Budapesti Közlöny, 1868. augusztus (2. évfolyam, 176-199. szám)
1868-08-02 / 177. szám
Részemről is át vagyok hatva ezen eszme nagyszerűsége által és beismerem annak jogosultságát, és bízva az emberiség félreismerhetlen haladásában, magasztos rendeltetése végczéljaiban, hiszem és mondom, hogy el fog következni az idő, amidőn a chassepot-fegyverek és Armstrong-ágyak felett a diadalt az eszmék fogják kivívni. (Helyeslés). De, t. hát, másrészről nem hunyhatok szemet azon jelenségek előtt sem , melyek cameleoni alakba öltözve különféle formák közt mint kis és nagy kérdések tünedeznek fel Európa láthatárán. — A dolgok e helyzetében nem tarthatok azokkal, kik a tétlenségi politikát tartják időszerűnek. —■ Én ellenkezőleg nemzetemet tevékenységre hívom fel, tevékenységre minden irányban, tevékenységre az anyagi és tevékenységre azintellectuális téren. És felhívom különösen két irányban, először arra, hogy igyekezzék érvényesíteni souverain jogát és befolyását képviselői, illetőleg kormánya útján, hogy ama függő nagy kérdések, melyek Európát jelenleg nyugtalanítják és méltán aggodalomba ejtik, lehetőleg békés útón oldassanak meg; másodszor arra, hogy azon esetre, ha az események csakugyan bekövetkeznének , készítse magát elő, képesítse magát arra, hogy önmagát, a trónt és az emberiség legszentebb érdekeit meg tudja védni. Ez eszme más szóval annyit tesz, hogy a magyar nemzet igyekezzék alkotmányosság tekintetében a többi nagy nemzetek által már elért és elfoglalt színvonalra felemelkedni s tartsa legszentebb kötelezettségének , elvállalni az általános honvédelmi kötelezettséget. És ha ezen eszme volt az, és nem csupán a hadsereg számának szaporítása, mely a t. miniszerelnök urat arra vezérelte, hogy tervezetében az általános védkötelezettség eszméjét tegye le alapul, üdvözlöm őt e téren és helyeslem azt is, hogy a kivételeket kizárta, valamint azt, hogy e tervezetében a honvéd eszmének helyt adott az, hogy egy védrendszerben a megváltás vagy helyettesítés megengedtetik-e vagy nem, lényeges dolog, de lényeges kivált nálunk, kiknél mindamellett, hogy az 1848. törvények már húsz év óta megalkotvák, a társadalom mindeddig a kellő irányban nem alakulhatott át. Az egyenlőség a kötelesség teljesítésében az első és legelhatározóbb lépés a polgári egyenlőség felé. Ez demokrata elv, nem úgy, mint t. képviselőtársam MadarászJózsef ellenkezőleg véleményezi. Magyarországban is szükséges, hogy a társadalom demokrata szellemben alakuljon át, mert ez azon elem, melynek jövője van. A honvéd eszme kegyeletes eszme nálunk, a honvéd neve, a tisztelet neve. De a honvéd eszme egészséges eszme is, s lehet mondani, a legegészségesebb azon eszmék közül, amelyek vezetése mellett életképes védrendszer alkotható, és bár azon terjedelemmel, amelyet a t. elnök-miniszer úr tervezetében ezen eszmének adott, vagy igazán mondva, amelyet ennek kivívott, én sem vagyok egészen megelégedve; de azt hiszem, hogy a mag el van vetve — s mint Széchenyi mondá egykor , az egészséges makk bármily kicsiny, ha kikel, erős tölgygyé s később erdővé fog válni. Eddig tehát az elnök-minister úrnak tervezetével nagy részben egyetértek. Igen sajnálom, hogy a tervezetnek közjogi pontjaira nézve el kell térni véleményemben, de a részletekre nézve itt sem tartom szükségesnek kiterjeszkedni. A részletes tárgyalásnál fogom, ott, hol szükségét látom, nézeteimet bővebben előadni; kötelességesnek tartom részemről kijelenteni (Halljuk!) először azt, hogy én minden szükségesekkel ellátott és tökéletesen szervezett és felszerelt magyar hadsereget kívánok. Kívánnám azt még akkor is, ha erre nemzetemnek ezredéves történelme, ezredéves élete, világos törvényei nem jogosítanák azt. Kívánnám, mondom, még ekkor is, úgy mint minden nemzetnek joga van követelni azt, és ha engedelmeskedem is a törvénynek a részben, miszerint el kell ismernem, hogy az ily módon szervezett magyar hadsereg is Ő Felsége összes hadseregeinek kiegészítő része, abba soha beleegyezni nem fogok, hogy a magyar hadsereg az összes hadsereggel öszszeolvasztassék. (Tetszés.) Másodszor kijelentem, hogy én Ő Felségének a törvényben a hadseregre vonatkozólag adott jogait tisztelem; elismerem azokat mint alkotmányos jogokat, ennélfogva azt kívánom, hogy Ő Felsége azon jogokat alkotmányosan gyakorolja; minden rendeletét ő Felségének magyar ministeri aláírással legyenek