Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-17 / 213. szám
nek tartom, haladék nélkül felszólítást intézni a t. ministeriumhoz egy oly tárgyban, melyet én nagyfontosságúnak s halasztást nem szenvedőnek tartok. (Halljuk!) A szabad föld mulhatlan postulatuma a politikai szabadságnak. Ezen elvet vallotta az 1848-iki országgyűlés, ezt vallja jelen országgyűlésünk is. Kimondotta már ismételve a t. ház, hogy elvárja a ministériumtól, miszerint azon adózásoknak, melyek az úrbériekkel bármi tekintetben rokon természetűek, kárpótlás melletti teljes megszüntetésére nézve még ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot terjeszszen elő. Egyedül a sürgetős tárgyak halmazának tulajdonítható, hogy még ily törvényt nem tett a ministérium a ház asztalára, de meg vagyok győződve, hogy az még ezen ülésszak alatt meg fog történni. Van azonban a megszüntetni óhajtott ilynemű adózások között egy adózás, melynek megszüntetését épen nem lehet halasztani s ez a szőllőbeli adózás: hegyvám, tized, kilenczed. (Élénk helyeslés.) A szüret már küszöbön van, sőt némely vidékeken már meg is kezdetett. Pedig nagy fontosságunak tartom, hogy a szőllőbeli adózások már ezen évre is megszüntettessenek. (Helyeslés.) Az adózás eleme sok bajjal, kellemetlenséggel, sőt néhol súrlódással is jár, s annak, ki az adózásokat szedi, nem hoz aránylag annyi hasznot, mennyi kárt a föld szabad használatának e lebilincselése a szőllőbirtokosoknak okoz. Felszólítom tehát a ministériumot, terjesszen mindenekelőtt, mégpedig haladék nélkül, törvényjavaslatot a ház elébe a széllőbeli adózásoknak kárpótlás melletti megszüntetéséről. (Átalános helyeslés.) Mondatnék ki e törvényjavaslatban, hogy az említett adózások már 1868-ik évre megszűnnek. (Tetszés.) Állapíttassanak meg az elvek, melyek szerint a föld tulajdonosa az állam által, az állam pedig hoszszabb idő, például 20 év alatt, a szőllőbirtokosok által kártalanittassék. A kárpótlásra vonatkozó szabályokat azután a tél folytán ki lehet dolgozni, s életbeléptetni; de a megszüntetést magát már ezen folyó évre is kimondani s életbeléptetni szükséges. Nem is példa nélküli ezen eljárás. Ugyanez történt az úrbéri tartozásokkal is. A tartozások meg lettek szüntetve, s a kárpótlás szabályai a következő országgyűlésre lettek halasztva. Most ez sokkal gyorsabban történhetik, s kérem a 1. ministériumot, nyújtson segédkezet, hogy ez meg is történhessék. A többi ilynemű adózásokra nézve is óhajtom és reményem, hogy a törvényjavaslat még ezen ülésszak alatt előterjesztetik. Eötvös József báró , vallás- és közoktatásügyi miniszer: T. ház! A törvényjavaslat az úrbéri tartozásokhoz hasonló tartozások kármentesítés mellett való megszüntetésére nézve már elkészült és csak a tárgyak halmaza miatt nem tétetett le eddig a ministérium részéről a t. ház asztalára; ez azonban e napokban meg fog történni. Azt hiszem, hogy semmi nehézség nem lesz arra nézve, a szőlődézsmát illető szabályokat ezen törvényjavaslatból kivenni és ezen tekintetben minden haladék nélkül határozni. (Általános tetszés.) Elnök : A t. ház a mags főrendekkel egyetértve elhatározta, hogy a múlt évi párisi kiállításra a magyar nemzeti múzeumból több régiségek küldessenek ki. Ezek a párisi kiállításon figyelmet ébresztettek, minek következtében a kiállítás Gorove minister úr által egy nagy ezüst érmet küldött az országgyűlésnek, az illető okmányokkal együtt. Van szerencsém a t. háznak ez érmet bemutatni, mely a méltóságos főrendeknek is át fog vitetni Paizs Andor jegyző úr által; azután az országgyűlés archívumába fog letétetni. (Fölkiáltások: A múzeumba!) A múzeum külön kapott. Ezután bemutattatnak az időközben beérkezett irományok. Majláth György országbíró és a főrendiház elnöke megküldi az országos archívum, igazgatójának elismerő levelét, melyben elismertetik, hogy a törvényczikkek a földadóról, jövedelmi adóról, — melyek már szentesítve vannak — az országos archívumba letétettek. Tudomásul vétetik. Andaházy Pál, Trencsénmegye