Budapesti Közlöny, 1869. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1869-01-19 / 14. szám

gát az ír államegyháznak Gladstone úr által terve­zett eltörlése ellen. E czélra mindenféle gyűlések tartatnak, pénz­aláírások és adakozások gyű­jtet­­nek. A szabadelvű p­árt azonban úgy van meg­győződve, hogy az ír államegyház — az ír nép legégetőbb és legkiáltóbb sérelmének — sorsa meg van pecsételve. Londonból f. hó 12-től viscount Strangfordnak csak néhány órai betegség után történt meghalá­­lozását jelentik, kinek halálával egy brit s egy izlandi peerség halt ki. Az elhunyt 1825 ben szü­letvén Szt. Pétervárott, hol atyja akkor brit követ volt, már igen ifjú korában diplomatisi szolgá­latba lépett. 1845-ben Konstantinápolyba követ­­ségi segéddé, s később titkárrá neveztetett ki, mely állásról 1858-ban lemondott. Törökország belügyeire nézve némileg oraculumnak tekinte­tett, s szorgalmas munkatársa volt a „Pali-Mail- Gazette“-nek. Az ő tollából kerültek ki ezen lap­nak számos, Törökországra , a szerb és görög kér­désekre vonatkozó czikkei. Frigyes, Schleswig holstein-augustenburgi her­­czeg, nejével 13-án Frogmore-Lodgeba — Wind­sor mellett — érkezett, hol néhány hónapot öcs­­csénél, Szeresztély herczegnél szándékozik tölteni. A CONFERENTIA. A conferentiánál lévő görög követ magatartását Londonban egészben véve aggodalom nélkül tekin­tik, s azon lapok, melyek a párisi tanácskozásokról nyilatkoznak, egyetértőleg semmi jelentősséget sem tulajdonítnak a görögországi képviselő jelen­léte­ vagy jelen nem létének.­­ A „Daily News“ az athenei franczia követ által az iránt érvényesített érvet, hogy Khangabe nem vétethetik föl az érte­kezletbe a török követtel egyenlő lábon, gyöngé­nek s pedánsnak tartja ugyan, de máskülönben azon nézetben van, hogy mindaddig, míg Görög­ország nem tudja magát az európai hatalmak ha­tásköréből kivonni, a görög kormánynak az érte­kezletből való visszalépésének semmi czélja sincs. Mindaddig, míg a hatalmak egyhangúlag el van­nak tökélve, a béke­szegést meggátolni, tökélete­sen hatalmukban áll, mindkét felet féken tartani,­­ érdekükben áll, valamint másrészről kötelessé­gük is, Görögország károsíttatását megakadá­lyozni. A „Morning­ Post“ azon érvel, hogy Görögor­szág nem tartozik a párisi szerződés aláíróihoz, sokkal fontosabbnak tartja, s nem kételkedik ar­ról, hogy a franczia követ által Athénében tett nyilatkozatok az ottani kormányt kielégítendik, a nélkül, hogy annak érzékenységét megsértenék. A „M. Post“ annál erősebben meg van győződve ezen közbejött eset jelentéktelenségéről s a confe­­rentia szerencsés végeredményéről, mivel a görög követ visszalépése által semmi befolyást sem gya­korol se a gyűlés illetékességére, se annak hatá­rozatai érvényesítésére való hatalmára. Görögor­szág ugyan ellentállani, s hacsak lehet, Törökor­szágot szétrombolni kívánná, s ha lehetne, e vé­gett még most is közösen működnék Oroszor­szággal ; azonban épen annak elszigeteltségében van a béke garantiája, s mivel nincs más válasz­tása, mint engedni, bizonyossággal föl lehet tenni, hogy a viszálkodó felek közt a diplomatiai viszo­nyok rövid időn helyre fognak állani, s idő­közben magától Görögországtól függ, hogy váljon meg akarja-e magát kímélni a megaláztatástól. A „France“ a conferentia múlt csütörtöki ülé­sére vonatkozólag következőt mond: „A­nélkül, hogy biztos tudomást igényelnénk magunknak a conferentia múlt csütörtöki ülésé­ben történtekről, mégis azt állíthatni hiszszük, hogy a conferentia tevékenyen előbbre vivé mun­kálatait, s hogy — ha csak valami újabb esemény nem jő közbe — a ma (15-ki) esti ülésben bevé­gezhetendő tanácskozásait. Noha nem volt szó kényszerítő rendszabályokról, mint a conferentia határozatainak szentesítéséről, világos, hogy egy az európai nagyhatalmak által aláírt nyilatkozat nem lehetne oly tisztán platonicus nyilatkozat, min­t egy public­stákból álló gyülekezet formu­­lázhatna, s hogy az, az érdeklett felekkel szem­ben, oly erkölcsi tekintélyt hord magában, mely­­lyel szemben nehéz volna hinni, hogy bárki is ellentállásra gondolna.