Budapesti Közlöny, 1868. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1868-09-19 / 215. szám
Buda-!#eM , 1808. 215. szám Szombat, September 19. BUDAPESTI A K ö Z L Ö N Y. HIVATALOS LAP. EiArLacrnu íjuk: ffATOvrii rnwt a iurKTJcCu»B«Mi.:Budapestem házhoz hordta : Egrw írre fIWtt. . Negyedévre 20 írt. EgÁu in* . 10 , FrVtts . 5 „ gtgy.d^rra ■ 18 frt — kr. Szkrk tszTósÁo: Budán, a vízi-városban, Ilona-utcza, Reitter-féle ház. Kiadóhivatal: Budavár, Iskola-tér, 162. sz. a. földszint. — Fiókkiadóhivatal : Györy Pál papirkereskedésében, hatvaniutcza 1-ső sz. a. Pesten. Kéziratok utm küldetnek vissza. Bérmentetlen levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el Mapámhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr, többszöri hirdetésért 7 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr osztr. értékben. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári s Apostoli királyi Felsége folyó hó 6-án kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyi minister előterjesztésére, Strautz Antalt, a konstantinápolyi császári királyi internunciaturánál alkalmazásban lévő segédtolmácsot, csász. királyi tiszteletbeli követségi titkárrá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni a császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi augustus hó 14-én kelt legmagasb elhatározásával, a közös külügyminiszer előterjesztése folytán Ghezzi Jánost,cs. kir. ügynököt s az algíri főügynökség vezetőjét , főügynöki czimmel méltóztatott felruházni. ó császári és Apostoli királyi Felsége folyó évi September hó 8-án, Jonas József hadi számvevőnek állandó nyugalomba helyeztetését legkegyelmesebben jóváhagyni, s ez alkalomból őt, sokévi s hasznos közszolgálatainak elismeréséül, kormánytanácsosi czimmel és ranggal díjmentesen felruházni méltóztatott. Weiss Mihály kadarkuti jegyző saját és Ilona leánya vezetéknevének „Fehér”-re kért átváltoztatása folyó évi September hó 14-ről 18415. sz. a. kelt belügyministeri rendelettel megengedtetett A magyar királyi belügyminister a budai országos tébolyda-intézetbe Halbritter Gusztávot ellenőrzé , Fényes Emil kebelbeli számtisztet pedig hivatali segéddé nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. minister a pesti kir. zálogháznál üresedésbe jött igazgatói állomásra Kaunitz Tivadar zálogházi ingósági zálogőrt nevezte ki. Ugyanezen zálogházhoz kineveztettek továbbá: Linka Károly,ékszer-zálogőr, pénzkezelőnek; Macher Ede, ingósági zálogőr, ékszer-zálogőrnek; Morgenbesser György, Horváth Zsigmond pénztártisztek és Szimert István hivataltiszt, ingósági zálogőröknek; Szlavicsek Vincze és Kós József hivataltisztek, pénztártiszteknek; Heuberger Antal, Vukojevácz Péter, Palamk Ferencz és Lang Ferencz járulnokok, hivataltiszteknek; Berlangh György, Antony Károly, Schitzler Károly, Doma Gyula és Kanszky Ignácz díjas gyakornokok, járulnokokká. F. é. September hó 8-án a rozsnyói m. kir. távírdai állomásnál, további intézkedésig, a teljes napi szolgálatnak tartása rendeltetett el. NEMHIVATALOS RÉSZ. CONSULATUSI JELENTÉS. a palermói Consul jelentése JULIUS HÓ 23-RÓL. A heves esőzések némely kerületben a gabonának ártottak. A hegyes vidékeken az aratás elkésett, a róna vidékeken a nagy termékenység megakadályozta a gyors aratást és sok helyütt az üszög jelentékeny kárt tett. Csak a parti vidékekről érkeznek kedvező tudósítások , s az eddigi aratási eredmény az árakat Catanea, Licata és Girgentiben majdnem a felével leszállította. Palermo kerületében mind azáltal, hol az aratás és a szállítmányok elkéstek, a magas árak nem igen változtak. Az olajfa és a szőllő bő termést igér, kivéve egynéhány helyet, hol a jég a gyümölcsöt leverte. Eső és túlságos nedvesség helyenkint szőlő-rothadást okoztak, mely ellen a kénporzás az idén már harmadszor alkalmaztatik. A KÖLNI CONSUL JELENTÉSE júnus 28-ról. Poroszországnak két keleti tartománya már évszázadok óta nagyszerű posztó- és leniparnak székhelye; ez ipar a föld minőségén és a lakosság jellemében alapszik és parányi kezdetből nagyszerű virágzásnak indult. A lenipar leginkább Vestfáliában pontosul össze, Duren, Vierten és Dülken városokban pedig leginkább a lenfonás honosult meg. A múlt évben Dülkenben 7764 orsó, Viertenben 12,000 orsó és Durenban 15,400 orsó volt működésben. Az utóbb említett három városban évenként 75—80,000 mázsa kender dolgoztatik fel, melynek legnagyobb része külföldről kerül ide. Egyébiránt a kendertermelés az utóbbi időben e vidéken igen emelkedett, főkép mióta a ..vierteni kenderfonási részvénytársulat“ alakult, az Erkelenz, Heinsberg, Datten, Vierten és Kempen városok körül lévő vidék igen sok kendert termeszt, de ez mind nem elégséges a