Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-12 / 209. szám
pótlás a birtokelőd s a birtokutód, illetőleg ezek törvényes örökösei közt azon arányban osztandó meg, mely szerint azok a tőke- vagy kamatfizetéshez járultak. 12. §. Ha a volt jobbágy, egyezségen vagy ítéleten alapuló önmegváltási kötelezettségének még épen nem, vagy csak részben tett eleget, a volt földesúrnak a hátralék erejéig minden más hitelezőt megelőző elsőségi joga van azon kárpótlási tőkére és kamatokra, amelyek a megváltott felekért a jelen rendelet értelmében, a volt jobbágy részére utalványoztatni fognak. Ezen elsőségi jog érvényesítésére azonban szükséges, hogy az erre alapított igény, az átutalási hirdetvény határideje alatt az illető polgári bíróságnál bejelentessék. 13. §. A volt földesúr, ha a volt jobbágya részéről igénybe vett országos kárpótlás iránt elsőségi igényt támaszt, s ezen igénye akár egyezség, akár ítélet által érvényre emelkedik, a volt jobbágya részére kibocsátandó földtehermentesítési kötvényeket teljes név szerinti értékükben elfogadni köteles. 14. §. Mindazok, akik a székelyföldön vesztett vagy önváltott úrbériségekért a jelen rendelet alapján országos kárpótlást, s illetőleg utókárpótlást akarnak igénybe venni, kötelesek ez iránti folyamodványaikat 1870. évi január 1-ig bezárólag az erdélyi országos földtehermentesitési alap igazgatóságánál benyújtani. Azon esetben, ha a földesur a szolgálmány alatti birtokot majorsági természetű birtoknak vitatná : tartozik a kérdés előzetes megoldása végett a pert folyó évi mártius 11-én kelt rendeletünk 4-ik §-ának értelmében, s az ott foglalt jogkövetkezmények súlya alatt 1870. évi január 1-jéig az illető úrbéri bíróság előtt megindítani, s ha a per tárgya úrbéri természetűnek ítéltetnék, az országos kárpótlás iránti igényét a jogerejű ítélet kézbesítésétől számítandó három hónap alatt a földtehermentesítési alap igazgatóságánál bejelenteni. Akik az itt megállapított határidőket elmulasztják, úgy tekintetnek, mint a kik netaláni kárpótlási igényeikről az országos alap irányában önként és végkép lemondtak, s később beérkező kereseteik és folyamodványaik hivatalból egyenesen visszautasítandók lesznek. 1 5. §. Az országos kárpótlás végett kellő időben bejelentett úrbéri telkek tértartalma fölött, e czélra előrebocsátandó nyomozás és a székelyföldi úrbéri bíróságoknál alkalmazott jogbiztosok meghallgatása után, úgyszintén a kárpótlási tőke mennyisége fölött is, az erdélyi országos földtehermentesítési alap igazgatósága határoz, de csak akkor, ha a kárpótlás tárgyát képező birtok úrbéri természete vagy kétségtelen, vagy annak úrbéri természete az illető úrbéri bíróságok jogérvényes ítélete által már meg van állapítva. Ennélfogva, ha a kárpótlásra bejelentett birtok úrbéri természete akár egyik vagy másik érdekelt fél, akár pedig az úrbéri jogbiztos, s illetőleg a földtehermentesítési alap igazgatósága, vagy az országos tanács (17-ik §.) részéről kétségbe vonatik, mindenekelőtt e kérdés jogérvényes megoldása eszközlendő, s e czélból az érdekelt felek az illető úrbéri biróságok elé utasítandók. Az ilynemű perekben, amelyek az úrbéri törvénykezési rendtartás szabályai szerint tárgyaltatnak, az 1868. évi mártius 11-én kibocsátott rendeletünk 8-ik §-a értelmében, az országos alap érdekeit az úrbéri jogbiztosok képviselik. 16. §. Ellenben azon kérdések fölött ítélni, amelyek jelen rendeletünk 11- és 12-ik §§-ainak alkalmazása körül felmerülhetnek, az átutalási eljárásra hivatott rendes polgári bíróságok hatásköréhez tartozik. Mindazon esetekben tehát, amidőn ugyanazon úrbéri birtokért egynél több földesúr vagy jobbágy kérelmez országos kárpótlást, a földtehermentesítési alap igazgatósága csak a kárpótlás menynyiségét állapítván meg, a feleket oda utasítja, hogy ez iránti igényeiket a hirdetvényi határidő alatt az illető polgári bíróságnál nyújtsák be. 17. §. A földtehermentesítési alap igazgatóságának, a