Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)

1868-12-03 / 279. szám

Buda­­Pest, 270. szám. Csütörtök, december 3. BUDAPESTI EÁinorl­i S»»wru nnu mincCLMáaszi. : Egám ém 2 ín. KdBBaaTOA aea iäl4oläaett viaeti. Kírífc*»4#s- -Pálé VT*....................................14 im tavctak aul reute« tarelecívnnktiti í+­■•»A^aV ti. JhgveHArr* . 9**kíxs*t-¡»*« . fim. . katrani-Bieui 19-ik mám I. eaalei. Xk­rt»«TiTa : Barátik - t»i® 7. i. f&iáuint. T _______ •• ____ •«____________ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Bcoapsstbh júzboz aosiív. : Égisz irr. ... 18 írt.— kr. PIU.re .... 9 „ — „ Jíegywzerre . . 4 „ 50 , Hit.taum Hikd*t*««k : A hivatalon ,,Érte«jtöce-‘ igtanükxi dijak a hirdetmény??*: cs^kti előleget** b*kflld«»tr. n*ég p«tg­ lün­ szóig egywer­ fcird«tc*. ért 1 frt, é. Só kj. e trüyegért, 1*0— apo-ig 1 frt, n*0—300-ig 3 frt er ige Ipeifcb ml*de* too «tőért I frttan tSbb. MitilIUDlTtlIl: Fg^Thz&ibos petit for egytsed hirdetésért 8 kr. többszöri hinta­­térért 7 kr.minden beigtatónál. A hélyzeg-dij külhn minden W­ittAtér után SO kr. ont.értékb. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége, f. évi nov. hó 18-án kelt legf. határozványával legkegyelmeseb­ben megengedni méltóztatott, hogy gróf Zichy Henrik valóságos belső titkos tanácsos, a svéd királyi Wasa-rend középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A m. k. pénzügy­minister által Radich Géza a központi számvevőséghez III. osztályú számtisztté neveztetett ki. _________ Hirdetmény EGY HAJÓZÁSI ISKOLA FELÁLLÍTÁSÁRÓL. A hajózási tanulmányoknak úgy elméleti, mint gyakorlati ismertetése és terjesztése czéljából a közmunka és közlekedési magyar királyi ministé­­rium, egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi ma­gyar királyi ministériummal, Pesten egy évenkint december 10-től három havig tartó tanfolyamot léptet életbe, mely tanfolyam hajózási téli iskola nevezettel bír. Ezen tanfolyam két osztályból áll: az első osz­tályban a közönséges (evezős-lovas) hajók vezény­letéhez és az átalános hajós­ szolgálatra,­­ a máso­dik osztályban a gőzhajók vezényletéhez szükséges ismeretek adatnak elő. Az első osztály tantárgyai a következők: 1. A szépírás hetenkint .... 2 órán át. 2. Helyesírás és fogalmazás hetenkint . „ „ 3. Átalános természettani földrajz, kü­lönös tekintettel a kereskedelemre, hetenkint...........................................2 „ „ 4. A számtan elemei hetenkint . . 4 „ „ 5. Vám- és biztosítási ügy és folyam­hajózási rendszabályok hetenkint . 2 „ „ az összes hetenkinti előadások tehát 14 órán át tartatnak. A második osztály tantárgyai pedig: 1. Szépírás hetenkint .... 1 órán át. 2. Kereskedelmi számtan hetenkint . 2 „ „ 3. Kereskedelmi könyvvitel, a­meny­nyiben ez a hajózási vállalatoknál megkivántatik, hetenkint . 2 „ „ 4. A géptan és különösen gőzgéptan elemei hetenkint..............................4 „ „ 5. Természettani földrajz hetenkint . 1 „ „ 6. A hajózási szakismeretek hetenkint 4 „ „ Hetenkint összesen . 14 órán át. A fennebbi tantárgyak előadásánál a gyakor­lati útmutatásokra és oktatásokra minden ked­vező alkalom fel fog használtatni. Az előadások a kereskedelmi akadémia helyisé­geiben magyar nyelven tartatnak. A beh­atás az intézet igazgatója, Kenessey Albert magyar k.r. vasúti és hajózási felügyelő magán­lakásán (lakik Pesten, belváros, széputcza 2. sz. 1. emelet 6-ik ajtó) történik, és sem a beha­tásért, sem a tanításért díj nem jár. A tanfolyamba való felvételi feltételek a követ­kezők : Az I-ső osztályba csak az léphet be, ki bizo­nyítványokkal igazolni képes, hogy: 1. A hajóiskolai tanfolyam idényét megelőzőleg legalább hat hónapon át folytonosan valamely ha­józási vállalatnál gyakorlati alkalmazásban volt; 2­or 14-ik életévét meghaladta,­­ folyvást és tisztán írni és olvasni tud. A második osztályba felvétetnek pedig azok, kik 1­ör egy külön felvételi vizsga útján vagy jövőre nézve az első tanfolyam, vagy egyátalában más hiteles bizonyítványnyal igazolják, hogy az első osztályban előadott tantárgyak ismeretével bírnak ; 2­or 16-ik évi életkorukat meghaladták , s valamely hajózási vállalatnál 2 egész éven át már szolgáltak. Ki az osztályába tartozó tantárgyak előadásá­ról háromszor egymásután vagy időközökben ala­pos igazolás nélkül elmarad, vagy az illedelem határait a tanártól vagy igazgatótól vett első izbeni figyelmeztetés, másod izbeni megintés da­czára ismét túllépné, vagy ennél nagyobb hibát követne el, a tanfolyam további hallgatásából az igazgató által kizáratik. Mind a két osztály tanfolyamának bevégezté­­vel a rendes tanítványoknak egy az illető tanárok által kiállított és az igazgató által ellenjegyzett s hivatalos pecséttel ellátott bizonyítvány adatik ki, mely közhitelességgel bír.