Budapesti Közlöny, 1868. február (2. évfolyam, 26-50. szám)

1868-02-23 / 45. szám

Buda-Pest, 1868 45. szám. Vasárnap, február 23. BUDAPESTI i-i i v rr .a. i.os i*. Előfizetési árak : Nafontai portai as infiuitns».. Budapesti« házhoz hordva : Igész ívre . .... 30 Irt. Tí­vre...............................10 , Negyedévre ...... 5 , Egész évre . Félévre . . Negyedévre • 18 frt — kr. ® » » 4 . 50 , Szerkesztősé« : Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Beitter-f­éle ház. Kiadóhivatal.: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Q­yliry Pál papirkereskedésében, hatvani,­ntexa 1-se sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­­lezőinkkel fogadtatnak el Magán hirdetések : Egyhasábos petit sor egyszeri hir­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­­lyeg­dij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Vallás- és közoktatási magyar miniszerem elő­terjesztésére az esztergomi főkáptalannál meg­üresedett két mesterkanonoki javadalom elsejét és pedig a Canonicus Theologus javadalmát Dartkó József esztergomi czímzetes kanonoknak, udvari káplán, bécsi egyetemi tanár és a szent Ágostonról nevezett bécsi magasabb papnevelő­intézet első tanulmányi igazgatójának, — a m­ásodikat pedig Schopper György czimzetes kanonok s magyar egyetemi hittanárnak; — továbbá a Boldogságos Szűzről nevezett zebegé­­nyi czimzetes apátságot Somogyi Károly esz­tergomi kanonok s a Magyar Tudományos Aka­démia levelezőtagjának ditelengedés mellett; végre a pozsonyi társaskáptalannál megürült kanonokságot Koperniczky István esztergomi czimzetes kanonok, s az esztergomi érseki pap­növelde aligazgatójának adományozom. Kelt Bécsben, 1868-ik évi február 21-én. Chaby Ödön a m. kir. belügyministériumhoz tiszteletbeli fogalmazóvá neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyminister Gombossy Já­nost pénzügyi tanácsossá és kincstári igazgatóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Hary Sándort pécskai kir. kincstári mérnöknek nevezte ki. Pestmegyei Péczel községe egy minden csütörtö­kön tartandó hetivásárra engedélyt nyervén, az ezen­nel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi február hó 2-­-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minist­ereimtől. Ugrón Istvánnak a marosvásárhelyi helv. hitv. evang. főtanoda igazgatóságától 1865-ben nyert érettségi bizonyítványa elveszvén, nevezett főtanoda igazgatósága által ezen bizonyítvány másodpéldány­ban ismét kiadatott. Mi az egyetem és minden aka­démia igazgatóságánek figyelmeztetéseül azon meg­jegyzéssel tétetik közzé, hogy az eredeti bizonyit­­ványnyal, netalán teendő visszaélési kísérletek ese­tében, szokott módon járjanak el. Budán, 1868. február 15-én. A m. kir. vallás- és közoktatási ministerium. KIVONAT A „WIENER ZEITUNG“ HIVATALOS RÉSZÉBŐL.. Ő cs. s Apost. kir. Felsége febr. 16-án kelt leg­­magasb elhatározásával ő cs. k. fenségének Henrik altábornagy főherczeg urnak saját kérelmére meg­engedni méltóztatott, hogy katonai rangjának meg­tartása nélkül szolgálatból kiléphessen. ő cs. Ap. kir. Felsége febr. 17-én kelt legmaga-­ sabb kéziratával ő felsége Sarolta császárné volt ; udvari orvosának, dr. Machik Bélának a Ferencz­ József-rend lovagkeresztjét méltóztatott legkegyel-­­mesebben adományozni. NEMHIVATALOS RÉSZ. Temesmegye részéről a honvédsegélyző alap gya­rapítására a honvédelmi m. kir. ministerium utján 100 ft küldetett be a m. kir. országos