Budapesti Közlöny, 1868. december (2. évfolyam, 277-300. szám)
1868-12-03 / 279. szám
BudaPest, 270. szám. Csütörtök, december 3. BUDAPESTI EÁinorli S»»wru nnu mincCLMáaszi. : Egám ém 2 ín. KdBBaaTOA aea iäl4oläaett viaeti. Kírífc*»4#s- -Pálé VT*....................................14 im tavctak aul reute« tarelecívnnktiti í+■•»A^aV ti. JhgveHArr* . 9**kíxs*t-¡»*« . fim. . katrani-Bieui 19-ik mám I. eaalei. Xkrt»«TiTa : Barátik - t»i® 7. i. f&iáuint. T _______ •• ____ •«____________ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Bcoapsstbh júzboz aosiív. : Égisz irr. ... 18 írt.— kr. PIU.re .... 9 „ — „ Jíegywzerre . . 4 „ 50 , Hit.taum Hikd*t*««k : A hivatalon ,,Érte«jtöce-‘ igtanükxi dijak a hirdetmény??*: cs^kti előleget** b*kflld«»tr. n*ég p«tg lün szóig egywer fcird«tc*. ért 1 frt, é. Só kj. e trüyegért, 1*0— apo-ig 1 frt, n*0—300-ig 3 frt er ige Ipeifcb ml*de* too «tőért I frttan tSbb. MitilIUDlTtlIl: Fg^Thz&ibos petit for egytsed hirdetésért 8 kr. többszöri hintatérért 7 kr.minden beigtatónál. A hélyzeg-dij külhn minden WittAtér után SO kr. ont.értékb. HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. és Apostoli királyi Felsége, f. évi nov. hó 18-án kelt legf. határozványával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy gróf Zichy Henrik valóságos belső titkos tanácsos, a svéd királyi Wasa-rend középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A m. k. pénzügyminister által Radich Géza a központi számvevőséghez III. osztályú számtisztté neveztetett ki. _________ Hirdetmény EGY HAJÓZÁSI ISKOLA FELÁLLÍTÁSÁRÓL. A hajózási tanulmányoknak úgy elméleti, mint gyakorlati ismertetése és terjesztése czéljából a közmunka és közlekedési magyar királyi ministérium, egyetértőleg a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministériummal, Pesten egy évenkint december 10-től három havig tartó tanfolyamot léptet életbe, mely tanfolyam hajózási téli iskola nevezettel bír. Ezen tanfolyam két osztályból áll: az első osztályban a közönséges (evezős-lovas) hajók vezényletéhez és az átalános hajós szolgálatra, a második osztályban a gőzhajók vezényletéhez szükséges ismeretek adatnak elő. Az első osztály tantárgyai a következők: 1. A szépírás hetenkint .... 2 órán át. 2. Helyesírás és fogalmazás hetenkint . „ „ 3. Átalános természettani földrajz, különös tekintettel a kereskedelemre, hetenkint...........................................2 „ „ 4. A számtan elemei hetenkint . . 4 „ „ 5. Vám- és biztosítási ügy és folyamhajózási rendszabályok hetenkint . 2 „ „ az összes hetenkinti előadások tehát 14 órán át tartatnak. A második osztály tantárgyai pedig: 1. Szépírás hetenkint .... 1 órán át. 2. Kereskedelmi számtan hetenkint . 2 „ „ 3. Kereskedelmi könyvvitel, amenynyiben ez a hajózási vállalatoknál megkivántatik, hetenkint . 2 „ „ 4. A géptan és különösen gőzgéptan elemei hetenkint..............................4 „ „ 5. Természettani földrajz hetenkint . 1 „ „ 6. A hajózási szakismeretek hetenkint 4 „ „ Hetenkint összesen . 14 órán át. A fennebbi tantárgyak előadásánál a gyakorlati útmutatásokra és oktatásokra minden kedvező alkalom fel fog használtatni. Az előadások a kereskedelmi akadémia helyiségeiben magyar nyelven tartatnak. A behatás az intézet igazgatója, Kenessey Albert magyar k.r. vasúti és hajózási felügyelő magánlakásán (lakik Pesten, belváros, széputcza 2. sz. 1. emelet 6-ik ajtó) történik, és sem a behatásért, sem a tanításért díj nem jár. A tanfolyamba való felvételi feltételek a következők : Az I-ső osztályba csak az léphet be, ki bizonyítványokkal igazolni képes, hogy: 1. A hajóiskolai tanfolyam idényét megelőzőleg legalább hat hónapon át folytonosan valamely hajózási vállalatnál gyakorlati alkalmazásban volt; 2or 14-ik életévét meghaladta, folyvást és tisztán írni és olvasni tud. A második osztályba felvétetnek pedig azok, kik 1ör egy külön felvételi vizsga útján vagy jövőre nézve az első tanfolyam, vagy egyátalában más hiteles bizonyítványnyal igazolják, hogy az első osztályban előadott tantárgyak ismeretével bírnak ; 2or 16-ik évi életkorukat meghaladták , s valamely hajózási vállalatnál 2 egész éven át már szolgáltak. Ki az osztályába tartozó tantárgyak előadásáról háromszor egymásután vagy időközökben alapos igazolás nélkül elmarad, vagy az illedelem határait a tanártól vagy igazgatótól vett első izbeni figyelmeztetés, másod izbeni megintés daczára ismét túllépné, vagy ennél nagyobb hibát követne el, a tanfolyam további hallgatásából az igazgató által kizáratik. Mind a két osztály tanfolyamának bevégeztével a rendes tanítványoknak