Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-18 / 214. szám
Buda-Pest. 1868. 214. 87 ft 111. Péntek, September 18. HIVATALOS LAP. Ei/¡riiETYi jü&jjc : !lapot tu rott ki seátjcüldírml : Egész évre ..... 20 írt, FíWvr®..............................10 , Negyedévre ..... 5 „ BunArisTEX házhoz hordva : Eg£»z évre . . . 18 írt — kr. Félévre . ’. . . 9 „ — „NegytiUrr«. • • 4 „ *Q „ Szerkesztéség: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1-ső sz. a. Pesten. Kéziratok nem küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. MaGÍNHIRDETÉSEK: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 70 kr minden beiktatásnál. A bélyeg-dij külön minden beiktatás után 30 kr osztv. értékben. HIVATALOS RÉSZ. 1868. ÉVI XXVII. TÖRVÉNYCZIKK a magyar ezredekhez 1868-dik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában. Szentesitént nyert 1868-ik évi auguszuia hó 20-án. Kihirdettetett : a képviselőházban 1868. September hó 16-án; a főrendek házában 1868. September hó 17-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tót-, Halles-, Lodomér-, Ráma-, stb. országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya stb. stb. Kedvelt Magyarországunk és társországaibű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé 1. g. Miután az országgyűlés a külügyek állásáról , a magyar ezredek állapotáról a ministerium által az eddigi gyakorlat szerint értesittetett, s az újonczok kiállításának halaszthatlan szükségességéről meggyőződött, azon tekintetből, hogy az ország hadereje, a védrendszer törvényhozási után czélba vett megállapításáig s tettleges életbeléptetéséig olyan állapotban tartathassák, minőt ő Felsége mindkét állama területének biztossága megkíván, önként, minden abból vonható következtetés nélkül, Magyarország és Erdély részéről azonnal kiállítandó 38.000 ujonczot ajánl meg. 2. §. Ezen ujonczok az 1847., 1846. és 1845-dik évi korosztályokból fognak kiállíttatni. 3. §. Az 1867-dik évi IX-dik törvényczikknek feltételei és intézkedései a jelen ujonczozásra is kiterjesztetnek, azon változtatással azonban, hogy az állítandó ujonczok, az egészségügyi csapatok egyedüli kivételével, kizárólag magyar csapatokba soroztassanak, s hogy a törvényhozási után életbeléptetendő rendszer kedvezményei és terhei nemcsak a tényleg kiállítandó újonczokra, hanem átalában mindazokra is kiterjesztetnek, kik a fenn kijelölt három évi korosztályból jelenleg sorshúzás alá esnek, de be nem soroztatnak; és végre, hogy a helyettesítés senkit sem ment föl azon védkötelezettség alól, mely az életbeléptetendő védrendszer értelmében a helyettes által kitöltött hat évi szolgálat időn túl netalán reá nehezül. 4. §. A jelen törvény végrehajtása a honvédelmi miniszerre bizatik. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Salzburgban, ezernyolczszáz hatvannyolczadik évi augustus hó huszadikán. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrássy Gyula, s. k. A császári s Apostoli királyi Felsége f. hó 10-én a helvétországi szövetség tanács által rendkívüli követté s teljhatalmú ministerré kinevezett Tschndi, eddigi hitvéthoni ügyvezetőt, külön kihallgatáson fogadni, s tőle a szövetség elnökének megbízólevelét legkegyelmesebben átvenni méltóztatott. Pózner Elek volt honvédfőhadnagy a m. kir. pénzügyminister által III. osztályú számtisztté neveztetett ki. A magyar királyi pénzügyminister által Preysler Gyula a pénzügyministérium központi számvevőségéhez számtisztnek neveztetett ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. ORSZÁGGYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. A FŐRENDI HÁZ CIX. ÜLÉSE SEPTEMBER 17-ÉN DÉLI 12 ÓRAKOR. Elnök : Cziráky János gróf főkamarás. Jegyző: Nyáry Gyula báró. A kormány részéről jelen van: Wenckheim Béla báró belügyminiszer úr. Elnök megnyitván az ülést, üdvözli a főrendeket. Üdvözli azon óhajtás és biztos remény kifejezésével, hogy tevékenységüket a méltóságos főrendek hazafi törekvésükkel egyesítve, oda fordítandják, hogy a hazánk jólétét célzó törvényjavaslatokat még ezen ülésszak alatt szentesítésre juttatandják, és ekkér bevégzendik azon művet, mely hazánk történelmében ez országgyűlést nevezetessé teendi. (Éljenzés.) Ezután bemutatja a szebeni jogakadémia igazgatójának köszönő levelét a főrendiház által az intézet számára kiszolgáltatott irományokért. Ez tudomásul vétetvén, — Paizs Andor, a képviselőház helyettes jegyzője áthozza a magyar ezredekhez az 1868-ik évben szükséges ujonczok megajánlásáról szóló törvényt, mely Nyáry Gy. b. jegyző által felolvastatván : kihirdettetek s