“ 172 Pária, jan. 16. A „France“ tudni véli, hogy a conferentia declaratiója a török ultimátum három első pontját támogatni fogja, a negyediket a tör­vényszékek elhatározása alá terjeszti, az ötödik pontot pedig a három első pontban foglaltnak tekinti. Törökország késznek nyilatkoznék az ultimátumot visszavonni,ha Görögország elfogadná a hatalmak nézetét a viszály lényeges pontjai felett. FRANCZIA VO­YET. A „Moniteur de V Armee“ következő, már táv­iratilag említett jegyzéket közöl : „Miután — hála a hadügyminister erélyes aka­ratának s ügyességének — a sereg ujraszervezte­­tett s tartalékul egy fiatal, s kiképzett mozgó­nemzetőrség adatott melléje, miután továbbá az oly fegyverekkel láttatott el, melyek a modern hadi tudomány által föltalált bármely más fegy­vereknél sem állanak hátrább : seregünk létszáma Francziaoságot képessé teszi arra, hogy bármely eshetőséggel szembeszállhasson. Mi jelenleg elég erősek vagyunk arra, hogy valamennyi európai hatalmassággal tökéletes jó egyetértésben élhes­sünk, s hogy előnynyel harczolhassunk köztük azok ellen, melyek igaztalan háborút akarnának kezdeni, s bennünket arra kényszeritni, hogy kar­dot rántsunk.“ AMERIKAI ÜGYEK. Mint New-Yorkból f. hó 13-ról távírják, Johnson elnök amnestiája folytán Eparta állam­ügyész oda utasítá az állam­ügyészeket, hogy minden, felség­­árulás és lázadás miatt indított pert szüntesse­nek meg. Havannából érkezett tudósítások szerint, Dulce tábornok kegyelmet ajánlott föl mindazon felke­­lők számára, kik 48 óra alatt megadják magukat. Zytomierzből 17-ről kelt tudósítások szerint, ott a parasztok közt zavargások történtek az oroszok azon fenyegetései alkalmából, hogy az ottani püs­pök, Borowski deportáltatni fog, ha továbbra is vonakodnék az eddigi ima­könyvek orosz fordítá­sait hozni be. Mint Dresdából 17-ről jelentik, a weszpháliai porosz hatóságoknak Berlinbe érkezett titkos je­lentései az ottani nemesség porosz-ellenes maga­tartását constatírozzák, s bizonyítékokat hoznak föl aziránt, hogy az a TFe//-fondorlatokat támo­gatja. A szintén bevádolt b. Ketteler püspök Ber­linből írásbeli önigazolásra szólíltatott föl. Szt. Pétervárott f. hó 13 án jelent meg az új hivatalos lap, a „kormány hírnökeinek első száma. Kijelenti, hogy csupán oly fontos politikai tényeket fog hozni, melyek a külügyministerium által közöltetnek vele. Mint mondják, az 1869 ki jövedelmi budget 482 millió rubelre megy. A kiadási többlet 15 millió rubel, mi az 1866 s 1867 ki fölöslegek által fog födöztetni. Nem lesz szükség rendkívüli segélyforrásokhoz folyamodni. Mint Yokohamából dec. 16-ról jelentik, Hako­­dadi egy 7 hajóból álló lázadó hajóhad által ostromoltatott s bevetetett. A rohamot idegenek vezették. Az ott lakó külföldiek biztosságban van­nak, s nem háborgattattak. Madrid, jan. 16. Prim egy rendeletben meg­parancsolja Calonge tábornok kitörlését a tábor­karból, egy tiltakozás miatt, melyet ez választóihoz intézett. A „Correspondencia“ jelenti : A Cubába való csapatküldésekre az előkészületek nagyban foly­­tattatnak. Corfu, jan. 15. A görög kormány Bordeauxban megvásárolt két, a ch­ilei köztársaság számára épí­tett pánczélos fregattot 4 millió frankért. Egy 60 ágyús farregatte átengedése végett egy idegen ha­talommal is alkudozásban áll. Corfuból jelentik továbbá, hogy az egész had­sereg a határok mellett van öszpontosítva, s Mis- I­ad­unghi megerősítésén élénken dolgoznak.