­­ Az ilynemű bizonyítványoknak megszerzése az­­ illetőkre nézve annál inkább fontos, minthogy jövőre a hajózási államvizsgáknál a fennebbi két tanfolyamban előadott tárgyak ismerete okvetle­­­­nül meg fog kívántatni, és akalmazásukat illető­leg a hajós iskola tanonczaira különös figyelem­­ fog fordíttatni.­­ Mi ezennel oly fölhívás mellett tétetik közhírré,­­ hogy mindazok, kik a fennelősorolt kellékekkel bírnak és a hajózási téli iskolába belépni óhajta­nak, az intézet igazgatójánál legfelebb f. é. decem­ber 9 ig jelentkezzenek. Budán, 1868. évi november 24 én. PÁLYÁZAT nyittatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium távirászati szakosztályában a következő állomásokra : 2 segéd­fogalmazói állomásra, egyenkint 500 frt rendes évi fizetéssel és 120 frt lakbér-ille­tékkel ; 1 számtiszti állomásra, 700 frt évi fizetéssel és 120 frt lakbér-illetékkel; 2 számtiszti állomásra, egyenkint 600 frt évi fizetéssel és 120 frt lakbér-illetékkel. A pályázni kívánók legfelebb folyó dec­ember hó 20-ig adják be bizonyítványokkal ellátott ké­relmüket alul irt ministérium távirászati szakosz­tályához , Pesten, aldunasor 2-ik szám alatt. A pályázóknak bizonyítniok kell: 1- szer : életkorukat, és hogy nősek vagy nőt­lenek-e ? 2- szor : azt, hogy az érettségi vizsgát sikere­sen letették, vagy hogy a felreál-tanodát elvégez­ték, s nyelvismeretüket; 3- szor : szakképzettségüket s netáni eddigi hivataloskodásukat; és végre 4- szer : testi épségeket és egészségi állapo­tukat. A hiteles bizonyítványokkal fel nem szerelt vagy elkésett kérelmek nem fognak tekintetbe vétetni. Pest, 1868. évi deczember 1-jén. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium távirdai szakosztályától. Rendelet. Az 1868. VI-ik törv. ez. 4-ik §-a az ipar-és kereskedelmi kamarák számának, székhe­lyeinek , kerületeinek és alkerületeinek meghatározását ugyanezen tcz. 12. §-a pe­dig a választásra vonatkozó rendszabályok megállapítását a ministeriumra, illetőleg a földmivelés- ipar és kereskedelemügyi m. kir. min­isterre bízván, mindkettőre nézve következők állapíttatnak meg: 1. §. Az ipar- és kereskedelmi érdekek jelenlegi központosulása és fejlődése szerint következő he­lyeken állíttatnak fel ipar- és kereskedelmi kama­rák, úgymint: a) Budapesten. Ehez tartoznak: Pest-Pilis, Solt, Esztergom, Fehér, Nógrád, Heves és Külső-Szol­­nok, Csongrád és Bácsmegyék, az ezekben fekvő sz. kir. városok és a Jászkun kerületek. b) Pozsonyban, Pozsony, Nyitra,Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom, Hont, Bars és Komárom megyék és az ezekben levő szabad királyi városok szá­mára. c) Sopronban. Ehez tartoznak : Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Győr és Mosonmegyék, a körükben fekvő sz. kir. váro­sokkal együtt. d) Kassán, Abauj, Borsod, Torna, Gömör, Sze­­pes, Liptó, Sáros, Zemplén, Ungmegyék, a ha­táraik közt levő sz. kir. városok, és a XVI sze­pesi városok kerülete számára. e) Debreczenben: Beregh, Ugocsa, Máramaros, Békés, Bihar, Szabolcs, Szathmár, Kraszna és Közép-Szolnokvármegyék, a körükben fekvő sz. kir. városok és a Hajduvárosok kerülete számára. f) Temesvárott. Ehez tartoznak : Temes, Arad, Krassó, Csanád, Torontál, Zaránd és Hunyadme­­gyék, és a határaik közt fekvő sz. kir. városok. g) Kolozsvárott, Kolos, Torda, Doboka, Belső- Szolnok, Küküllő, Alsó-Fejérvármegyék,­­ Ma­ros- és Aranyosszékek, Kővár, Besztercze , és Naszódvidékek, és az előszámláltakban levő sz. kir. városok számára. — Végre : h) Brassóban. Ehez tartoznak : Brassó- és Fogar­ is-vidékek, Szeben, Segesvár, Medgyes, Ujegyház, Szászsebes, Nagy-Sink, Szerdahely, Szászváros, Kőhalom, szász székek, — Csikszék, Háromszék és Udvarhelyszék , székely székek, Felső-Fejérvármegye, és a mindezekben fekvő­­ sz. kir. városok. 2- ik §. Mindenik kamarának székhelye, illető­leg a kamara székhelyét magában foglaló sz. kir. város külön belső alkerületet képez , mely az 1868. évi VI. 10. §-a szerint a kamara beltagjait választja. 3- dik §. A kamarai kültagok választása végett a kamarai kerület többi része külső alkerületekre osztatik fel, melyeknek kijelölt főhelyei választási helyekül szolgálnak. Ilyen kamarai külső alkerületek lesznek A) a budapesti kamara­ kerületben 10 alkerület, úgymint: a) Pestmegye solti és kecskeméti járása. Fő­helye Kecskemét. b) Pestmegye pilisi, váczi, uj­pesti és pesti já­rása. Főhelye Vácz. c) Esztergom megye Esztergom sz. k.. várossal, mint főhelylyel.

Next