Budapesti Közlöny, 1868. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-22 / 93. szám
ködő bizottság tehát jogosítva van, annyiszor a mennyiszer, a közös pénzügyministériumnál az illető számadásokat, előjegyzési könyveket és pénztárakat megtekinteni; a közös pénzügyministérium pedig köteles a magyar országos ellenőrködő bizottságnak a fennemlített évi járadékok miképeni kezeléséről és nováforditásáról kimerítő felvilágosításokat adni s a szükséges kimutatásokat előterjeszteni. 3. §. Mig a magyar korona országai által az állósitott államadósságok után elvállalt évi járadékok az 1867. XV. tcz. 6. §. szerint le nem törlesztetnek: a beszolgáltatott évi járadékok kifizetése körül előforduló költség fedezésére a magyar korona országai az 1868-dik évre az évi járadék 2/3% erejéig számított átalányt fognak évenkint a közös pénzügyministeriumhoz beszolgáltatni. 4. §. A jelenleg létező különféle adósságczimeknek az 1867. XV. tez. 2. §-a szerint lehető kimerítő módon egységes járadékadóssággá átváltoztatása miután azonban az 1. §. a) pontja szerinti teendők kevesebb kiadást fogván igényelni, midőn ezen átváltoztatás megtörténik, a költség kereskedéséhez aránylag fog a 3. §-ban megállapított átalány is kölcsönös egyezség útján megállapíttatni, illetőleg alábbszállíttatni. 5. §. Ezen összeget évenként a magyar állam költségvetésébe iktatja a magyar pénzügyminiszer. (1. §. Az ezen összegen felül még kezelési költség fejében szükséges pénzmennyiség fedezése a birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyminiszériumának terhe. Lónyay Menyhért S. k., pénzügyminister, 219. SZÁM. TÖRVÉNYJAVASLAT a közterhek behajtásáról. 1. §. Hogy az államháztartás fenn ne akadjon, az egyenes adók 12 egyenlő részletben havonkint, mégpedig a hó első felében, tehát a hó 15-ike előtt az adóhivataloknál beszolgáltatandók. 2. §. Minden olyan adóösszeg után, mely az 1-ső §-ban meghatározott időn túl fizettetik, az adóbefizetés idejéig, havonkint fél százalék, tehát minden két forint után egy krajczár késedelmi kamat fizetendő. 3. §. A lejárt fizetési határidő után egy hóval későbben az illető adóhivatal ezen késedelmi kamatot az adóközség terhére írja, és ezt hónaponként addig folytatja, míg az adóösszeg be nem folyt. 4. §. A késedelmi kamatok legfelebb egy év alatt a község elöljárói által behajtandók és az illető adóhivatalnál beszolgáltatandók. 5. §. Azon adóközségek, melyek az ott fennforgó körülményekhez képest adósokat bizonyos időszakokban könnyebben fizethetik, a pénzügyi felügyelőségeknél benyújtandó folyamodásban adósoknak ezen időszakokhoz képesti fölosztását vagy több havi részletnek egyszerre leendő befizetését kérhetik. 6. §: Ha a kérvény indokolt, ezen kérést a pénzügyi felügyelőség meg nem tagadhatja; a havonkénti megállapított 12% késedelmi kamat mindenesetre terhükre írandó. 7. §. Azon adóközség, melynek az 5. §. szerinti kérvényét a pénzügyi felügyelőség elutasította, a pénzügyministériumhoz felebbezheti kérvényét. 8. §. Adóelengedés csak oly rendkívüli károsodások esetére adathatik meg, melyek ellen az adóköteles magát nem biztosíthatja. 9. §. A törvényhozásilag megszavazott adók behajtása és kezelése iránt a pénzügyminiszer által kiadott vagy kiadandó rendeleteket felelősség terhe alatt a törvényhatóságok kötelesek végrehajtani. 10. §. Ezen kötelezettség és felelősség minden, a pénzügyi hatóságok által a törvény értelmében kiszabott illetékek beszedésére és a jövedéki törvényszékek ítéleteinek végrehajtására is kiterjed. 11. §. A törvényhatóságok akkor fognak intézkedni, hogy a 9. és 10. §§-ban említett rendeletek és ítéletek végrehajtása és illetékek beszedése késedelmet ne szenvedjen. 12. §. Ezen rendeleteknek és ítéleteknek késedelmes, hanyag, szabályellenes teljesítése, vagy a teljesítés megtagadása által az állambevételekben okozott károkért az tartozik kártérítéssel az államnak, aki okozta. 