásár jelen évben October 7-ére és 8-ra tétetik át. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Az October hó 14 és 15. napjára eső pécs-várhsdi országos vásár jelen évben ugyanazon hó 16-án és 17-én fog tartatni. Pest, sept. 17. 1867. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEM HIVATALOS RÉSZ. A főrendiház másodelnöke következő felhívást intézett a főrendekhez: Az országgyűlésnek f. évi juli hó 3-án beállott szünetelése folytán félbeszakasztott országgyűlési tárgyalások újabb felvétele, a fenforgó országos kérdések további elintézése tekintetéből szükségesnek mutatkozván, a főrendiház elnökségéhez e hó 15-én 1361/em. szám alatt menesztett, ma vett miniszerelnöki hivatalos megkeresés következtében, a ház elnöke, országbírói nagyméltósága távollétében és megbízásánál fogva, általam a méltóságos főrendek ezennel f. évi September 29-kén mint e végre kitűzött napon Pesten minél számosabb megjelenésre tiszteletteljesen hivatalból felkéretnek, hogy a ház az érintett eme napon működését okvetlenül megkezdhesse. Kelt Pesten, sept. 17. 1867. Gróf Cziráky János s. k., a főrendi ház másodelnöke. A létezett „Pesti hírlap“ egyesek adománya folytán 53 forintot, továbbá Fejérváry Antal színigazgató 13 forint 89, krajczárt küldtek be a honvédalap növelésére. Mindkét adomány ezennel köszönettel köztudomásra hozatik. A Közlekedési Ministérium 6 hó 16 kára hívott össze egy enquete bizottmányt, mely hivatva legyen az országos közmunkaügyi törvényjavaslatot elkészíteni. Egyike legfontosabb, a nép érdekeit legközelebb érintő intézkedéseknek az, mely a közmunkát szabályozni fogja. Egybeköttetésben az ország közlekedésének legrészletesebb vonalaival, a kőutakkal, s ezeknek iránya és osztályozásával, a közmunka miképeni kiszolgáltatása, természetben s az 1844-iki törvények működése szerint, vagy megváltás utján, vagy e két módnak szabad választás szerint való használatára, vagy csupán pénzben való adózással pótoltassék-e az úgynevezett „közmunka-tartozás“ , ezt megoldani az enquête commissio feladata, s a megoldás folytán e tekintetben törvényt javasolni hivatása. A ministérium által egybehívott tagok nevei elegendő garanciát nyújtanak arra, hogy a törvényjavaslat gyakorlati alapokra lesz fektetve. Tagjai: gr. Zichy Ferdinand, Nyáry Pál, Kovách László, Ivánka Imre, Várady Gábor, országgy. képviselők, Heves megye első alispánja Puky Miklós, és Fehér megye egyik alispánja Horváth N., továbbá Hollán Ernő és Zeyk Károly államtitkárok, Konek S. tanár és az illető ministeriumoknak szakküldöttei. Az első ülés tegnap tartatott, melyben a ministerium által előre készített kimutatás pro memoria alakban közöltetett minden bizottmányi taggal; ma történt az alakulás, mely szerint közakarattal elnökül Nyáry Pál, tollvitelre Rózsahegyi miniszeri titkár úr választatott. Elvi discussió alig tartatott, s csakis a munkabeosztás rendjére nézve nyilatkoztak néhányan, és abban történt megállapodás, hogy a ministerium pro memóriája, gr. Zichy Nándor írásban beadott észrevételei és Feszt ministeri titkár urnak statistikai s ezen ügyre vonatkozó iratai — kinyomatván, a tagok között kiosztassanak; a legközelebbi, s a dolog érdemét discutiálandó ülés sept. 30-kára tűzetett ki. A MAGYAR ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET ALAPSZABÁLYAI. I. Az EGYESÜLET CZÉLJA S ESZKÖZEI. 1. §. A „Magyar Országos Iparegyesület“ czélja: a hazai kézmű- és gyáripar helyes irányban fejlődését és felvirágozását előmozdítani. 2. §. E czélra a következő eszközöket használja az egyesület: a) A rokon iparágak gyakorlati s az ezen iparágakhoz szükséges ismeretek elméleti mivelőit szakosztályokba csoportosítván, az őket közösen érdeklő iparügyi tárgyakban közöttük folytonos eszmecserét tart fenn, mely a midőn az iparos értelmiséget és közszellemet fejleszti, egyszersmind alkalmat nyújt közös érdekeik tisztább felfogására s hatályosabb előmozdítására. b) Az iparágak elővitelére szükséges ismeretek terjesztése végett: az egyesület saját költségén az összes hazai iparágak érdekeit szem előtt tartó munkákat, és a sajtó-rendszabályok megtartása mellett, szaklapot ad ki; az egyesület helyiségén előadások tartatnak szakférfiak által; olvasóterem nyittatik, ellátva szakművekkel és folyóiratokkal; rajz-, anyag , készítmény-, műszer-, gép- és eszközminta-gyűjtemények szerveztetnek; új találmányok, tökélyesített iparművek mutattatnak be és ismertetnek meg; időszakonkint egyetemes vagy részletes iparműtárlatok rendeztetnek. c) Találmányokra a kézmű és gyáripar körében jutalmak tűzetnek, s hol a siker bizton remélhető és a mennyiben az egylet pénzereje engedi, a feltalálóknak a kivitelre anyagi segély is nyuttatik. d) Igyekszik az egyesület a hazai iparnak keretet és elismerést szerezni, s az ország jelesebb iparüzleteivel nemcsak tárlatain, hanem az irodalomban is megismertetni a közönséget. e) Az iparegyesület minden oly egyesületet és vállalatot pártol, mely az iparosok értelmisége, anyagi és szellemi jólléte emelését tűzi feladatas hasonló külföldi intézkedésekkel a hazai iparosokat megismertetni, azok előmozdítását közöttük meghonosítani mindenkép törekszik. f) A hazai kézmű- és gyáripar érdekében a hatósághoz, a kormányhoz előterjesztésekkel, s ha kívántatik, véleménynyel járul.