Budapesti Közlöny, 1868. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1868-01-14 / 10. szám

Buda-Pest, 1868. 10. szám. Kedd. január 14. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Naponta! poltai szétküldéssel : Egész évre............................20 írt. Félévre................................... . Negyedévre..............................5 „ Budapesten házhoz hordva . Egész évre ... 18 frt­e­kr. Félévre .... Negyedévre. . . 50 Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­lezőinktől fogadtatnak el. Szerkesztőség : Budán, a vizi-városban, Ilona-utc­za, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiók ki­adóhiv­atal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani, utcza 1-s. sz. a. Pesten. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­ dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. Előfizetés „BUDAPESTI Ki­ZLÖNY“-re, a m. k. ministerium hivatalos lapjára. 1868. január-mar­tiusi negyedévre, Budapesten házhozhordással 4 ft 50 kr. Vidékre postai szétküldéssel 5 „ — ,, Községek részére . . . . 3 „ — „ Megjegyzendő, hogy csupán csak ma­gyarországi és erdélyi községekre szól az utóbbi leszállított előfizetés. Az előfizetési pénz alap kiadóhivatalába bérmentve küldendő, Budán, a várban, Iskola-tér 162. sz., vagy pedig Pesten, Györy Pál, papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1. sz. A „Bírdap. Közi..“ kiadóhivatala. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége követ­kező legfelsőbb kéziratot méltóztatott kiadni: Kedves gróf Andrássy! Miután az 1867: XII. törvényczikk alapján mind a magyar or­szággyűlés részéről, mind a monarchia többi or­szágaira nézve a birodalmi tanács részéről a de­­legatiókba való választások megtörténtek, en­nélfogva a delegatiókat alkotmányszerű műkö­désüknek a hatáskörükhöz utalt közös ügyek te­kintetében leendő megkezdése végett 1868. ja­nuár hó 19-ére Bécsbe egybehivandónak talá­lom ; s mivel jelenleg a magyar országgyűlés nem ülésez, — önt bízom meg, hogy a magyar de­legate megválasztott tagjainak meghívása végett kellőleg intézkedjék, a­midőn is megjegyzem, hogy egyúttal közösügyi ministeriumomat al­kotmányszerű előterjesztvényeinek bemutatására utasítottam. Bécs, 1868. január hó 11-én. Feren­cz József, s. k. Magyar országos pénzügyminiszerem előter­jesztése folytán a saját használatra, dohány­termelésre, illetőleg kiszolgáltatásra nézve múlt évi április hó 30-án kelt elhatározásom kapcsá­ban , s a törvényhozás további intézkedésének fenntartása mellett, folyó 1868-ik évre rende­lem, a mint következik: 1. A saját használatral dohány-termelés csak házi-kertekben összefüggő földtéren engedtetik meg, mely szabályos négyszög alakban, azaz akkép kiha­sítandó, hogy a hossza a hosszához, és a szélessége a szélességéhez egyenlő és párhuzamos legyen. Ezen mérték az engedélyérti bejelentésben kijelölendő, és a jövedéki felügyelet czéljából az engedélybe beik­­tatandó. 2. A saját használatra a dohány­termelési enge­­délyre csak oly személyek tarthatnak igényt, kik a) a köztörvény rendelkezése szerint terhes szer­ződést köthetnek; b) sem dugárusság miatt el nem ítéltettek, sem jövedéki áthágás folytán, az illetékes jövedéki törvényszékek által a dohány­termesztéstől ki nem zárattak; azonkívül igazolják, hogy házi­kertet tulajdoni joggal, vagy egyházi javadal­maik s köz- vagy községi hivatalaik után bíznak. 3. A saját használatra termelt dohány csak az engedélyezett termelő, s az azzal közös háztartásban élő férfi családtagjai által a magyar korona orszá­gaiban, és egyedül pipadohánykép használható fel. 4. A saját használatra a dohány­termelésre az en­gedély, a jelentkező személyére, 20 Q ölnél sem kisebb, sem nagyobb területre nem adatik meg. Szabadságában álland azonban a jelentkezőnek azon­kívül minden egyes, a 3-ik pont szerint jogosított s a 1­6-dik évet túlhaladott férfi családtagja számára 10 Q ölnyi további területet igénybe venni, az ösz­­szes terület azonban 70 C élet túl nem haladhat. Azon családtagok nevei, kik számára a szabály­szerűen engedélyezhető 10 Q öl igénybe vétetik, a bejelentésben kiteendők, s az engedélyben felve­endők. 