kárpótlás tárgyát képező úrbéri telek térnagyságára, s az ehez mért kárpótlási tőke mennyiségére vonatkozó határozata, az illető polgári bíróság útján mindig közlendő mind az illető jelenkezőkkel, mind pedig azon úrbéri jogbiztossal, akinek területkörében a kárpótlásra bejelentett birtok fekszik, s ezeknek szabadságukban áll, ama határozat ellen 15 nap alatt folyamodni, azon országos tanácshoz, amely az úrbéri kárpótlások tárgyában a bel-, pénz- és igazságügyminiszériumok kebelében fog felállittatni. Az országos tanács határozata ellen további folyamodásnak semmi esetben sincs helye. 18. §. Az 1854. évi junius 21-én kibocsátott 1. f. rendeletnek itt, és folyó évi mártius 11-iki rendeletünkben nem érintett részei, valamint az országos kárpótlás átutalására nézve tényleg fennálló szabályok is a fennebb foglalt módosítások mellett, jövőre is hatályban maradnak. 19. §. Ezen rendeletünk hatálya csak a székelyföldre terjed ki. Kelt Buda-Pesten, 1868. évi aug. hó 12-én. Horvát Boldizsár s. k., igazságügy minister. B. Wenckheim Béla s. k., belügyminister. NEMHIVATALOS RÉSZ. JELENTÉSE AZ ÁI.I.ANDÓ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGNAK AZ 1868. ÉVRE ELŐTERJESZTETT ÁLLAMKÖLTSÉGVETÉS TÁRGYÁBAN. (Folytatás.) VIII. Bp.lihty ini n is terhi m. A belügyministerium költségvetésében előirányzott, s a nyugdijakon kívül kerek számban 8.355.000 frtnyi összeget tevő szükséglet felette jelentékeny, s amennyiben a magyar állam összes közigazgatási szükségletének egyharmadát képezi, az országos kincstár nem kis terheltetésével járó. de másfelől elismerendő az is, hogy szemben a változott viszonyokkal, a kormányforma átalakulásával, s a rendezett igazgatás igényeinek mind nagyobb mérvű nyilatkozásával, az e ministérium ügyköréhez tartozó feladatok megvalósítása az előirányzott költségtételek jelentékenyebb megszorításánál alig volna föltehető, amiért is a bizottság e ministérium költségvetését a következő változtatásokkal helybenhagyandónak javasolja: A) A központi igazgatást magában foglaló 16-ik fejezetben az előirányzott összeg kerek számban 328.000 és a 2% levonással 321.000 forint volt. E tételben a következő módosítások hozatnak indítványba : a) az első rovattétel alatt a négy ministeri tanácsosi állomás közül egy, név szerint 4600 forinttal előirányzott, csak most lévén betöltendő, az illető összeg a folyó évnek csak második felére nézve hagyathatik helyben, tehát 2300 forint törlendő, s a szükséglet nem 20,400 hanem 18,100 forint lészen; b) a második rovattételbe foglalt személyes pótlékok a jövőre nézve törlendők lévén, három negyed évre 436 forint helyett 327 forint lesz helybenhagyandó; c) a negyedik rovattétel, hason tekintetnél fogva 18 forintról 132-re lesz leszállítandó; d) a nyolcadik rovattétel alatt feltüntetett hivatali és irodai szükségleteknél 65/280 forint helyett, kerek számban 60.000 főt hozatik javaslatba, tehát 5280 forint megtakarítás eszközölhető ; e) a 12-dik tétel alatt előirányzott 6300 forintnyi összeg, mint amely a honvédsegélyzésnél alkalmazott tisztviselők fizetésére szolgál, e működés pedig csak ideiglenesnek tekintethetik, a rendkívüli szükségletbe átteendőnek véleményeztetik. A törlött tételek összege ezek szerint kerek számban 14.000 forint. Az előírt 2 százaléknyi levonás a bizottság által eszközölt törlések miatt helyt nem foglalhatna; ami pedig az átruházást illeti, ez a bizottság véleménye szerint csak a 8., 9., 10. és 11-dik rovattételek körében lenne megengedhető; aminek folytán a 14.000 forintra menő megtakarításokkal e fejezet szükségleti összege kerek számban 314.000 forintot teend. B) Az Erdély kormányzatát feltüntető 11-dik fejezetben az 1. számú czímnél az első rovattétel alatt egy fogalmazói állomás 630 forint fizetvényi összegben törlendő, ellenben a ministérium részéről történt utólagos előterjesztés szerint, mint tényleg alkalmazásban lévők, a következő tisztviselők veendők fel a költségvetésbe, jelesül: 2 titkár a 1050 ft , teszen . . .2100 forint, 1 kiadó igazgató a............................ 1260 „ 1 igazgatói segéd á.............................. 630 „ 2 kiadói segéd á 630 ft . teszen . 