Budapesti Közlöny, 1868. november (2. évfolyam, 253-276. szám)
1868-11-12 / 261. szám
Buda-Pest, 1868. 201. szám. Csütörtök, november 12. Szerkesztőség : Platón , hatvani-usczs. 10-ik szám I. emelet. Kiadóhivatal : Pesten, Barátok tere 7. az. 2. földszint. KÉZIRATOK nem küldetnek vimna. Beruhylftilea levelek csak rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Napesti postai ssstiföl.d^«skl . Egé*íx évre...........................20 frt. Félévre...........................10 „ Ne;vedévr«......................5 , Budapesten házhoz hordva : Egész évre ... 18 frt.—kr. Félévre .... 9 r — „ Negyedévre . . 4 „ 50 „ Hivatalos Hirdetések : A hivatalos „Értesítőbe' igtatandó hirdetési dijak a hirdetménynyel együtt előleg**** beküldendő, még pedig: 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, és 30 kr. a bélyegért, 100— 200-ig 3 frt, 100—300-ig 3 frt és igy tovább minden 100 síéért 1 frttal több. HIVATALOS LAT*. E: 6 FIZETÉSI ÁRAK I Magánhirdetések: Egyhasábos petit sor egyszeri hirdetésért 8 kr. többszöri hirdetésért 7 kr.minden beiktatásniL A bélyegdij külön minden beiktatás után 80 kr. osztértékb. 55^^* Lapunk mai számához a „Pénzügyi TÖRVÉNYEK ÉS SZABÁLYOK“ 12-ik füzete (a lottójövedékről szóló) van mellékelve. HIVATALOS RÉSZ. Az „Országos Törvénytár“ 14-ik száma november 9-én a következő törvényt hozza: 1868. ÉVI XXIX. TÖRVÉNYCZIKK a szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról. (Szentesítést nyert 1868-dik évi november hó 2-án. Kihirdettetett : a képviselőházban 1868-dik évi november hó 4 én, a főrendek házában 1868-ik évi november hó 9-én. Megjelent az „Országos törvénytár“-ban 1868. évi november hó 9-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSTRIAI CSÁSZÁR, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Tót-, Halics-, Lodomér-, Ráma-, stb. országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya stb. stb. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. Mindazon tartozások, melyeket a szőlőbirtokosok szőlőiktől , azok aljától és teljétől akár szőlőhegyben, akár szőlőkertekben a föld tulajdonosának szerződés (feladólevelek stb.), vagy gyakorlat szerint adni kötelesek, az alább körülírt megváltás mellett végkép megszüntettetnek. Mennyiben van kivételnek helye ez általános szabály alól, a 32. §. határozza meg. 2. §. A váltságtőkét az évi tartozás megállapított értékének húszszoros összege képezi, melyből azonban beszedési és kezelési költségek fejében egy hatodrész levonatik. 3. §. Az évi tartozás, tekintettel a vidéken netalán létrejött egyezségben megállapított váltságdíjakra is, a következő elvek szerint számittatik ki és állapittatik meg: 1. Ahol a közelebb lefolyt 10 év alatt, t. i. 1858-tól 1867-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban , az évi tartozás mennyisége a 10 évre eső átlag szerint állapíttatik meg. Ha az összeg meny- nyisége mindig egyenlő volt, az egy évi összeg a szabályzó. 2. Ahol a 10 év alatt terménybeli tartozás állott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada, tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban : átlagosan számittatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott (hegyvám), csak a termény ára számíttatik ki átlagosan. 3. Ha az évi tartozás napszám vagy más szolgáltatásból áll , a 10 évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni. 4. Ha a tartozás vegyesen készpénzben, terményben, napszámban stb. teljesíttetett, vagy ha a tartozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott, mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2., 3. pont alatt kijelölt elvek szerint külön-külön számíttatik ki, s a kiszámított értékek összege lesz a szabályozó évi tartozás. 5. Ha a tartozás mennyiségét és árát ez alapokon és ezen elvek szerint kiszámítani nem lehetne, (parlag és kiirtott szőlőknél, újabb ültetvényeknél, tartozás-megtagadás eseteiben stb.) a körülményekhez képest a czélnak megfelelőleg fog kiderittetni és megállapíttatni. 4. §. A váltságösszeget az illető szőlőbirtokosok tartoznak fizetni, de a megváltás könnyítésére országos közvetítés segélye nyuttatik. E közvetítés abban áll, hogy a volt földesurak, illetőleg földtulajdonosok, a részekre megállapított váltságösszeg erejéig, e czélra kibocsátandó „jelzálogos váltsági kötvények“-kel fognak egyszerre kielégíttetni, a váltságkötelezettek pedig váltságtartozásukat törlesztés útján az ország pénztárába fizetik. 5. §. A ministérium felhatalmaztatik, hogy az említett váltsági kötvényeket az ország nevében kibocsáthassa. A kibocsátandó váltsági kötvények mind a tőkére, mind pedig a tőke után félévi utólagos részletekben fizetendő 5%-os kamatokra nézve, az ország jótállása alá helyeztetnek. 6. §. Azok, akiknek ilyen váltságösszeg jár, kötelesek a váltságösszeg fejében részükre kiállított kötvényeket névszerinti értékben elfogadni. 