5. A ki saját használatral dohánytermelésre en­gedélyt nyer, köteles az egy forintra kiszabott felügyeleti illetéken kívü­l, fogyasztási illetéket is fizetni, mely minden engedélyezett f­él után húsz krajczárban állapittatik meg. 6. Azon egyének, kik nyert engedély mellett a jövedék számára, vagy külkereskedésre termelnek dohányt, saját használatral dohánytermelésre enge­délyt nem nyerhetnek ugyan, s ezentúl is a jövedék számára leendő átadás kötelezettségével termelt dohányokat a jövedék raktáraiba beszállítani, ille­­tőleg a külkereskedésre kiállított terményt hiány nélkül beraktározni kötelesek. Bejelentésükre azonban, és­pedig a kincstár ré­­széről termelőknek az illető beváltó bizottságok ál­tal, a külföldre termelőknek pedig az illetékes pénz­ügyi felügyelőség által, saját termésükből, az enge­délyezett termelő, s vele közös háztartásban élő, a 16-ik évet túlhaladott férfi családtagjai, úgy min­den egyes feles kertészük részére fejenként tizen­két font közönséges pipadohány, mely nehéz dohány­fajoknál az első közönséges osztály, kerti leveleknél pedig a második osztály mineműségét felül nem haladhatja, fontonként azonnal leteendő húsz kraj­­czárra kiszabott fogyasztási illeték mellett megha­gyatni , s erről a fedezésükre szükséges okm­ány kiadatni fog. Az e szerint átengedett dohány csak az igazolási okmányban megnevezett személyek által a magyar korona országaiban, s csak mint pipadohány hasz­nálható fel, s azt más személyeknek átengedni tilos. 7. A saját használatral dohány-termelésre való bejelentések folyó 1868-dik évi február hó végéig a község elöljáróságánál írásban benyújtandók, vagy szóval teendők. 8. A községi elöljárók kötelesek a náluk írásban vagy szóval tett bejelentéseket egy jegyzékbe fel­venni, s ezen jegyzékben a házi­kertek birtoklása és a jegyzékben megnevezett családtagok iránti ki­tételek valóságát bizonyítani, a felügyeleti és fo­gyasztási illetéket beszedni, s azt, az érintett jegy­zék kíséretében, az illetékes pénzügyi felügyelőség­nek beküldeni. Kötelesek továbbá a felett őrködni, hogy az engedélyezettnél nagyobb tér dohánynyal be ne ültettessék, s az előforduló tilalom­ ellenes ter­melést azonnal az illetékes pénzügyi felügyelőség­nek bejelenteni. Ha pedig ezt tenni elmulaszta­nák, pénzbeli birság alá esnek, mely a 3-ik pontban meghatározott fogyasztási illeték kétszeresével, t. i. negyven krajczárral minden, engedély nélkül, vagy engedélyen felül beültetett c öl után szabatik meg. Kelt Bécsben, 1868. évi január 1-jén. Ferencz József, s. k. Lányig Menyhért S. k., m­agyar kir. pénzügy­minister. PÉNZÜGYMINISTERI RENDELET Magyar- és Erdély ország összes hatóságaihoz. Hogy Ő császári s Apostoli királyi Felségének a saját használatrai dohány-termelés tekintetében múlt 1867-ik évi ápril hó 30-án kelt legkegyelme­sebb elhatározmánya kedvezményeiben minél szá­mosabban s a szegényebb sorsú földbirtokosok is részesülhessenek, eziránt Ő cs. és Apostoli kir. Fel­ségéhez intézett hódolatteljes előterjesztésemben — az engedélyezendő tér minimumának kisebbre leendő megszabását, és az engedélyi illetéknek mérséklését hoztam javaslatba. Ő cs. és Apostoli kir. Felsége ebbeli hódolatteljes javaslatomnak f. évi január 1-jén kelt, s fentebb olvasható legfelsőbb határozványában legkegyelme­sebben helyt adván, — felhívom az ország összes hatóságait, miszerint azt minél gyorsabban a közön­ség tudomására hozzák, s a­mennyiben abban a köz­ségi elöljárók számára bizonyos kötelezettségek ki­mondatnak, aziránt intézkedjenek, hogy a nevezett községi elöljárók ezen kötelezettségekre figyelmez­tessenek, s azoknak teljesítésére köteleztessenek. Budán, 1868. január 2-án. Lónyay Menyhért s 1., pénzügyminister. A kassai magyar királyi pénzügyi felügyelőséghez Újhelyi Róbert ideiglenes harmadrendű pénzügyi biztossá neveztetett ki. A keleti marhavész, m. évi december hó második felében beérkezett hivatalos jelentések szerint, pest­megyei Rákos-Csaba és Csik-Tartsa, békésmegyei Vésztő, komárom megyei Bana községekben, vala­mint békésmegyei kondorosi és aradmegyei talpasi pusztákon megszűnt, — ellenben Pest, Esztergom, és Modor sz. k. városokban, pozsonmegyei Kápol­na, Galantha és Toós-Nyárasd, veszprémmegyei Aka és Csernye, esztergommegyei Bátorkesz és Nyerges-Újfalu, komárommegyei Ó-Gyalla közsé­gekben és hevesmegyei hídvégi pusztán kiütött. A vész tehát m. évi december hó 31 -én Magyar­­országon Pest, Esztergom és Modor sz. k. városok­ban, pestmegyei Rákos-Keresztur, biharmegyei N.­­Szalonta, Madarász és Rojt , pozsonmegyei Bá­­hony, Kápolna, Galantha és Toós-Nyárasd, vesz­prémmegyei Vaszar, Aka és Csernye, esztergomme­­gyei Bátorkesz és Nyerges-Újfalu, komárommegyei Ó-Gyalla, hontmegyei Letkés, fehérmegyei Csákbe­­rény és trencsénmegyei Gbellán községekben, vala-

Next