Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1868-09-19 / 215. szám

Buda-!#eM , 1808. 215. szám Szombat, September 19. BUDAPESTI A K ö Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. EiArLacrnu íjuk: ffATOvrii rnwt a iurKTJcCu»B«Mi.:Budapestem házhoz hordta : Egrw írre fIWtt. . Negyedévre 20 írt. EgÁu in* . 10 , FrVtts . 5 „ gtgy.d^rra ■ 18 frt — kr. Szkrk tszTósÁo: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvani­­utcza 1-ső sz. a. Pesten. Kéziratok utm küldetnek vissza. Bérmen­­tetlen levelek csak rendes leve­­lező­inktől fogadtatnak el Mapámhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hir­­detésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bé­lyeg­díj külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége folyó hó 6-án kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyi mi­nister előterjesztésére, Strautz Antalt, a konstan­tinápolyi császári királyi internunciaturánál alkal­mazásban lévő segédtolmácsot, csász. királyi tisz­teletbeli követségi titkárrá méltóztatott legkegyel­mesebben kinevezni a császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi augustus hó 14-én kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyminiszer előterjesztése folytán Ghezzi Jánost,­cs. kir. ügynököt s az algíri főügynökség ve­zetőjét , főügynöki czimmel méltóztatott felruházni. ó császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi September hó 8-án, Jonas József hadi számvevőnek állandó nyugalomba helyeztetését legkegyelmeseb­ben jóváhagyni, s ez alkalomból őt, sokévi s hasznos közszolgálatainak elismeréséül, kormánytanácsosi czimmel és ranggal díjmentesen felruházni méltóz­tatott. Weiss Mihály kadarkuti jegyző saját és Ilona leá­nya vezetéknevének „Fehér”-re kért átváltoztatása folyó évi September hó 14-ről 18415. sz. a. kelt bel­­ügyministeri rendelettel megengedtetett A magyar királyi belügyminister a budai orszá­gos tébolyda-intézetbe Halbritter Gusztávot ellen­őrzé , Fényes Emil kebelbeli számtisztet pedig hi­vatali segéddé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. minister a pesti kir. zálogháznál üresedésbe jött igazgatói állomásra Kaunitz Tivadar zálogházi ingó­­sági zálogőrt nevezte ki. Ugyanezen zálogházhoz kineveztettek továbbá: Linka Károly,ékszer-zálogőr, pénzkezelőnek; Macher Ede, ingósági zálogőr, ék­­szer-zálogőrnek; Morgenbesser György, Horváth Zsigmond pénztártisztek és Szimert István hivatal­tiszt, ingósági zálogőröknek; Szlavicsek Vincze és K­ós József hivataltisztek, pénztártiszteknek; Heu­berger Antal, Vukojevácz Péter, Palamk Ferencz és Lang Ferencz járulnokok, hivataltiszteknek; Berlangh György, Antony Károly, Schitzler Károly, Dom­a Gyula és Kanszky Ignácz díjas gyakorno­kok, járulnokokká. F. é. September hó 8-án a rozsnyói m. kir. távír­dai állomásnál, további intézkedésig, a teljes napi szolgálatnak tartása rendeltetett el. NEMHIVATALOS RÉSZ. CONSULATUSI JELENTÉS. a palermói Consul jelentése JULIUS HÓ 23-RÓL. A heves esőzések némely kerületben a gabonának ártottak. A hegyes vidékeken az aratás elkésett, a róna vidékeken a nagy termékenység megakadályoz­ta a gyors aratást és sok helyütt az üszög jelenté­keny kárt tett. Csak a parti vidékekről érkeznek kedvező tudósítások , s az eddigi aratási eredmény az árakat Catanea, Licata és Girgentiben majdnem a felével leszállította. Palermo kerületében mind az­által, hol az aratás és a szállítmányok elkéstek, a magas árak nem igen változtak. Az olajfa és a szőllő bő termést igér, kivéve egynéhány helyet, hol a jég a gyümölcsöt leverte. Eső és túlságos nedvesség helyenkint szőlő-rothadást okoztak, mely ellen a kénporzás az idén már harmadszor alkalmaztatik. A KÖLNI CONSUL JELENTÉSE júnus 28-ról. Poroszországnak két keleti tartománya már évszáza­dok óta nagyszerű posztó- és leniparnak székhelye; ez ipar a föld minőségén és a lakosság jellemében alap­szik és parányi kezdetből nagyszerű virágzásnak in­dult. A lenipar leginkább Vestfáliában pontosul össze, Duren, Vierten és Dülken városokban pedig leginkább a lenfonás honosult meg. A múlt évben Dülkenben 7764 orsó, Viertenben 12,000 orsó és Durenban 15,400 orsó volt működésben. Az utóbb említett három városban évenként 75—80,000 má­zsa kender dolgoztatik fel, melynek legnagyobb része külföldről kerül ide. Egyébiránt a kenderter­melés az utóbbi időben e vidéken igen emelkedett, főkép mióta a ..vierteni kenderfonási részvénytársu­lat“ alakult, az Erkelenz, Heinsberg, Datten, Vier­ten és Kempen városok körül lévő vidék igen sok kendert termeszt, de ez mind nem elégséges a nagy fogyasztásra. A vászonkészítés Westfaliában ős­régi. Ez ipar­nak főhelye