Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)
1868-02-14 / 37. szám
Valóban mi nehezen tudnók magunknak megfejteni, ha a porosz kir. kabinet nem hajtanék ugyanezen nézethez, de mindenesetre ne mulaszsza el méltóságod, a béke melletti közbenjárását a főlebbi tekintetekkel támogatni. Fogadja stb. 23. Báró Beust gróf Apponyihoz Londonban. Bécs, 1817. apr. 23. A mint exclád azon másolatban mellékelt sürgönyből, melyet f. hó 20-án gr. Wimpfenhez intéztem, s hg Metternichnek ahoz csatolt jelentéséből látni fogja, Napoleon császár jobban óhajtaná, nem bonyolitni be a luxemburgi kérdést az által, hogy ahoz Francziaország számára területszerzés csatoltassék. Ő attól fél, hogy egy ilynemű combinatio mind Hollandban, mind Belgiumban ellentállásra találna, s Európában némi bizalmatlanságot idézne elő. E szerint Napóleon császár azt hiszi, hogy könnyebben lehetene eljutni békés és minden engagekozott érdekre nézve kielégítő rendezkedésre, ha Francziaország minden nagyobbodásról lemond, s ha a poroszok maguk részéről fölhagynak a Luxemburgban való helyőrségi joggal, melynek erődítményei le fognának rontatni. Lehetetlen nem méltányolnunk ama mérsékeltséget s békülékeny szellemet, melyet Napoleon császár ezen körülményben tanúsít. A mint ezt tegnapi táviratom által excládnak jelentem, mi ennek következtében elejtjük azon combinatiót, mely 2. számmal jelöltetett ama bizalmas sürgönyben, melyet f. hó 8-án hg Metternichhez intéztem, s Berlinben jó szolgálatainkat arra használjuk fel, hogy ott az 1. számú tervet elfogadtassuk. Exclád mellékelve találandja azon sürgöny másolatát, melyet f. hó 21-én gr. Revetterához oly czélból intéztem, hogy az az orosz kormányt az általunk javasolt egyezkedésnek a porosz kormánynál való támogatására bírja. Szíveskedjék gróf úr, ugyanezen szellemben működni lord Stanleynél, s Angolország támogatásába ajánlani azon törekvéseket, melyeket mi a béke fenntartása végett kisértünk meg. Noha a főállamtitkár oly nagy tartózkodással fogadta azon közlést, melyet ön közbenjárási tervünkről intézett hozzá, mi gróf Wimpfen által tudjuk, hogy lord A. Loftus Londonban tett lépésünk következtében a porosz kormánynál tevékeny működésre hivatott föl, arra birni azt, hogy az az egyezkedésre hajlandóbbá legyen. A Berlinben lévő orosz küldött kormánya által már szintén megbizatott, hogy ugyanezen szellemben működjék. E szerint méltán remélhetünk némi sikert, s Angolország kétség kívül még hajlandóbbnak fog mutatkozni, törekvéseinket támogatni, midőn megtudandja, hogy Napóleon császár csatlakozása már előre biztosítottnak látszik tervünk számára, s hogy Oroszország szintén mérsékeltségi tanácsokat ad a porosz udvarnak. Míg mi oly békés megoldás találását kisértjük meg, mely véget vesz én az Európa nyugalmára nézve fenyegető nehézségeknek, folyvást gondosan megőrizzük egész cselekvési szabadságunkat és semmi oly kötelezettséget sem vállalunk el, mely Porosz- vagy Francziaországgal szemben megkötne bennünket. Ezen eljárás követése által úgy hiszszük, mind Austria külön érdekének, mind a béke fenntartása ügyének szolgálatot teszünk. Valóban ez utóbbi közelebb állana a veszélyeztetéshez, ha a két hatalmasság valamelyike azt hinné, hogy összeütközés esetében szövetségünkre számíthat. Ezen meggyőződés által vezéreltetve, mi bizonyos tartózkodással fogadtuk, azon insinuatiókat, melyek a legutóbbi időkben Berlinből intéztettek hozzánk. Exclád ennek bizonyítványát látandja azon hasonlag másolatban mellékelt két sürgönyben, melyeket f. hó 17-én s 19-én írtam gr. Wimpfenhez. Ez utóbbi részletes értesítéseket adand önnek gr. Tauffkirchen bizalmas küldetése iránt, melyre vonatkozott 18-áról kelt táviratom. A