Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1868-01-14 / 10. szám
Buda-Pest, 1868. 10. szám. Kedd. január 14. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Naponta! poltai szétküldéssel : Egész évre............................20 írt. Félévre................................... . Negyedévre..............................5 „ Budapesten házhoz hordva . Egész évre ... 18 frtekr. Félévre .... Negyedévre. . . 50 Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiók kiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani, utcza 1-s. sz. a. Pesten. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyeg dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI KiZLÖNY“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. január-martiusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak magyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Györy Pál, papirkereskedésében, hatvaniutcza 1. sz. A „Bírdap. Közi..“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kiadni: Kedves gróf Andrássy! Miután az 1867: XII. törvényczikk alapján mind a magyar országgyűlés részéről, mind a monarchia többi országaira nézve a birodalmi tanács részéről a delegatiókba való választások megtörténtek, ennélfogva a delegatiókat alkotmányszerű működésüknek a hatáskörükhöz utalt közös ügyek tekintetében leendő megkezdése végett 1868. január hó 19-ére Bécsbe egybehivandónak találom ; s mivel jelenleg a magyar országgyűlés nem ülésez, — önt bízom meg, hogy a magyar delegate megválasztott tagjainak meghívása végett kellőleg intézkedjék, amidőn is megjegyzem, hogy egyúttal közösügyi ministeriumomat alkotmányszerű előterjesztvényeinek bemutatására utasítottam. Bécs, 1868. január hó 11-én. Ferencz József, s. k. Magyar országos pénzügyminiszerem előterjesztése folytán a saját használatra, dohánytermelésre, illetőleg kiszolgáltatásra nézve múlt évi április hó 30-án kelt elhatározásom kapcsában , s a törvényhozás további intézkedésének fenntartása mellett, folyó 1868-ik évre rendelem, a mint következik: 1. A saját használatral dohány-termelés csak házi-kertekben összefüggő földtéren engedtetik meg, mely szabályos négyszög alakban, azaz akkép kihasítandó, hogy a hossza a hosszához, és a szélessége a szélességéhez egyenlő és párhuzamos legyen. Ezen mérték az engedélyérti bejelentésben kijelölendő, és a jövedéki felügyelet czéljából az engedélybe beiktatandó. 2. A saját használatra a dohánytermelési engedélyre csak oly személyek tarthatnak igényt, kik a) a köztörvény rendelkezése szerint terhes szerződést köthetnek; b) sem dugárusság miatt el nem ítéltettek, sem jövedéki áthágás folytán, az illetékes jövedéki törvényszékek által a dohánytermesztéstől ki nem zárattak; azonkívül igazolják, hogy házikertet tulajdoni joggal, vagy egyházi javadalmaik s köz- vagy községi hivatalaik után bíznak. 3. A saját használatra termelt dohány csak az engedélyezett termelő, s az azzal közös háztartásban élő férfi családtagjai által a magyar korona országaiban, és egyedül pipadohánykép használható fel. 4. A saját használatra a dohánytermelésre az engedély, a jelentkező személyére, 20 Q ölnél sem kisebb, sem nagyobb területre nem adatik meg. Szabadságában álland azonban a jelentkezőnek azonkívül minden egyes, a 3-ik pont szerint jogosított s a 16-dik évet túlhaladott férfi családtagja számára 10 Q ölnyi további területet igénybe venni, az öszszes terület azonban 70 C élet túl nem haladhat. Azon családtagok nevei, kik számára a szabályszerűen engedélyezhető 10 Q öl igénybe vétetik, a bejelentésben kiteendők, s az engedélyben felveendők. 