Budapesti Közlöny, 1868. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1868-05-26 / 121. szám
Buda-Pest, 1868 Kedd, május 26. 121. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak : Napontai postai szétküldéssel : Egész évre ..... 20 írt. Félévre...........................10 a Negyedévre........................5 v Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 írt . kr. Félévre .... 9 „ —■ „ Negyedévre ... 4 „ 50 „ Szerkesztőség: Budán, a vízi-városban, Ilma-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1 -s. sz. a. Pesten. Kéziratok nem külhetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- És KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTER KÖRLEVELE AZ ORSZÁG GAZDASÁGI EGYESÜLETEIHEZ. Mióta ő Felsége által az ország közgazdasági érdekeinek vezetésével megbizatva lettem , hivatalos gondjaim egyik legkiválóbb tárgya: a gazdasági egyletek. Ezekben tekintem én az ország még igen sokáig legfontosabb anyagi érdekeinek képviselőit, előmozdítóit. — Ezekben lelem fel nemes jelenségeit az önzéstelen hazafiságnak, mely áldoz és fárad, nem csüggedve a miatt, hogy működésének sikere lassúbb és szerényebb, — nem várva az egyéni haszonnak azon mértékét, melyet a magánszorgalom más tereken arathat, s megelégedve azon öntudattal, hogy az e téreni áldozatoknak jótéteményei az egész földmivelési osztályra kiáradnak. Az volt mindig óhajtásom, hogy a gazdasági egyletek e nemes és hazafias iránya továbbra is fenmaradjon, sőt terjedjen s erősödjék; s egy pillanatig sem kétkedtem, hogy mihelyt az ország élete jobbra fordul, s politikai intézményeinek szervezete keresztülvitetett, a gazdasági egyletek tevékenységi szelleme is ép úgy lendületet nyerend, mint nyertek a nemzet anyagi életének többi ágai, s minőt fel kell tennünk épen az ez egyleteket alkotó osztályról, melynek tagjaiban a haza jó- és balsors között erélyes és his fiait ismeri. Azon jótékony működés, mely a gazdasági egyletek feladatául jutott, folytonos, szakadatlan és öszszevágó kell, hogy legyen, s magában hordja a haladás és fejlődés elemeit, — mindenesetre pedig, hogy megóva legyen a lankadás, vagy még inkább a visszaeséstől; — a kormánynak pedig, melynek törvényes feladata a földmivelési érdekeket is a legéberebb figyelemmel kísérni, kell, hogy e földmivelési életágnak minden szükségleteit s kívánalmait teljesen és valódilag ismerje ; kell, hogy a földmivelésre kiható mind törvényhozási, mind végrehajtási intézkedésekben kellőkép tájékozva legyen. E kettős ezél lebegett tehát előttem, midőn elhatároztam magamat, hogy a gazdasági egyleteket oly közös tanácskozmányra hívjam meg, melyben az e czélok elérésére szolgáló intézkedések és eszközök felett a nemzet földmivelési érdekeinek képviselői az ország felelős kormányával értekezzenek, az e körbe vágó kérdéseket előkészítsék, javaslatokat tehessenek, és illetékességük terén végezhessenek. Elhatároztam e tanácskozmány összehívását azért is, mert a gazdasági egyletek kebeléből örvendetes értesüléseim vannak, hogy e meghívás rokonszenvvel fog fogadtatni, s az egyletek nem késendnek, képviselőik által azokban résztvenni és közreműködni , és mert azon hitben vagyok, hogy ez öszszejövetel előmozdítandja azon tevékenységi buzgalmat , melyet a gazdasági egyleteknek tulajdonítok. Ez országos tanácskozmány határnapjául ide Pestre folyó évi június 14 ik napja reggeli 10 óráját, s tanácskozási helyül az országos köztelek helyiségét tűzöm ki. Felhívom a tisztelt gazdasági egyletet, hogy e tanácskozmányra két, legfelebb három képviselőt küldjön fel. Valamint az országnak, úgy a földművelési ministériumnak nagy szolgálat leend téve azáltal, ha az egyes gazdasági egyletek, megalakulásuk óta máig terjedő működésükről, e tanácskozmányban szóval vagy írásban, rövid jelentést teendenek. S miután e tanácskozmány programmjába a gaz-dasági egyletek egyes indítványait felvenni elhatároztam, ez indítványokra nézve kérem, hogy ha a tisztelt gazdasági egylet ilyen indítványokat előterjeszteni jónak látná, azokat ministériumom földmívelési osztályába június 10-ig bezárólag beküldeni szíveskedjék, hogy a tanácskozmányi tárgyak sorozatába felvétessenek, s ez a jelentkező küldötteknek a tanácskozmányt megelőzőleg kiosztathassék. Ezek után a tisztelt gazdasági egyletek buzgóságától, a mindnyájunkat lelkesítő honszeretettől ez összejövetelnek kielégítő sikerét remélve, hazafi tisztelettel vagyok Pesten, 1868. május hó 19-én Oorove István, s. k. A pénzügyministerium részéről intézkedés történt, hogy a só árának legközelebb kilátásba helyezett leszállítása okából az ország egyes vidékein bekövetkezhető sóhiány meggátlására minden pénzügyi kerületben jó hitelű kereskedőkkel egyezkedés jöjjön létre , melynélfogva ezen kereskedők a só ára leszállításáig is raktárukban annyi sót fognak tartani, hogy azáltal a közönség szüksége fedezve legyen; ezen kereskedőknek, az olcsóbb sóár beálltakor raktárukban készletben találandó sóért a ministerium ármegtérítést biztosítván. Szolgáljon ezen közlemény a közönség megnyugtatására. Proházka Mátyás nagy-kereskényi lelkész vezetéknevének „Rétházi“-ra kért átváltoztatása I. évi május 22-én 10767. sz. alatt kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett. Zemplénmegyei Megyaszó város három országos vásár tartására, nevezetesen: január 15-én, május 10. és September 29-kén engedélyt nyervén, az ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi május hó 22-én. