Budapesti Közlöny, 1868. június (2. évfolyam, 127-148. szám)

1868-06-09 / 132. szám

Sókút. 45. 3293/868. Germann Mihály, közvitéz, 1. Nagy-Patak. 46. 3293/868. Horváth István, közvi­téz árvája, 1. Kacsa. 47. 3293/868. Hegedűs János, őrmester, 1. Ujhely. 48. 3293/868. Haas Ignácz, közvitéz, 1. Ujhely. 49. 3293/868. Holka Károly, közvitéz, 1. Ujhely. 50. 3293/868. Hornyik Sándor közvitéz özvegye, 1. Tokaj. 51. 3293/868. Hajnal Mihály, közvitéz, 1. Szentes. 52. 3293/868. Jakab János, közvitéz, 1. S.-A.-Ujhely. 53. 3293/868. Ju­hász András közvitéz özvegye, lakása Tarczal. 54. 3293/868. Janocskó János, közvitéz, 1. Hrabócz. 55. 3293/868. Kékedi János, közvitéz özvegye, 1. Felső- Bereczk. 56. 3293/868. Kabay Mihály, közvitéz, 1. B.-Szegh. 57. 3293/868. Keresztesy János, tizedes, 1. S.-A.-Ujhely. 58. 3293/868. Kak­oda Ferencz, közvitéz, 1. S.-A.-Ujhely. 59. 3293/868. Kapitány Pál, közvitéz, 1. S.-A.-Ujhely. 60. 3293/866. Kere­kes János, közvitéz, 1. S.-A.-Ujhely. 61. 3293/868. Kosárkő Mihály, közvitéz, 1. Tálya. 62. 3293/868. Képes József közv. özvegye, 1. Tálya. 63. 3293/868. Kerekes István közvitéz özvegye, 1. N.-Ruszkó. 64. 3293/868. Kovács Mihály, közvitéz, 1. Véke. 65. 3293/868. Kocsis János közvitéz özvegye, 1. De­­regnyő. 66. 3293/868. Klein Chaskó, közvitéz özve­gye, 1. N.­Mihály. 67. 3293/868. Keczocska Pál, közvitéz, 1. Tapolya. 68. 3293/868. Lévai István, közvitéz, 1. N.­Gércs. 69. 3293/868. Lazarovits Jó­zsef, közvitéz, 1. Homonna. 70. 3293/868. Lipcsei Samu, tizedes, 1. Patakon. 71. 3293/868. Lévai Ist­ván, közvitéz, 1. N.-Gércs. 72. 3293/868. Mészáros Simon, százados, 1 S.-A.-Ujhely. 73. 3293/868. Mirmák János, közvitéz, 1. N.-Ruszka. 74.3293/868. Mihalits János közvitéz özvegye, 1. Remenye. 75. 3293/868. Miszár János, közvitéz, 1. N -Mihály kér. 76. 3293/868. Mali György, közvit., 1. Hosszumező. 77. 3293/868. Mizsák János, közvit. 78. 3293/868. Nagy Péter, őrmester, 1. Megyaszó. 79. 3293/868. Orendás József közvitéz özvegye, lakása Udva. 80. 3293/868. Paszternák Péter közvitéz özvegye, lak. Tálya. 81. 3293/868. Panykó Szemes József, köz­­vitéz, 1. Szentes. 82. 3293/866. Pálkövi Palkovits Antal százados özvegye, lakása Nagy-Patak. 83. 3293/868. Rammersdorfer Károly, őrmester, lakása Vajdácska. 84. 3293/868. Rodlyovszky János köz­vitéz özvegye. 1. Esebb. 85. 3293/868. Ráb László, közvitéz, 1. Varannó. 86. 3293/868. Sallay József káplár özvegye, 1. Kis-Kövesd. 87. 3293/868. Sid­­­lovits Gusztáv, őrmester, lakása Nagy-Gércs. 88. 3293/868. Szabó Imre, tizedes, 1. S.-A.-Ujhely. 89. 3293/868. Skodi József, közvitéz, lak. S.-A.-Ujhely. 90. 3293/868. Szüts József tizedes özvegye, lakása­­ S.-A.-Ujhely. 91. 3293/868. Stirczinger Flórián,­­ t­örzs-trombitás, 1. Tokaj. 92. 3293/868. Schiffmann Sándor közvitéz özvegye, lak. Tálya. 93. 3293/868. Szatskó István, közvitéz, lak. Tokaj. 94. 3293/868. Stirz Pál, közvitéz, lak. Ujhely. 95. 3293/868. Sej­­kovszky Mihály, közvitéz, 1. Kisfalud. 96. 3293/868. Szerbina Péter, közvitéz, lak. Tokaj. 97. 3293/868. Stefankó György, közvitéz, lakása N.-Ruszka. 98. 3293/868. Szemann Miklós közvitéz özvegye, 1. De­­regnyő. 