jelen sürgöny s csatolmányai nem oly természetűek, hogy az angol kormánynyal közöltethetnének. Mindazáltal exclád, ha ezt jónak látja, bizalmasan tudomására juttathatandja lord Stanleynek a gróf Reverterához intézett sürgönyt. Ami a többi okiratokat illeti, azok csupán exclád számára fognak arra nézve szükséges anyagszereket szolgáltatni, hogy nyilatkozatait azok szerint szabályozza s a főállamtitkárt értesítse a császári kabinet politikájának irányzatáról. Fogadja, stb. 428 24. Herczeg Metternich báró Beustnak. (Távirat.) Paris, 1867. apr. 23. Magunk tartása itt élénk elismerésre talál. Gortsakoff herczeg azt szente, hogy Sándor császár a béke fentartása iránt a porosz királylyal közvetlen levelezésbe helyezi magát. Azt hiszik, hogy Berlinben békésebb nézetek fognak túlsúlyra jutni. 25. Gróf Wimpfen báró Beustnak. (Távirat.) Berlin, 1867. ápr. 25. Gróf Bismarck a Napoleon császár által adoptált megoldásra még nem fejezte ki határozott elfogadását. Ő azonban ő felségénél a királynál annyival inkább az elfogadás mellett fog szólani, minthogy az ajánlat Francziaország területi növekedését kizárja. Azon feltételt teszi, hogy Hollandnak kell tenni az initiativát az odahagyást illetőleg s Luxemburg neutralizálását a nagyhatalmaknak kell garantirozni. 26. Herczeg Metternich báró Beustnak. (Távirat.) Paris, 1867. ápr. 25. Itt határozottan ragaszkodnak az Ön ajánlatához. Azt kellene kívánni, hogy a porosz kormány, ha békés megoldásba bele akar egyezni a kamarák összeülése előtt határozza el magát. 27. Báró Beust gróf Wimpfenhez Berlinben. Bécs, 1867. ápril 26-án. Cs. kir. követségi titkár, báró Walterskirchennek Berlinbe utazását arra használom, hogy önnek tegnapi távirata által megerősített békeremények feletti megelégedésemet kifejezzem s hogy a párisi követnek egy hasonlag tegnap érkezett távirati jelentését önnel közöljem. Mint méltóságod abból láthatja, Párisban becset helyeznek arra, hogy a berlini udvarnak kilátásban levő békés határozata a porosz kamara összeülése alatt bekövetkezzék. Nem kétkedem benne, hogy gróf Bismarck is czélszerűnek fogja tartani a maga részéről, a függő kérdés megoldását ténynyé változtatni, mielőtt az újabb parlamenti discussio s az attól nem könnyen elválasztható felindulás azt meg nem nehezítendi. Ha gróf Bismarck azon föltételt teszi, hogy Luxemburg semlegesítése iránt a kezdeményezésnek a hollandi királytól kelljen erednie, úgy mi ezzel tökéletesen egyetértünk, s ha szükséges örömest közbe fogunk járni avégett, hogy ezen forma megtartassák. Szintoly kevéssé látunk előre valamely nehézséget Luxemburg semlegességének a nagyhatalmak általi garantiájára vonatkozólag s előadandó alkalommal nem vonakodandunk ily garantiában részt venni. Egyébiránt megvallom, hogy előttem porosz szempontból Francziaországnak Luxemburg annexiójáról való szabatos lemondása, valamint a vár lerontása igen is fontos, de a nagy herczegség népjogi semlegesítése nem látszik fontosnak, vagy csak kívánatosnak is. Az észak-német szövetségbe egy semleges tartomány nem léphet be, s ezért Poroszország úgy látszik, egy kedvező esélyről mond le, ha egy német nép által lakott s már a vámegylethez tartozó tartományt készakarva a nagyhatalmak által biztosított külön állásba helyhez. Sőt inkább Luxemburg semlegesítése oly föltétel gyanánt tűnik föl előttem, melyet a berlini kabinet elfogadhat ugyan, de arra nincs oka, hogy azt maga állítsa fel, s ha netalán gyanitás ellenére a kérdéses garantia ellen más oldalról kifogástételnék nem tudnék magamnak számot adni azzal, hogy miért kellene épen Poroszországnak ezen föltételhez ragaszkodnia. Ezen szellemben kellene méltóságodnak nyilatkoznia, ha bárminő ellenvetések