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. Békésmegyebeli Gyoma városában a folyó évi junius hó 1-jére eső országos vásár jelen évben a pünkösdi ünnepek miatt ugyanazon hó 8-ik napján fog megtartatni, mi ezennel közhírré tétetik. Pesten, 1868-ik évi május hó 23-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministeriumtól. NEMHIVATALOS RÉSZ. Komáromvármegye közönsége által e megye területén eszközlött gyűjtés folytán, az országos honvédalap gyarapítására 489 forint 17 kr összeg küldetett fel. A „Hon“ folyó évi 114. és következő számaiban Veress ur „ Gymnasiumi ügyünkről“ értekezvén, — közokatásügyi miniszerünk tantervi javaslatára vonatkozó általános megjegyzéseire nem akarok felelni, mert ezek, úgyszintén ez ügyben megjelent egyéb czikkek, röpiratok, értekezések, nézetek, s tudja az ég, mi mindenféle czímű iratok, melyek majdnem mindnyájan egymással homlokegyenest ellenkeznek, s melyekben néha egy s ugyanazon szerző különböző alkalomkor, s viszonyok közt különböző irány mellett is harczol, középtanodai tanfigyünk szervezetének az előmunkálatok befejezése után bekövetkező törvényes elhatározásánál lelendik illetékes cáfolatukat, vagy méltánylásukat, ez alkalommal fogván véghatározat hozatni azon sokféle vélemény s javaslat felett is, melyek majdnem annyifelé elágaznak, ahány középtanoda van ; sőt megtörtént, hogy egy, s ugyanazon gymnasiumnál is, mivel a tanterv iránt tartott értekezlet alkalmával mindegyik tanár külön javaslattal állt elő — még a főelvekre nézve sem lehetett közös megállapodáshoz jutni. Minthogy azonban Veress úr, hogy puszta okoskodásainak, vagyis inkább állításainak némi nyomatékot szerezzen, tényekre hivatkozik, melyek a valósággal meg nem egyeznek: ezt — annak kijelentése mellett, hogy egyedül egyéni magánnézeteimet kívántam nyilvánítani — az igazság érdekében megjegyzés nélkül nem hagyhatom. Azt állítja ugyanis, hogy a minister úr a világi gymnasiumok hátrányára kedvez a papi hasonnemű intézeteknek. Hogy Veress úr, aki egyébiránt a papi intézeteket fentartani kívánja, sőt azokat verseny tekintetéből szükségeseknek is tartja, s nem látja át, hogy ha autonóm lutheránus vagy református gymnasiumaink vannak, miért ne legyenek önálló katholikus gymnasiumaink is, ahonnan merítette fentebbi tapasztalatát, nem tudom. Czikkének sorozatát tekintve, úgy látszik, ezt onnan következteti, hogy a papi intézetek igazgatóival is közöltetett a tantervi javaslat, ámde ha ez alatt a múlt évi szünidőben tartott értekezletet érti, nem voltak-e erre a világi középtanodák igazgatói is meghíva? nem közöltetett-e a tanterv valamennyi középtanodával kivétel nélkül ? nem tétetett-e az közvitatás tárgyává, melyhez minden gymnasiumi tanár s ügybarát egyformán hozzászólhatott ? Ily eljárás után valóban nem tudom megfogni, miként lehet abból a világi gymnasiumok mellőzését s a papi tanintézetek iránti kedvezést kiokoskodni. Hogy ha pedig ily kedvezést talán abban lát, hogy két gymnasiumban, melyeknél az ötödik és hatodik osztály újonnan állíttatott fel, az itteni tanszékek ellátása a kegyes rendre bízatott, mely ott eddig is kezelte a tanítást, tudja meg, hogy ez az alapítók kívánságos intézkedése folytán történt, kiket, úgy hiszem, a törvényhozás sem fog megszorítani, hogy saját tanodáikat szabadon választandó tanárokra bízhassák, ha ezek a törvényszabta készültséggel bírnak. Ha Veress úr figyelemmel kísérte az oktatásügyi ministérium intézkedéseit, bizonyosan tapasztalta, hogy azok egyedüli alapjául a tanügy érdeke szolgált, s e tekintetben a rendeletek szigora kiterjesztetett az állami, vagy mint ő nevezi: világi gymnasiumokra úgy, mint a tanítórendek alatti tanodákra; tapasztalhatta, hogy tárgyalások vannak folyamatban, miszerint egy újonnan felállítandó, s egy már fennálló fögymnasium a tanulmányi alap költségére, s egy eddig szerzetes tanítók kezelése alatti fögymnasium magán alapítványból — és pedig ez utóbbi valláskülönbség nélkül, világi tanárok által elláttassanak ; tudomást szerezhetett arról, hogy a minis-