99. 3293/868. Szabó Mihály közvitéz özve­gye, 1. Remegye. 100. 3293/868. Stern Jakab, köz­vitéz, 1. Miglesz. 101.3293/868. Steimetz Berkó, közvitéz , 1. Gálszécs. 102. 3293/868. Szüts János, közvitéz, 1. Gesztely. 103.3293/868. Szugyik György, közvitéz, 1. Lásztómér. 104.3293/868. Szojka Já­­­nos, közvitéz, 1. Rakocz. 105. 3293/868. Szabó Jó­zsef, őrvezető, 1. Agárd. 106. 3293/868. Szabolcsik György közvitéz özvegye, 1. varannai kerület. 107. 3293/868. Tóth József, közvitéz, lak. S.-A.-Ujhely. 108. 3293/868. Ternovszky József köz vitéz özvegye, 1. S.-A.-Ujhely. 109. 3293/868. Tóth János közvi­téz özvegye, lak. Kisfalud. 110. 3293/868. Tipán András, közvitéz, lak. N.-Ruszka. 111.3293/868. Taki András köz vitéz özvegye, lakása Terebes. 112. 3293/868. Takáts Mihály, közvitéz. 113. 3293/868. Vaszily József közv. Zsuzsánna nevű árvája, lakása bodrogi kerület. 114. 3293/868. Vaszily József köz­vitéz Borbála nevű árvája, 1. bodrogi kerület. 115. 3293/868. Vaszily József közvitéz János nevű ár­vája. 116. 3293/868. Vaszily József közvitéz Samu nevű árvája. 117. 3293/868. Vaszily József közvi­téz Erzsébeth nevű árvája. 118.3293/862. Vajda Mihály közvitéz özvegye. 119. 329 /868. Vajda Sándor, közvitéz. 120. 3293/868. Végső István, közvitéz. 121. 3293/868. Weisenbacher Sámuel őr­mester özvegye. 122.3293/868. Wlasáts Mihály köz vitéz özvegye. 123. 3293/868. Vitalis Károly tize­des özvegye. 124. 3293/868. Vantsek Jakab, őr­mester. 125. 3293/868. Zatykó József, tizedes 126. 3293/868. Zaboránszky Mátyás, tizedes. 127. ■4 p pr­iuob 1448/868. Hankuss József, hadnagy. 128.3293/868. Köncs Pál tizedes özvegye. Mindezek zemplénme­­gyeiek. (Vége következik.) 14. §. Jelen törvény az 1868. évi julius 1-je nap­ján lép hatályba. 15. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügy­minister bizatik meg. Törvényjavaslat a sójövedék iránt. Az 1867-ik évi XVI. t. sz. folytán a sójövedék­­ tárgyában rendeltetik: 1. §. Irányelvül tűzetvén ki, hogy mind a magyar korona országainak, mind Ő Felsége többi orszá­gainak területén az elfogyasztott só után befolyt jövedelem az illető államnak lehetőleg biztosíttas­­sék: a sóárakat akként­ kell szabályozni, hogy a sónak Magyarországból Ő Felsége többi országaiba való szállítása és viszont, haszonhajtó vállalat ne lehessen. 2. §. E szerint, kellő tekintettel az Ő Felsége többi országaiban egyezmény útján megállapított árle­szállításokra, a sótermelési helyeken, név szerint Mármarosban, Sugatagon, Szlatínán és Rónaszé­ken, Erdélyben: Déésaknán, Parajdon, Marosuj­­vártt, Tordán és Vízaknán, a darabsónak­ és a hordóba rakott morzsaléksónak bécsi mázsája 5 frton, Sóvárott pedig a főzött só mázsája 5 frt 60 kron fog árultatni. 3. §. A pénzügyministerium felhatalmaztatik,­­ hogy a mutatkozó szükséghez képest a termelési he­lyeken kívül is állíthasson sóeladási lakhelyeket. 4. § Ezen raktárakban a sóárak akkér állapíttat­nak meg, hogy a máramarosi és erdélyi sóaknáknál bécsi mázsánként 5 forintra határozott árhoz a je­lenben fenálló szállítási és egyéb mellékköltségek hozzászámíttassanak. 