Budapesti Közlöny, 1867. október (1. évfolyam, 167-193. szám)
1867-10-18 / 182. szám
Ennek folytán a szerkezet felolvastatott, és a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatván, ez utóbbi a következő napra tűzetett ki. TIZENHARMADIK ÜLÉS Bécsben, a volt magyar udvari kanczellária épületében 1867-diki September 5 -kén. Jelen voltak : báró Sennyey Pál elnöklete alatt az országos küldöttség mindkét házból megválasztott tagjai, s a m. kormányt képviselő két minister : Lónyay Menyhért és Gorove István, valamint gróf Andrássy Gyula ministerelnök. I. Az előbbeni ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az Ő Felsége többi országai küldöttségének válasziratára adandó felelet, melynek a kiküldve volt albizottság által előterjesztett szerkezete a tegnapi ülésben a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott, pontonként vétetett tárgyalás alá. E tanácskozás folyamában, név szerint azon tételnél, amelyben a közös költségek aránya s az államadósságok felett folytatandó értekezések eredményeinek ugyanazon egy zárjegyzőkönyvbe leendő egybefoglalása ajánltatik meg. — Ghyczy Kálmán küldöttségi tag úr különvéleményt nyilvánít, s kéri a következő ülés jegyzőkönyvébe felvétetni. E különvélemény előadása után a szerkezet részletes tárgyalása folytattatván és befejeztetvén, az következőkép állapíttatott meg : „Örömmel constatálja a magyar országos küldöttség Ő Felsége többi országai küldöttségének beleegyezését, hogy az időszak, melyre a közöseknek ismert költségekhez járulás aránya a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt megállapittatik, tíz évre szabassék meg, s a mint maga részéről felajánlotta, készséggel fogadja el, a midőn a másik részről ajánltatik, azt a kikötést, hogy ha egyik vagy másik fél területi viszonyaiban bármikor változás történnék, a hozzájárulási arány kiigazítása iránt újabb egyezkedés jöjjön létre. „Minél inkább óhajtják a magyar országos küldöttség tagjai, hogy az arányra nézve is, melyben a magyar korona országai az általuk közösekül elismert államügyek költségeihez járuljanak, mielőbb közös megállapodás eszközöltessék , annál sajnos abban értesültek a Felsége többi országas küldöttségének augustus 19-én kelt jegyzőkönyvéből, hogy e részben tett javaslatuk nem találtatott elfogadhatónak. A magyar országos küldöttség azzal a figyelemmel, melyet a tárgy fontossága igényel, s azzal a tekintettel, melylyel szabad nemzetek küldöttei egymás érdekei iránt viseltetni tartoznak, vette fontolóra mindazt, ami az érintett javaslat ellen . Felsége többi országai küldöttségének idézett jegyzőkönyvi kivonatában felhozatik; s midőn ez ellenvetésekre kötelesnek érzi magát megtenni észrevételeit, semmit sem óhajt forróbban, mint hogy ez észrevételek Ő Felsége többi országai küldöttségének aggodalmait képesek legyenek eloszlatni s az egyezkedés munkáját, a fennforgó anyagi kérdésekre nézve, elősegíteni. „Mindenekelőtt az a kivonat fejeztetett ki a magyar országos küldöttséggel közlött jegyzőkönyvi kivonatban, hogy a közösenül elismert államügyek költségeire és az államadósságok terhére nézve egyszerre történjék egyezkedés, s egyikre és másikra nézve ugyanazon hozzájárulási arány állapíttassák meg. „E kivonat szoros kapcsolatban áll azon kérdéssel, mi az, amire a magyar országos küldöttség, az érintett nagy fontosságú ügyeket illetőleg, meg van bízva. S e kérdésre csak az országos határozat, mely által a magyar országos küldöttség kiküldetett, s a törvény, a melynek alapján e határozat keletkezett, adhatnak választ. „A törvény, mely egyfelől a magyar korona országai, másfelől Ő Felsége többi országai közt fennforgó közös viszonyokat, a magyar korona országaira nézve minden tekintetben kötelezőleg szabályozza, mind jogi tekintetben, mind a megoldás módjára nézve megkülönbözteti azon államügyeket, melyeknek közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik, azon ügyektől, amelyek a helyzetnél fogva, politikai tekintetből s a két fél érdekeinek találkozása folytán, czélszerűbben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve. „Azon államügyek költségeihez, melyek a pragmatica sanctióból folyóknak tekintetnek, kötelesek a magyar korona országai, a