7. §. A váltságkötelezettek váltságtartozásuk után évenként kamat fejében 5%-ot, tőketörlesztési járadék fejében 2%°/C-ot, kezelési költségek fejébenU°l0-ot fognak az ország pénztárába, és pedig félévi előleges részletekben, befizetni. Ezen évenként összesen 8 %-ra terjedő törlesztés folytán az összes váltságtartozás 22 év múlva megszűnik. A lejárt tőke és kamatjáradékok, valamint a kezelési költségek is, az ország rendes adóközegei által, az országos adóval együttesen hajtatnak be, s azok minden tekintetben az országos adó természetével bírnak s annak törvényes előnyeit élvezik. 8. §. A váltsági kötvények félévről félévre, a terv szerinti törlesztési járadék arányában, nyilvános kisorsolás alá esnek, s a kisorsolt kötvények az országos pénztárnál teljes név szerinti értékben beváltatnak. A pénzügyminiszer a váltsági pénzügyletet külön nyilvántartás mellett kezeli, s arról az országgyűlésen évenként jelentést tesz. 9. §. A váltságtőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása és nyilvántartása végett az illető község telekkönyvéhez egy megváltási teherlap csatoltatik, a mely egyének és rovatok szerinti körülményes kimutatását képezi az egyes lakosok különböző váltságtartozásainak. Ezen felül minden egyes tartozás minden egyes szőlőbirtokra az illető telekjegyzőkönyvben a birtoklapra röviden bejegyzendő, mi által a tartozás jelzálogilag bekebelezettnek tekintetik, s mint ilyen minden eddig bekebelezett követelést is megelőz. 10. §. A megváltási teherlap, fejezetén a szerkesztés évszámával ellátva, a következő rovatokat tartalmazza: 1. a váltságkötelezettnek nevét; 2. a féléves járadékok (annuitás) számát; 3. azon összeget, mely egy-egy félévi járadékra esik; 4. azon telekjegyzőkönyv számát, amelyben a jelzálogul szolgáló szőlő vagy szőlők foglaltatnak ; 5. ezen szőlők helyszínelési számát. 11. §. Ott, ahol telekkönyvek nincsenek, a megváltott szőlőbirtokot a váltságtőke és járuléka, minden más hitelezőt megelőzőleg, már a jelen törvénynél fogva terheli s a helyszíneléskor hivatalból fog az illető telekjegyzőkönyvbe beiktattatni, tekintet nélkül az időközben netalán történt birtokváltozásra. 12. §. A váltságtőke megállapítása után szabadságában áll minden váltságkötelezettnek, ha a törlesztés kedvezményével élni nem kiván, váltsági tartozását készpénzben egyszerre lefizetni. Ha azonban tartozásának évi járadékok általi törlesztését választaná a váltságkötelezett, ez esetben az évi járadékokat félévről félévre előre pontosan fizetni tartozik, s a törlesztés tervén túlfizetést csak akkor teljesíthetend, ha hátralévő összes tartozását egyszerre lerója, mit váltsági kötvényekkel, és névszerinti értékben, teljesíthet. Ha ilyképen váltságát törlesztette, az ebbeli tehernek a telekkönyvből azonnal leendő kitörlése eszközlendő. 13. §. Szabadságában áll a váltságkötelezettnek azon esetben, ha a felszámított váltságtőkét magára nézve terhesnek találná, váltság helyett magát a szőlőbirtokot a váltságdíjra jogosítottnak visszabocsátani, de a visszabocsátásért semmit se követelhet, s tartozik a, iránt a váltságfelszámítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedése után 15 nap alatt nyilatkozni. 14. §. Az ezen törvény alapján létesítendő ügyletek s egész eljárás díj-, bélyeg- és illetékmentesek. 15. §. Ha a váltságkötelezett valamely birtokot terhel összes váltságtartozását letörlesztette, a telekkönyvi hivatal a bejegyzett tartozást úgy a váltsági teherlapon, mint az egyes birtoklapon ierölje ki, s a megváltott birtok mentességét a birtoklapon tüntesse ki. Azon szőlőbirtokosok, akik váltságtartozásaikat már a jelen törvény életbelépte előtt törlesztették, a mentesség díj-, bélyeg- és illetéknélküli beiktatását azonnal kérhetik. 16. §. Azon váltságszerződések, amelyek a szőlők iránt eddigelé keletkeztek, ha különben a jogérvényesség törvényes kellékeivel bírnak, lényegökre s a váltságtartozás összegére nézve e törvény által érintetlenül hagyatnak ugyan, de ha a volt földesúr, illetőleg földtulajdonos, és a váltságkötelesek közt megegyezés jön létre aziránt, hogy a már megállapított váltságösszegnek vagy hátralévő részének törlesztésére nézve a jelen törvény 4-ik s következő szakaszaiban szabályozott országos közvetítést igénybe vegyék, ezen kívánságukat érvényesíthetik. Ilyen esetekben a szerződés átváltoztatásának van helye olykép, hogy felszámíttatván a szerződés szerint még hátralévő tőke és a lejárt kamatok, ezek összege fogja képezni azon tőkét, amelyért a váltságjogosított váltsági kötvényekkel elégittetik ki, s a mely után viszont a váltságkötelezettek a törlesztési járadékokat az ország pénztárába befizetni köteleztetnek; egyszersmind pedig megállapittatik az időpont, amelytől az új viszony kezdődik, s kijelöltetnek azon birtokrészletek, amelyek az ország közvetítése mellett megállapított összegnek jelzálogául fognak szolgálni. Ilyen esetben a telekkönyvi bejegyzés a fennebbi