5. §: Hogy az 1. §-ban felállított elv minden vi­szonyok közt keresztülvihető legyen, a pénzügymi­­niszer felhatalmaztatik, hogy a Magyarország nyu­gati részén felállítandó raktáraknál a só árát a 4. §-ban foglalt szabálytól eltérőleg határozhassa meg, mely eltérés azonban mázsánkint 30 krt meg nem haladhat. 6. §: Az ország déli határain, a sócsempészet meggátlása tekintetéből, ha a 4. §. nyomán kiszámí­tott sóár alábbszállítása szükségesnek mutatkoznék, ennek eszközlésére a pénzügyminiszer szintén felha­talmaztatik. 7. §. Mindenkinek jogában álland nem csak saját szükségére, hanem az ország határain belől űzendő kereskedés végett is, a termelési vagy eladási he­lyeken való raktárak akármelyikében sőt vásá­rolni. 8. §. Az eddigi kedvezményi főárak Erdélyben, Máramaros megyében, Árva, Liptó, Turócz, Kraszna, Zaránd, Közép Szolnok megyékben, Kővár vidékén s a határőrvidéken, az e tekintetben fenálló rendsza­bályok és megszorítások épségben­ tartása mellett, továbbra is meghagyatnak. 9. §. Ezen kedvezményi főárak a következők: Déésaknán, Parajdon, Marosujvárt, Tordán és Víz­aknán 4 ft 60 kr, Marosportáson 4 ft 90 kr, Er­dély, továbbá Kraszna, Zaránd, Közép-Szolnok és Kővár vidéke lakói részére; —Sugatagon, Szlatinán s Rónaszéken 4 ft 90 kr a máramarosmegyei lakos­ság számára. A határőrvidéki sóraktárakban ezen vidéknek ed­dig is limitó-sóban részesült lakosai számára 3 frt 50 kr. Wieliczkán Árva, Liptó és Turócz vármegyék la­kosai számára zöld-só 4 frt 90 kr, a spiza-só 4 frt 60 kr. 10. §. Horvátország száván­ tuli lakosaira nézve a fehér tengerisó kedvezményi ára 4 frt 60 krban; a magyar-horvát tengermelléki halászok szá­mára pedig, halak besózása végett, a fehér tengeri­só kedvezményi ára 2 frt 64 krban állapittatik meg, az e tekintetben szükséges ellenőrzési rendszabá­lyok életbeléptetése mellett. 11. §. A fentebbi §§-ban meghatározott sóárak legalább is 25 fontra terjednek ki, mivel ennél kisebb mennyiségben só az állam részéről nem adatik el. 12. §. A különösen készített marhasó termelése és a fenálló mérsékelt áron árulása ezennel meg­szűnik. 13. §. A sólövedékre vonatkozó eddigi szabályok és rendeletek, különösen azok is, melyek a sónak trágyázási és technikai czélokra eladását szabá­lyozzák, a­mennyiben jelen törvény által változás alá nem esnek, továbbra is érvényben maradnak.­­ '■ .­­ .­­ Törvényjavaslat a dohányjövedék iránt. 1. §. A dohányjövedék iránt jelenleg fennálló sza­bályok az 1869-ik évi deczember 31-ig érvényben maradnak, következő §§- ban foglalt módosításokkal. 2. §. Azon dohánytermelők, kik a kincstár szá­mára vagy kivitelre termelnek dohányt, a felügye­lettel járó költségek megtérítéséül engedélyi illeték fejében, a dohánytermelésre bejelentett minden ca­­tastralis hold után egy forintot, minden fél hold után 50 krt kötelesek fizetni. Félholdnál kisebb részletek fél holdnak számítandók. 3. §. Dohánytermelés saját használatra csak a belsőséghez tartozó házi kertekben, egy, darabban levő földtéren engedtetik meg, mely szabályos négy­szög alakban, azaz akkép hasítandó ki, hogy hosz­­sza a hoszszával, szélessége a szélességével egyenlő és párhuzamos legyen. Ezen terület mérete ős alakja az engedélyért való bejelentésben kijelölendő és a jövedéki felügyelet tekintetéből az engedélybe be­iktatandó. 