törvény értelme szerint, hozzájárulni, s e hozzájárulási arány meghatározása, ha e tárgyban a nevezett országok és O Felsége többi országai közt egyezség nem jöhet létre, az előterjesztett adatok alapján O Felségének, a közös Fejedelemnek, van fenntartva. „Azon államügyekre nézve ellenben, melyek nem tekintethetnek a pragmatica sanctióból folyóknak, s amelyek közé az államadósságok is tartoznak, se az említett jogi kötelezettséget nem ismerte el, se az elintézés érintett módját nem fogadta el a magyar törvényhozás. „Igaz ugyan, hogy az utóbb érintett államügyekre határozottan azt rendeli a törvény, hogy egyidejűleg intéztessenek el a pragmatica sanctióból folyó tárgyak költségei arányának megállapításával. Ez egyidejű elintézés azonban csak magának a törvényhozásnak működésére, s épen nem az elintézés módjára, vagy épen a kapcsolatos és ugyanazon arány szerint leendő elintézésére vonatkozik. „A többször idézett törvény ugyanis az arány megállapítása iránt, melyben a magyar korona országai a pragmatica sanctióból folyó közösügyek költségeihez járuljanak, országos küldöttséget vélt a véleményadással megbizandónak; míg a pragmatica sanctióból nem folyó közös érdekű tárgyakra, s különösen az államadósságokra nézve a ministeriumnak tűzte feladatául, hogy, előleges értekezés s a két fél ministeriuma közötti tárgyalások folytán, javaslatot terjeszszen az országgyűlés elé. „Az előleges értekezésre, mely a kormány javaslatának az országgyűlés elé terjesztését megelőzi, ugyanazon küldöttség bizatott ugyan meg a magyar országgyűlés által: a magyar országos küldöttség mindazáltal annál kevésbé hiheti, hogy e kettős megbízatás által a fennforgó két tárgy együttes tárgyalására lenne jogosítva, mivel mindenik tárgyra nézve különnemű megbízása van, s az államadósságok és a pragmatica sanctióból folyó közös költségek kérdése nem csak jogilag, hanem az elintézés módjánál fogva is különböző szempont alá esik. „Az országos határozat ugyanis, mely által a magyar országos küldöttség kiküldetett, a közösekül törvényesen elismert költségek arányára nézve határozott javaslat készítésére, az államadósságok ügyében pedig előleges értekezésre bízta meg a küldöttséget. „Ha a pragmatica sanctióból folyó közös költségek és az államadósságok elintézési módjára nézve is határozott különbséget tesz mind a többször idézett törvény, melyet a magyar küldöttségnek nem szabad szem elől tévesztenie, mind az érintett közterhek természete. „A közös költségek összege, melyhez a magyar korona országai, a pragmatica sanctióból folyó kötelezettségnél fogva, járulni kötelesek, évenkint állapittatik meg a delegátiók által s bizonyos arány szerint osztatik fel a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt. Ez arány a két fél megegyezésével, s ha ily megegyezés nem jöhet létre, a közös fejedelem elhatározásával bizonyos időszakokra állapíttatik meg. Az államadósságok ellenben tudvalévő összegeket képeznek, melyek a magyar korona országait, törvényszerű beleegyezések nélkül tétezvén, alkotmányos állásuknál fogva, szorosan jogilag nem terhelhetik, amelyekből mindazáltal az ország, politikai tekintetekből , a méltányosság alapján , késznek nyilatkozott bizonyos évi járulékot elvállalni. Ez évi járulék nem időnként változó hányadban, hanem szükségkép egyszer mindenkorra meghatározandó, változásnak alá nem eshető összegben állapíttatik meg. S kiemelhetnék még , hogy e megállapításnál nenp egyedül a fizetési képesség veendő tekintetbe. Ő Felsége többi országainak küldöttsége is elismeri ezt, midőn a velünk közlött jegyzőkönyvi kivonatban az államadósságok bizonyos, habár, szerinte, csekély összegeire nézve felajánlja a magyar országos küldöttségnek a kiegyenlítést. „A különbséget, mely ezek szerint az államadósságok és a pragmatica sanctióból folyó közös államügyek költségei közt mind jogi tekintetben, mind a dolgok természeténél fogva első tekintetre feltűnik, azon történeti indokolás sem képes eloszlatni, mely szerint az államadósságok, csekély kivétellel, a monarchia védelmére s így a hadügyre szükségelt költségekből eredtek; a kötelezettséget pedig, a hadügy költségeihez járulni, a magyar törvényhozás is elismerte. Ha átalában