megőrzés végett a levéltárba tétetni rendeltetik. Több tárgy nem lévén , az ülés 12 és fél órakor eloszlik. ZÁGRÁBI ORSZÁGGYŰLÉS. A horvát országgyűlés hétfőn sept. 14-én tartotta második ülését. A jegyzőkönyv hitelesítése után Anker képviselő következő indítványt tett: Minthogy a magyar országgyűlés a belgrádi szerencsétlen esemény folytán élénk sajnálkozását fejezte ki a szerb kormánynak, e példát követve jelentsük ki mi is mély sajnálkozásunkat a szomszéd testvérország szerencsétlensége felett, valamint szerencsekívánatunkat Obrenovics Milán fejedelem trónralépéséhez. A ház felállással fogadta az indítványt, mire elnök Vukanovics a jegyzőt bízta meg a szerb kormányhoz küldendő irat elkészítésével, mely a horvát-szláv udvari kanczellária utján fog majd rendeltetése helyére küldetni. Azután a fiumei képviselők óvása, melyet ezek az utolsó ülésszak alatt nyújtottak be, de mely mindeddig elintézetlenül maradt, az elnök indítványára egy hét tagból álló bizottmánynak adatott ki véleményadás végett. Megjegyzendő még, hogy ma a képviselők nagyobb számmal jelentek meg, mint az első ülésen. Országos statistikai tanács. Midőn az országos m. statistikai tanácsnak 1868. május hó 13-án tartott ülésében azon indítvány létetett: „gondoskodjék a tanács módokról, melyek által a közelgő hazai aratás nagysága felől hiteles adatok lennének szerezhetők", azonnal szembeszöktek e nagyfontosságú kérdés nehézségei is, kiemeltetvén e tanácskozás folyamában, hogy a termés kiszámítása alig lehetséges, miután a termőföld bevetése iránt sincsenek kellő feljegyzéseink. Az 1868. június 5-én tartott tanácsülés mindamellett elfogadta az ezen ügyben kiküldött bizottságnak beható megvitatás alapján tett azon javaslatát, hogy „kezdetnek, és a folyó évre a küszöbön lévő aratás eredményeinek kutatásában leginkább csak a búzával, rozszsal és kétszeressel, szóval az életnek nevezett kenyérterményekkel bevetett terek fölvételére szorítkozzék a tanács.“ Ugyanez alkalommal elfogadtatott a bizottságnak másik, az adatgyűjtésre vonatkozó javaslata is, mely szerint „először a bevetett terület fölvétele, másodszor az ország lehető legtöbb, mindenesetre legkülönbözőbb vidékein eszközlendő próbacséplések után volna kipuhatolandó a holdankinti termés.“ Gorove közgazdasági miniszer úr helybenhagyván az eléje terjesztett javaslatokat, az adatgyűjtést egyszerű minták szétküldésével azonnal foganatosíttatta is, és a helyhatóságok községeinek hazafiságára hivatkozván, arra szólta fel őket, hogy a betöltött mintákat folyó évi július végéig a közgazdasági ministériumhoz küldjék be. A helyhatóságok fényes tanújelét is adták e hazafiságuknak, és elismerésre méltó buzgósággal fogtak az adatgyűjtéshez. És habár a kiszabott határidőt csak kevesen tarthatták be, a beküldött munkálatok részletessége és mondhatni, lelkiismeretessége bőven kárpótolt a várakozásért; egyik megye egyik szolgabirói járásának, s egy város területének kivételével Magyarország minden vidékéről begyűltek az adatok, ama két hiányzó terület pedig a megye többi részeinek adataiból könnyen volt kiegészíthető. A statistikai fölvételek eme legelső kísérlete tehát bebizonyító, hogy helyhatóságaink jóakaró közreműködése mellett hazai statistikánk megalkotásához alapos reményünk lehet. A termés minőségének meghatározásában az országos magyar gazdasági egyesület járt dicsérendő buzgósággal a statistikai osztálynak kezére; az ez irányban nyert adatok egyébiránt már közölve is lettek a „Budapesti Közlöny“ augustus 5-ei 179-ik számában. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministérium statistikai osztálya, midőn az országos termelésnek legfontosabb részét, az aratást, habár csonkán s csak a kenyérterményekre vonatkozólag készül számadatokban a közönségnek bemutatni, jól tudja, hogy a tudomány szabta határokat átlépte, mely is a statistikának nem valószínűségi számításokat, hanem csak eredeti adatok összeállítását engedi meg. Szem előtt tartván azonban a czélt, t. i. az idei aratás lehetőleg pontos számbeli kimutatását, s latolván az eszközöket, melyekkel e czél elérésére rendelkezhetett, mégis helyesen vélt eljárni a munkálat végrehajtásánál, önigazolására egyebet nem tartván szükségesnek, mint hogy eljárása minőségéről nyilvánosan számoljon. Az ősziekkel bevetett terület számbavétele 1600 leles holdak szerint a szabad kir. városokban közvetlenül, a megyékben pedig járásonként, az egyes községek feljegyzésével történt, d e szerint a feljegyzések jelen viszonyaink között a nyerhető legtökéletesebb adatokal fogadhatók eL