5. A ki saját használatral dohánytermelésre engedélyt nyer, köteles az egy forintra kiszabott felügyeleti illetéken kívül, fogyasztási illetéket is fizetni, mely minden engedélyezett fél után húsz krajczárban állapittatik meg. 6. Azon egyének, kik nyert engedély mellett a jövedék számára, vagy külkereskedésre termelnek dohányt, saját használatral dohánytermelésre engedélyt nem nyerhetnek ugyan, s ezentúl is a jövedék számára leendő átadás kötelezettségével termelt dohányokat a jövedék raktáraiba beszállítani, illetőleg a külkereskedésre kiállított terményt hiány nélkül beraktározni kötelesek. Bejelentésükre azonban, éspedig a kincstár részéről termelőknek az illető beváltó bizottságok által, a külföldre termelőknek pedig az illetékes pénzügyi felügyelőség által, saját termésükből, az engedélyezett termelő, s vele közös háztartásban élő, a 16-ik évet túlhaladott férfi családtagjai, úgy minden egyes feles kertészük részére fejenként tizenkét font közönséges pipadohány, mely nehéz dohányfajoknál az első közönséges osztály, kerti leveleknél pedig a második osztály mineműségét felül nem haladhatja, fontonként azonnal leteendő húsz krajczárra kiszabott fogyasztási illeték mellett meghagyatni , s erről a fedezésükre szükséges okmány kiadatni fog. Az e szerint átengedett dohány csak az igazolási okmányban megnevezett személyek által a magyar korona országaiban, s csak mint pipadohány használható fel, s azt más személyeknek átengedni tilos. 7. A saját használatral dohány-termelésre való bejelentések folyó 1868-dik évi február hó végéig a község elöljáróságánál írásban benyújtandók, vagy szóval teendők. 8. A községi elöljárók kötelesek a náluk írásban vagy szóval tett bejelentéseket egy jegyzékbe felvenni, s ezen jegyzékben a házikertek birtoklása és a jegyzékben megnevezett családtagok iránti kitételek valóságát bizonyítani, a felügyeleti és fogyasztási illetéket beszedni, s azt, az érintett jegyzék kíséretében, az illetékes pénzügyi felügyelőségnek beküldeni. Kötelesek továbbá a felett őrködni, hogy az engedélyezettnél nagyobb tér dohánynyal be ne ültettessék, s az előforduló tilalom ellenes termelést azonnal az illetékes pénzügyi felügyelőségnek bejelenteni. Ha pedig ezt tenni elmulasztanák, pénzbeli birság alá esnek, mely a 3-ik pontban meghatározott fogyasztási illeték kétszeresével, t. i. negyven krajczárral minden, engedély nélkül, vagy engedélyen felül beültetett c öl után szabatik meg. Kelt Bécsben, 1868. évi január 1-jén. Ferencz József, s. k. Lányig Menyhért S. k., magyar kir. pénzügyminister. PÉNZÜGYMINISTERI RENDELET Magyar- és Erdély ország összes hatóságaihoz. Hogy Ő császári s Apostoli királyi Felségének a saját használatrai dohány-termelés tekintetében múlt 1867-ik évi ápril hó 30-án kelt legkegyelmesebb elhatározmánya kedvezményeiben minél számosabban s a szegényebb sorsú földbirtokosok is részesülhessenek, eziránt Ő cs. és Apostoli kir. Felségéhez intézett hódolatteljes előterjesztésemben — az engedélyezendő tér minimumának kisebbre leendő megszabását, és az engedélyi illetéknek mérséklését hoztam javaslatba. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége ebbeli hódolatteljes javaslatomnak f. évi január 1-jén kelt, s fentebb olvasható legfelsőbb határozványában legkegyelmesebben helyt adván, — felhívom az ország összes hatóságait, miszerint azt minél gyorsabban a közönség tudomására hozzák, s amennyiben abban a községi elöljárók számára bizonyos kötelezettségek kimondatnak, aziránt intézkedjenek, hogy a nevezett községi elöljárók ezen kötelezettségekre figyelmeztessenek, s azoknak teljesítésére köteleztessenek. Budán, 1868. január 2-án. Lónyay Menyhért s 1., pénzügyminister. A kassai magyar királyi pénzügyi felügyelőséghez Újhelyi Róbert ideiglenes harmadrendű pénzügyi biztossá neveztetett ki. A keleti marhavész, m. évi december hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, pestmegyei Rákos-Csaba és Csik-Tartsa, békésmegyei Vésztő, komárom megyei Bana községekben, valamint békésmegyei kondorosi és aradmegyei talpasi pusztákon megszűnt, — ellenben Pest, Esztergom, és Modor sz. k. városokban, pozsonmegyei Kápolna, Galantha és Toós-Nyárasd, veszprémmegyei Aka és Csernye, esztergommegyei Bátorkesz és Nyerges-Újfalu, komárommegyei Ó-Gyalla községekben és hevesmegyei hídvégi pusztán kiütött. A vész tehát m. évi december hó 31 -én Magyarországon Pest, Esztergom és Modor sz. k. városokban, pestmegyei Rákos-Keresztur, biharmegyei N.Szalonta, Madarász és Rojt , pozsonmegyei Báhony, Kápolna, Galantha és Toós-Nyárasd, veszprémmegyei Vaszar, Aka és Csernye, esztergommegyei Bátorkesz és Nyerges-Újfalu, komárommegyei Ó-Gyalla, hontmegyei Letkés, fehérmegyei Csákberény és trencsénmegyei Gbellán községekben, vala-