merülnének föl Luxemburg semlegességének európai garantiája ellen. Hogy Párisban hálával fogadják közbenjáró működésünket, ezt megerősíti Metternichg távirata, s ebben kettős bizonyítvány fekszik, először az iránt, hogy a háború nem elhatározott dolog, s másodszor aziránt, hogy ama függetlenség, melyet mindkét oldalra a leggondosabban megőriztünk, nem csorbítá Francziaországhoz való jó viszonyunkat, a béke általános érdekére, s bizonyosan Poroszország valódi érdekére nézve is eddig határozottan hasznosnak bizonyult be. Mi nyíltan közöltük a berlini kabinettel, hogy mit gondoltunk gr. Taufkirchen javaslatairól; — azonban szintoly határozottan szíveskedjék méltóságod adandó alkalommal kiemelni, hogy mi Francziaország irányában ugyanazon szabadsággal mozgunk, mint Poroszország irányában, s hogy a közbenjárás sikerének ama föltétele, mely a közbenjárónak tökéletesen szabad s pártnélküli állásában áll, nálunk a legszigorúbb mérvben be van töltve. Szerencsére már alappal bsz azon remény, hogy a főérdeklettek békeszerető előzékenysége nem fog hiányzani. Végül személyes tudomás vétel végett közlöm önnel azon sürgöny másolatát, mely által a sz.-pétervári kabinet közreműködését oly czélból vevém igénybe, hogy az Poroszországot a békejavaslat elfogadására bírja. Gr. Stackelberg nyilatkozata nem hagy nálam kétséget ezen megkeresés kedvező fogadtatása iránt. Fogadja, stb. DELEGATIÓK. Lapunk 34-diki számában, minthogy az eredeti nem küldetett be hozzánk, német fordítás nyomán közöltük a pénzügyi osztály előleges jelentését. Minthogy pedig a német szöveg egy pár lényeges variánst mutat fel, szükségesnek tartjuk az okmánynak eredeti magyar szövegét is bemutatni olvasóinknak . Előleges jelentése A PÉNZÜGYI OSZTÁLYNAK A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT MEGVIZSGÁLÁSÁRA KIKÜLDÖTT ALBIZOTTSÁGHOZ. Az albizottságnak folyó hó 2kán tartott teljes ülésében létrejött megállapodáshoz képest, mindenekelőtt azt vizsgálta meg és vette bírálat alá a pénzügyi osztály, vájjon maga helyén van-e a hozzá utasított közös pénzügyminiszeri költség-előirányzat minden egyes czime, s helyt foglalhat-e általában egyik vagy másik czim a közös ministérium költségvetésében. Az e tekintetben kifejtett eszmecsere folyamán az osztály következő megállapodásra jutott: I. A központi vezetésről, a központi pénztárról, a központi pénztár számosztályáról szóló czímek a közös pénzügyminiszer költségvetésébe tartozván, helyesen vétettek fel annak költségvetési előirányzatába. II. Oda tartozik a legfelsőbb számszékről szóló czím is, amennyiben ezen legfelsőbb számszék a delegációk által a közös ministérium részére megszavazott összegek ellenőrzésére lesz hivatva. III. Ezen tekintetek alá esik a határvámjövedéki költségelőirányzat is, melyet az osztály, az előbbeniekkel együtt, haladéktalanul fel fog venni munkálkodásának körébe. IV. Nem úgy a katonai központi számvevőség, és a tengerészeti számosztály költségvetése. Mind a két költségvetés a hadügyi költségvetéssel való szoros összefüggése miatt, a hadügyi költségvetéssel foglalkozó osztály által vizsgáltathatnék meg legczélszerűebben. Alulírt osztály tehát a katonai központi számvevőségről, s a tengerészeti számosztályról szóló költségvetési előirányzat megbírálásával a hadügyi osztályt véli megbizandónak. V. Előterjeszti továbbá az osztály eldöntendő elvi kérdéseirül a következőket: A közös pénzügyministérium költségvetési előirányzatába fölvétetett az államadósságra, és a függő adósságra vonatkozó költségvetés is. Az osztály úgy véli, hogy nem foglalhat helyt se az egyik, se a másik a közös ministérium költségvetésében, következőleg a közös pénzügyminiszer költségvetésében sem.