nagy fogyasztásra. A vászonkészítés Westfaliában ősrégi. Ez iparnak főhelye Münster és minden kormányzói kerületek, de különösen Bielfeld és vidéke. Míg Münsterben inkább csak vitorla - vászon, és kocsi-ernyők, meg sátoroknak való vászon készül, addig Bielfeld, Herford s egyéb helyeken a vászonszövés minden ága divatozik, s innen a világ minden piacza áruczikkekkel láttatik el. Bielfeldben fonás és szövésre három részvény-társulat létezik, melyeknek üzletköre évenkint nagyobb lesz. A lenipar emelése tekintetéből igen jelentékeny a német-austriai lenipar egyesületnek létrejötte; ez egyesületnek külön közlönye lesz Tier Leinen-industrielle” czim alatt, mely Bielfeldben fog megjelenni. E lapnak szerkesztője, valamint az egyesület ügyvezetője dr. Eras Farkas lesz, ki mint igen ügyes fiatal nemzetgazda eléggé ismeretes. A lefolyt tél alatt e helyre Magyarországból nagymennyiségü gabina szállíttatott. Németország egy városa sem mérkőzhetik e tekintetben Kölnnel. Miután itt nemcsak Németország éjszak-nyugati részének szükséglete fedeztetik, hanem Anglia, Francziaország, Belgium és Holland is Kölnben jelenkeznek mint vásárlók. Ily körülmények közt kiki azon hiszemben lehetne, hogy a gabonaszállítás Pestről vagy Bécsből Kölnbe Dél-Németországon át legnagyobb kedvezményekben részesül. Pedig a valóságban ez nincs így, ugyanis a bécs-kölni vonalon zsákonként 5 ezüst garassal többet kell fizetni, mint Bécsből Nymwegenben Kölnön át. A FRANKFURTI CONSUL JELENTÉSE a gabna-szállitási tarifák tárgyában. Az egyenes szállítási költség a gabnánál vámmázsánkint tesz: Bécsből Amsterdamba . . 23.02 ezüst garast „ Rotterdamba . . . 23.42 „ „ „ Utrechtbe .... 22.22 „ „ T Arnheimba . . . 20.92 „ „ Ellenkezőleg ugyancsak vámmázsánkint a szállítási dij Bécsből Mannheimba 1 ft 13.60 kr. Frankfurba .... 1 n 10.« „ Mainzba..................1 „ 13.60 „ A legolcsóbb szállítási dij a vizi szállításnál az utóbb említett három várostól Rotterdamig (a biztosítási díjjal együtt) minden könnyű teher után 9 forint, vagyis egy-egy vámmázsa után 14 kr. A szállítási díj Bécsből egyenesen Rotterdamba vasúton vámmázsánként 51/3 krral olcsóbb, mint Manheimen át, nem számítva itt a pályáról a hajóra való átrakodási költségeket, melyek ismét körülbelöl egy-egy zsáknál 3 krra rúgnak. Minden 200 kilogramnyi zsáknál tehát körülbelül 14 krajczárnyi különbözet mutatkozik az egyenes összeköttetés ellenében. Ily körülmények közt igen valószínű, hogy Mannheim gabnakereskedési jelentőségét veszíti, ha e tételek saját előnyére meg nem változtatnak. Ugyanezen veszély fenyegeti Mainzot és Frankfurtot is. Nem kevésbbé veszélyeztetik a rajnai hajózás, melynél a tételek már annyira leszállittattak, hogy többé a közvetlen pályaforgalommal versenyezni nem képes, mert e tételeknek a jelenleg fenálló díjszabás felére kellene leszállittatniok, hogy a közvetlen forgaloméival csak egyenlővé is tétethessenek, pedig még ekkor is a lassabb folyami szállítás hátrányosabbnak mutatkozik a pályás szállításnál AZ ALEXANDRIAI CONSUL JELENTÉSE 1868. június 22-ről. Folyó évi július 6-án Sangasig és Ismaila közti pálya adatott át a forgalomnak. A pálya Sangasig felé Cairo előtt az első állomásnál Benhánál az alexandria-kairói pályától elágazik, úgy hogy Ismaila jelenleg Alexandria és Cairóval egyenes összeköttetésben áll. A pálya jelenleg csak a helyi forgalom szempontjából bir érdekkel. AZ ODESSAI CONSUL JELENTÉSE AUGUSTUS 28-ról. Az idei termésre vonatkozó s az ország belsejéből érkező hirek még mindig ellentmondanak egymásnak, általában azonban kedvezőtlenek. A búza, mely pedig még legjobb termést szolgáltatott, Bessarábiában, Chersonban és Ekaterinoslawban a vetett magnak háromszorosát, a lengyel tartományokban nyolczszorosát adta, s így még az utóbbiakban sem közelíti meg a középtermést, habár a minőség kitűnő. Kukoriczában, rozsban, árpában és zabban állítólag majdnem mindenütt rosz a termés. Legroszabb a termés a lennél. A DUNKERQUEI CONSUL JELENTÉSE AUGUSTUS 1-RŐL. A dunkerquei kikötő az austriai kereskedésre nézve is bír jelentőséggel, amennyiben a m.évben 28 austriai hajó érkezett e kikötőbe. A franczia kormány e kikötőnek kiváló alkalmatos voltát felismerve, a kikötő teljes kiépítésére a városnak 12 millió franknyi összeget előlegezett s egyúttal megengedte a városnak, hogy ez összeg törlesztése tekintetéből 1869. január 1-től kezdve minden idegen kikötőből jövő hajótól tonnánkint 12 centimesnyi illetéket szedhessen. A NANTESI CONSUL JELENTÉSE AZ 1867 IK ÉVI FORGALOMRÓL. Nantesbe s előkikötőibe (avantporti) érkezett: franczia lobogó más lobogó összesen hajó tonna hajó tonna hajó tonna 1867. 1430 217,878 423 146,132 1853 304,COO