Báán választókerület képviselőjének megbízó levele és a választás ellenében benyújtott kérvények. Az igazoló bizottsághoz tétetnek át. ( Szepesmegye, Trencsénmegye, Somogymegye, Győrmegye, Trencsén városa, Dobokamegye és Kis-Marton sz. kir. város közönsége a képviselőknek az ülésekbőli kimaradásukat meggátoltatni kérik. A házszabályok átvizsgálásával megbízott bizottsághoz tétetik át. Tolnamegye, Esztergom megye, Sopron megye, Zólyom megye, Somogymegye és Dobokamegye közönsége Hajdú-Dorogh város közönségének egy gör. kath. püspökség felállítása s a magyar nyelvnek oltári nyelvvé leendő emelése iránti kérelmét pártoltatói kérik. A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Hajdúkerület közönsége, Nagy-Kanizsa város közönsége, Kassa város közönsége a szepesi XVI. város közönségének a törvénykezési költségek megtérítése iránt felterjesztett kérelmét pártoltatni kérik. Ezen kérvények akkor fognak tárgyaltatni, midőn a budget illető pontja napirenden lesz. Borsod megye közönsége a szénamali és diczhazai pusztáknak a megyéhez leendő ujabbi és végleges visszakapcsoltatását megrendeltetni kéri. Trencsén város és Pozsonymegye közönsége Trencsén megye közönségének a Vág folyó szabályozása érdemében beadott kérvényét pártoltatni kéri. Zólyommegye közönsége a vízszabályozások tárgyalása alkalmával a Garan folyó szabályozásának ügyét figyelembe vétetni kéri. Esztergom megye az ó-buda-szőnyi vasútvonalat Esztergom városa érintésével pártoltatni kéri. Közép-Szolnok megye a nagyvárad-érmihályfalvi vasútvonalat pártoltatni kéri. Nagybánya sz. kir. bányaváros közönségének kérvénye, Dézs város közönségének a közlekedési ministeriumhoz intézett feliratának pártolása mellett, a kolozsvár-beszterczei és szathmár-décsi vasútvonal tárgyában. Árvamegye közönsége Bereghmegye közönségének a képviselői állás és kormányhivatal összeférhetlensége tárgyában intézett feliratát pártoltatni s törvény által elintéztetni kéri. Esztergommegye közönsége a hűbéri természetű jogviszonyok, úgymint: szőllődézsma s evvel hasonszolgálmányok megszüntetését kéri. Szabolcs megye közönsége a katonaszállásolás és tartás terhének könnyítését kéri. Sárosvármegye a hasonszenvi gyógymódot a pesti egyetemnél egy tanszék és kóroda felállításával pártoltatni kéri. Zólyom megye közönsége Zólyom városa abbeli kérvényét, hogy a korponai választókerület főhelyéül jövőben Ó-Zólyom városa tétessék , pártoltatni kéri. Pest-Pilis és Solt t. e. megyék közönsége a királyi kisebb haszonvételek tárgyában a m. kereskedelmi ministeriumhoz benyújtott törvényjavaslatot pártoltatni s azt még ez ülésszak alatt tárgyaltatni kéri. Munkács város iparosainak folyamodása, melyben az iparszabályoknak uj ipartörvények alkotása által mihamarábbi rendezéséért és a munkácsi várbeli fegyintézetnek feloszlatásáért esedeznek. Szabadka város ipartestülete az ipartörvény meghozatala alkalmával jelen emlékiratát figyelembe vétetni kéri. Sz. kir. Zombor városa iparos testülete ipartörvényeket az előterjesztett pontok alapján hozatni kér. Szabó Gábor és társai fülöp-szállási lakosok az 1848/49. évben kibocsátott és az osztrák kormány által megsemmisített magyar bankjegyek kártalanítását kérelmezik. Loschan József Sándor, mérnöksegéd, egy korábbi beadott kérvényét elintéztetni kéri. Losonczy József az országbírói értekezlet 11. §. tartalmának törvényes megmagyarázását kérelmezi. Rittinger József pékmester, szegszárdi lakosnak kérvénye, melyben 1849-ik évben Szegszárdon átvonult honvéd-csapatok részére kiszolgáltatott kenyér-részletek árát, 437 ft 641/tkr és járulékainak kiszolgáltatását kéri. Méhtelek közönsége választói és lakosainak kérvénye az 1867-es állapot megváltoztatása és az 1848., 1827., 1790. törvényekkel biztosított független önálló államélet teljes visszaállítása érdemében. Balassa-Gyarmati lakos, Deák Mihály, Endrefalva községében a tagosítás alkalmával rajta elkövetett sérelmet orvosoltatni kéri. Sárosmegye az országgyűlési napló, irományok