állana is a tény, amelyre ez okoskodás építve van , még akkor is tiltakoznia kellene a magyar országos küldöttségnek a következtetés ellen, mely, a helyzet változása folytán, jövőre alkotott törvényből a múltra vonatnék, amelyre nézve csak az ország régibb törvényes állása lehet irányadó. De az érintett okoskodás alapja, azon történeti állítás sem mondható egészen alaposnak, mintha az államadósságok a hadügyi költségekből származtak volna. A folytonos deficitek fedezésére köttettek ez adósságok, s e deficitek nem egyetlen, bármely terhes kormányzati ágnak voltak eredményei. Ki lehet mutatni, hogy az érintett adósságok nem csekély részben a beligazgatási kísérletekre évek során szintoly czélszerűtlenül, mint aránytalanul, s épen nem Magyarország érdekében tett tetemes kiadásoknak, s részben az ő Felsége többi országaiban tett különböző beruházásoknak is tulajdoníthatók. „Az államadósságok eredete tehát szintoly kevéssé igazolhatja ez ügy kapcsolatos tárgyalását a pragmatica sanctióból származó közös ügyek költségei arányának meghatározásával, mint e kétféle kiadások különböző természete, s a fentebb kifejtett jogi szempontok. „A magyar országgyűlés e kérdés elintézésénél bizonyára nem fog mereven ragaszkodni e jogi szempontokhoz, s amint már törvényben is ünnepélyesen kijelentette, amit csak az ország önállása és alkotmányos jogainak sérelme nélkül tehet, a törvény szabta kötelesség mértékén túl is kész lesz megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, melyeket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, 0 Felsége többi országainak jólléte, s azzal együtt Magyarországé is össze ne roskadjon. S a törvényhozás, mely azon feltételhez kötötte ez ajánlatát, hogy a valódi alkotmányosság mind hazánkban, mind 0 Felsége többi országaiban tettleg életbe lépjen, s e kikötés által is megmutatta, hogy Ő Felsége többi országainak erkölcsi érdekeit szívén viseli, a köztünk fenforgó anyagi kérdések rendezésénél, s különösen az államadósságokat illetőleg is kétségtelenül tettleg igazolandja, hogy az érintett országok anyagi érdekeit részéről áldozattal is kész elősegíteni. E tárgyra nézve azonban az ország maga fog határozni. „Az országos küldöttség, mely a közös ügyek költségeinek aránya iránt javaslat készítésével van megbízva, az államadósságokat illetőleg csak arra hatalmaztatott föl, hogy ha a felelős ministerium közölni fogja vele az e tárgyra vonatkozó adatokat s az Ő Felsége többi országainak felelős ministeriumával folytatott tárgyalásokat, ŐFelsége többi országainak küldöttségével előleges értekezésbe bocsátkozzék, melynek eredményét azután a ministérium, saját javaslatával együtt, terjeszti az országgyűlés elé. „Miután mindeddig a mondott előzmények nincsenek teljesítve, s a két fél ministériuma közt folyt tárgyalások nincsenek előterjesztve, az államadósságok ügyében még azon előleges értekezés idejét sem látja a magyar országos küldöttség elérkezettnek, melyre az országos határozat által szintén ki van küldve, a melynek megtartására nézve azonban, mihelyt az érintett feltétel teljesíttetik, készségét előre is kijelenti. „Így állván a dolgok , a magyar országos küldöttség se azon elveknél fogva, melyeket küldői a közös ügyekről szóló törvényben határozottan kimondottak, se a tárgyak különböző természeténél, se azon országos határozatnál fogva, mely,eljárását szabályozza, nem véli teljesíthetőnek . Felsége többi országas küldöttségének óhajtását, hogy a pragmatica sanctióból folyó közös államügyek költségeinek aránya és az államadósságok évi járulékából a magyar korona országai által elvállalandó rész megállapítása a küldöttségek által kapcsolatosan, egyszerre és ugyanazon arány szerint intéztessék el. Óhajtja ennélfogva, hogy addig is, míg a két fél ministériuma között az államadósságokra nézve folyt tárgyalások eredménye előterjesztethetik, s annak folytán e tárgyban az előleges értekezés, melyre az országos küldöttség megbizatott, megkezdethetik , azon másik tárgyban, — amelyben javaslatot kell az országgyűlés elé terjesztenie, s amelynek elintézésére, hogy a jövő évi költségvetés megállapíttathassék, oly sürgetőseg int az idő, — haladéktalanul folytattassanak * 2095