ellátva s Ő Felségének rendeletétől függjön ugyan a tartalék egy részét mozgósítani, de ministeri ellenjegyzés mellett kiadott rendelete által. A hadsereg többi része behivatásának, általában az egész hadsereg mozgósításának a hadsereg hadilábra állításának csak azon esetben legyen helye, ha abba előlegesen a képviselő-test beleegyezik. Ezek azon általános elvek, amelyeket kötelességemnek tartottam azért előszámlálni, hogy amidőn a részletek elő fognak kerülni, ez értelemben és szellemben nyilatkozhassak. (Helyeslés a baloldalon). Zsaknay hifit; azon véleményben van, hogy az önálló, független nemzeti sereg létesítését mindnyájan óhajtják, de — szerinte — az a kérdés most, hogy látva a viszonyokat, ne tegyük-e azt, amit Széchenyi mondott : Vessük el a magot, hogy abból cser és erdő legyen. (Úgy van jobbról!) Aki — úgymond — nem csak mint képviselő, de mint csendes honpolgár gondolkozott e tárgy felett, lehetetlen, hogy örömet ne érzett légyen keblében, midőn látja, hogy a törvényhozás elébe honvédelmi tvjavaslat van terjesztve, és azon intézkedések léteznek, melyek által, ha a hazafi aggodalma meg nem is szüntethetik is tökéletesen, de mindenkinek tehát szólónak is, bár hanyatló korában — remény nyuttatik arra, hogy a haza oda fog jutni, hogy nem az idegenek által, hanem honfiainak hűsége és hazafisága által biztosittassék alkotmánya. (Helyeslés.) Szóló is belátja, hogy sok kellék hiányzik még azon intézkedések közül, hogy a hazának egy bármely ellenséggel harczolható — honvédereje legyen; de azért kimondja, hogy hazánk történetében — a vezérektől mostanig — ily üdvös hatású intézkedések hazánk függetlensége tekintetében törvényesen, országgyűlés által soha nem tétettek, mint e törvényjavaslat által, ha az abban foglaltak a honpolgároknak értelmiséggel párosult hazafiságával felkaroltatnak és élesztetnek. Az isteni gondviselés csodálatos műve az, hogy annyi századok, annyi viszonyok után azon eredeti honvédelmi rendszerre mehetünk vissza, melyet őseink — csupán a szabadság érzeténél fogva — megteremtettek és folytonosan követtek. A túloldal véleményére szóló is kénytelen kimondani, hogy ő az 1867: 12. t. czikket úgy tekinti, mint szükséges következését az 1848-ks törvényben kimondott testvériségnek: nincs e testvériség — úgymond — hegycsúcsok és folyók medrei által meghatározva, hanem átalánosan összeköt az bennünket minden vallás- és nemzetiséggel, összeköt az más népekkel azon egyezség alapján, mely most lett megkötve köztünk és az örökös tartományok népei közt. A törvényjavaslatot pártolván, azt az átalános vita alapjául elfogadja. f Élénk helyeslés.) Makray László a történelemre hivatkozva azt tartja, hogy a magyar nemzet történeti múltjánál fogva követelheti fegyverét és jogainál fogva alkotmányát. Sokszor hallotta emlegetni, miszerint a magyarnak nincs joga független hadsereget kívánni, mert olyannal soha sehi birt. Hallotta ez állítást a magukat magyaroknak valló honfitársak körében is. Az ily magyarok — úgymond — nem gondolják meg, hogy midőn egyfelől a világtörténelemből aranyos lapokat szaggatnak ki profán kezekkel másfelől az ellenségnek tesznek bűnös szolgálatot. — Hosszantartó beszéde végén kijelenti, hogy habár a törvényjavaslatot nem találja márványpalotának , de arra nézve tűrhető épületnek, hogy zivatar elől alája vonuljunk, ily értelemben és azon reményben , hogy a törvényhozás alapos igazításokat rendel el, átalános tárgyalás alapjául elfogadja azt. Várady János nem tartozik azok közé, kik a ház asztalán fekvő törvényjavaslatot minden hiány nélkülinek tartják. A mostani körülmények közt a védrendszert, a szó teljes értelmében véve azt, előállítani lehetlennek hiszi, mert ennek alapját a rendes erődítési rendszerben találja, életbeléptetésére pedig még a tehetség is hiányzik. Az absolutisnms korszakában a katonát nem tekinti másnak, mint annak fenntartására vak eszköznek. Az absolutisnms megbukván, kénytelenség volt az alkotmányosság terére lépni, s átadni annak a haderőről való intézkedést is. A törvényjavaslatot először is azon pontok szerint taglalja, melyekből tekintve azt helyesnek tartja. Elismeri, hogy Magyarországnak szüksége volt Austria segítségére ezelőtt 31. századdal épen úgy, mint 1V századdal, midőn a pragmatica sanctiot törvénybe iktatták. — Ezen egyesülésnek volt eredménye a 67-diki törvény. E törvénynek kellett