főpénztárhoz. Mi ezennel köszönettel köztudomásra hozatik. A nyitramegyei honvédsegélyző-választmánytól következő adakozások érkeztek a magy. kir. pénz­­ügyministeriumhoz és pedig: a) készpénzbeli ado­mányok összesen 1661 forint 2 kr és 4 darab arany vagyis 18 frt 90 kr, ezek között Odescalchi­egnő, született Zichy Anna grófnő ICO írttal, Tarnóczy Kázmér és gróf Degenfeld Schönburg Adolf (egyen­ként 50 írttal), Ruschek János pöstyéni kávés által rendezett tánczvigalom fél jövedelme 59 frt, ezen alkalommali külön adakozások 76 frt 20 fr. b) 6 darab alapítványi levél (Birly Lajos, Birly Ede, Ben­­kői László, Dióssy Imre és Cherner Antal egyenként 100 frttal), Csóka Nándor 50 frttal 550 frt; c) 4 db 50 ftos nemzeti állam-kölcsönkötvény a nyitrai főt. káptalan részéről 200 forint; a beodrai honvédse­gélyző bizottmánytól Beodra mezővárosában gyűj­tött 113 ft; Csanádmegye közönségétől a megyé­ben gyűjtött 484 ft 18 kr; Aradmegye közönsé­gétől 276 ft 34 kr; a debreczeni m. kir. pénz­ügyi felügyelőség tisztikarától 27 ft 30 kr; Arad­megye közönségétől további 12 ft 90 kr; Nemes Udvarhelyszéktől a székben készpénzben gyűjtött ; 444 frt 44 kr és Dániel Gábor főkirálybiró úr ré­­­­széről adományozott 100 ftos úrbéri kötvény 100 ft; Szamos-Ujvár városától, és pedig magától a vá­­­­ros közönségétől földtehermentesitési kötvényekben 200 ft és a város egyes lakosaitól készpénzben 61 ft; Bereghmegyétűl készpénzben 839 ft 37 kr. — Mi­­ ezennel hálás elismeréssel köztudomásra hozatik. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI MINISTERIUMIAN leg­közelébb elintéztetett a nagyváradi 1. sz. káptalan­nak múlt hó 21-kén kelt felterjesztése, melyben az Alapy-féle ösztöndíji alapítványra vonatkozólag sé­relemként előadván, hogy a kinevezési jog, mely ál­lítása szerint kizárólag a nagyváradi káptalant il­leti, a kormány által is gyakoroltatik, s hogy nem csupán tiszántúli ifjak, kik a végrendelet értelmében egyedül jogosítják ezen ösztöndíj élvezetére, hanem még egy tiszántúli ifjú is a folyamodók közt van, és mások is részesíttetnek ezen alapítvány jótéteményé­ben,­­ egyszersmind feljelenti, hogy a kormány által eddigelé betöltött állomásokra is a kinevezést saját hatáskörében eszközlé. Ezen felterjesztés lényeges tartalma a „Pesti Hírnök­ 4 f. é. február 7-iki számában egy Nagyvá­radról kelt levélben közzététetvén, hogy a közönség, melyben — a tudósító állítása szerint — a káptalan ezen fellépése közelismerést nyert, magát kellőleg tájékozhassa, s a t. tudósító meggyőződjék, misze­rint a cultusministerium ez ügybeni intézkedése nem — mint hiszi — az alapítványi ügy hiányos felde­rítésének tulajdonítandó, —­mi az alábbiak szerint inkább talán a másik felet látszik terhelni, — hanem a fennforgó kérdés minden egyes részletének kellő megfontolása után az alapítványi okmányokból me­rített kétségtelen jogon alapszik, s hogy ennélfogva a kérdéses ügy legkevésbé sem szolgálhat indokul az említett nagyváradi levél zárszavaiban foglalt­ ama óhajtásnak, mely szerint tudósító úr a katholy­s egyházi testületeket jogaik erélyes védelmére hívja­­ fel; s hogy végre azon — a káptalan állítása sze­­­­rint — igen elterjedt közvélemény, mely szerint a káptalan jogainak csorbításával a kormány közegek jogkörének szélesbítése czéloztatik, megbírálhassa: e jelen esetben a jogkör szélesbítési szándék­ait ter­helhet . — Íme itt következik a cultusministerium ez ügybeni határozatának lényeges