13. §. Ennélfogva, valahányszor olyan eset fordul elő, hogy valamely törvényhatóság közgyűlésében indítvány létezik a pénzügyminiszernek a törvényesen megállapított adók iránt kiadott rendeleteinek végre nem hajtása, elhalasztása vagy eltérő magyarázata iránt, az elnök köteles név szerinti szavazást tűzni ki, és az indítvány mellett szavazók neveinek a jegyzőkönyvbe iktatását eszközölni. 14. §. Ha az elnök a névbeli szavazást kitűzni és a neveket beiktatni elmulasztaná, az azon napon elnöklő tartozik kártérítéssel. 15. §. A kártérítési kereset a kincstári ügyészség által az illető kerületi tábla előtt indittatik meg; a felebbezés az ítélet kézbesítésétől számítva 14 nap alatt a királyi táblához történik. 16. §. A pénzügyminister által az adóhátralékok és az adóbehajtások iránt 1867-ik évi September hó 3-án 388/P.M. szám alatt, és 1868-ik évi február 26-án 277/P. M. szám alatt kiadott rendeletek mindaddig, míg a törvényhozás ezen tárgyakban részletesen intézkedni nem fog, érvényben maradnak. 17. §. A törvényhatóságok, bíróságok, kormányzati vagy törvényhatósági és községi tisztviselők és elöljárók a hatóságok körében előforduló bélyegköteles beadványok után járó illetékek iránt felelősek. 18. §. A pénzügyminiszeri közegek a bélyegkötelezettség pontos megtartása iránt időről-időre tarthatnak hivatalos szemlét. 19. §. Ezen alkalommal talált bélyegcsonkításért járó díjak a szemlét tartó közeg által az illető pénzügyi felügyelőségnek kimutattatnak és a felektől behajtatnak. 20. §. Behajthatatlanság esetében ezen bélyegdíjakért mindig a díjazás ellenőrzésével megbízott illető tisztviselő tartozik kártérítéssel. 21. §. A törvényhatóságok, bíróságok, kormányzati vagy törvényhatósági és községi elöljárók a náluk tárgyalt bélyegköteles beadványok és okiratok után járó bélyeg-illeték összegétől 2% jutalmat kapnak, melyet a hatóság a bélyegkötelezettség fölötti őrködéssel megbízott tisztviselők megjutalmazására, vagy más, általa meghatározandó czélra fordít. 22. §. A pénzügy- és igazságügyministeriumok által a jövedéki bíróságok felállítása iránt 1867. március 27-én kiadott rendelet a törvényhozás újabb intézkedéséig érvényben marad. 23. §. Minthogy a jövedéki áthágást szándékosan elkövetők nem csak az állam jövedelmét rövidítik meg, hanem egyszersmind a törvény ellen is vétenek , a jövedéki bíróságok mindazon esetekben, melyekben a szántszándékos megrövidítés be van bizonyítva, kötelesek a büntetést fejében bírsággal, felében fogsággal szabni ki. Az utóbbi akképen történik, hogy minden öt forint után egy-egy napi fogság számíttatok. 24. §. A ki a pénzügyi hatóságok küldötteinek hivatalos eljárásukban tettleg ellenszegül, rendes törvény útján, fél évig, — a ki pedig azokat tettleg bántalmazza, egy évig terjedhető fogsággal büntetendő. Súlyosabb sérülés esetében vagy nehezítő körülmények között, a bűnvádi eljárás szerint egy éven túl terjedő fogság is szabható az illető büntető bíróságok által. 25. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy-, belügy- és igazságügyminiszerek bízatnak meg. Lónyay Menyhért S. k., pénzügyminister. 1158 I. MELLÉKLET A 219. SZÁMÚ IROMÁNYHOZ. ÁTALÁNOS utasítás a közadók behajtása iránt. 1. §. A közadó-illetékek pontos befolyásától feltételeztetvén az államszükségletek fedezése, ezen jövedelmeknek a közpénztárakba fenakadás nélküli , s a költséges végrehajtási eljárás mellőzésével befizetését előmozdítani a törvényhatóságok feladata. 2. §. A törvényhatóságok köréhez tartozik tehát végrehajtó közegeiket utasítani, hogy szigorúan ügyeljenek arra, miszerint azok, kik az egyes községekben az adó beszedésére hivatva vannak, mindent megtegyenek, amit az adók rendes befolyása megkíván. 3. §: Az adóhivatalok minden adóévnegyed második havának 15-ig a szolgabírákhoz átteszik az adóhátralékokról községenkénti kimutatását azoknak, kik adóbefizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek. 4. §. E kimutatásokat a szolgabírák a községek elöljáróihoz azon meghagyással küldik ki, hogy a hátralékban maradt adókötelezetteket a végrehajtási eljárás következményeire figyelmeztetvén, tartozásaik nyolc nap alatti befizetésére felszólítsák. 