pótolni annyi századok mulasztásait, és annyi összeütközések következéseit valahára megfejteni. — Ha az együttességben erő van — úgymond szónok — akkor együttes védelmünkre együttes alapon kell dolgoznunk. — Ennek ismét együttes, közös elvű alapokon felállított védrendszer a következménye. Szónok a törvényjavaslatot támadásra nem, de a haza megvédésére elegendőnek tartja, főkép, ha az alkotmányosság felülről megtartatik. Egyetért báró EötvösJózsef kultusminiszerrel abban, hogy akinek kezében van a védelem, annak kezében van az országlás és a hatalom. Ezen rendszer mellett — úgymond — az ország legkevésbé sem terheltetik, mert a tartalék kellően begyakorolhatja magát, s ha a szükség kívánja, a nagy haderő védelemre készen áll, s mert egyszersmind a legolcsóbb is. Ezen tekintetekből szónok pártolja jelen törvényjavaslatot. Tagadja, hogy a közös seregben szolgáló seregek nem magyar seregek. Azon seregek e tvjavaslat szerint csupán magyar csapatokba osztatnak. Szónok hiszi, hogy a kormány a régi törvényeknek is megfelelőleg fogja szervezni a hadsereget, de ehhez idő kell, ez nem egy év szüleménye. Miután a tvjavaslat a honvédszervezetet is magában foglalja — azt hiszi — ha semmi más, ez az egy kérdés az, amely a tvjavaslat sok gyenge oldalát elfelejteti. Visszapillantva a múlt évre, midőn június havában a honvédség kivételes törvényesítésének indítványa megbukott — ki gondolta volna — úgymond — akkor, hogy egy év múlva a kormány maga fog honvédelmi javaslatot előterjeszteni. Ily vívmányok nem csüggesztők, hanem okos és bölcs politikára vezetnek. A tvjavaslatot általánosságban elfogadja, fentartván annak idejében egyes részleteire észrevételeit megtenni. Nagy Ignácz : Mindenek előtt Perczel tegnapelőtti beszédére tér vissza. Nem érzi magát feljogosítva a baloldal nézeteit tolmácsolni, de a maga részéről nem késik kinyilatkoztatni, hogy a t. képv. urnák különösen Kossuth Lajost (Éljenzés a szélső balon.) illető vádjait egyátalán nem osztja. A haza történelmi örök könyvének egyik lapjához a t. képv. urnak is joga van, de ne törekedjék, hogy a tegnapelőttihez hasonló kifejezések által oda jusson, hogy ama lapra neve kisebb betűkkel legyen felírva, mint ahogy különben azt megérdemelné. Ami a tvjavaslatot illeti, ő a 800 ezer főnyi állandó roppant hadseregnek tetemes leszállítását óhajtaná, e nagy hadsereg Austriát két három év alatt tönkre fogja tenni, ez volt egyik fő oka a birodalom pénzügyi bukásának (helyeslés balon). Kérdi, honnan fogjuk e leszállítás nélkül a honvédelemre szükséges költséget előteremteni . A honvédsereg pedig előbbvaló mint az állandó hadsereg, mely nélkül amaz ellehet, (ügy van balról). Azt mondja, hogy Anglia és Észak-Amerikának, mindkettőnek együttvéve sem lesz annyi hadserege mint elvjavaslat által Austriának. Hangsúlyozza, hogy a magyar katonát idegen tisztek német commandója lelkesíteni soha nem fogja (Zaj. Eláll. Nem áll.) Amaz egy pár szó, mely a 48-ki honvédet lelkesítette .Előre fiuk! (Zaj, éljenzés balról), a német szótárban nem található. Azt a gyanút, mely a birodalom másik felében Magyarország irányában élesztetik, hogy ti., ha Magyarország külön hadsereggel birond, azonnal el fog szakadni Austriától, részéről nemcsak helytelennek, de sőt nevetségesnek tartja. Nem akar az egységes osztrák hadsereg számára újonczokat állítani, mert csakis önálló hadseregünk számára adhatjuk oda pénzünket és vérünket. Az 1867. törvények szerint is ehez jogunk van; nem akarja, hogy a nemzet világa az egységes hadseregbe osztassák, a honvédelemnek pedig csak a mustra maradjon házőrző és adóbehajtó képen; A nevetés jobbról olyan katonákat akar, milyenek Északi Amerika dicső fiai; sajátságosnak tarja, hogy a baloldalnak kell a 67'kötvények mellett síkra szállani, melyek hozatalához csak szenvedőlegesen járult. Befejezi (helyes, felkiáltások) beszédét azon meggyőződéssel, hogy Magyarország csak akkor fog elbukni, ha vére és pénze felett a szabad rendelkezésről lemond. Horváth Lajos az elmondottak után nem érez magában sem kedvet, sem hivatást meddő elmefuttatásra s azért álláspontja indokolásául csak annyit jegyez meg, hogy a szőnyegen fekvő tvjavaslatot nem tekinti oly tökéletes műnek, melyhez egyikmásik szempontból szó egyáltalában nem férne, de meg van győződve arról is, hogy a monarchia jelen helyzetében, hazánk jelen viszonyai közt ezen tér- 2254