­­• Sopron VÁROSÁNAK Deák-köre JAN. 17-én igen látogatott és lelkesült választási értekezletet tartott. Követjelöltül a volt képviselő Ihász Rezső hivatott meg. Megválasztatása bizonyos. — NAGY­ KÖRÖSÖN is megalakult a Deák-párt • egy ügyesen szerkesztett nyomtatványban kiadta irány­eszméit a bekövetkező választásokra. — A NŐEGYLET ÁLARCZOS BÁLJA a redouteban vasárnap fényesen sikerült. Láttunk szép hölgyeket a főrangú és polgári osztályból vegyesen. Láttunk csinos és szép maszkokat is s mi legjobb láttuk : a termet zsú­folásig megtömve, — de ez már csak a nőegylet pénz­tárára volt jó s nem a közönségre nézve. S mindebből egy tanulságot merítettünk : Pestnek kicsiny a redout. E bál érdekét emelte az orleansi és a koburg-gothai herczegek jelenléte. — A NEMZETI SZÍNHÁZBAN szombaton Dózsa Györgyöt adták — az operát­­, i­ s nem a drámát. __ Ezen a feledés tengerébe méltán merült operának újabb színre­ hozatala ellen hangosan tiltakozott a közönség , mert november óta egyszer sem volt olyan üres a ház, mint ez estve, ezen „bérlet szüneti“ előadáson. Oly kopott és középszerű darab, mint a „Rang és Szerelem“ vonz közönséget. Howard Katalin harmadik előadásán megtelt a ház, daczára a farsangnak, s még többször is meg fog telni, de Dózsa szombat napon üresen hagyta a padokat. Daczára, hogy e napon sehol sem volt nyil­vános bál s hogy a szinlap fegyvertározót, havasi tájké­pet stb. hirdetett — mert addig a kis látványig sok unalmasságon át jut el a közönség. S az unatkozásnak minden arezon látható nyoma volt, sőt még Pauliné sem tudott annyi tapsot aratni mint rendesen. Hiszszük azonban, hogy a leczke hasznát s Dózsa György álma nem fog többé háborittatni ! — Requiescat in pace ! Amen ! — BUDA VÁROS hatósága, mint erről biztos forrás­ból értesültünk, néhány hét előtt meghagyta az első om­nibus társaság igazgatóságának, hogy a Pestről a várba járó omnibusok naponkint 9 óráig tartoznak közlekedni, oly módon t. i.­s hogy az utolsó omnibus Pestről 9 óra­kor induljon el. Meg is tartották ezt pár hétig, mig a rendelet ujdonat uj volt — de most? most egy negyed 9 órakor már nem talál omnibuszt az ember az állomás­helyen. Volt e joga Buda városának azt megparancsol­ni ? Vagy elegendő e elrendelni valamit s nem szükség-e a végrehajtásra felügyelni ? S tetszik ezt a hatóságnak tűrni? mi nem tudjuk, — hanem kérjük a hatóságot, hogy a közönség kényelmére tegyen egy téjékozást közzé , hogy eddig és eddig közlekednek az omnibu­szok , mert higyyék meg, nem kellemes csalódás elmenni az omnibuszok állomására , s ott nem találni omnibuszt. — P. Szathmáry Károly „A honvédvilágból” czimű egy kötet elbeszélése, a nyomdák túlterheltsége miatt csak a napokban kerülhet sajtó alá. — GÁL JÁNOS és b. Szentkereszti Zsigmond Pa­­rajd és Balázsfalva között lóvonatu vasutat akarnak ál­lítani. — A BUDAI LÖVÖLDÉBEN ez idén két tánczmulat­­ság, és pedig jan. 27. és febr. 6-án fog tartatni. — BUDÁN legközelebb a házak ujonan fognak szá­­moztatni s néhány utcza is uj nevet kap. — BUDÁN, a koronaőrségi kaszárnyában több ín­séggel küzdő özvegy és árva van. Ezek fölsegélésére Házmán főpolgármester és Rupp városi tanácsos ne­jeik gyűjtést rendeznek s adományokat úgy pénz-, mint ruhanemüekben köszönettel fogadnak. — Az ELSŐ NÉPKÖNYVTÁR, mely egyik tanyai iskolában van elhelyezve, Tóth János elemi tanodai igazgató áldozatkészsége folytán közelebb jött létre Szegeden. E népkönyvtártól és az alakulóban lévő nép­nevelési egylet létesülésétől némi lendületet várnak az elemi iskola­ügyre. — AZ „ ALAPNEVELÉSI STATISTIKA”, melyet Ra­­pos József képezdei igazgató a közoktatási miniszer úr­hoz, az ő meghagyása folytán, további intézkedés vé­gett fölterjesztett, mint halljuk, az országos statiszikai tanács véleményező szakbizottmánya által f. hó 12-kén a szerzőnek jelenlétében szoros vizsgálat alá vétetett. Az intézetek czélszerűbb vezérlete és a nevelés ezen fokának tudományosabb alapra fektetése végett beren­dezett könyvek egészen helyeslendőknek találtattak. Az ezen és egyéb felvételeken alapuló „Végkimutatás“ pe­dig kötelező és nem kötelező részre osztatott; a köte-

Next