1260 „ 1 szegények ügyvéde á................... 840 „ 4 írnok á 315 ft . teszen .... 1260 „ összesen . 7350 forint szaporodás, melyből levonva a fennterintett 630 forintot, maradeczimnél többlet 6720 forint, minek folytán a szükséglet (a 2 százaléknyi levonással, melyet a ministérium előirányzott) kerek számban 119.000 forintot teend. A második számú czim alatt a tartományi biztosságra előirányzott összeg, a két % levonásával 13.000 forint. Ebből töröltetett: ad 1. 1 előadó fizetése....................... 1050 forint, 2 kerületi biztosé....................... 1680 „ 1 fogalmazóé................................ 630 „ 1 számtiszté................................ 630 * 3 írnoké a 367% forint .... 1103 „ ad 2. Az előadó személyi pótléka . . 1050 „ ad 5. Jutalmazások és segélyezésekből 200 „ vagyis összesen . 6343 forint, minek folytán a második czim szükséglete kerekszámban 7000 forint lenne. A három számú czimben: a földtehermentesítési alap igazgatóságára, és az igazoló bizottmányokra előirányoztatott (a 2% levonással) 59.000 forint. Ebből törlendő volna: a 17.i 18.( rov. tét. A. c) betű alatti osztály részére elő-19.1 irányozott 2020 forint, miután a már megszüntetett tartományi biztosság némely még fenlévő tisztviselői ide alkalmaztathatnak. Minek folytán e 3. számú czím igényelne kerek számban 57,000 forintot. Az előrebocsátottak szerint a jelen 11-dik fejezetben 7000 forint többlet és 1000 forint kevesebblet mutatkozván, megtakaríttatik 1000 forint, tehát az összes szükséglet teend 183,000 forintot. Átruházásnak e fejezet körében általában s megszorítás nélkül volna hely engedendő. (?) A szükséglet 12-dik fejezetét képező megyei, kerületi és széki költségekre nézve előirányoztatott 6.875.000 forint. E fejezet egyes tételeit illetőleg a bizottság a következőket indítványozza. 1. A magyarországi megyék és kerületekre nézve előirányzott s a 300,000 forintra menő megtakarítással, meg a főispánok és kerületi kapitányok fizetésére kijelölt 200,000 frt hozzávetésével 5.900,000 forintnyi tétel, helybenhagyandó volna; 2. Erdélyre nézve az előirányzott 975,000 forintból a következő tételek volnának törlendők: Ad 2. rovattét. A szász helyhatóságok részére előírt 200,000 forintból , tekintve azon körülményt, hogy a szászföldre eső költségek nem állanak kellő arányban a magyar és székelyföldre előirányzott költségekkel, 19,000 forint (maradna 181,000), Ad 3. rovattét. A csendőrségre előirányzott 400,000 forint, annyiban amennyiben ez intézmény már csak ideiglenesnek tekintendő, e helyütt nem vétethetik fel, s miután a szükséglet a jelen évben tényleg fennáll, az extraordinárimba áthelyezendőnek véleményeztetik. Ad 4. rovattét. Ellenben a marosszéki királybírónak, tekintettel a hivatalos állásával járó nagyobb igényekre, fizetvénye 1000 forinttal emeltetni javasoltatok. Miknek folytán e fejezetben 18,000 forint megtakarittatni, 400,000 forint pedig a rendkívüli budgetbe áttétetni fogna, s Erdély e czim alatti szükséglete 557.000 forintot teend, _ az egész 12-ik fejezet szükséglete pedig a bizottság javaslata szerint 6.457.000 ft leszen. Átruházás e fejezet körében általában lenne megengedendő. D) A 13-ik fejezetben a szabad királyi városok törvénykezési költségeinek fedezésére előirányzott járulék fejében, olyképen mint tavaly 500.000 forint hozatik javaslatba a ministérium által Ezen összeget azonban a pénzügyi bizottság, tekintettel a sz. kir. városok által hivatalos alakban kimutatott, s maga a ministérium által is helyesített szükséglet mérvére, vagyis a 709.000 forintra, elégségesnek el nem ismerhetvén, azt indítványozza, hogy az érintett 709.000 forint, levonásával azon összegnek, melyet az illető városok mint önálló tér- 2680