és jegyzőkönyvnek a hatóságok számára ingyen leendő kiadatását elrendeltetni kéri. Miután a ház határozata szerint csak a főtanodák kapják ingyen a ház naplóit, e kérvény egyszerűen tudomásul vétetik. Kovách László (visontai) Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék községjegyzőinek kérvényét nyújtja be, melyben a jegyzők hatásköre és hivatalos teendőinek törvény általi meghatározásáért s hivatalos állásuknak biztosításáért esedeznek. Kéri a kérvényi bizottsághoz utasítani. Tóth Kálmán a bajai mészáros czéhbeli mestereknek az 1859-iki cs. k. nyílt parancscsal létesített káros iparrend helyett egy czélszerübb s hazánk iparának emelésére ható törvény s egyszersmind ipartanodák létesítése tárgyában hozzá küldött kérvényét nyújtja be; azt az illető bizottsághoz utasittatni kérvén. Át fognak adatni a kérvényi bizottsághoz. Jendrassik Miksa az iglói XVI. szepesi városok közönségének abbeli folyamodványát terjeszti elő, melyben kérik, hogy a városi törvényszék költségeinek födezésére, az országos pénzügyi bizottság véleménye ellenére az állam részéről segélyezés adassák. — Szóló tartózkodik a kérelemnek, — mint jelenleg napirenden nem lévőnek — motivatiójától, s esedezése csak az, hogy — midőn e tárgy napirenden lesz — e folyamodványt a ház figyelembe vegye. A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Somssich Pál, a 15-ös pénzügyi bizottság elnöke kéri a bizottság tagjait, hogy holnap 11 órakor szíveskedjenek tanácskozás végett egybegyűlni. Több tárgy nem lévén, az ülés eloszlik 12 és 14 órakor. JELENTÉSE AZ ÁLLANDÓ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGNAK AZ 1868. ÉVRE ELŐTERJESZTETT ÁLLAMKÖLTSÉGVETÉS TÁRGYÁBAN. (Folytatás.) Rendkívüli szükséglet és fedezet. A rendkívüli budget tételeit a bizottság annak két fő szakasza, t. i. a „szükséglet és fedezet“ szerint vette tárgyalás alá, s javaslatait a következőkben foglalja össze. Első Rész. Szükséglet. A) A rendkívüli szükségletet feltüntető költségvetésnél első helyen a közös ügyek körüli szükségletet magában foglaló 65-ik fejezettel találkozunk, amelyben jelesül a szárazföldi és tengeri haderőre megkívántató rendkívüli összegnek a törvény értelmében megállapított arány szerinti része, vagyis kerek számban 8.058.800 forintra van Magyarországra nézve előirányozva. Ezen összeg a delegatív által lévén megállapítva, a rendkívüli budget tételei közé változatlanul fölveendő. B) A 66-ik fejezetben a belügyministérium részére előirányzott rendkívüli összeg a lipótmezei tébolyda felszerelése és építési hátralevő költségeinek fedezésére 150.000 forintban, a bizottság által, tekintve a czél fontosságát, meg azt, hogy ez összeg nagy része már tényleg ki is adalik, helybenhagyatni javasoltatik. Egyidejűleg azonban utal a bizottság arra, hogy (amint fentebb az e ministérium rendes költségvetése iránti jelentésben is kiemeltetek) a belügyministérium rendes budgetjének némely tételei a rendkívüli szükségletbe áthelyezendőknek véleményeztetnek; másfelől arra, hogy a belügyminiszer úr egy utólagosan tett előterjesztésben némely, az ő kormányzati ügykörébe vágó rendkívüli kiadások fejében,jelesen pedig az Olaszországból és Mexikóból visszaérkező légionáriusok és önkéntesek segélyezésére, olasz vasúti munkásoknak, kik foglalkozást nem találván, visszaszállítandók voltak, úti pénzzel ellátására, továbbá inségügyi kiadásokra, a sajnosan megszaporodott rablók hatályos fékezésére , végre a honvédsegélyző bizottmány újabbi költségei ellátására, melyekre eddig semmi fedezeti összeg sincs utalványozva, néhány pótköltségtételnek a rendkívüli budgetbe való fölvételét sürgetvén, miután a bizottság arról meggyőződött, hogy nevezett kiadások csakugyan mellőzhetlenek, ez utóbbiaknak 66.000 forintnyi összegben a rendkívüli szükséglet rovatai közé iktatását javaslatba hozni elhatározta. Ennek folytán a belügyminiszérium rendkívüli szükséglete a következő czimekés összegekben fogna jelenkezni: 1. Lipótmezei tébolydára 150,000 frt. 2730