5. §. A szolgabírák kötelesek személyes meggyőződést szerezni arról, várjon a megintés valóban megtörtént-e , s minő sikerrel. 6. §. Ha az önkéntes fizetések nagyobb mérvű elmulasztása következtében beáll a végrehajtási eljárás szükségessége: ezt, az adópénztári hivatalok jelentései alapján, akár egész kerületben vagy községekre, akár egyes egyénekre nézve a pénzügyi felügyelőségek fogják elrendelni. 7. §. A pénzügyi felügyelőség tartozik ide vonatkozó intézkedéseiről, a kiküldendő tisztviselők megnevezése s a végrehajtás terjedelmének megjelölése mellett a megyei alispánt értesíteni. 8. §. Az alispán értesítvén a szolgabirákat, egyszersmind utasitja, hogy viszont a községbirákat haladéktalanul értesítsék s az adótartozások egyéni kimutatásának készen tartására kötelezzék, maguk pedig vagy személyesen, vagy helyettes kiküldésével a végrehajtásnál a közigazgatási hatóságot a fenforgó viszonyok szüksége szerint képviseljék. 9. §: Ha a közigazgatási közegek a végrehajtási eljárás alkalmával meg nem jelennének, ezen körülmény a végrehajtás folyamát semmikép sem gátolhatja. 10. §. A közigazgatási kiküldöttnek feladata: a) törvényszerűen közreműködni mindazokban, mik a rend fentartására s a végrehajtás folyamában fölmerülő intézkedések teljesítésének biztosítására tartoznak; b) ellenőrzi az állam, a község és az egyének érdekeit, névszerint a községi pénzkezelésnél előforduló rendetlenségek esetében a vizsgálati és biztosítási intézkedéseket azonnal megteszi, s oda működik , hogy az adófizetők netalán a hiányos nyugtatványozás által ne károsíttassanak. Felszólamlása tehát azon esetben, ha az adókötelezettől a szabályszerűen kivetett összegnél nagyobb, vagy pedig már részben befizetett vagy elengedett összegek követeltetnének, a kérdéses többlet erejéig mindaddig felfüggesztő hatással bír, míg az ügyet a pénzügyi felügyelőség el nem dönti. 11. §. Az adótartozás mennyiségének kiszabása, fizetési halasztások engedélyezése, a kényszervégrehajtás keresztülvitele kizárólag a pénzügyi hatóság körébe tartozik. 12. §. A mint a végrehajtásra kiküldött pénzügyi tisztviselő a községben megjelenik, azon hátralékban lévő adókötelezettek, kiknek nem a követelés lényege, hanem a számtételek helyessége ellen van kifogásuk, jogosítva vannak a végrehajtás előtt leszámolást követelni. Ennek eredménye az adókönyvben feljegyzendő: 13. §. A kérdésbe nem vont, vagy a felebbi §-ban körülírt módon megállapított tartozások behajtásának eszközlésére a megelőző zálogolást a kiküldött vagy maga teljesítheti, vagy teljesítésével a községbírót bízhatja meg. 14. §. A zálogolást teljesítő mindkét esetben tüstént a végrehajtás helyére megy, ott két becsüs közbejöttével a tulajdonáénak vagy megbízottjának, vagy ezek távollétében két tanúnak jelenlétében az adóhátralékosnak ingó vagyonából annyit foglal le zálogul, mennyi az adóhátralék és a zálogolás költségeinek fedezésére kívántatik. 15. §. Mindenekelőtt a hátralékban maradt adókötelezettnek készpénz-jövedelmei, mint ház- vagy földbirtok utáni bérjövedelmei, vagy kisebb királyi haszonvételekből eredő illetményei foglalandók le, s a megtörtént lefoglalásról írásban tudósítandók az illető bérlők, kik is ennek folytán a lefoglalt összegekért minden körülmények közt felelősek. 16. §. Ily jövedelmek hiányában a könnyen pénzzé tehető ingóságok foglalandók le, elvül tűzetvén ki, hogy a hátralék az adókötelezettre nézve minél kevésbbé kártékony és sértő módon biztosíttassék; név szerint, hogy oly tárgyak, amelyeknek eladása által az adókötelezettnek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére elkerülhetlenül szükséges, amennyire lehet, megkíméltessenek, s a kéznél lévő tárgyak közül mindig azok foglaltassanak le, melyeket az adózó legkönnyebben nélkülözhet, feltéve, hogy e tárgyak egyszersmind könnyen el is adhatók. 17. §. A zálogolás alól azonban kivétetnek: a) a földmivelésre szükséges eszközök.