Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-26 / 21. szám
zek a magyar színi művészet méltó képviselőivé váljanak. — Kiszámíthatlan hatással lehet az összes vidéki színházakra, mert működésével irányt jelöl, a számára irt könnyebb szabású és a vidéken is könnyen előállítható darabokat átengedi, miáltal lassanként el fog érezni az eredeti magyar nemzeti játékszín, nemzeti színirodalom. Itt fognak fejlődni úgy a fiatal művészek, mint a tehetséges fiatal írók, akiket a nemzeti színház magasabb irányú állásánál fogva nem ölelhet egyszerre keblére, de a kik itt nevekedvén és megerősödvén, előbb vagy utóbb nem csak díszére válhatnak a nemzeti színháznak, hanem annak virágzást, fényt és életet kölcsönözhetnek s mindenesetre mint a kritika szemei előtt magukat már érvényesített színműírók és színészek fognak a művészet szellemi kíszdterére kilépni. És ez a budai népszínháznak őrszágos érdeke! És habár néhány hóval ezelőtt a meztelen falakon kívül nem volt semmi, habár igen nehéz Buda rendkívüliig szétszórt fekvésénél fogva állandó közönséget teremteni, habár alig képes kiadásait a napi bevételek által fedezni, a népszínház rövid néhány havi fennállása óta is fényesen igazolta, hogy az eszme, melynek lételét köszöni , a nemzet életéből van merítve; hogy az érdek, melyet képvisel, országos. Mert színműirodalmunk évek hosszú során által nem mutathat fel annyi önálló és a műsorban fennmaradó eredeti művet, mint a népszínház újramegnyitásának öt hónapja óta, mely rövid időszakon által 25 eredeti magyar színmű került a színpadra, s melyek most már a vidéki színházak műsorait is gazdagítják. És e színművek új lendületet, új életet adtak az egész magyar színészetnek, mert a vidéki színházak eddig csak a nemzeti színháznak többnyire idegen tárgyú és más nyelvből lefordított játékrendjéből vehetvén műsorozatukat, csak alig arathattak tetszést, míg ez új magyar darabok ha nem is állanak a nemzeti színház magasabb hivatásával egy vonalon, mégis nagyobb hatást eszközöltek, mert bennük magyar író beszél magyar nézetekről s magyar érzelmekről, minélfogva színműirodalmunk is vissza fogja nyerni lassankint sajátlagos magyar jellegét. Hogy azonban a népszínház magasztos hivatásának, az általa képviselt országos érdeknek tökéletesen megfeleljen, azt eddigi nyomasztó viszonyaiból kiragadni s fennállását biztosítani kell. És ha nem kellend idejét, erőit szétforgácsolva arra forditnia, hogy iszonyú kétségek közt mindenhez kapkodjon, a mi napról napra néhány forintnyi több bevételt igér; ha biztositottan, egy határozott úton haladva, irányát meghatározhatja maga magának, tervszerűen és komolyan ápolhatja a nemzeti színirodalmat s a mutatkozó tehetségeket, akkor nemcsak a nemzeti színház, hanem az összes magyar színművészet és nemzeti színirodalom jövője biztosítva van, mert mindeniknek leend forrása, ahonnan folytonosan meríthet. És mégis, ha körültekintünk hazánkban, a nemzeti színháztól lefelé a legkisebb vidéki színházig nem találunk egyet sem, mely anyagilag több küzdelmeknek volna kitéve, mint a népszínház. — Míg a nemzeti színház országos segélyben részesül, míg a legkisebb vidéki színháznak is fa, világítás, bútorzat és a téli idényen által bérlet biztosíttatik , addig az ország fővárosában létező, a nemzeti színház után első helyet elfoglaló népszínháznak segély és támasz nélkül kell a napi szükségletek beszerzésével küzdenie. Mélyen tisztelt képviselőház! Úgy hisszük, elfogulatlanul nézve az elősoroltakat, világosan kitűnik, hogy annak az anya nemzeti színház mellett mint országos érdekű intézetnek fenn kell állania ! Ezen hit által vezéreltetve megtettünk mindent, sőt többet, mint viszonyainknál fogva tehettünk, s bátran mondhatjuk, hogy ez eszmének leróttuk mindazt, amivel csak tartozónk. A színház a nemzet adakozásaiból létesült, mi áldozatokkal biztosítottuk házát és telkét, de többet minden hazafias készség mellett sem tehetünk. És ezért bizalom- és reményteljesen fordulunk a nemzet törvényes képviselőihez , hogy adják meg a lehetőséget azon intézet fenntartására, melyet a nemzet állított azon szellemi czélok valósítására, melyeket a nemzet óhajt ez intézet által elérni. Mélyen tisztelt képviselőház! Engedje felhoznunk Kölcsey szavait: „Csak a nemzet részvétele állíthat nekünk nemzeti játékszint, melynek ismertető jellege ne csak az élet nélkül álló kőfalra festett országos czimer legyen, hanem az az önérzés stb.