tartalma. A nagyváradi káptalan felterjesztésében néhai Alapy János czimz. püspök, s nagyváradi kanonok, mint alapitónak 1778-ik évi február 7-én kelt vég­rendeletére hivatkozik, s ha egyedül ez volna az összes alapítványra nézve irányadó, alig lehetne a támasztott nehézségek ellen észrevételt tenni, mert e végrendelet értelmében a kinevezési jog csakugyan a nagyváradi káptalant illeti, s ezen alapítványra csak tiszántúli ifjak tarthatnak igényt. — Ámde a kérdéses végrendelet az alapítvány csak egy részé­ről, a­mely t. i. az alapító ingóságaiból, készpénzé­ből, és szerzeményéből keletkezett, rendelkezik s ha a „Pesti Hírnök"- t. tudósítója a kétségtelenül ren­delkezésére álló nagyváradi káptalani levéltár ira­taiból ezen alapítvány történetét bővebben tanulmá­nyozza, bizonyosan ki nem kerüli figyelmét, hogy az alapítónak fentebbi vagyonán kívül volt még ősi jó­szága is, a Fehér megyében fekvő Look puszta, mely­re nézve a szabad végrendelkezés engedélyéért, il­letőleg az örök eladási szerződés jóváhagyásáért, mely szerint e pusztát 40.000 forinton Kelez József udvari tanácsos s kanczelláriai előadónak adta el, a Felséghez folyamodott. Mária Terézia Ő Felsége , mint ez a nagyváradi káptalannal 1778. évi ápril 2-án 1554. sz. a. kelt helytartótanácsi intéz­mény által közöltetett, a kér­déses szerződés jóváhagyása mellett megengedte, hogy folyamodó Alapy János kijelentett szándékához képest a 40,000­ ftnyi vételárt a felállítandó nagy­váradi tápintézetnek hagyományozhatja, azon felté­tel mellett azonban : Qut item nec erigendus hic Convictus nomine regii convictus audiat, atque Alumni quoque ad vires prae attactae 40.000 fiore­­norum summae, habita semper ad designates per dictum Episcopum Alapy cognates, inquantum his jam ex alia ejusdem legata substantia provisum non esset, peculiari reflexione, per Nos, Nostrosque in Régimme successores , futuros indelicit Hungáriae Reges nominentur. Az alapitó az ezen legfelsőbb engedélyhez kötött feltételt elfogadván, 1778. évi febr. 13-án kelt pót­végrendeletében intézkedett: rnt benignissimae menti sacratissimae suae Misestatis Regiae satisfa­­ciam quadraginta miile fiorenos rhenenses pro prae­­dio Look substanti­ae meae adnumerandos, et per D. Consiliarium Aulicum et Referendarium Jose­­phum Kelez numerandos pro Aedificio Convictus Magno. Varadinensis, non absimiliter juvenum illic intertenendorum et vestiendorum necessitate, et debita subsistentia depute.- Éhez képest a nagyvá■­radi tápintézet számára 1782-ik évi sept. 27-én 6424. sz. a. udvari leirattal megállapított utasítás 2. §-ában a királyi kinevezéstől függő növendékek száma 11 -re a káptalaniaké pedig 9-re határozta­tok, minek alapján a kormány az Alapy-féle ala­pítvány egy részére nézve már, majdnem egy század óta gyakorolja a kinevezés jogát anélkül, hogy ez eddigelé kétségbe vonatott volna. A­mint tehát az alapítvány egyik részére nézve kétséget nem szenved, hogy a kinevezési jog a nagy­váradi káptalant illeti, s hogy erre első vonalban ti­szántúli ifjak tarthatnak igényt, úgy másrészről a fentebbiekből nyíltan kitűnik, hogy az alapítvány azon részét illetőleg, mely a Look puszta vételárá­nak köszöni keletkezését, a kinevezési jog a Felsé­get, s nevében a kormányt illeti, hogy továbbá az alapítvány ezen részére mások is, s nem egyedül ti­szántúli ifjak tarthatnak igényt, mert e részben a fentebb tisztelt legfelsőbb elhatározás lévén irány­

Next