egy az illető tanárok által kiállított és az igazgató által ellenjegyzett s hivatalos pecséttel ellátott bizonyítvány adatik ki, mely közhitelességgel bír. Az ilynemű bizonyítványoknak megszerzése az illetőkre nézve annál inkább fontos, minthogy jövőre a hajózási államvizsgáknál a fennebbi két tanfolyamban előadott tárgyak ismerete okvetlenül meg fog kívántatni, és akalmazásukat illetőleg a hajós iskola tanonczaira különös figyelem fog fordíttatni. Mi ezennel oly fölhívás mellett tétetik közhírré, hogy mindazok, kik a fennelősorolt kellékekkel bírnak és a hajózási téli iskolába belépni óhajtanak, az intézet igazgatójánál legfelebb f. é. december 9 ig jelentkezzenek. Budán, 1868. évi november 24 én. PÁLYÁZAT nyittatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium távirászati szakosztályában a következő állomásokra : 2 segédfogalmazói állomásra, egyenkint 500 frt rendes évi fizetéssel és 120 frt lakbér-illetékkel ; 1 számtiszti állomásra, 700 frt évi fizetéssel és 120 frt lakbér-illetékkel; 2 számtiszti állomásra, egyenkint 600 frt évi fizetéssel és 120 frt lakbér-illetékkel. A pályázni kívánók legfelebb folyó december hó 20-ig adják be bizonyítványokkal ellátott kérelmüket alul irt ministérium távirászati szakosztályához , Pesten, aldunasor 2-ik szám alatt. A pályázóknak bizonyítniok kell: 1- szer : életkorukat, és hogy nősek vagy nőtlenek-e ? 2- szor : azt, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, vagy hogy a felreál-tanodát elvégezték, s nyelvismeretüket; 3- szor : szakképzettségüket s netáni eddigi hivataloskodásukat; és végre 4- szer : testi épségeket és egészségi állapotukat. A hiteles bizonyítványokkal fel nem szerelt vagy elkésett kérelmek nem fognak tekintetbe vétetni. Pest, 1868. évi deczember 1-jén. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium távirdai szakosztályától. Rendelet. Az 1868. VI-ik törv. ez. 4-ik §-a az ipar-és kereskedelmi kamarák számának, székhelyeinek , kerületeinek és alkerületeinek meghatározását ugyanezen tcz. 12. §-a pedig a választásra vonatkozó rendszabályok megállapítását a ministeriumra, illetőleg a földmivelés- ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerre bízván, mindkettőre nézve következők állapíttatnak meg: 1. §. Az ipar- és kereskedelmi érdekek jelenlegi központosulása és fejlődése szerint következő helyeken állíttatnak fel ipar- és kereskedelmi kamarák, úgymint: a) Budapesten. Ehez tartoznak: Pest-Pilis, Solt, Esztergom, Fehér, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Csongrád és Bácsmegyék, az ezekben fekvő sz. kir. városok és a Jászkun kerületek. b) Pozsonyban, Pozsony, Nyitra,Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom, Hont, Bars és Komárom megyék és az ezekben levő szabad királyi városok számára. c) Sopronban. Ehez tartoznak : Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Győr és Mosonmegyék, a körükben fekvő sz. kir. városokkal együtt. d) Kassán, Abauj, Borsod, Torna, Gömör, Szepes, Liptó, Sáros, Zemplén, Ungmegyék, a határaik közt levő sz. kir. városok, és a XVI szepesi városok kerülete számára. e) Debreczenben: Beregh, Ugocsa, Máramaros, Békés, Bihar, Szabolcs, Szathmár, Kraszna és Közép-Szolnokvármegyék, a körükben fekvő sz. kir. városok és a Hajduvárosok kerülete számára. f) Temesvárott. Ehez tartoznak : Temes, Arad, Krassó, Csanád, Torontál, Zaránd és Hunyadmegyék, és a határaik közt fekvő sz. kir. városok. g) Kolozsvárott, Kolos, Torda, Doboka, Belső- Szolnok, Küküllő, Alsó-Fejérvármegyék, Maros- és Aranyosszékek, Kővár, Besztercze , és Naszódvidékek, és az előszámláltakban levő sz. kir. városok számára. — Végre : h) Brassóban. Ehez tartoznak : Brassó- és Fogar is-vidékek, Szeben, Segesvár, Medgyes, Ujegyház, Szászsebes, Nagy-Sink, Szerdahely, Szászváros, Kőhalom, szász székek, — Csikszék, Háromszék és Udvarhelyszék , székely székek, Felső-Fejérvármegye, és a mindezekben fekvő sz. kir. városok. 2- ik §. Mindenik kamarának székhelye, illetőleg a kamara székhelyét magában foglaló sz. kir. város külön belső alkerületet képez , mely az 1868. évi VI. 10. §-a szerint a kamara beltagjait választja. 3- dik §. A kamarai kültagok választása végett a kamarai kerület többi része külső alkerületekre osztatik fel, melyeknek kijelölt főhelyei választási helyekül szolgálnak. Ilyen kamarai külső alkerületek lesznek A) a budapesti kamara kerületben 10 alkerület, úgymint: a) Pestmegye solti és kecskeméti járása. Főhelye Kecskemét. b) Pestmegye pilisi, váczi, ujpesti és pesti járása. Főhelye Vácz. c) Esztergom megye Esztergom sz. k.. várossal, mint főhelylyel.