“ és tovább : „A mi hideg lelketlenségünk elzsibbasztja íróinkat, kik magyarok lévén, magyar szivekhez szólhatnának, mig így színjátszóink kénytelenek az idegen mulatságára koholt alacsony tréfákat szedni elő.“ E szavak mélyen be vannak vésve sziveinkbe , a gyászos körülmények feletti hazafias fájdalommal kérjük a mélyen tisztelt képviselőházat; ne hagyja újra elbukni a népszínházát, a nemzetiségnek, a fővárosnak s hazánknak szégyenére; mentse ki jó hírnevét a nemzetnek, melyet képvisel, hogy elleneink, midőn a népszínház még egyszer és mindenkorra bezáratik, ne mutassanak reá mint a magyar szalmatűz lelkesedésének kiáltó monumentumára. Ha a nemzet 18000 ft évi segélylyel biztosítja s állandósítja saját művét, a népszínházát s a népszínmű i genre fejlesztését, adatásának kötelezettségét egészen a népszínházra bízza s a nemzeti színháznak csupán a magasabb tartalmú, nehezebb s teljesen emelkedett szellemű színművészet s színirodalom képviseletét tartja fenn, akkor szinművészetünk fényes virágzásához és jövendőjéhez egy erős, biztos, nagy alapkő van letéve s akkor egy évtized alatt bizonyára lesz nemzeti színészetünk, szinirodalmunk és pedig széles alapon. Hódoló tisztelettel kérjük az évi segély kegyes engedését, melynek megszavazása, ha nem is betűsnek, de mindenesetre szellemének értelmében történend az 1836. évi 41. törvényczikknek, mely a nemzeti szinház segélyét a közmivelődés és magyar nyelv terjesztése tekintetéből adá meg; márpedig alig van tágabb tere a magyar nyelv terjesztésének, mint Buda; a közmivelődés terjesztését pedig nem a nemzeti színház finom miveltségű közönségénél, hanem a népnél, a népszínházát látogató közönségnél kell megkezdeni. Kik egyébiránt hazafius hódolattal és tisztelettel maradunk 1857. évi december 30-án tartott közgyűlésünkben. A mélyen tisztelt képviselőháznak alázatos szolgái Buda ss. kir. főváros közönsége. CSELÉDRENDSZER Máramarosmegye területére. Addig is, míg e részben törvényhatóságilag lenne intézkedés téve, a gazdák és cselédek viszonyaira nézve következő rendszabályok rendeltetnek megtartatni : 1. §. A gazda és cseléd közötti viszony egyezkedésen alapszik szolgálati minőség-, időtartam-, fizetés- és élelmezésre nézve, mihez képest úgy a gazda, mint cseléd e viszonyokat és megállapodásokat az úgynevezett cselédkönyvbe a megye vagy város által kijelölt egyéniség előtt bejegyeztetni köteles. 8 ezek egyik példánya a gazdánál, másik a cselédnél marad, kik az egyezkedésük ellen vétőkre nézve a megbízott egyének bíráskodását és azok határozatait elfogadni kötelesek. 2. §. Egyes cselédkönyvért ,mit a megyei hatóság fog jegyzék mellett kiadni , 15 krajczár fizettetik; azon kívül fizet a gazda 20 krajczárt a hatósági megbízottnak, ki ezért köteles az egyezkedést bejegyezni , és a szolgálat tartama alatt a vitás kérdéseket elintézni. 3. §. Cselédkönyv nélkül cseléd fel nem vétethetik a gazda által, felében a helység szegényeinek, felében a központi dolgozóház alapja részére fizetendő 5 frt büntetés terhe alatt, úgyszintén a cselédkönyv nélkül beálló cseléd is vagy 1 írtra, vagy 2 napi fogságra ítélendő ; aki pedig a cselédkönyvben foglalt feltételektől eltérőleg, a szolgálatát elhagyott cselédet elbocsátási engedély nélkül megfogadja, szintén 5 forint büntetésben fog elmarasztaltatni. Ezen büntetésbe esnek azok is, kik ily cselédeket szolgálat nélkül is házukhoz befogadnak. 