Münster és minden kormányzói kerü­letek, de különösen Bielfeld és vidéke. Míg Münsterben inkább csak vitorla - vászon, és kocsi-ernyők, meg sátoroknak való vászon készül, addig Bielfeld, Herford s egyéb helyeken a vászonszövés minden ága divatozik, s innen a világ minden piacza áruczikkekkel láttatik el. Bielfeldben fonás és szövésre három részvény-tár­sulat létezik, melyeknek üzletköre évenkint nagyobb lesz. A lenipar emelése tekintetéből igen jelenté­keny a német-austriai lenipar egyesületnek létrejötte; ez egyesületnek külön közlönye lesz Tier Leinen-in­dustrielle” czim alatt, mely Bielfeldben fog meg­jelenni. E lapnak szerkesztője, valamint az egyesület ügyvezetője dr. Eras Farkas lesz, ki mint igen ügyes fiatal nemzetgazda eléggé ismeretes. A lefolyt tél alatt e helyre Magyarországból nagymennyiségü gabina szállíttatott. Németország egy városa sem mérkőzhetik e tekintetben Kölnnel. Miután itt nemcsak Németország éjszak-nyugati részének szükséglete fedeztetik, hanem Anglia, Francziaország, Belgium és Holland is Kölnben jelenkeznek mint vásárlók. Ily körülmények közt kiki azon hiszemben lehetne, hogy a gabonaszállítás Pestről vagy Bécsből Kölnbe Dél-Németországon át legnagyobb kedvezményekben részesül. Pedig a va­lóságban ez nincs így, ugyanis a bécs-kölni vonalon zsákonként 5 ezüst garassal többet kell fizetni, mint Bécsből Nymwegenben Kölnön át. A FRANKFURTI CONSUL JELENTÉSE a gabna-szállitási tarifák tárgyában. Az egyenes szállítási költség a gabnánál vámmá­­zsánkint tesz: Bécsből Amsterdamba . . 23.02 ezüst­ garast „ Rotterdamba . . . 23.42 „ „ „ Utrechtbe .... 22.22 „ „ T Arnheimba . . . 20.92 „ „ Ellenkezőleg ugyancsak vámmázsánkint a szállí­tási dij Bécsből Mannheimba 1 ft 13.60 kr. Frankfurba .... 1 n 10.« „ Mainzba..................1 „ 13.60 „ A legolcsóbb szállítási dij a vizi szállításnál az utóbb említett három várostól Rotterdamig (a biz­tosítási díjjal együtt) minden könnyű teher után 9 forint, vagyis egy-egy vámmázsa után 14 kr. A szállítási díj Bécsből egyenesen Rotterdamba vasúton vámmázsánként 51/3 krral olcsóbb, mint Manheimen át, nem számítva itt a pályáról a hajóra való átrakodási költségeket, melyek ismét körülbelöl egy-egy zsáknál 3 krra rúgnak. Minden 200 kilo­­gramnyi zsáknál tehát körülbelül 14 krajczárnyi kü­lönbözet mutatkozik az egyenes összeköttetés elle­nében. Ily körülmények közt igen valószínű, hogy Mann­heim gabnakereskedési jelentőségét veszíti, ha e té­telek saját előnyére meg nem változtatnak. Ugyanezen veszély fenyegeti Mainzot és Frank­furtot is. Nem kevésbbé veszélyeztetik a rajnai ha­józás, melynél a tételek már annyira leszállittattak, hogy többé a közvetlen pályaforgalommal verse­nyezni nem képes, mert e tételeknek a jelenleg fen­­álló díjszabás felére kellene leszállittatniok, hogy a közvetlen forgaloméival csak egyenlővé is tétethes­senek, pedig még ekkor is a lassabb folyami szállí­tás hátrányosabbnak mutatkozik a pályás szállításnál AZ ALEXANDRIAI CONSUL JELENTÉSE 1868. június 22-ről. Folyó évi július 6-án Sangasig és Ismaila közti pálya adatott át a forgalomnak. A pálya Sangasig felé Cairo előtt az első állomásnál Benhánál az alexandria-kairói pályától elágazik, úgy hogy Is­maila jelenleg Alexandria és Cairóval egyenes össze­köttetésben áll. A pálya jelenleg csak a helyi forga­lom szempontjából bir érdekkel. AZ ODESSAI CONSUL JELENTÉSE AUGUSTUS 28-ról. Az idei termésre vonatkozó s az ország belsejéből érkező hirek még mindig ellentmondanak egymás­nak, általában azonban kedvezőtlenek. A búza, mely pedig még legjobb termést szolgáltatott, Bessará­­biában, Chersonban és Ekaterinoslawban a vetett magnak háromszorosát, a lengyel tartományokban nyolczszorosát adta, s így még az utóbbiakban sem közelíti meg a középtermést, habár a minőség ki­tűnő. Kukoriczában, rozsban, árpában és zabban állí­tólag majdnem mindenütt rosz a termés. Legroszabb a termés a lennél. A DUNKERQUEI CONSUL JELENTÉSE AUGUSTUS 1-RŐL. A dunkerquei kikötő az austriai kereskedésre nézve is bír jelentőséggel, a­mennyiben a m.­évben 28 austriai hajó érkezett e kikötőbe. A franczia kor­mány e kikötőnek kiváló alkalmatos voltát felis­merve, a kikötő teljes kiépítésére a városnak 12 millió franknyi összeget előlegezett s egyúttal meg­engedte a városnak, hogy ez összeg törlesztése te­kintetéből 1869. január 1-től kezdve minden idegen kikötőből jövő hajótól tonnánkint 12 centimesnyi illetéket szedhessen. A NANTESI CONSUL JELENTÉSE AZ 1867 IK ÉVI FORGALOMRÓL. Nantesbe s előkikötőibe (avantporti) érkezett: franczia lobogó más lobogó összesen hajó tonna hajó tonna hajó tonna 1867. 1430 217,878 423 146,132 1853 304,COO

Next