4. §. Dohánytermelési engedélyre csak azok tart­­hatna­k igényt, a­kik a polgári törvény rendelkezése szerint terhes szerződést köthetnek, s a kik 1867. évi márczius 10. óta elkövetett dugárusság miatt az illetékes jövedéki törvényszékek által el nem ítél­tettek, vagy más jövedéki kihágás folytán a dohány­­termesztéstől el nem tiltottak ; azon felül igazolják,­­ hogy a belsőséghez tartozó Házi kertet tulajdoni­­ joggal vagy egyházi s illetőleg iskolai javadalmaik,­­ köz ,­községi vagy gazdatiszti hivatalaik után, vagy­­ végre, mint általuk kibérelt jószág tartozandóságát rendes haszonbérben bírják. 5. §. A saját használatra termelt dohány csak az engedélyezett termelő, s az avval közös háztartás­ban élő férfi családtagok által, a magyar korona or­szágaiban s egyedül pipadohánykép használható fel. 6. §. Saját használatra dohánytermelési engedély 20 jélnél se kisebb, se nagyobb területre nem ada­tik a jelentkező félnek. Ezen fölül azonban szabad­ságában álland­ó jelentkező félnek az 5. §. által jo­gosított s 16. esztendejét meghaladott minden egy férfi családtag számára 10 ölnyi további területet igénybe venni, az összes terület azonban 70 felet­túl nem haladhat. Azon családtagok nevei, kiknek számára a sza­bályszerűen engedélyezhető 10 GJ öl igénybe véte­tik, a bejelentésben kiteendők és az engedélybe fel­veendők. 7. §. A ki saját használatra dohánytermelési en­gedélyt nyer, köteles az egy vonatra szabott felügye­leti illetéken felül fogyasztási illetéket is fizetni, mely minden engedélyezett f öl után húsz kraj­­czárban állapittatik meg. 8. §. Azon egyének, a kik engedély mellett a kincstár számára vagy külkereskedésre termelnek dohányt, saját használatukra leendő dohánytermelé­si engedélyt nem nyerhetnek, s ezentúl is, a kincs­tár számára átadás kötelezettségével termelt dohá­nyokat a kincstári raktárakba beszállítani, a külke­­reskedésre kiállított terményt pedig hiány nélkül beraktározni kötelesek. Bejelentésükre azonban és pedig a kincstár részére termelőknek az illető be­váltó bizottságok által, a külföldre termelőknek pe­dig az illetékes pénzügyi felügyelőség által, saját termésükből mind az engedélyezett termelő, mind a vele közös háztartásban élő, s 16 évet túlhaladott férfi családtagok, úgy minden egyes feles kertészük részére, fejenkint tizenkét font közönséges pipado­hány, mely nehéz dohányfajoknál az első közönsé­ges osztályok, kerti leveleknél pedig a második osz­tály minőségét felül nem haladhatja, minden fontért azonnal leteendő húsz krajcrárra kiszabott fogyasz­tási illeték mellett meghagyatik, s erről az igazolá­sukra szükséges okmány ki fog adatni. 9. §. Az e szerint átengedett dohány csak az iga­zolási okmányban megnevezettek által, a magyar korona országaiban s csak mint pipadohány hasz­nálható fel, s azt másoknak átengedni tilos. 10. §: A saját használatra való dohánytermelés iránt a bejelentések a termelési év január hava 15-ig a községi elöljáróságnál írásban benyújtandók, vagy élő szóval megteendők.

Next