4. §. Közegyezség szerint a cseléd szolgálatát elhagyhatja, valamint el is bocsátható, különben a cselédkönyvbe beírt szolgálattól csak a közhatósági megbízott írásbeli határozata által oldható fel: a) hűségtelenség, erkölcstelenség, engedetlenség eseteiben, vagy alkalmatlan voltának bebizonyítása után; úgyszintén ha b) a szolgálati ok megszűnik; c) cselédeknél nősülés vagy örökségnyerés eseteiben; d) ha a gazda a cselédtől táplálékát megvonja, vagy a fizetési feltételeknek eleget nem tesz ; e) a nőcselédre nézve a későbbi tudomásra jött terhesség az elbocsátásra mindig elég ok, úgyszintén, 238 f) eltitkolt házassági kötelék vagy gyermekek léte. 5. §. A cselédek gazdáikhoz vitt ingóságaikat azok engedelme nélkül máshová el nem vihetik, de azok a gazdára nézve biztosítékul szolgálnak hűségtelenség eseteiben, úgy a fizetési előlegekre nézve is. 6. g. Szolgálatban lévő cselédeknek a kereskedők, mesteremberek s más egyének, gazdáik részére csak a gazda írásbeli irataira adhatnak bármit is ki, e nélkül a kiszolgáltatni állított holmik ára a gazdákon meg nem vehető, úgyszintén 7. §. Cselédektől gazdájuk hite nélkül bármit is megvenni tilos dolog, és az ez ellen vétők a vett holmi elvesztésén felül 5árttal büntettetnek, sőt súlyosabb esetekben orgazdaság bűnébe esnek. 8. §: A gazda két havi dij előleges lefizetése mellett cselédjét elbocsáthatja, ha szintén a fentebbi szabályok szerint a megbízott azok elbocsátását elegendőkép okadatoknak nem találná is, úgyszintén a cseléd is egy havi dij elengedése, és maga helyett más alkalmas cselédnek beállításával szolgálatát elhagyhatja. 9. §. A gazda köteles a szolgálatban megbetegedett cselédet 8 napig lakással, élelemmel és gyógyszerrel ellátni s ápoltatni. 10. §. A gazdai és cselédi viszonyok elintézésére jogosítottak: a megyei szolgabirák, városi kapitányok, s ha az eset sietős, a községi bírák; az egyezkedés beírására pedig a falusi jegyzők, bírók, lelkészek, hatósági és községi írástudó tisztviselők jogositvák. Kelt Máramarosmegyének Szigeten, 1867-ik évi december 2-dik és következő napjain tartott közgyűléséből. Kiadta: Szaplonczay Miklós, aljegyző. A LIPÓTVÁROSI TEMPLOM KUPOLÁJÁNAK ÖSSZEOmlásáról a „P. H.” a következő czikket közli: I. Ezen esemény semmi tekintetben sem lephet meg. Az építés vezetésével jelenleg megbízott építőmester, Ybl úr, már múlt december hó elején jelentést ten az előde által kiépített kupolapillérek aggasztó állapotáról. Ennek folytán több bizottság neveztetett ki, melyek a fenyegető catastropha elhárítására alkalmas eszközökről tanácskoztak. Azalatt a bejárathoz közel eső bal pilléren mutatkozó repedések mindinkább szélesültek; a szakértők ezt azon körülménynek tulajdonították, hogy a pillér vegyes anyagból emeltetett. F. hó 18-kán a pillérek állapota annyira rosszabbult, hogy a január 21-én alakult szakértő bizottság, lemondva eredeti tervéről, mely szerint a pillér vasalt gerendákkal lett volna körülveendő, a pillérek azonnali erősítését javasolta. De az éjen át keletkezett vihar annyira előmozdította a catastrophát, hogy az már f. hó 22-én tettleg bekövetkezett. Az egyházat, mely a várt catastropha előtt néhány órával a hatósági közegek által elzáratott, délután a kiváncsiak folyvást megújuló csoportja vette körül. Közvetlenül a catastropha után a ministerium több tagja és hivatalnoka jelent meg a színhelyen. Ami a romban fekvő kupola építési költségeit illeti, eddig kőfaragó-munkákra 53,000 frt, kőmíves-munkákra 40,001 frt és a faanyagra 8000 frt költetett. A kárt egész terjedelmében ily rövid idő alatt megállapítani nem lehetett. Hogy olvasóinkat közelebbről megismertessük e sajnos esemény valódi okaival, közöljük a jelentést, melyet Ybl építész az építmény állapotáról a fennérintett bizottsághoz intézett. Ez így hangzik: .Midőn az építész valamely nagyobb építkezést további keresztülvitel végett átvesz, első kötelessége pontosan megvizsgálni, miként alakítják a terhet hordó részek; vájjon azok terméjük tekintetében akként vannak-e felépítve, hogy a föléjök helyezendő teher nem árt az építmény állandóságának. A lipótvárosi kupola-egyház terjedelmére nézve a nagyobb építkezésekhez tartozik, mely minden részeiben az építész különös figyelmét és gondoskodását veszi igénybe. Midőn Hud József építész elhunyta után az építést átvettem, igyekeztem e szabálynak lehetőleg megfelelni, a legszorgalmatosabban tanulmányozva az egész építkezést, hogy képes legyek annak folytatását vezetni, és a még eszközlendő változásokat czélszerűen keresztülvinni. — A főcsoportozat ezen egyháznál a kupola, mely 4 hatalmas pillértől kerített négyszög téren nyugszik és a fal-